Uj-Somogy, 1930. november (12. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-01 / 249. szám

XDL évfolyam, 249. (3318.) szám. Ára: 12 fillér. Kaposvár, 1930. november 1., szombat S serkenteték és kiadóhivatal . KAPOSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 8. SZÁM. ——KI — TELEFONSZÁMI 1518. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Előfizetési árak. Egy hátra 2 pengő. — Negyed évre 1 pengd. — Fél évre 12 pengd. Vagolt pályaudvaron a lap ára 1 fillérrel magasabb. Hirdetések ára millimétersoronként 10 fillér, szövegrészben IB fill. Halottak estéjén. Irta: Virágh József ref. lelkész. Szeretem a halottak estéjét, mikor a rohanó pajzán világ odasompolyog a temető kapu­jához s komolykodó képpel pró­bál bepillantani a nagy kaszás titokzatos, csendes birodalmába. Elfojtott lélekzettel lesi a ko­szorús, gyertyafényes síremlé­kekre boruló alakokat, mig va­lamelyik emlékről szemébe nem ötlik a kegyetlen igazság: «Vol­tunk, mint ti, — lesztek, mint mi!» önfeledten kapja vissza akkor a fejét s megbánva kí­váncsiságát, lehangoltan siet to­vább utján. Lesztek, mint mi! — mond­ják a halottak az élőknek. De­ hát mik leszünk? kérdezik az élők, végpusztulás vár e ránk a halál után, vagy marad e meg belőlünk valami, amit léleknek, erőnek, vagy energiának nevez­nek?! A kérdések kérdése ez, mely előtt az emberiség meg­döbbenve áll meg ma is. Mi vár reánk a síron túl ? örök élet, vagy örök megsemmisülés? Gondolom, nem magam va­gyok az első, akinek ez a kér­dés a tollára kéredzkedik, hogy tisztázza helyzetünket a nagy erkölcsi világrendben, amelybe be vagyunk ékelve. Az az egy azonban bizonyos, hogy ha a halál csak puszta vegyi bomlás, mely után csak por és hamu marad, más erkölcsi törvények szerint kell­ élnünk, olyanok szerint, amelyek csak a sírig tartó életünkre vo­natkozhatnak. Ámde a halállal való teljes megsemmisülés el­méletét támogató összes argu­gumentumoknak nincs annyi hatóerejük, hogy leronthassák a halál utáni élet vagyis a lé­lek halhatatlansága mellett szó­ló csak egyetlen érvet is: azt például, hogy mindnyájunkban bennünk van a tovalétezés utá­ni forró vágyakozás.­­ Sőt az energia megmaradásának el­ve alapján a tudomány is mel­lettünk bizonyít, mikor azt mondja, hogy az erő, az energia nem vész el, csak megváltozik s általunk nem érzékelhető ál­lapotba jut. Miért veszne el ép­pen a lélek életereje, életgaz­dagsága, miért semmisülne meg éppen a lélek, mely maga az energia, az erők összetétele?! Azután, ha nincs a léleknek élete a halál után, akkor minek van bennünk az az igazság utá­ni olthatatlan vágyakozás, mely keresztül hajtja az embert tü­­zön-vizen, melynek kielégítésé­ért szent lelkesedéssel megy a harcba s gyönyörűségét találja benne, hogy az egész életét be­­leviheti, de mikor a halál által az igazság teljes birtokába jut­na, éppen a halál fosztja meg attól! Hisz ez kacagni való állapot! Hisz akkor az egész emberiség élete nem egyébb, mint egy hosszú, kínos ,keserű csalódás! Azt sem tudnám megmonda­ni, minek a jó és rossz között különbséget tenni, minek erköl­csi igazságokról beszélni, ha a halállal teljesen megsemmisü­lünk, ha a hős Leonidász egy sorsra jut az áruló Efiáltesz­­szel! Hisz akkor hazugság a becsület, a jellem, a hűség, a szeretet! Minek akkor kultúra minek haladás, minek egyáltalá­ban az élet! Hiszen akkor az ember akár kapujának is szü­lethetett volna, a többi ugyan­csak felesleges volt! Kell, kell lennie egy más világnak, ahol a lélek, a test elpusztulása után tovább él: gondolataink egyre átcsapnak, érzéseink folyton oda utalnak a másvilágba, ahol sze­retteinkkel találkozni akarunk. A sirkant virágain napsugár, játszik, madár dalol a száraz ágon, elborongva járom a te­mető száraz avarját s mikor, ezeket végig gondolva, rám bo­rul a végtelen lét titokzatos, bo­­rongós sejtelme, ajkam önkén­telenül rebegi Berzsenyivel: Buzgón leomlom színed előtt Dicső! Majdan, ha lelkem zá­raiból kikél s hozzád közelb já­rulhat, akkor, ami után eredt, ott eléri. Gyertyagyújtás a temetőben. Rövidesen kiírják a kaposvári Múzeumra az országos tervpályázatot.­­ —K«——— A Múzeumegyesü­let egész gyűjtött anyagot átadja a vármegye tulajdonába. — Jövő tavasszal megkezdődik a 400.000 pengős építkezés egyelőre kivitelezendő 150.000 pengős része. Nagyfontosságú értekezlet volt ma délelőtt 11 órától háromnegyed egyig a vármegyeháza jobboldali kistermé­ben, ahol Stephaich Pál alispán el­nöklésével a Törvényhatóság, vala­mint a Múzeum Egyesület kebeléből kiküldött Vármegyei Kultúrházépítő Bizottság tagjai folytattak tanácsko­zásokat a Kaposvárott felépítendő Széchenyi Kultúrház tervpályázatá­nak kiírásáról. Az értekezlet egyhangú lelkese­déssel tette magáévá Stephaich al­ispánnak a kérdés körül kifejtett álláspontját és örömmel vette tudo­másul, hogy az évek és évtizedek óta vajúdó ügy most már végre egé­szen közel jutott a megvalósuláshoz, amennyiben a Horthy-park északi részében a város által e célra át­engedendő területen egy körülbelül 400.000 pengőbe kerülő kultúrpalota épül, amelyből azonban egyelőre csak a rendelkezésre álló anyagi erőnek megfelelő mennyiség, vagyis a középső kétemeletes rész nyer ki­vitelezést, a Gyűjtemény Egyetem és Nemzeti Múzeum főigazgatójának, dr. Hóman Bálint egyetemi tanár­nak a helyeslésével találkozott el­gondolások szerint. A részletesen megtárgyalt terv­­pályázati kiírás rövidesen meg fog jelenni, mint országos nyílt terv­­pályázat, amelynek a nyertese 1500 pengő tiszteletdíjat kap, míg a többi pályamű egyenként 500 pengővel lesz megvásárolható. A január hóban beérkező tervpá­yázatok felett egy 11 tagú bizottság fog dönteni, amely­ben a hatósági és társadalmi szervek is képviselethez jutnak. A Múzeum Egyesület el fogja ha­tározni egész gyűjteményének, min­den anyagának a vármegye tulaj­donába való átengedését. Kaposvár megyei város képviselőtestülete pe­dig a kijelölt telek átengedéséről fog hozni határozatot. Az építkezés legkésőbb április hó folyamán meg fog kezdődni. A felekezeti tanítók kereseti adójára nem vo­­natkozhatik a felemelés. — Bekü­ldetett. — Mint tudjuk, a tisztviselők fizeté­sének leszállítását a kormány elej­tette, e helyett a tisztviselők kereseti adóját emelik fel. Részletek a fel­emelésről még nem ismeretesek és éppen ez késztet bennünket, feleke­zeti tanítókat, arra, hogy már előre tiltakozzunk a kereseti adóok fel­emelése ellen. Nem a tisztviselők általánosságáról beszélünk! Az állam rendelkezik az ő tisztviselőivel, mi csak magunkról, a nem állami, hanem felekezeti ta­nítókról beszélünk, akiket bizonyára a kormány abba a kategóriába szá­mít, amilyet szintén magasabb kere­seti adóval szándékozik sújtani. Pe­dig a felekezeti tanítókat a kereseti adó felemelési listába felvenni lehe­tetlen, a felekezeti tanítóság az, amelyik már éveken keresztül nehéz milliókat hagy az állami háztartás költségvetésében és e mellett is fizeti azt a kereseti adót, amit hasonlóan fizet minden fix fizetésű állami tiszt­viselő. Köztudomású dolog, hogy a fele­kezeti tanítók is éppen úgy, mint az állami tanítók, vagy tisztviselők fize­tési osztályokba vannak sorozva. Igen ám, de az iskolafenntartó által adott búzát 27 pengő 80 fillérbe, a rozsot

Next