Uj-Somogy, 1930. november (12. évfolyam, 249-273. szám)
1930-11-01 / 249. szám
XDL évfolyam, 249. (3318.) szám. Ára: 12 fillér. Kaposvár, 1930. november 1., szombat S serkenteték és kiadóhivatal . KAPOSVÁR, KONTRÁSSY UTCA 8. SZÁM. ——KI — TELEFONSZÁMI 1518. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Előfizetési árak. Egy hátra 2 pengő. — Negyed évre 1 pengd. — Fél évre 12 pengd. Vagolt pályaudvaron a lap ára 1 fillérrel magasabb. Hirdetések ára millimétersoronként 10 fillér, szövegrészben IB fill. Halottak estéjén. Irta: Virágh József ref. lelkész. Szeretem a halottak estéjét, mikor a rohanó pajzán világ odasompolyog a temető kapujához s komolykodó képpel próbál bepillantani a nagy kaszás titokzatos, csendes birodalmába. Elfojtott lélekzettel lesi a koszorús, gyertyafényes síremlékekre boruló alakokat, mig valamelyik emlékről szemébe nem ötlik a kegyetlen igazság: «Voltunk, mint ti, — lesztek, mint mi!» önfeledten kapja vissza akkor a fejét s megbánva kíváncsiságát, lehangoltan siet tovább utján. Lesztek, mint mi! — mondják a halottak az élőknek. De hát mik leszünk? kérdezik az élők, végpusztulás vár e ránk a halál után, vagy marad e meg belőlünk valami, amit léleknek, erőnek, vagy energiának neveznek?! A kérdések kérdése ez, mely előtt az emberiség megdöbbenve áll meg ma is. Mi vár reánk a síron túl ? örök élet, vagy örök megsemmisülés? Gondolom, nem magam vagyok az első, akinek ez a kérdés a tollára kéredzkedik, hogy tisztázza helyzetünket a nagy erkölcsi világrendben, amelybe be vagyunk ékelve. Az az egy azonban bizonyos, hogy ha a halál csak puszta vegyi bomlás, mely után csak por és hamu marad, más erkölcsi törvények szerint kell élnünk, olyanok szerint, amelyek csak a sírig tartó életünkre vonatkozhatnak. Ámde a halállal való teljes megsemmisülés elméletét támogató összes argugumentumoknak nincs annyi hatóerejük, hogy leronthassák a halál utáni élet vagyis a lélek halhatatlansága mellett szóló csak egyetlen érvet is: azt például, hogy mindnyájunkban bennünk van a tovalétezés utáni forró vágyakozás. Sőt az energia megmaradásának elve alapján a tudomány is mellettünk bizonyít, mikor azt mondja, hogy az erő, az energia nem vész el, csak megváltozik s általunk nem érzékelhető állapotba jut. Miért veszne el éppen a lélek életereje, életgazdagsága, miért semmisülne meg éppen a lélek, mely maga az energia, az erők összetétele?! Azután, ha nincs a léleknek élete a halál után, akkor minek van bennünk az az igazság utáni olthatatlan vágyakozás, mely keresztül hajtja az embert tüzön-vizen, melynek kielégítéséért szent lelkesedéssel megy a harcba s gyönyörűségét találja benne, hogy az egész életét beleviheti, de mikor a halál által az igazság teljes birtokába jutna, éppen a halál fosztja meg attól! Hisz ez kacagni való állapot! Hisz akkor az egész emberiség élete nem egyébb, mint egy hosszú, kínos ,keserű csalódás! Azt sem tudnám megmondani, minek a jó és rossz között különbséget tenni, minek erkölcsi igazságokról beszélni, ha a halállal teljesen megsemmisülünk, ha a hős Leonidász egy sorsra jut az áruló Efiálteszszel! Hisz akkor hazugság a becsület, a jellem, a hűség, a szeretet! Minek akkor kultúra minek haladás, minek egyáltalában az élet! Hiszen akkor az ember akár kapujának is születhetett volna, a többi ugyancsak felesleges volt! Kell, kell lennie egy más világnak, ahol a lélek, a test elpusztulása után tovább él: gondolataink egyre átcsapnak, érzéseink folyton oda utalnak a másvilágba, ahol szeretteinkkel találkozni akarunk. A sirkant virágain napsugár, játszik, madár dalol a száraz ágon, elborongva járom a temető száraz avarját s mikor, ezeket végig gondolva, rám borul a végtelen lét titokzatos, borongós sejtelme, ajkam önkéntelenül rebegi Berzsenyivel: Buzgón leomlom színed előtt Dicső! Majdan, ha lelkem záraiból kikél s hozzád közelb járulhat, akkor, ami után eredt, ott eléri. Gyertyagyújtás a temetőben. Rövidesen kiírják a kaposvári Múzeumra az országos tervpályázatot. —K«——— A Múzeumegyesület egész gyűjtött anyagot átadja a vármegye tulajdonába. — Jövő tavasszal megkezdődik a 400.000 pengős építkezés egyelőre kivitelezendő 150.000 pengős része. Nagyfontosságú értekezlet volt ma délelőtt 11 órától háromnegyed egyig a vármegyeháza jobboldali kistermében, ahol Stephaich Pál alispán elnöklésével a Törvényhatóság, valamint a Múzeum Egyesület kebeléből kiküldött Vármegyei Kultúrházépítő Bizottság tagjai folytattak tanácskozásokat a Kaposvárott felépítendő Széchenyi Kultúrház tervpályázatának kiírásáról. Az értekezlet egyhangú lelkesedéssel tette magáévá Stephaich alispánnak a kérdés körül kifejtett álláspontját és örömmel vette tudomásul, hogy az évek és évtizedek óta vajúdó ügy most már végre egészen közel jutott a megvalósuláshoz, amennyiben a Horthy-park északi részében a város által e célra átengedendő területen egy körülbelül 400.000 pengőbe kerülő kultúrpalota épül, amelyből azonban egyelőre csak a rendelkezésre álló anyagi erőnek megfelelő mennyiség, vagyis a középső kétemeletes rész nyer kivitelezést, a Gyűjtemény Egyetem és Nemzeti Múzeum főigazgatójának, dr. Hóman Bálint egyetemi tanárnak a helyeslésével találkozott elgondolások szerint. A részletesen megtárgyalt tervpályázati kiírás rövidesen meg fog jelenni, mint országos nyílt tervpályázat, amelynek a nyertese 1500 pengő tiszteletdíjat kap, míg a többi pályamű egyenként 500 pengővel lesz megvásárolható. A január hóban beérkező tervpáyázatok felett egy 11 tagú bizottság fog dönteni, amelyben a hatósági és társadalmi szervek is képviselethez jutnak. A Múzeum Egyesület el fogja határozni egész gyűjteményének, minden anyagának a vármegye tulajdonába való átengedését. Kaposvár megyei város képviselőtestülete pedig a kijelölt telek átengedéséről fog hozni határozatot. Az építkezés legkésőbb április hó folyamán meg fog kezdődni. A felekezeti tanítók kereseti adójára nem vonatkozhatik a felemelés. — Beküldetett. — Mint tudjuk, a tisztviselők fizetésének leszállítását a kormány elejtette, e helyett a tisztviselők kereseti adóját emelik fel. Részletek a felemelésről még nem ismeretesek és éppen ez késztet bennünket, felekezeti tanítókat, arra, hogy már előre tiltakozzunk a kereseti adóok felemelése ellen. Nem a tisztviselők általánosságáról beszélünk! Az állam rendelkezik az ő tisztviselőivel, mi csak magunkról, a nem állami, hanem felekezeti tanítókról beszélünk, akiket bizonyára a kormány abba a kategóriába számít, amilyet szintén magasabb kereseti adóval szándékozik sújtani. Pedig a felekezeti tanítókat a kereseti adó felemelési listába felvenni lehetetlen, a felekezeti tanítóság az, amelyik már éveken keresztül nehéz milliókat hagy az állami háztartás költségvetésében és e mellett is fizeti azt a kereseti adót, amit hasonlóan fizet minden fix fizetésű állami tisztviselő. Köztudomású dolog, hogy a felekezeti tanítók is éppen úgy, mint az állami tanítók, vagy tisztviselők fizetési osztályokba vannak sorozva. Igen ám, de az iskolafenntartó által adott búzát 27 pengő 80 fillérbe, a rozsot