Uj-Somogy, 1931. május (13. évfolyam, 98-121. szám)
1931-05-01 / 98. szám
XI. évfolyam, 98. (3463.) szám, Ara: 10 fillér. Kaposvár, 1931. május 1., péntek. Szerkesztőség és kiadóhivatal POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY UTCA 0. SZÁM. ———— Egy bóra 2 pengő. — Negyed évre 6 pengő. — Két évre 12 pengő. — Felelős szerkesztő : Vasúti pályaudvaron a lap ára 100érrel magasabb. TELEFONSZÁS: 128. Dr. THURY ZSIGMOND. Hirdetések ára miiliméter soronként 10 fillér, szövegrészben lil Ilii. A magyar jövő útja. Ahol nagyfokú az általános jólét, ott nagyobb a társadalmi rétegek, termelési ágak, fajok és felekezetek harmóniája, együttműködése. A társadalmi tagozódottságnak kevésbé mutatkozik a hátránya az ilyen államalakulatban, ahol — mint például az Amerikai Egyesült Államokban — a különböző fajok és vallások tagjai, termelési ágak művelői a közös haza közös érdekeinek védelmében olvadnak eggyé össze. Ennek az ellenkezőjére, sajnos, nagyon közelfekvő példát találunk hazánkban, ahol az általános elszegényedést különböző társadalmi osztályok és gazdasági ágak egymással való szembenállása fokozza. Mi a következménye ennek? Ahelyett, hogy az összefogás révén erőink gyarapodnának és gazdasági jólétünk emelkednék, a széthúzás meglevő javainkat apasztja és teszi nem ritkán teljesen tönkre. Nem akarunk ezúttal ennek a káros jelenségnek társadalmi részével foglalkozni, hanem csupán néhány gazdasági hátrányára kívánunk rámutatni, amely éppen a közelmúltban lezajlott és országszerte érdeklődést keltett mezőgazdasági kiállítás motoros részével és az autós héttel kapcsolatosan éreztette káros hatását. Világszerte elismert tény, hogy valamely ország automobil-állománya egyik legbiztosabb fokmérője az illető ország jólétének. Nos, ha ebből a szempontból vizsgáljuk Magyarország helyzetét, elszomorító képet kapunk, mert autóállományunk alig egyharmadát teszi ki annak a számnak, amely az ország lakosságának számához viszonyítva és középeurópai relációban normálisnak lenne mondható. Pedig utaink állapota elismerésre méltó módon javult és a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem egyaránt átérzi az automobilizmus állandóan növekvő jelentőségét és fontosságát. Minden erővel arra kell tehát törekedni, hogy automobil-állományunkat növeljük. Igen ám, de a külföldi tökéletes gépkocsik behozatala olyan nemzeti tőkéket vonna ki külföldre, amelynek luxusát a mai szegény Magyarország nem engedheti meg magának. Egy közbeeső lépés vár tehát megoldásra: a meglevő magyar autóipar támogatása és teljesítőképességének növelése. A magyar teherautóipar olyan kvalitású árut termel ma már, amely világviszonylatban is elsőrangúan állja meg a helyét. Személyautó-iparunk kétségtelenül súlyos válsággal küzd, sőt ideiglenesen kénytelen gyártását teljesen be is szüntetni. Mi azonban ennek fő oka? Az, hogy a magyar vásárlóközönségből hiányzik a kellő megbecsülés a hazai ipar termékeivel szemben, sőt a megbecsülés helyét nem ritkán nagyfokú bizalmatlanság foglalja el. Váljon elképzelhető-e és fejlődött volna-e olyan naggyá az amerikai autóipar, ha az amerikai vásárlóközönség nem karolta volna fel olyan lelkesedéssel az amerikai ipar termékeit már akkor is, mikor ez az ipar csak gyermekkorát élte? A fokozott kereslet fokozott nyereséghez, új tőkéhez juttatta az amerikai gyárakat és lehetővé tette, hogy a befolyó feleslegeket gyártmányaik tökéletesítésére és olcsóbbítására fordítsák. Magyarországon azonban, sajnos, ma még gyakran az a helyzet, hogy nem csak magánosokat, de még hatóságokat is hivatalos rendelkezésekkel kell a magyar ipar pártolására szorítani, holott minden jóérzésű magyar embernek legelemibb kötelessége volna a magyar szebb jövő érdekében a belföldi iparnak pártolása még akkor is, ha az egyelőre talán nem olyan jó minőséget valamivel drágábban is állítana elő. Vannak azonban olyan iparágaink is, ahol még ezek az átmeneti hátrányok sem állnak fenn. Itt van például a magyar gumiipar, mely iskoláját a legnehezebben járta végig, együtt fejlődött a magyar utakkal és ahogy a göröngyös, sáros magyarországiból sok helyütt aszfaltos, betonos autostrada válik, úgy lest a magyar gumiabroncs egyértékű a világ legjobb gumijaival. Elszorul a szívünk, ha azt kell látnunk, hogy a magyar munkáskéz és a magyar energia és akaraterő ennyi diadalmas termékének még mindig nincsen mindenütt nyitott útja e hazában. Vajjon elképzelhető volna-e, hogy a művelt nyugat bármelyik országa nem helyezné-e mindenek fölé a maga nemzeti iparát az idegen produktummal szemben? Bizonyosan nem, mert a szovinizmus ezekben az országokban nemcsak szólamokban s iparpártolási jelszavakban, hanem tettekben is megnyilvánul. ÁMMMMMMMmßffißßßßßfißßßßßßßßßßßßßßßfißßßßßßßaßm É, •' * * Árszabályozás céljából történik az alsódunántúli gazda közönség közös anyagbeszerzése. — Nem irányul ez a tevékenység a legális kereskedelem jogos érdekei ellen. — Az üzemanyagok beszerzésénél a takarékossággal akarnak segíteni a gazdákon. Hírlapi közlemények támadólag emlékeztek meg arról az akcióról, amely a gazdák olcsóbb anyagbeszerzése érdekében indult meg. Erre vonatkozólag Kiss Elemér kamarai igazgató a következőkben tett nyilatkozatot lapunk munkatársa előtt: " Az ország különböző részein különböző módon, de ugyanazon céllal gazdaszervezkedések folynak. Ennek a szervezkedésnek az a célja, hogy a gazdaközönség nagyobb tételben közösen és így olcsóbban szerezze be a termelésnél nélkülözhetetlenül szükséges üzemanyagokat. Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara, mint törvényes érdekképviselet is, belenyúlt ebbe a kérdésbe, amihez a kamarának jogot ad az 1920. évi XVIII. t.cikk. — A kamara árszabályozási tevékenysége különösen felkeltette egyes ipari és kereskedelmi érdekkörök figyelmét és a kamara ezen tevékenységét több ízben hirlapilag támadták. — Egészen természetes az, hogy a kamara kereskedni nem fog, miután erre berendezkedve nincs és ezt a törvényes szervezete nem is engedi meg. Joga és kötelessége azonban, hogy szabályozza, amint legjobban tudja, azon üzemanyagok beszerzési árát, mely üzemanyagokat a gazdának a termelés fenntartására beszereznie kell. Annak a szervezetnek működési programja, melyet a kamarai kerület ezen akciójába bevont gazdák és kereskedők néhány hónap óta tartó előkészítés után közösen határoztak meg, a következő: — A Mezőgazdasági Kamara a kamarakerület főbb kereskedelmi gócpontjain, összesen 52 helyen, megállapodást létesített egyes kereskedőkkel, akik raktáron tartják és a kamara ellenőrzése mellett működő Intézőbizottság által megállapított áron forgalmazzák azon anyagokat, melyeket az Intézőbizottság megjelöl. A szervezkedés tehát voltaképen nem a Mezőgazdasági Kamara, hanem az Intézőbizottság vezetése alatt áll. — Az Intézőbizottság a következőkép alakult meg: Minden vármegyéből 2—2 gazdatagot a kamara igazgatóválasztmánya kért fel. A gazdatagok közül egyik tag nagybirtokos, másik tag kisbirtokos. Az Intézőbizottság kereskedő tagjai, vármegyénként szintén 22 tag, a megye területén bevont kereskedők által delegáltattak. Ezen Intézőbizottságnak hivatalból tagjai még az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatója és a pécsi Kereskedelmi és Iparkamara kiküldött tisztviselője. Elnöke a Mezőgazdasági Kamara mindenkori elnöke. Ezen Intézőbizottság határozata következtében egyelőre a következő anyagokat tartják raktáron a kőkereskedők: Különböző vetőmagvak, rézgálic, raffia, zsákok, kötéláruk, kocsikenőcs, világító-petróleum, erőtakarmányok. Ezeken kívül közösen, nagyobb tételben beszerezheti a gazdaközönség egyéb, kizárólag azonban csak a gazdasági üzem folytatásához szükséges anyagokat, megbízható minőségben és a mindenkori legkedvezőbben biztosítható árakon, szintén az akcióba bevont kereskedők útján. A kamara reméli, hogy ezen szervezkedés útján az általa kitűzött cél, a mindenkori árszabályozási tevékenység érvényesíthető is lesz. Ezért az ellenőrzési jogának gyakorlása mellett ezen szervezkedést tőle lelhetőleg támogatja. Mit tárgyal a hétfői megyegyűlés? Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága rendes közgyűlését május 1-én délelőtt 10 órakor tartja a vármegyeház nagytermében. A közgyűlés tárgysorozatának főbb pontjai a következők: Az alispán évkegyedes jelentése. Számonkérőszék jegyzőkönyve. Somogy vármegye uj építési szabályrendelet-tervezete. A vármegye háztartási alapjának 1930. évi zárószámadása. A nemesdédinkei közdűlő ut átkelési szakaszának felvétele a törvényhatósági utak hálózatába. Somogy vármegye tulajdonát képező marcali, szigetvári közkórház modernizálása és a Mária Valéria leányárvaház építési segélye. Somogy vármegye egyesitett nyugdíjalapjának 1930. évi zárszámadása. A kaposvári közkórházi alap 1930. évi zárszámadása. A marcali közkórházi alap 1930. évi zárszámadása. A szigetvári közkórház 1930. évi zárszámadása. Alispáni előterjesztés a 600.000 pengős függőkölcsön felvétele iránt. Somogy vármegye Községi Alkalmazottak Fizetési Alap 1930. évi zárszámadása. Egyes alapok megszüntetése. Zenedij alap 1930. évi zárszámadása. Katonabeszállásolási alap 1930. évi zárszámadása. Testnevelési alap 1930. évi zárszámadása. Rendelkezési alap 1930. évi zárszámadása. Az állattenyésztési alap 1930. évi zárszámadása. XXXII. a) Közegészségügyi ebadó alap 1930. évi zárszámadása. XXXII. b) Állategészségügyi ebadó alap 1930. évi zárszámadása. Somogy vármegye hordójelző alapjának 1930. évi zárszámadása. Somogy vármegye hordójelző szabályrendeletének módosítása. Somogy vármegye kéményseprési szabályrendeletének módosítása.