Uj-Somogy, 1931. május (13. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-01 / 98. szám

XI. évfolyam, 98. (3463.) szám, Ara: 10 fillér. Kaposvár, 1931. május 1., péntek. Szerkesztőség és kiadóhivatal­­ POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 0. SZÁM. ———— Egy bóra 2 pengő. — Negyed évre 6 pengő. — Két évre 12 pengő.­­ — Felelős szerkesztő : Vasúti pályaudvaron a lap ára 1­00érrel magasabb. TELEFONSZÁS: 12­8. Dr. THURY ZSIGMOND. Hirdetések ára miiliméter soronként 10 fillér, szövegrészben lil Ilii. A magyar jövő útja. Ahol nagyfokú az általános jó­­lét, ott nagyobb a társadalmi réte­gek, termelési ágak, fajok és fele­kezetek harmóniája, együttműkö­dése. A társadalmi tagozódottság­­nak kevésbé mutatkozik a hátrá­nya az ilyen államalakulatban, ahol — mint például az Amerikai Egye­sült Államokban — a különböző fajok és vallások tagjai, termelési ágak művelői a közös haza közös érdekeinek védelmében olvadnak eggyé össze. Ennek az ellenkező­jére, sajnos, nagyon közelfekvő pél­dát találunk hazánkban, ahol az általános elszegényedést különbö­ző társadalmi osztályok és gazda­sági ágak egymással való szemben­állása fokozza. Mi a következménye ennek? Ahelyett, hogy az össze­fogás révén erőink gyarapodnának és gazdasági jólétünk emelkednék, a széthúzás meglevő javainkat apasztja és teszi nem ritkán tel­jesen tönkre. Nem akarunk ezúttal ennek a káros jelenségnek társadalmi ré­szével foglalkozni, hanem csupán néhány gazdasági hátrányára kívá­nunk rámutatni, amely éppen a közelmúltban lezajlott és ország­szerte érdeklődést keltett mező­gazdasági kiállítás motoros részé­vel és az autós­ héttel kapcsolato­san éreztette káros hatását. Világszerte elismert tény, hogy valamely ország automobil-állomá­nya egyik legbiztosabb fokmérője az illető ország jólétének. Nos, ha ebből a szempontból vizsgáljuk Ma­gyarország helyzetét, elszomorító képet kapunk, mert autóállomá­nyunk alig egyharmadát teszi ki annak a számnak, amely az or­szág lakosságának számához vi­szonyítva és középeurópai reláció­ban normálisnak lenne mondható. Pedig utaink állapota elismerésre méltó módon javult és a mezőgaz­daság, ipar és kereskedelem egy­aránt átérzi az automobilizmus ál­landóan növekvő jelentőségét és fontosságát. Minden erővel arra kell tehát törekedni, hogy­ automo­bil-állományunkat növeljük. Igen ám, de a külföldi tökéletes gép­kocsik behozatala olyan nemzeti tő­kéket vonna ki külföldre, amelynek luxusát a mai szegény Magyaror­szág nem engedheti meg magának. Egy­ közbeeső lépés vár tehát meg­oldásra: a meglevő magyar autó­ipar támogatása és teljesítőképes­ségének növelése. A magyar teher­autóipar olyan kvalitású árut ter­mel ma már, amely világviszony­latban is elsőrangúan állja meg a helyét. Személyautó-iparunk két­ségtelenül súlyos válsággal küzd, sőt ideiglenesen kénytelen gyártá­sát teljesen be is szüntetni. Mi azonban ennek fő oka? Az, hogy a magyar vásárlóközönségből hiányzik a kellő megbecsülés a ha­zai ipar termékeivel szemben, sőt a megbecsülés helyét nem ritkán nagyfokú bizalmatlanság foglalja el. Váljon elképzelhető-e és fejlő­dött volna-e olyan naggyá az ame­rikai autóipar, ha az amerikai vá­sárlóközönség nem karolta volna fel olyan lelkesedéssel az amerikai ipar termékeit már akkor is, mi­kor ez az ipar csak gyermekkorát élte? A fokozott kereslet fokozott nyereséghez, új tőkéhez juttatta az amerikai gyárakat és lehetővé tet­te, hogy a befolyó feleslegeket gyártmányaik tökéletesítésére és olcsóbbítására fordítsák. Magyaror­szágon azonban, sajnos, ma még gyakran az a helyzet, hogy nem csak magánosokat, de még hatósá­gokat is hivatalos rendelkezésekkel kell a magyar ipar pártolására szo­rítani, holott minden jóérzésű ma­gyar embernek legelemibb köte­lessége volna a magyar szebb jövő érdekében a belföldi iparnak pár­tolása még akkor is, ha az egy­előre talán nem olyan jó minősé­get valamivel drágábban is állí­tana elő. Vannak azonban olyan iparága­ink is, ahol még ezek az átmeneti hátrányok sem állnak fenn. Itt van például a magyar gumi­ipar, mely iskoláját a legnehezebben járta vé­gig, együtt fejlődött a magyar utak­kal és ahogy a göröngyös, sáros magyar­országi­ból sok helyütt asz­faltos, betonos autostrada válik, úgy lest a magyar gumiabroncs egy­értékű a világ legjobb gumijaival. Elszorul a szívünk, ha azt kell látnunk, hogy a magyar munkás­kéz és a magyar energia és akarat­erő ennyi diadalmas termékének még mindig nincsen mindenütt nyi­tott útja e hazában. Vajjon elkép­zelhető volna-e, hogy a művelt nyu­gat bármelyik országa nem helyez­né-e mindenek fölé a maga nem­zeti iparát az idegen produktum­mal szemben? Bizonyosan nem, mert a szovinizmus ezekben az or­szágokban nemcsak szólamokban s iparpártolási jelszavakban, hanem tettekben is megnyilvánul. ÁMMMMMMMmßffißßßßßfißßßßßßßßßßßßßßßfißßßßßßßaßm É, •' * * Árszabályozás céljából történik az alsódu­­nántúli gazda közönség kö­zös anyagbeszerzése. — Nem irányul ez a tevékenység a legális kereskedelem jogos érdekei ellen. — Az üzemanyagok beszerzésénél a takarékossággal akarnak segíteni a gazdákon. Hírlapi közlemények támadólag emlékeztek meg arról az akcióról, amely a gazdák olcsóbb anyagbe­szerzése érdekében indult meg. Erre vonatkozólag Kiss Elemér kamarai igazgató a következőkben tett nyilatkozatot lapunk munka­társa előtt: " Az ország különböző részein különböző módon, de ugyanazon céllal gazdaszervezkedések folynak. Ennek a szervezkedésnek az a cél­ja, hogy a gazdaközönség nagyobb tételben közösen és így olcsóbban szerezze be a termelésnél nélkülöz­hetetlenül szükséges üzemanyago­kat. Az Alsódunántúli Mezőgazda­­sági Kamara, mint törvényes ér­dekképviselet is, belenyúlt ebbe a kérdésbe, amihez a kamarának jo­got ad az 1920. évi XVIII. t.­cikk. — A kamara árszabályozási te­vékenysége különösen felkeltette egyes ipari és kereskedelmi érdek­körök figyelmét és a kamara ezen tevékenységét több ízben hirlapi­­lag támadták. — Egészen természetes az, hogy a kamara kereskedni nem fog, mi­után erre berendezkedve nincs és ezt a törvényes szervezete nem is engedi meg. Joga és kötelessége azonban, hogy szabályozza, amint legjobban tudja, azon üzemanyagok beszerzési árát, mely üzemanyago­kat a gazdának a termelés fenn­tartására beszereznie kell. Annak a szervezetnek működési program­ja, melyet a kamarai kerület ezen akciójába bevont gazdák és keres­kedők néhány hónap óta tartó elő­készítés után közösen határoztak meg, a következő: — A Mezőgazdasági Kamara a kamarakerület főbb kereskedelmi gócpontjain, összesen 52 helyen, megállapodást létesített egyes ke­reskedőkkel, akik raktáron tartják és a kamara ellenőrzése mellett működő Intézőbizottság által meg­ál­lapított áron forgalmazzák azon anyagokat, melyeket az Intézőbi­zottság megjelöl. A szervezkedés te­hát voltaképen nem a Mezőgazda­­sági Kamara, hanem az Intézőbi­zottság vezetése alatt áll. — Az Intézőbizottság a követke­zőkép alakult meg: Minden várme­gyéből 2—2 gazdatagot a kamara igazgatóválasztmánya kért fel. A gazdatagok közül egyik tag nagy­­birtokos, másik tag kisbirtokos. Az Intézőbizottság kereskedő tagjai, vármegyénként szintén 2­2 tag, a megye területén bevont kereskedők által delegáltattak. Ezen Intézőbi­zottságnak hivatalból tagjai még az Alsódunántúli Mezőgazdasági Ka­mara igazgatója és a pécsi Keres­kedelmi és Iparkamara kiküldött tisztviselője. Elnöke a Mezőgazda­­sági Kamara mindenkori elnöke. Ezen Intézőbizottság határozata kö­vetkeztében egyelőre a következő anyagokat tartják raktáron a kő­­kereskedők: Különböző vetőmag­vak, rézgálic, raffia, zsákok, kötél­áruk, kocsikenőcs, világító-petróle­um, erőtakarmányok. Ezeken kívül közösen, nagyobb tételben beszerez­heti a gazdaközönség egyéb, kizáró­lag azonban csak a gazdasági üzem folytatásához szükséges anyagokat, megbízható minőségben és a min­denkori legkedvezőbben biztosítha­tó árakon, szintén az akcióba be­vont kereskedők útján.­­ A kamara reméli, hogy ezen szervezkedés útján az általa kitű­zött cél, a mindenkori árszabályo­zási tevékenység érvényesíthető is lesz. Ezért az ellenőrzési jogának gyakorlása mellett ezen szervezke­dést tőle lelhetőleg támogatja. Mit tárgyal a hétfői megyegyűlés? Somogy vármegye törvényható­sági bizottsága rendes közgyűlését május 1-én délelőtt 10 órakor tart­ja a vármegyeház nagytermében. A közgyűlés tárgysorozatának főbb pontjai a következők: Az alispán évk­egyedes jelenté­se. Számonkérőszék jegyzőkönyve. Somogy vármegye uj építési sza­bályrendelet-tervezete. A várme­gye háztartási alapjának 1930. évi zárószámadása. A nemesdéd­inkei közdűlő ut átkelési szakaszának felvétele a törvényhatósági utak há­lózatába. Somogy vármegye tulajdonát ké­pező marcali, szigetvári közkór­ház modernizálása és a Mária Va­léria leányárvaház építési segélye. Somogy vármegye egyesitett nyug­díjalapjának 1930. évi zárszámadá­sa. A kaposvári közkórházi alap 1930. évi zárszámadása. A marcali közkórházi alap 1930. évi zárszám­adása. A szigetvári közkórház 1930. évi zárszámadása. Alispáni előter­jesztés a 600.000 pengős függőköl­­csön felvétele iránt. Somogy vár­megye Községi Alkalmazottak Fi­zetési Alap 1930. évi zárszámadása. Egyes alapok megszüntetése. Zenedij alap 1930. évi zárszám­adása. Katonabeszállásolási alap 1930. évi zárszámadása. Testnevelé­si alap 1930. évi zárszámadása. Rendelkezési alap 1930. évi zár­számadása. Az állattenyésztési alap 1930. évi zárszámadása. XXXII. a) Közegészségügyi ebadó alap 1930. évi zárszámadása. XXXII. b) Állategészségügyi ebadó alap 1930. évi zárszámadása. Somogy vármegye hordójelző alapjának 1930. évi zárszámadása. Somogy vármegye hordójelző szabályrende­letének módosítása. Somogy vár­megye kéményseprési szabályren­deletének módosítása.

Next