Uj-Somogy, 1931. szeptember (13. évfolyam, 196-220. szám)

1931-09-01 / 196. szám

ftSS' FŐBB esenények '' n film­ssmiMMmmc Kormánykörökből származó in­formációk szerint amint az adófel­emelési rendeletek megjelennek és sikerül biztosítani az államháztartás egyensúlyát, a kormány hozzákezd a magángazdaság szanálásához. El­sősorban a kereskedelem megsegí­tését akarja elvégezni a kormány, majd nagyszabású exportot szervez s hóna alá akar nyúlni az iparnak­ is. A képviselőház gazdasági albi­zottságát szeptember 4-ére összehív­ták. A gazdasági albizottság a kép­viselőház dologi kiadásainak csök­kentéséről és az elnöki autó leállí­tásáról fog tanácskozni. Báró Szerényi József Locarnóba utazott, ahol a kormány megbízásá­ból résztvesz a magyar-osztrák dön­tőbírósági tárgyalásokon. Locarnó­­ból Genfbe utazik s a Népszövetség szeptemberi ülésszakán gróf Apponyi Albert mellett képviseli a magyar kormányt. Serédi Jusztinián bíboros herceg­prímás pár napi pihenésre Röjtökre érkezett, ahol Nagy Elek volt vati­káni követ vendége lesz. Izabella főhercegnő állapota ma délelőtt is súlyos volt, láza ismét emelkedett. Betegh-Huszágh Miklós buda­pesti rendőrfőkapitány, hír szerint, távozik állásából. Utódjául Bessenyei Zenót és Ghiczy Tihamért emlegetik, Szombathely képviselőjévé gróf Csekonics Ivánt választották meg 1127 szótöbbséggel. Ausztria lemondott a német vám­unió tervéről, mert belátta, hogy nem dacolhat Franciaország állás­pontjával és a vámunióból több kára lenne, mint haszna. Barcelonában pestis ütötte fel a fejét. Eddig 150-en betegedtek meg pestisben. Az augusztusi ultima semmi za­vart nem okozott. Bankárkörök sze­rint ez a normális állapotok vissza­tértének tekinthető. Pesterzsébeten ma kommunista röpcédulákat szórtak szét. A röpcé­dulák felszólítják a munkásokat arra, hogy szeptember hó 6-án újra vo­nuljanak ki tüntető sétára az utcára és készüljenek a világforradalomra. A rendőrség a titokzatos röpiratter­­jesztők ügyében megindította a nyo­mozást. A köztisztviselői fizetéseknek 15, 12, 10 százalékos csökkentéséről szóló rendelet elfogadása után szer­dán délelőtt 10 órakor a forgalmi adó emeléséről dönt a 33-as bizott­ság. E rendelettervezet még nem ké­szült el, beavatott helyen azonban elintézett dolognak tartják, hogy a forgalmi adót 2 százalékról 3 száza­lékra emelik föl. A kormány további terve, hogy fölemeli — még erre a költségvetési évre — a jövedelmi adókat is. Az osztálysorsjáték mai húzá­sán 200.000 pengőt nyert az 57781, 5000 pengőt nyert a 16715, 3000 P-t a 11400, a 11627, 2000 pengőt a 39705, a 37707 és a 83595 számú sorsjegy. Ara: HFímér.? XIII. évfolyam, 196. (3561.) szám. Kaposvár, 1931. szeptember 1., kedd Szerkesztés«« «s kiadóhivatal | POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: KAPOSVÁR, KONTRÁTSY-UTCA 6. SZÁM. ’iwhwi­chl fióra 2 pengő. -- Negyed évre 6 pengő. — Fél évre 12 pengő. ———■»» ■■ Felelős szerkesztő : Hirdetések ára millimétersoronként 10 fillér, szövegrészben 15 HU TELEFON­­ZÁM:­ 12­8. I­r. THURY ZSIGMOND. Hivatalos és pénzintézeti hirdetések millimétersoronkint 15 nb­ A belügyminiszter leirat­ban köszönte meg az eddigi bizalmat Somogy vármegye közönségének. ■—»f——■--­ A kisgyülés üdvözölte az új belügyminisztert. — Dras­kovics Iván gróf állampolgársága ügyében felírnak a belügyminisztériumba. Somogy vármegye törvényhatósá­gának kisgyülése ma délelőtt 10 órakor Stephaich Pál alispán el­nöklete''mellett ülést tartott a vár­megyeház kistermében. A kisgyülés tagjai közül gróf Jankovich­-Bésán József, Somssich Miklós, Gaál Ist­ván, Hannig István, dr. Matolcsy Sándor, Jankovits János, Sámik Jó­zsef, Littke Kálmán, dr. Zsobrák János, Meixner Kimit, Biró István, Halka Sándor, dr. Császik István, dr. Berger Samu, Csicseri-Rónay István, Kisiván János és Bereknyei István voltak jelen. Stephaich Pál alispán megnyit­va az ülést, bejelentette, hogy a kormányzó vitéz dr. Keresztes-Fi­­scher Ferenc főispánt belügymi­niszterré nevezte ki­­nagy éljen­zés . Hálás szavakkal méltatta mint főispánnak érdemeit s indítványoz­ta, hogy a kisgyűlés 6 és fél éves főispánsága alatt a megye érdeké­ben kifejtett hözgó munkássága fe­jében feliratban üdvözölje magas kinevezése alkalmából az u­j bel­­ügyminisztert. A kisgyűlés az alis­pán előterjesztéséhez egyhangú he­lyesléssel hozzájárult. Báró Weissenbach Iván főjegy­ző bemutatta ezután a belügymi­niszternek Somogy vármegye kö­zönségéhez intézett alábbi köszönő leiratát: A kormányzó úr őfőméltósága 1931. aug. 24-én kelt magas elhatá­rozásával a kir. belügyminiszterré legkegyelmesebben kinevezni mél­­tóztatott. Amidőn a vármegye kormányza­tát az ország belügyeinek legfőbb irányításával cserélem fel, elsősor­ban is hálás köszönettel emléke­zem meg arról az évekig tartó bi­zalomról és támogatásról, amelyet a vármegye közönsége részéről él­veztem. A magam részéről is biz­tosíthatom a vármegye közönségét, hogy együttműködésünk minden­kor a legkedvesebb emlékeim közé fog tartozni. Azok a szoros kapcso­latok, amelyeket hosszú együttmű­ködésünk létrehozott, megszakadni sohasem fognak. Személyes tapasz­talataim folytán biztos vagyok ab­ban, hogy a vármegye közönsége mindig megértéssel és bizalommal fogja támogatni azokat a törekvése­ket, amelyeknek célja a társadalmi összhang, a zavartalan rend és nyu­galom az ország gazdasági erejének és egyensúlyának teljes helyreállí­tása útján a mindnyájunk által annyira óh­aj­tott magyar jövő ki­építése. Ebben a biztos tudatban hivatalbalépésem alkalmából a leg­melegebben köszöntöm és teljes bi­zalommal kérem a vármegye kö­zönségét, valamint a legnehezebb időkben is kipróbált tisztviselői kart és községi elöljáróságokat, hogy is­mert odaadásukkal legyenek segít­ségemre a reám háramló nagy fel­adatok megoldásában. Keresztes- Fischer Ferenc: A leiratot bemutatják a megye­­gyűlésen is. A kisgyűlés hozzájárult a várme­gyei­­vámpénztári szabályrendelet módosításához, több vármegyei és községi alkalmazott személyi pót­lékának rendezéséhez. Hosszabb vitát provokált Dras­kovics Iván grófnak egy felleb­bezése. A gróf Drávasztára és Rév­falu községekben virilis jogának gyakorlásával Palla Róbertet bíz­ta meg. A szigetvári főbíró azon­ban mivel Palla a választói név­jegyzékben nem szerepel, a törvény értelmében ezt nem vette tudomá­sul. Ezt a határozatot fellebbezte meg a gróf. Az alispán javasolta a fellebbe­zés elutasítását. Somssich Miklós azt vetette fel, hogy előbb tisztázni kellene Draskovics Iván gróf ál­lampolgárságának ügyét. Gróf Jan­­kovich-Bésán József szerint Dras­kovics grófnak magyar és jugoszláv útlevele van. Dr. Mátéffy József azt javasolta, hogy a kisgyűlés ír­jon fel a belügyminiszterhez és kér­dezze meg: Draskovics magyar ál­lam­polgár-e, vagy sem? A kisgyűlés elfogadta az alispáni javaslatot a tiszti főügyész indítvá­nyával egyetemben. Majd vita nélkül fogadta el a kisgyűlés ezután dr. Sipos György, dr. Bernáth Lajos, dr. Kis-Angyal Ernő és dr. Ondrejovits László elő­adók referátuma alapján az alis­pán előterjesztéseit. A belügyminiszter biográfiája. Az új kormány tagjaival nap-nap után foglalkozik a fővárosi sajtó. A legtöbbet és a legmelegebben az új belügyminiszterről írnak. A va­sárnapi lapok sorra írnak vitéz Ke­resztes-Fischer Ferencről. Az egyik lap többek közt a következőket írja életrajzáról: Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc dr. 1881-ben született Pécsett. Csa­ládja egyike volt a megyében a leg­­becsültebbeknek és a férfi tagok közpályákon előkelő szerepet vit­tek. A belügyminiszter Pécsett járt gimnáziumba, majd Budapesten folytatta tanulmányait és itt 1907- ben ügyvédi oklevelet szerzett. Az­nap, hogy irodáját megnyitotta, az rögtön fellendült Pécsett. A rend­kívül komoly fiatalembert hivatá­sán kívül úgyszólván semmi sem érdekelte, de puritán becsületes­sége, úri modora révén — talán akarata ellenére is a különféle intézmények, társadalmi egyesüle­tek tisztikarukba választották. Ami­­kor édesapja, id. Kischer Ferenc, a Pécsi takarékpénztár ügyésze nyugalomba vonult, a város legna­gyobb pénzintézete ügyészi állás­sal kínálta meg a fiatal ügyvédet, akit egyidejűleg igazgatójává vá­lasztott meg a pécsi Nemzeti Ka­szinó. Amint a háború kitört, azonnal bevonult ezredéhez, a Hindenburg nevét viselő 69-ik gyalogezredhez. Mint hadnagy végigküzdötte a bá­­borút és a kitüntetések egész soro­zatát szerezte meg. Fischer had­nagy úr­­ról legendákat meséltek a katonái. A leszerelés után, amikor a szerb megszálló csapatok bevonultak Pécsre, a polgári ellenállást ő szer­vezte meg az idegen uralom ellen. Élete kockáztatásával állt élére an­nak a mozgalomnak, amelynek leg­­főbb célja volt: szülővárosát meg­szabadítani a megszálló csapatok­tól. Ennek érdekében agitált, járt házról-házra, titokban levelezett ma­gyar politikai korifeusokkal. Ez a férfias viselkedés természetesen fel­keltette ellenében a szerbek harag­ját és Valjevóba internálták és hosszú hónapok múlva engedték csak haza. A szenvedés még job­ban megedzette erejét és csak ek­kor szállt síkra igazán a felszaba­dulás érdekében. Ezzel a munkájá­val felhívta magára az akkori ma­gyar kormány figyelmét is és 1921. végén Pécs és Baranya megye fő­ispánjává nevezték ki. 1926-ban So­mogy megye főispánjává tették és egyidejűleg megkapta, érdemei el­ismeréseid, a II. osztályú polgári érdemkeresztet a csillaggal. Két esztendővel ezelőtt avatta vi­tézzé a kormányzó úgy őt, mint két fivérét, Lajost, aki vezérkari ezredes, m­íg öccse, Miklós, ország­­gyűlési képviselő. Ekkor családi nevük mellé a Keresztes -t vették

Next