Uj-Somogy, 1931. szeptember (13. évfolyam, 196-220. szám)
1931-09-01 / 196. szám
ftSS' FŐBB esenények '' n filmssmiMMmmc Kormánykörökből származó információk szerint amint az adófelemelési rendeletek megjelennek és sikerül biztosítani az államháztartás egyensúlyát, a kormány hozzákezd a magángazdaság szanálásához. Elsősorban a kereskedelem megsegítését akarja elvégezni a kormány, majd nagyszabású exportot szervez s hóna alá akar nyúlni az iparnak is. A képviselőház gazdasági albizottságát szeptember 4-ére összehívták. A gazdasági albizottság a képviselőház dologi kiadásainak csökkentéséről és az elnöki autó leállításáról fog tanácskozni. Báró Szerényi József Locarnóba utazott, ahol a kormány megbízásából résztvesz a magyar-osztrák döntőbírósági tárgyalásokon. Locarnóból Genfbe utazik s a Népszövetség szeptemberi ülésszakán gróf Apponyi Albert mellett képviseli a magyar kormányt. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás pár napi pihenésre Röjtökre érkezett, ahol Nagy Elek volt vatikáni követ vendége lesz. Izabella főhercegnő állapota ma délelőtt is súlyos volt, láza ismét emelkedett. Betegh-Huszágh Miklós budapesti rendőrfőkapitány, hír szerint, távozik állásából. Utódjául Bessenyei Zenót és Ghiczy Tihamért emlegetik, Szombathely képviselőjévé gróf Csekonics Ivánt választották meg 1127 szótöbbséggel. Ausztria lemondott a német vámunió tervéről, mert belátta, hogy nem dacolhat Franciaország álláspontjával és a vámunióból több kára lenne, mint haszna. Barcelonában pestis ütötte fel a fejét. Eddig 150-en betegedtek meg pestisben. Az augusztusi ultima semmi zavart nem okozott. Bankárkörök szerint ez a normális állapotok visszatértének tekinthető. Pesterzsébeten ma kommunista röpcédulákat szórtak szét. A röpcédulák felszólítják a munkásokat arra, hogy szeptember hó 6-án újra vonuljanak ki tüntető sétára az utcára és készüljenek a világforradalomra. A rendőrség a titokzatos röpiratterjesztők ügyében megindította a nyomozást. A köztisztviselői fizetéseknek 15, 12, 10 százalékos csökkentéséről szóló rendelet elfogadása után szerdán délelőtt 10 órakor a forgalmi adó emeléséről dönt a 33-as bizottság. E rendelettervezet még nem készült el, beavatott helyen azonban elintézett dolognak tartják, hogy a forgalmi adót 2 százalékról 3 százalékra emelik föl. A kormány további terve, hogy fölemeli — még erre a költségvetési évre — a jövedelmi adókat is. Az osztálysorsjáték mai húzásán 200.000 pengőt nyert az 57781, 5000 pengőt nyert a 16715, 3000 P-t a 11400, a 11627, 2000 pengőt a 39705, a 37707 és a 83595 számú sorsjegy. Ara: HFímér.? XIII. évfolyam, 196. (3561.) szám. Kaposvár, 1931. szeptember 1., kedd Szerkesztés«« «s kiadóhivatal | POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: KAPOSVÁR, KONTRÁTSY-UTCA 6. SZÁM. ’iwhwichl fióra 2 pengő. -- Negyed évre 6 pengő. — Fél évre 12 pengő. ———■»» ■■ Felelős szerkesztő : Hirdetések ára millimétersoronként 10 fillér, szövegrészben 15 HU TELEFONZÁM: 128. Ir. THURY ZSIGMOND. Hivatalos és pénzintézeti hirdetések millimétersoronkint 15 nb A belügyminiszter leiratban köszönte meg az eddigi bizalmat Somogy vármegye közönségének. ■—»f——■-- A kisgyülés üdvözölte az új belügyminisztert. — Draskovics Iván gróf állampolgársága ügyében felírnak a belügyminisztériumba. Somogy vármegye törvényhatóságának kisgyülése ma délelőtt 10 órakor Stephaich Pál alispán elnöklete''mellett ülést tartott a vármegyeház kistermében. A kisgyülés tagjai közül gróf Jankovich-Bésán József, Somssich Miklós, Gaál István, Hannig István, dr. Matolcsy Sándor, Jankovits János, Sámik József, Littke Kálmán, dr. Zsobrák János, Meixner Kimit, Biró István, Halka Sándor, dr. Császik István, dr. Berger Samu, Csicseri-Rónay István, Kisiván János és Bereknyei István voltak jelen. Stephaich Pál alispán megnyitva az ülést, bejelentette, hogy a kormányzó vitéz dr. Keresztes-Fischer Ferenc főispánt belügyminiszterré nevezte kinagy éljenzés . Hálás szavakkal méltatta mint főispánnak érdemeit s indítványozta, hogy a kisgyűlés 6 és fél éves főispánsága alatt a megye érdekében kifejtett hözgó munkássága fejében feliratban üdvözölje magas kinevezése alkalmából az uj belügyminisztert. A kisgyűlés az alispán előterjesztéséhez egyhangú helyesléssel hozzájárult. Báró Weissenbach Iván főjegyző bemutatta ezután a belügyminiszternek Somogy vármegye közönségéhez intézett alábbi köszönő leiratát: A kormányzó úr őfőméltósága 1931. aug. 24-én kelt magas elhatározásával a kir. belügyminiszterré legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Amidőn a vármegye kormányzatát az ország belügyeinek legfőbb irányításával cserélem fel, elsősorban is hálás köszönettel emlékezem meg arról az évekig tartó bizalomról és támogatásról, amelyet a vármegye közönsége részéről élveztem. A magam részéről is biztosíthatom a vármegye közönségét, hogy együttműködésünk mindenkor a legkedvesebb emlékeim közé fog tartozni. Azok a szoros kapcsolatok, amelyeket hosszú együttműködésünk létrehozott, megszakadni sohasem fognak. Személyes tapasztalataim folytán biztos vagyok abban, hogy a vármegye közönsége mindig megértéssel és bizalommal fogja támogatni azokat a törekvéseket, amelyeknek célja a társadalmi összhang, a zavartalan rend és nyugalom az ország gazdasági erejének és egyensúlyának teljes helyreállítása útján a mindnyájunk által annyira óhajtott magyar jövő kiépítése. Ebben a biztos tudatban hivatalbalépésem alkalmából a legmelegebben köszöntöm és teljes bizalommal kérem a vármegye közönségét, valamint a legnehezebb időkben is kipróbált tisztviselői kart és községi elöljáróságokat, hogy ismert odaadásukkal legyenek segítségemre a reám háramló nagy feladatok megoldásában. Keresztes- Fischer Ferenc: A leiratot bemutatják a megyegyűlésen is. A kisgyűlés hozzájárult a vármegyeivámpénztári szabályrendelet módosításához, több vármegyei és községi alkalmazott személyi pótlékának rendezéséhez. Hosszabb vitát provokált Draskovics Iván grófnak egy fellebbezése. A gróf Drávasztára és Révfalu községekben virilis jogának gyakorlásával Palla Róbertet bízta meg. A szigetvári főbíró azonban mivel Palla a választói névjegyzékben nem szerepel, a törvény értelmében ezt nem vette tudomásul. Ezt a határozatot fellebbezte meg a gróf. Az alispán javasolta a fellebbezés elutasítását. Somssich Miklós azt vetette fel, hogy előbb tisztázni kellene Draskovics Iván gróf állampolgárságának ügyét. Gróf Jankovich-Bésán József szerint Draskovics grófnak magyar és jugoszláv útlevele van. Dr. Mátéffy József azt javasolta, hogy a kisgyűlés írjon fel a belügyminiszterhez és kérdezze meg: Draskovics magyar állampolgár-e, vagy sem? A kisgyűlés elfogadta az alispáni javaslatot a tiszti főügyész indítványával egyetemben. Majd vita nélkül fogadta el a kisgyűlés ezután dr. Sipos György, dr. Bernáth Lajos, dr. Kis-Angyal Ernő és dr. Ondrejovits László előadók referátuma alapján az alispán előterjesztéseit. A belügyminiszter biográfiája. Az új kormány tagjaival nap-nap után foglalkozik a fővárosi sajtó. A legtöbbet és a legmelegebben az új belügyminiszterről írnak. A vasárnapi lapok sorra írnak vitéz Keresztes-Fischer Ferencről. Az egyik lap többek közt a következőket írja életrajzáról: Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc dr. 1881-ben született Pécsett. Családja egyike volt a megyében a legbecsültebbeknek és a férfi tagok közpályákon előkelő szerepet vittek. A belügyminiszter Pécsett járt gimnáziumba, majd Budapesten folytatta tanulmányait és itt 1907- ben ügyvédi oklevelet szerzett. Aznap, hogy irodáját megnyitotta, az rögtön fellendült Pécsett. A rendkívül komoly fiatalembert hivatásán kívül úgyszólván semmi sem érdekelte, de puritán becsületessége, úri modora révén — talán akarata ellenére is a különféle intézmények, társadalmi egyesületek tisztikarukba választották. Amikor édesapja, id. Kischer Ferenc, a Pécsi takarékpénztár ügyésze nyugalomba vonult, a város legnagyobb pénzintézete ügyészi állással kínálta meg a fiatal ügyvédet, akit egyidejűleg igazgatójává választott meg a pécsi Nemzeti Kaszinó. Amint a háború kitört, azonnal bevonult ezredéhez, a Hindenburg nevét viselő 69-ik gyalogezredhez. Mint hadnagy végigküzdötte a báborút és a kitüntetések egész sorozatát szerezte meg. Fischer hadnagy úrról legendákat meséltek a katonái. A leszerelés után, amikor a szerb megszálló csapatok bevonultak Pécsre, a polgári ellenállást ő szervezte meg az idegen uralom ellen. Élete kockáztatásával állt élére annak a mozgalomnak, amelynek legfőbb célja volt: szülővárosát megszabadítani a megszálló csapatoktól. Ennek érdekében agitált, járt házról-házra, titokban levelezett magyar politikai korifeusokkal. Ez a férfias viselkedés természetesen felkeltette ellenében a szerbek haragját és Valjevóba internálták és hosszú hónapok múlva engedték csak haza. A szenvedés még jobban megedzette erejét és csak ekkor szállt síkra igazán a felszabadulás érdekében. Ezzel a munkájával felhívta magára az akkori magyar kormány figyelmét is és 1921. végén Pécs és Baranya megye főispánjává nevezték ki. 1926-ban Somogy megye főispánjává tették és egyidejűleg megkapta, érdemei elismeréseid, a II. osztályú polgári érdemkeresztet a csillaggal. Két esztendővel ezelőtt avatta vitézzé a kormányzó úgy őt, mint két fivérét, Lajost, aki vezérkari ezredes, míg öccse, Miklós, országgyűlési képviselő. Ekkor családi nevük mellé a Keresztes -t vették