Uj-Somogy, 1932. január (14. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-01 / 1. szám

2 Szt. Erzséb­es karácsonyfa-ünne­pély Kadarkuton. A kadarkuti r. kath. egyházköz­ségnek minden esztendőben kivá­ló gondját képezte a szegény, isko­lás gyermekek felruházása s a köz­ség szegény lakosságának megsegí­tése. A jelen­tésben még nagyobb buzgalommal látott a munkához. Sarkalta részint Szt. Erzsébet szel­leme, részint az a nagy szegénység és nyomor, amely az idei télben igen nehéz próbának teszi ki a szegény lakosságot. A kadarkuti le­­ánykongregáció, élén Júlia­ Jolán prefektával, segítségére sietett az egyházközség vezetőségének s az adományok összegyűjtésében, ru­hák varrásában, az adományok összecsomagolásában derekasan és dicséretre méltóan kivette a részét. Az ünnepély és az adományok kiosztása szép­ műsor keretében folyt le. Az új iskola hatalmas ter­mét színültig megtöltötte a község minden rendű­ és rangú lakossága s örömmel élvezte a kisgyermekek gyönyörű játékát. Színre került Blaskó Mária: Kenyerek és rózsák című 3 felvonásos darabja, szava­latok és énekek tarkították a mű­sort. Előadás után Mózner József plébános lendületes szavakkal szólt az egybegyűltekhez és kiosztotta az adományokat. 72 gyermek részesült cipő- és ruhaadományban, amely aránylagosan olyan nagy­ szám, hogy a szükségletet teljesen kielé­gítette. Kiosztásra került még 38 űrméter fa, amellyel másnap ör­vendeztették meg a megrakott ura­dalmi szekerek a szegény, csalá­dokat, továbbá 2 mázsa liszt, 1 hektó bor s rengeteg kalács, süte­ménye­k! A rengeteg adakozó nevét itt fel­sorolni lehetetlen,, csak egy-két ne­vet említünk, akik nagyobb adomá­nyokkal járultak hozzá ezen sze­gényakcióhoz: özv. Márffy Béláné 12 öltöny ús leányruha, Márffy Ele­mér 20 űrméter fa, gróf Festetits Kristóf 12 ürméter fa, Somssich grófok kopaszhegyi gazdasága 4 ür­méter fa, 150 kg. búza, özv. Birck Gyuláné 2 ürméter fa, 100 kg. rozs, 1 hit, bor, a kadarkuti plébánia­­templom Szt Antal perselye tel­jes tartalmával, továbbá Kadarkút község minden rendű és rangú la­kossága kisebb-nagyobb adománya­ikkal. Midőn a nemes szivü adako­zóknak ehelyütt is köszönetet mond az egyházközség­­vezetősége, vi­szonzásul a­­jó Isten szent áldását és kegyelmét kéri mindnyájukra. Az előadás — melynek sikerében Thánné Papszt Margit, Waldfogel Ignác és Thán Ede tanítók osztoz­nak — tiszta jövedelme szintén e nemes célt szolgálta.____________ Kereskedők figyelmébe! Előjegyzési naptárak cég­nyomással igen olcsó áron kaphatók az „Új-Somogy“ nyomdájában. Tel. 128. A rgi világhírű magyar gyártmány, Tiszaújlaki bajuszpedrő mindenütt kapható. 4137 UJ-50M06V 193­2. január 1. A kaposvári kettők a forgalmi adójuk leszállítását kérik. A kaposvári fűszer- és csemege­ kereskedők szakosztálya az eddigi méreteket erősen meghaladó tag­értekezletet tartott. Jellemző a ta­gok érdeklődésére, hogy a terem kicsinek bizonyult és sokan a fo­lyosóra szorultak. Lengyel István szakosztályi el­nök pontban fél 9 órakor nyitotta meg a gyűlést és ismertette a tár­gyat, a jövő évre szóló forg­­ató­ügyet. Az elnök bejelentése után azon­nal élénk , sokszor a l­egel­kese­re­­dettebb hangú vita indult meg és a szakosztály tagjai az őket ért sé­relmeket a legpanaszosabban ad­ták elő. A gyűlés elkeseredett han­gulatából ítélve, kereskedőink a for­galom nagymérvű csökkenése kö­vetkeztében képtelenek a forgó­adó­hivatal által leginkább egyezség, vagy kivetés útján tőlük kért adó­kat megfizetni, mert ez sokaknak egzisztenciájuk megszűnését is ma­ga után vonhatja. Legtöbb panasz aziránt volt, hogy­ a képzelt, de nem létező forgalom után vetették ki egyesek forgó­atóját. Jellemző a gyűlés elkeseredett hangulatára az is, hogy elhatároz­ták, hogy küldöttségileg keresik fel a pénzügyigazgatót, illetőleg min­den törvényes eszközt igénybe vesz­nek sérelmeik orvoslása végett s ha kell, a pénzügyminiszterhez is mennek panaszaikkal. Remélni merjük, hogy kereske­dőink panasza meghallgatásra fog találni, mert hisz ez nemcsak ne­kik, de városunk minden polgárá­nak eminens érdeke. A kereske­dők demonstrációképen az üzletei­ket arra az időre, amíg küldöttsé­gük Nagy Ferenc pénzügyigazga­tónál jár, az egész város területén bezárják Az akasztófa árnyékából menekült meg egy visnyei földmives. December 28-án Kaposváron volt tárgyaláson Fekete István visnyei földmives. Fekete este ment haza Kaposvárról — erősen ittas álla­potban. Amikor a visnyei széplaki szőlőhegyen ment keresztül haza­felé Fekete, az útja Marics József földmives háza mellett vezetett el. Az ittas ember éppen ott gyúj­tott pipára és a rágyújtás után még égő gyufáját Maries házának­ zsuppfedele alá tartotta. A­ zsupp­­tető pillanatok alatt lángra lobbant. Az égő házból kirohant Maries és a felesége, azonban a tüzet már nem tudták eloltani és a ház fe­dele leégett. Kedden a csendőrség már nyomozott az ügyben és sike­rül­t elfogni a tettes Fekete Istvánt, akit ma reggel beszállítottak a ka­posvári kir. törvényszéki fogházba. Dr. Révy László kir. ügyészségi elnök — mivel a gyújtogatásra is statárium van —­ azonnal kiosztot­ta az ügyet dr. Máthé Endre kir. ügyésznek. Az ügyet dr. Máthé ügyész már fél 10-kor referálta az ügyészség elnökének és munkatár­sunknak adott információ szerint: az ügyészség nem állítja statáriá­­­lis bíróság elé a gyújtogatót, mert a bűncselekmény körülményei olya­nok, hogy a méltányosság nem en­gedi meg, hogy egy biztos halálos ítélet hozassák Fekete István felett és hogy ez a meggondolatlan falusi ember akasztófán végezze be éle­tét, részegségében való meggondo­latlansága miatt. Fekete egyebekben azt vallja, hogy ezelőtt négy évvel leégett az ő háza is és neki az a meggyőző­dése, hogy azt Marica gyújtotta fel. Az ügyészség tehát rendes bíróság elé viszi az ügyet és majd a Kele­men­ tanácsa ítélkezik Fekete felett. Tanácsok a szénfűtéshez. A kényszerítő gazdasági körül­mények szülte szénrendelet csak­nem teljesen kiszorította hazánkból a külföldi szenet és közönségünk nagy része, mely eddig a drága po­rosz szenet tartotta az egyedül ide­ális fűtőanyagnak, kényszeredetten a gyengébbnek mondott magyar, szenekre utaltatott. Miután gyakran hallható az a panasz, hogy a magyar szénnel nem mindenki tud fűteni, alant is­mertetünk gyakorlatilag jól bevált fűtési módozatokat. A szénnel való fűtéshez általában 1. jó kályha; 2. jó huzat; 3. megfe­lelő tázfelület és rostély szükséges. Nem kívánhatjuk, hogy kimon­dottan fa­tüzelésre épített cserép, vagy vaskályhákban szénnel is oly könnyen tüzelhessünk. De minden cserépkályhát alkalmassá lehet ten­ni egy kis költséggel erre, a modern vaskályhák pedig erre a célra már úgyis alkalmasak. A pécsi tojásszén 7000 calóriás! Ha jó kályhánk van, ügyelnünk kell annak beállítására, hogy, az égéshez megfelelő és jó huzatot biz­tosítsunk, melyet a kürtöknél be­áramolható ,hamis levegőnek­ nem szabad rontania. A harmadik kellék a tűz megfe­lelő elhelyezése a tűztérben. Szén­nel nem szükséges nagy, tüzet rak­ni, miután annak kalóriája na­gyobb, mint a fáé. A tűzfelületnek a rostélyfelület legalább 75 száza­léka legyen. Erre a számra nagyon ügyeljünk, különösen a cserép­kály­hák építésénél. A legtöbb házban levő kályháknak nagy a tűztere (dómja), a tűzfelü­lete pedig egy an­yaggal elsimított aránylag nagy kiterjedésű síkfelü­let, melyet csak az ajtóhoz közel eső részen — a hamu­lyuk felett —szakít meg egy, parányi keskeny nyílású rostély. Széntüzeléshez nem kell nagy, tűz­­tér és lehetőleg az egész tűzfelü­­letet széles, 10—15 mm. nyílású rostély töltse ki, hogy sok friss le­vegő érhesse. Úgy tudjuk, a pécsi bánya vevőit önköltségi áron látja el ilyen nagy­méretű rostélyokkal, melyek behe­lyezése házilag is könnyen keresz­tülvihető. A magyar bányák legtöbbje két­féle szenet hoz forgalomba. Az egyik az u. 11. darabos szén, a má­sik a porszénből sajtolt brikett. A pécsi bánya mindkét szenét mos­sa, úgy, hogy az kő- és palamente­sen jut a fogyasztóhoz. A brikett szenet sok helyen nem szeretik, állítván, hogy az abban levő kötő­anyag erősen kormoz. Ez az állí­tás téves. Való ugyan, hogy a bri­kettben kötőanyag van, azonban ko­romlerakódás csak ott képződhetik, ahol tökéletlen a szén elégése. A fűtési mód általában kétféle: utánrakásos és töltő fűtés. Az aláb­biakban elmondottak a legtöbb ma­gyar szén, de különösen a pécsi

Next