Uj-Somogy, 1932. január (14. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-01 / 1. szám
2 Szt. Erzsébes karácsonyfa-ünnepély Kadarkuton. A kadarkuti r. kath. egyházközségnek minden esztendőben kiváló gondját képezte a szegény, iskolás gyermekek felruházása s a község szegény lakosságának megsegítése. A jelentésben még nagyobb buzgalommal látott a munkához. Sarkalta részint Szt. Erzsébet szelleme, részint az a nagy szegénység és nyomor, amely az idei télben igen nehéz próbának teszi ki a szegény lakosságot. A kadarkuti leánykongregáció, élén Júlia Jolán prefektával, segítségére sietett az egyházközség vezetőségének s az adományok összegyűjtésében, ruhák varrásában, az adományok összecsomagolásában derekasan és dicséretre méltóan kivette a részét. Az ünnepély és az adományok kiosztása szép műsor keretében folyt le. Az új iskola hatalmas termét színültig megtöltötte a község minden rendű és rangú lakossága s örömmel élvezte a kisgyermekek gyönyörű játékát. Színre került Blaskó Mária: Kenyerek és rózsák című 3 felvonásos darabja, szavalatok és énekek tarkították a műsort. Előadás után Mózner József plébános lendületes szavakkal szólt az egybegyűltekhez és kiosztotta az adományokat. 72 gyermek részesült cipő- és ruhaadományban, amely aránylagosan olyan nagy szám, hogy a szükségletet teljesen kielégítette. Kiosztásra került még 38 űrméter fa, amellyel másnap örvendeztették meg a megrakott uradalmi szekerek a szegény, családokat, továbbá 2 mázsa liszt, 1 hektó bor s rengeteg kalács, sütemények! A rengeteg adakozó nevét itt felsorolni lehetetlen,, csak egy-két nevet említünk, akik nagyobb adományokkal járultak hozzá ezen szegényakcióhoz: özv. Márffy Béláné 12 öltöny ús leányruha, Márffy Elemér 20 űrméter fa, gróf Festetits Kristóf 12 ürméter fa, Somssich grófok kopaszhegyi gazdasága 4 ürméter fa, 150 kg. búza, özv. Birck Gyuláné 2 ürméter fa, 100 kg. rozs, 1 hit, bor, a kadarkuti plébániatemplom Szt Antal perselye teljes tartalmával, továbbá Kadarkút község minden rendű és rangú lakossága kisebb-nagyobb adományaikkal. Midőn a nemes szivü adakozóknak ehelyütt is köszönetet mond az egyházközségvezetősége, viszonzásul ajó Isten szent áldását és kegyelmét kéri mindnyájukra. Az előadás — melynek sikerében Thánné Papszt Margit, Waldfogel Ignác és Thán Ede tanítók osztoznak — tiszta jövedelme szintén e nemes célt szolgálta.____________ Kereskedők figyelmébe! Előjegyzési naptárak cégnyomással igen olcsó áron kaphatók az „Új-Somogy“ nyomdájában. Tel. 128. A rgi világhírű magyar gyártmány, Tiszaújlaki bajuszpedrő mindenütt kapható. 4137 UJ-50M06V 1932. január 1. A kaposvári kettők a forgalmi adójuk leszállítását kérik. A kaposvári fűszer- és csemege kereskedők szakosztálya az eddigi méreteket erősen meghaladó tagértekezletet tartott. Jellemző a tagok érdeklődésére, hogy a terem kicsinek bizonyult és sokan a folyosóra szorultak. Lengyel István szakosztályi elnök pontban fél 9 órakor nyitotta meg a gyűlést és ismertette a tárgyat, a jövő évre szóló forgatóügyet. Az elnök bejelentése után azonnal élénk , sokszor a legelkeseredettebb hangú vita indult meg és a szakosztály tagjai az őket ért sérelmeket a legpanaszosabban adták elő. A gyűlés elkeseredett hangulatából ítélve, kereskedőink a forgalom nagymérvű csökkenése következtében képtelenek a forgóadóhivatal által leginkább egyezség, vagy kivetés útján tőlük kért adókat megfizetni, mert ez sokaknak egzisztenciájuk megszűnését is maga után vonhatja. Legtöbb panasz aziránt volt, hogy a képzelt, de nem létező forgalom után vetették ki egyesek forgóatóját. Jellemző a gyűlés elkeseredett hangulatára az is, hogy elhatározták, hogy küldöttségileg keresik fel a pénzügyigazgatót, illetőleg minden törvényes eszközt igénybe vesznek sérelmeik orvoslása végett s ha kell, a pénzügyminiszterhez is mennek panaszaikkal. Remélni merjük, hogy kereskedőink panasza meghallgatásra fog találni, mert hisz ez nemcsak nekik, de városunk minden polgárának eminens érdeke. A kereskedők demonstrációképen az üzleteiket arra az időre, amíg küldöttségük Nagy Ferenc pénzügyigazgatónál jár, az egész város területén bezárják Az akasztófa árnyékából menekült meg egy visnyei földmives. December 28-án Kaposváron volt tárgyaláson Fekete István visnyei földmives. Fekete este ment haza Kaposvárról — erősen ittas állapotban. Amikor a visnyei széplaki szőlőhegyen ment keresztül hazafelé Fekete, az útja Marics József földmives háza mellett vezetett el. Az ittas ember éppen ott gyújtott pipára és a rágyújtás után még égő gyufáját Maries házának zsuppfedele alá tartotta. A zsupptető pillanatok alatt lángra lobbant. Az égő házból kirohant Maries és a felesége, azonban a tüzet már nem tudták eloltani és a ház fedele leégett. Kedden a csendőrség már nyomozott az ügyben és sikerült elfogni a tettes Fekete Istvánt, akit ma reggel beszállítottak a kaposvári kir. törvényszéki fogházba. Dr. Révy László kir. ügyészségi elnök — mivel a gyújtogatásra is statárium van — azonnal kiosztotta az ügyet dr. Máthé Endre kir. ügyésznek. Az ügyet dr. Máthé ügyész már fél 10-kor referálta az ügyészség elnökének és munkatársunknak adott információ szerint: az ügyészség nem állítja statáriális bíróság elé a gyújtogatót, mert a bűncselekmény körülményei olyanok, hogy a méltányosság nem engedi meg, hogy egy biztos halálos ítélet hozassák Fekete István felett és hogy ez a meggondolatlan falusi ember akasztófán végezze be életét, részegségében való meggondolatlansága miatt. Fekete egyebekben azt vallja, hogy ezelőtt négy évvel leégett az ő háza is és neki az a meggyőződése, hogy azt Marica gyújtotta fel. Az ügyészség tehát rendes bíróság elé viszi az ügyet és majd a Kelemen tanácsa ítélkezik Fekete felett. Tanácsok a szénfűtéshez. A kényszerítő gazdasági körülmények szülte szénrendelet csaknem teljesen kiszorította hazánkból a külföldi szenet és közönségünk nagy része, mely eddig a drága porosz szenet tartotta az egyedül ideális fűtőanyagnak, kényszeredetten a gyengébbnek mondott magyar, szenekre utaltatott. Miután gyakran hallható az a panasz, hogy a magyar szénnel nem mindenki tud fűteni, alant ismertetünk gyakorlatilag jól bevált fűtési módozatokat. A szénnel való fűtéshez általában 1. jó kályha; 2. jó huzat; 3. megfelelő tázfelület és rostély szükséges. Nem kívánhatjuk, hogy kimondottan fatüzelésre épített cserép, vagy vaskályhákban szénnel is oly könnyen tüzelhessünk. De minden cserépkályhát alkalmassá lehet tenni egy kis költséggel erre, a modern vaskályhák pedig erre a célra már úgyis alkalmasak. A pécsi tojásszén 7000 calóriás! Ha jó kályhánk van, ügyelnünk kell annak beállítására, hogy, az égéshez megfelelő és jó huzatot biztosítsunk, melyet a kürtöknél beáramolható ,hamis levegőnek nem szabad rontania. A harmadik kellék a tűz megfelelő elhelyezése a tűztérben. Szénnel nem szükséges nagy, tüzet rakni, miután annak kalóriája nagyobb, mint a fáé. A tűzfelületnek a rostélyfelület legalább 75 százaléka legyen. Erre a számra nagyon ügyeljünk, különösen a cserépkályhák építésénél. A legtöbb házban levő kályháknak nagy a tűztere (dómja), a tűzfelülete pedig egy anyaggal elsimított aránylag nagy kiterjedésű síkfelület, melyet csak az ajtóhoz közel eső részen — a hamulyuk felett —szakít meg egy, parányi keskeny nyílású rostély. Széntüzeléshez nem kell nagy, tűztér és lehetőleg az egész tűzfelületet széles, 10—15 mm. nyílású rostély töltse ki, hogy sok friss levegő érhesse. Úgy tudjuk, a pécsi bánya vevőit önköltségi áron látja el ilyen nagyméretű rostélyokkal, melyek behelyezése házilag is könnyen keresztülvihető. A magyar bányák legtöbbje kétféle szenet hoz forgalomba. Az egyik az u. 11. darabos szén, a másik a porszénből sajtolt brikett. A pécsi bánya mindkét szenét mossa, úgy, hogy az kő- és palamentesen jut a fogyasztóhoz. A brikett szenet sok helyen nem szeretik, állítván, hogy az abban levő kötőanyag erősen kormoz. Ez az állítás téves. Való ugyan, hogy a brikettben kötőanyag van, azonban koromlerakódás csak ott képződhetik, ahol tökéletlen a szén elégése. A fűtési mód általában kétféle: utánrakásos és töltő fűtés. Az alábbiakban elmondottak a legtöbb magyar szén, de különösen a pécsi