Uj-Somogy, 1932. augusztus (14. évfolyam, 173-196. szám)

1932-08-02 / 173. szám

XIV. évfolyam, 173. (3833.) szám.­ára: 8 filler. Kaposvar, 1932. augusztus 2., kedd. wajif^tOUglwl.Vi ”-0» w* iaen« Bserkesartdtég é» ki&d&kfYsit&l t POLITIKAI NAPILAP, Blktk­etéil araki K.&FOLVAR, KONTRÁSSY-UTCA 6. SZÁM. ----——— Bírj It&ra '& pefcgö. — Negyed évre 6 penge. *— Fél evre 12 penge. — ■■ f'fc­ifciOS szerkesztő : Hirdet*#«* Art miHUnétersoron­ként 10 fillér, szövegrészben 15 m­). X^E­LEFONSZÁMt 4 &. Or. TH1?H"Y ZSIGMOND. Hivatalos és pénzintézeti hirdetések millimétersoronként 15 fül. a mai nap eseményei. A magyar delegáció ma utazott Bécsbe a megkezdett kereskedelmi tárgyalások befejezésére. Mind job­ban téri hódit a két delegációban a végleges megoldás terve. Ennek tudható be, hogy ma a végleges megoldás malsozatairól fognak tár­gyalni. A kormány megbízásából ma magyar delegáció utazott Prágába a magyar —■ cseh kompenzációs egyezmény megkötésére. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter­hez fordultak Sallai Holländer és Fürst felakasztott kommunista ve­zérek hozzátartozói, mert a gyűj­­tőfogház vezetősége nem adta ki a kivégzett kommunisták holttestét. A független kisgazdapárt akciót indított azirányban, hogy a kép­viselőházat összehívják. Meg is kezdték az aláírások gyűjtését és a szocialisták, valamint Vázsonyi János és Gál Jenő aláírásával kö­rülbelül 10 aláírást sikerült ösz­­szehozniuk. A nemzeti szabadelvű­­párt, valamint a pártonkívüliek az iv aláírását megtagadták, úgyhogy a további aláírások gyűjtését be­szüntették és elállottak egyelőre at­tól a tervtől, hogy a képviselőházat összehival­ják. Ellenzéki politikai körökben bizonyos mértékű feltű­nést keltett az a körülmény, hogy a nemzeti szabadelvű párt tagjai kivonták magukat ebből az akció­ból. Az egész ország rendőrségét mára készültségbe helyezték, mert a kivégzett Sallai és Fürst miatt augusztus 1-re kommunista tünte­téstől tartottak. Délig az egész or­szágból sehonnan sem érkezett je­lentés kommunista mozgolódásról. Los Angelesben szombaton meg­kezdődött a X-ik modern olympi­­­ász. Tegnap indult az első magyar, Darányi József, aki a súlydobásban azonban helyezést sem ért el. Königsbergben ma reggelre so­rozatos merényletek történtek bal­oldali politikusok ellen. Több is­mert politikus lakásán bomba rob­bant. A merényletek közül legsú­lyosabb volt Sauf kommunista kép­viselő ellen elkövetett merénylet. Ma reggel­­5 órakor 1 fegyveres em­ber jelent meg Sauf lakásán s az ágyban levő kommunistára több lö­vést adtak le és azután elmene­kültek. Saul sérülései halálosak. Bart­held kommunista tanácsos la­kásán megjelent merénylők két lö­vést adtak le Bartheld ellen. A tet­teseknek szintén nyoma veszett. Ugyancsak fegyveres merényletet követtek el Zsirling kommunista ve­zér ellen, akit 2 lövés a léjén ta­lált. A tetteseknek nyoma veszett. Vasárnapra virradó éjszaka a Gömb­ utcában ifjúmunkások kom­munista­ frázisokat kiáltoztak és több ablakot bevertek. Somogy vármegye törvény­hatósága ismét tiltakozott a trianoni békediktátum ellen Neubauer Ferenc indítványára egyhangúlag állást fog­lalt Somogy vármegye a devizakorlátozások mai rend­szere ellen.­­ A kórházi ápoltak érdekei is szóba jöttek a mai megyegyű­lésen. Ma délelőtt 10 órától tartotta meg nyári évnegyedes közgyűlését So­­mogyvárm­egye Törvényhatósági Bi­zottsága dr. gr. Szapáry Lajos fő­ispán elnöklésével. A nagy dologidő ellenére is szé­pen látogatott gyűlésén jelen vol­tak többek között a következők: gr. Somssich László, dr. Márffy- Montuano Rezső, gr. Széchenyi Fri­gyes, gr. Erdődy Rudolf, gr. Fes­tetics Kristóf, dr. Inkey Pál, dr. Fekete Aladár, Somssich Miklós, Huszár Aladár, Tankovits János, dr. Igmándy Aladár, dr. Neubauer Ferenc, Hertelendy Miklós, Kacs­­kovics Lajos, Sárközy Jenő és Im­re, Tal­lián Andor, Krieger Ödön, dr. Sziget­hy Gy. Sándor, H­amn­g István, Nagy Ferenc, vitéz Csi­­csery-Rónay István, Bércek Sán­dor, Mayer Bertalan, dr. Berger Samu, Rózsa János, dr. Moss Jó­zsef, Berkenyés István, dr. Csá­­szik István, Futó Dezső, dr. Kunffy Lajos, Hencz Ferenc, dr. Mártonffy Bogdán, dr. Májay Dezső, Lilikó Kálmán, dr. Szentiványi Béla, dr. Csorba Sándor, dr. Goszthony Mi­hály, id. dr. Kovács József, dr. Haj­nal Miklós, Igmándy-E­egyessy Iván és L­ászló, Boronkay Lajos, Gaál Olivér, Pfeiffer János, ifj. Steph­a­­ich Ferenc, Kammerer Andor és Ferenc, dr. Kovács Soma, dr. Bo­­ross István, dr. Keresztury Lajos, dr. Zánkay Jenő, dr. Hegyi Árpád, Király József, Petracsek Béla, Fo­­nai Vilmos, Königsberg Viktor, Schmidt László, Petracsek Béla, So­mogyi György, Zoltán József, Biró István, dr. Fárkás Jenő, Lengyel István, Lengyel József, Székely Sán­dor, Gyulai István, Gáspár Gyula, Fischer Lajos, Mérey Lajos, Dau­­sek Géza, Hivatal Nándor, Szarka János, Sipos Gáspár, Javas Antal, Bereknyei István, Szekeres János és mások. Napirend előtt két értékes beszéd hangzott el a megyegyűlés napirendje előtt. Az egyikben dr. Igmándy Aladár or­szággyűlési képviselő, az irreden­tizmus ernyedetlen szorgalmú har­cosa, a megyegyűlés 12 éves ha­tározata alapján, mint már több évben, úgy most is, felemelte tilta­kozó szavát a trianoni békeparancs ellen. A másik felszólaló, dr. Neu­bauer Ferenc volt igazságügyi ál­lamtitkár pedig hatásos érvek kí­séretében fejtette ki azt a nagyfo­kú károsodást, amelyet a kiviteli után beszerzett nemes valutának mostani beszolgáltatási kényszere okoz az ország mezőgazdaságán ke­resztül az egész nemzetnek. Igmándy képviselő mai beszéde egyike volt a legsikerültebbeknek, a legmeggyőzőbbeknek, amelyek e tárgyban valaha is elhangzottak. Bebizonyította ugyanis, hogy a re­vízió még a mi nemzedékünk ál­tal elérhető, minthogy minden oly ítélet, amely a bírák megtéveszté­sével hozatott, perújrafelvétel út­ján helyesbbíthető. Már­pedig itt a trianoni okmánynál klasszikus példáját találjuk a megtévesztés­nek, mert az a két alappillér, amelyre a trianoni ítélet indokolá­sát feltették, ma már közokirattal hitelesen megcáfolható. T. i. sem a háború felidézésében nem vol­tunk bűnösök, a koronatanácsi jegyzőkönyv szerint, sem pedig te­­rülethódítási célunk nem volt. Ezt a mi igazságunkat kellő propagan­da útján be lehet vinni a világ köztudatába és meg kell, hogy kap­juk a méltó elégtételt. Az óriási hatást keltő szép be­széd nagy tapsot aratott és dr. Szentiványi Béla kegyesrendi he­lyettes kormányzó javaslatára a megyegyűlés kimondotta, hogy a beszédei egész terjedelmében meg­örökíti a Törvényhatóság jegyző­könyvében, továbbá a m­egyebizon­­sági tagoknak nyomtatásban is szét fogják küldeni ezt az izig-vérig ma­gyar igazságvédő beszédet. Dr. Neubauer Ferenc indítványt nyújtott be a Törvényhatósághoz aziránt, hogy a kiviteli kereske­delmi deviza korlátozás az általa okozott súlyos károk miatt szü­n­­tettessék meg, illetve akként mó­­dosíttassék, hogy az eddigi káros,u­­elások megszűnjenek. Indítványoz­ta egyszersmind azt is, hogy az elfogadandó indítvány hasonló ál­lásfoglalás céljából küldessék meg a társtörvény hatóságoknak is. Indítványát megokoló, nagy fi­gyelmet és élénk érdeklődést kel­tő beszédek során újabb kiegészí­tést csatolt indítványának a főis­pánnál már benyújtott szövegé­hez. Bebizonyította a felszólaló, hogy a devizakorlátozás révén kü­lön a mezőgazdaságnak évi 20 mil­lió pengő, az egész országnak pedig 100 millió pengő kára származik, ami megfelel az állami költségve­tés múlt év deficitjének, valamint a külföldi tartozások kamatjának. Éppen ezért engedni kell a merev álláspontból, minthogy még min­dig több a behozatal, mint a ki­vitel. A pótindítvány a szakértők­re vonatkozik és állást foglal amel­­lett, hogy a külföldi devizáknak legalább egy része elvonassék a korlátozás alól. Ez a beszéd is hatalmas sikert aratott és egyhagy lelkesedéssel ha­tározattá emelték a kiegészített in­­dítványt, melynek indokolására kö­zelebbről még visszatérünk. A tárgysorozat. Ezután került sor a napirend le­­tárgyalására. Az alispáni jelentés­hez csak Bereknyei István szil­­vásszentmártoni bíró szólt hozzá, felpanaszolván a megye területén divatozó azt a szokást, hogy ahány vásártartó hely van, annyiféle a helypénzdíjszabás. Egységes me­gyei szabályrendelet megalkotását kérte. Stephaich alispán válaszá­ban kijelentette, hogy maga sem helyesli, hogy ilyen eltérések van­nak, de a községek autonómiája módot ad a különbözőségekre, mi­után a megyének csak jóvá lehet hagynia,­­vagy elutasítania a közsé­gek megállapításait. Mégis el fog követni e téren minden lehetőt. Ezután egyhangúlag tudomásul­­vették az alipári jelentést és a fel­szólalónak adott választ. Majd egyebek közt a költségve­tés elfogadása után az árvaszéki elnök, Kiss Kálmán mellé, dr. Krieger Pálon kívül második elnök­helyettessé kijelölte, illetve megvá­lasztotta a megyegyűlés dr. Ors Győző árvaszéki ülnököt. Ezután a szigetvári adófelszólam­­­lási bizottságba az elhunyt dr. Busa Ernő helyett beválasztották dr. Szoó Károly orvost. Jóváhagyta, illetve belügyminisz­teri jóváhagyásra felterjeszti a köz­gyűlés a báró Wenckheim Viktor féle alapítványi oklevél módosítá­sát. A gyámpénztári zárszámadások tudomásul vétele u­tán dr. Halmos Árpád másodfőjegyző ismertette Fejér vármegye átiratát a kórház­fentartó törvényhatóságokra hára­moló újabb terhek elleni tiltakozás­ról. Az alispán javasolta, hogy ha­sonló felirattal forduljon a törvény­hatóság a kormányhoz és a tör­­vényhoz­ás két házához. Báró Inkey Pál még külön meg­­toldta a javaslatot s az ápoltak ér­dekeinek megvédését kérte. Stepha­­id­ Pál válaszolt a felszólalásra s ígéretes lett, hogy a méltányossá­got mindenkivel gyakorolni fogják. Nehéz a kórh­ázfentartó megyéének a helyzete, mert a népjóléti mi­nisztérium erősen csökkentette a szegények ápolási átalányát s ezt az átalányt a költségvetés egyen­súlya miatt nem akarja túllépni. Az alispán felszólalása után ezt az előterjesztést a közgyűlés egyhan­gúlag elfogadta

Next