Uj-Somogy, 1932. szeptember (14. évfolyam, 197-221. szám)
1932-09-01 / 197. szám
XIV. évfolyam, 197. (3857.) szám. Ara: 8 fillér. Kaposvár, 1932. szeptember 1., csütörtök. Szerke utilléti és kiadáhiva at Usi POLITIKA!8 NAPILAP. E hírzetést iraki KAPOSVÁR, I KONTRÁ 88Y UTCA «.SZÁM. Bay bőr» 2 pengő. — Negyed étre 8 pengő. — Két évre 12 pengő. ■it » — Felelős szerkesztő: Hirdetések író millimétersoronként 10 fillér, szövegrészben 18 Ilii, TEL EFONEZÁMI Its. Dr. THURY ZSIGMOND. Hivatalos és pénzintézeti hirdetések malllimétersoronként 15 Ilii. mdddddd^AfdddißmmmßpmßßAßßfdmfdddmAdmmfddddddmßßiddddmidißßtmtdNmfddNßmßmßßfdddmmidmfmfdddmmtdmm A mai nap eseményei, Kenéz Béla kereskedelmi miniszternél megjelent Székács Antal, az OMGE alelnöke és felvilágosítást kért a minisztertől a most kibocsátott látszatadó-rendelet egyes intézkedéseire vonatkozólag. Kenéz miniszter kijelentette, hogy a kifogásolt rendelkezések egy régebbi tervezet maradványai, amelyek bent maradtak a rendeletben. Ezt a rendelkezést a kormány nem teszi magáévá. Székács Antal felsőházi tag megnyugodva vette tudomásul a miniszter válaszát. Hindenburg birodalmi elnök felhatalmazást adott Papén birodalmi kancellárnak a birodalmi gyűlés feloszlatására. Papén kancellár élni is fog a felhatalmazással, ám akadályt gördítenek programja keresztülvitele elé. Az angol kormány rendeletet adott ki, hogy bizonyos sorszámú hadikölcsönkötvényeket és kincstári jegyeket teljes összegükben be kell váltani. A német nemzeti szocialista párt rohamcsapatai a birodalmi gyűlés első ülése alkalmával üdvözlő táviratot küldöttek az öt halálra ítélt hitleristának. A táviratban azt írják, hogy a halálra ítéltek sorsát magukévá teszik és mindent elkövetnek, hogy szabadlábra helyeztessék őket. Budapesten olyan hírek terjedtek el, hogy a világbajnok magyar vizipólócsapat tagjai közül többen Amerikában maradnak, ahol fényes szerződéseket kínáltak fel nekik. Komjáti Béla, a vizipólósok kapitánya, a legerélyesebben megcáfolta a hírt azzal, hogy a vizipólócsapat teljesen együtt van és a fiuk vagy szeptember 8-án vagy 9-én érkeznek Budapestre. XIII. Alfonz spanyol exkirály udvartartásával együtt ma délután érkezik Budapestre. A királyi vendégek részére az egyik Dunaparti szállodában foglaltak le fejedelmi lakosztályt. A magyar főváros népe nagy szeretettel várja Alfonz király, aki 2 -3 napig fog Budapesten tartózkodni. Az osztálysorsjáték mai húzásán 30000 pengőt nyert a 03278, 10000 pengőt nyert az 58732. 5000 pengőt nyert a 21388. 30(H) pengőt nyert a (170(K). 2000 pengőt nyert a 23995. a 66012. 1000 pengőt a 8931. a 20376. a 25655. a 27577. a 10636. az 51210. a 68983. a 69230 számú sorsjegy. A belügyminiszter a főváros környékén elmebetegtelepet állít fel, ahol a nem ön- és közveszélyes elmebetegeket helyezik el. A belügyminiszter ezzel az intézkedésével a túlzsúfolt elmebetegosztályokon akar könnyíteni. Elkészült Somogy vármegye Iskolán kívüli Népművelési Bizottságának jövő évi útmutatója. Felezen József népművelési titkár elkészítette az 1932—33. tanév iskolán kívüli népműveléséről szóló Útmutatóját, amely többek között az alábbiakat tartalmazza: A vármegyénkben már több mint 10 éve folyton szélesebb mederben folyó iskolán kívüli népművelés belső fejlesztését, szellemi fajsúlyát, pedagógiai értékét egyik újabb főfeladatául tűzi ki a legújabb kultuszminiszteri rendelet E feladatokat csak akkor érhetjük el, ha munkatársaink teljes mértékben tájékozódva vannak a népművelésünk célja és módja felől. A Vármegyei Iskolán kívüli Népművelési Bizottság hároméves népművelési munkatervének a jövő második évi programjának kiemelkedő pontja az alap (elemi iskolai) ismereteket nélkülözők részére tanfolyamokat rendezni, a néppel jó újságokat és könyveket megkedvelteini. Emellett a népművelés mindazon ágát művelni, amelyek munkálása eredménnyel kecsegtet A népművelésünk eddig művelt ágai és így a jövőre is ajánlhatók: 1. Népművelési és közműveltségi előadások. 2. Műsoros délutánok és esték. 3. Az analfabéta-tanfolyam. . 4. Alapismereteket terjesztő tanfolyam. 5. Közműveltségi tanfolyam. 6. Művészeti és kedélyképző tanfolyamok. 7. Gyakorlati (ügyességi) tanfolyamok. 8. Nőnevelési tanfolyamok. 9. Szabadegyetemi tanfolyam. 10. Gyermekek részére való szórakozások, mesedékutánok. 11. Tanulmányi kirándulások. 12. Népművelési hangversenyek. 13. Műkedvelő előadások. 11. Alkalmi ünnepségek. 15. A rádió szabadegyetemi, közrádió-előadások. Az előadási anyag kiválasztásánál igazodni kell a közönség szellemi színvonalához és szükségletéhez s a helyi körülményekhez. Más anyag dolgozandó fel az ipari s más a földmivés nép, más a fiatalság, más az idősek, más a férfiak és más a női hallgatóságnál, már amennyiben a hallgatóság elkülönül és ezen szempont figyelembe vehető volna. Az előadások összességükben egymással lehetőleg egységben legyenek s ezért az összes előadók bevonásával készüljön a munkaprogram, hogy igy azután az előadók ismerve, egymás törekvéseit, kiegészítsék egymás munkáját és összhangba hozzák. Nemcsak tárgyban, de felfogásban is összhang jellemezze a munkát. Arra is ügyeljünk, hogy felekezeti, társadalmi, vagy politikai irányzatosságnak még a látszatát is elkerüljék előadásaink. A népművelési tanfolyami munkatervek a népművelési tevékenység alapjául tekintendők s azért a munka tervszerűségét is visszatükröztetik, a vezetőket és az előadókat egyúttal az ötletszerűségtől megóvják. Nyomatékkal emeljük ki, hogy csak november hétig beterjesztett, átvizsgált és jóváhagyott tervezetek alapján indulhat meg a munka. A Népművelési Bizottság minden népművelési irányú kérdésben felvilágosítást és tanácsot ad. A kaposvári Kereskedők Egyesülete állást foglalt a látszatadó ellen. Táviratilag kérte az OMKE-t tegyen lépéseket a látszatadó visszavonása érdekében. A Kaposvári Kereskedők Egyesülete tegnap este Fonni Vilmos elnöklése mellett látogatott ülést tartott, amelynek legfőbb tárgyát a most kibocsátott látszatadórendelet megvitatása képezte. Az előadó rámutatott arra, hogy a látszatadórendelet, amely a Budapesti Közlöny f. hó 27-i számában jelent meg, élénk tiltakozást váltott ki már eddig is a gazdasági érdekképviseletek körében. Ez az intézkedés már a múlt év októberében a jövedelmi adóra vonatkozó szükségadó-rendelettel kapcsolatban látott napvilágot, azonban a pénzügyminisztérium csak most adta ki erre vonatkozó utasításait. Ennek lényege az hogy az adózó életmódja és külső ismérvek figyelembevételével kell a jövedelmiadóalapot megállapítani, ha az adózó életmódja nem felel meg a bevallásban felsorolt jövedelmeinek. Eképp kil a bevallott és a vélelmezett jövedelmek között mutatkozó többletet egyéb jövedelmek, címén kell az adóalap megállapításánál számításba venni, de csak az oly adózóknál, akiknek az adóalapja a 10 ezer pengőt meghaladja. Feltűnő intézkedései rendeletnek, hogy az egyébként érvényes rendelkezéseknek figyelmen kívül való hagyása mellett történik az ily adómegállapítás, vagyis eszerint egyéni vélemény és látszatnak, a külső ismérvek mikénti megítélésének nyújt tág lehetőséget. Az utasítás szerint a kivető közegek az összes rendelkezésükre álló adatok gondos mérlegelésével kötelesek ugyan megállapítani, hogy a bevallott, illetőleg ismert jövedelmek mellett, az életmódra és a külső ismérvekre utalással mennyi a jövedelemtöbblet, de éppen ezért mert a rendelet megkülönböztetést tesz az ismert és nem ismert jövedelmek közt. Így az utóbbinak létezését teljesen az adókivető közegek egyéni belátására és mérlegelésére bízza aszerint, hogy az adózó életmódjára mily szükségesnek látszó jövedelmet tételeznek fel. És itt van azután a dolognak a méregfoga. Ugyanis nagyon általános szokás az, hogy kisjövedelmű egyének kellő beosztás mellett kifogástalan, egyszerű ruházkodással, szerény kulturális igényekkel, mint színház-, mozi-látogatással, olykor kávéház, vagy vendéglőben való fogyasztással, nyáron fürdőhelyen való egészségügyi vagy szórakozást célzó rövid tartózkodással, némelykor bérautóhasználattal stb. hasonló egyszerű polgári életmóddal tűnik fel, anélkül, hogy ez az életmód akár csak meg is közelítené a tízezer pengő jövedelmet. Kérdés, hogy az adókivető közeg teljesen egyéni megítélése szerint mekkora jövedelmet vélelmez ily kisjövedelmű adózóval szemben is? Várjon emberileg lehetséges-e ily esetben a jövedelemre nézve tárgyilagos és megnyugtató véleményt alkotni? Valjott nem történhetik-e meg, hogy az adókivető közeget ezen külső látszatok véleménye megalkotásában végzetesen megtévesztik? Nyilvánvaló, hogy a közönség körében ezen adónem folytán a legteljesebb tartózkodás fog jelentkezni az eddigi életmódja tekintetében. A közgazdasági élet mérhetetlen hátrányára szolgálhat ez, mert hisz azok a kevesek, akik valóban nagyobb jövedelműek, kétszeres elővigyázattal fognak élni, nehogy életmódjuk adóemelésre szolgáljon és ezért mérséklik majd igényeiket, a sokezer kisebb jövedelmű egyén pedig az eddiginél is nagyobb mérvben tartózkodik az apróbb szórakozásoktól, az ízlésesebb, disztingváltabb ruházkodástól, az életnívónak fenntartásától, nehogy nagyjövedelműnek ítéltessenek meg.