Uj-Somogy, 1932. november (14. évfolyam, 248-271. szám)

1932-11-03 / 248. szám

At* futságnak szoktak mondani. Te képviselted az igazi politikát. Jó harcot hirdettél és most, hogy meg­pihensz, kihűlő lépteid nyomán in­pul és gyülekezik már a se­reg. A Te politikád önként vállalt ke­mény szolgálat volt és a nemzet egyszerű harcosa voltál. A Te tisz­ta neved, életed lesz a mi zász­lónk. Nem búcsúzunk Tőled, felte­kintünk rád. Magyar Ur. Gaál Gaszton, vezesd a Te népedet a feltámadáshoz. A többi beszédek. A következő szónok Szabó Pál bihari kisgazda volt, aki a f­öldmi­­ves társadalom nevében vett hason­latokban gazdag beszédben búcsút az elhunyttól. Sümegi Vilmos Balatonboglár község nevében vett könnyek között búcsút a község nagy halottjától. Ihrig Károly, a Gazdaszövetség igazgatója, mint a szövetség kivá­ló alelnökét búcsúztatta szép be­szédben. De el­jött Kővágóörs község jegyző­je, Novák Elek is, aki mint a köz­ség egyetlen díszpolgárától vett bi­­­csút. Végül a balatonboglár­i dalárda a Szózatot énekelte. Az ének után feltették a hatalmas bronzkopor­sót a Szent Mihály lovára, amelyet gróf Hunyadi Ferenc, báró Kray István, Dinnyés Lajos, Némedy Vil­mos, Andaházy Kasnya Béla, Di­­nich Ödön, Eckhardt Tibor és dr. Flain Ferenc vittek felváltva. A ko­porsó után közvetlenül haladt a papság, élén dr. Rott püspökkel, a családtagok, majd Albrecht kir. herceg, Keresztes-Zoscher belügy­miniszter, Pesth­y Pál, Almássy László, a képviselők és a belátha­tatlan sokaság. Csengtek a családi kápolna ha­rangjai, amikor megérkezett a gyászmenet. A kápolna végében már nyitva állt a családi kripta. Dr. Roll Nándor és a papság rö­vid imája után leeresztették, majd elhelyezték a koporsót a kriptá­ban. Gaál Gaszton sokat küzdő teste elpihent és a kápolnát körülvevő sokaság zokogott, amikor becsukó­dott a családi kripta két fekete hatalmas vasajtaja, Berta József. UJ-SDM06V 1992. november 3 A kisgyűlés ne javasolja a belügyminiszternek Ka­posvár város közüzeme­ szabályrendeletének jóvá­hagyását. Érdekes vita a vármegyei pénzek elhelyezéséről és a közü­zemekről.­­ A rendkívüli megyegyűlés megválasz­totta a központi választmány tagjait. Somogy vármegye törvényhatósá­gának kiegyűlése hétfőn délelőtt 10 órakor tartotta október havi ülé­sét gróf Szapáry Lajos főispán el­nöklete mellett. Ott volt többek kö­zött gr. Somssich László, gr. Ho­­yos Miksa, gróf Jankovics-Bésán Jó­zsef, Somssich Miklós, Gaál István, Sámik József, dr. Matolcsy Sándor, Tankovics János, Hannig István, dr. Meixner Emil, dr. Kriszt Béla, Varga Dezső, dr. Császik István, Hencz Ferenc, Csicsery-Rónay Ist­ván, dr. Berger Samu, Kisiván Já­nos, Bereknyei István stb. Az elnöki megnyitó után báró Weissenbach Iván referálta a köz­eli költségvetést, amelyet Stepha­­ich Pál alispán szóval is megindo­kolt. A költségvetésen — mondot­ta — a szigorú takarékosság elve vonul végig s hitelbe nem vesz egy darab kavicsot sem, nehogy megterhelje az adófizető közönsé­get. Amint fizeti a közönség az út­adót, olyan mértékben rendel út­fenntartási kavicsot. Somssich Miklós indítványozta, hogy­ írjon fel a kisgyű­lés a keres­kedelmi miniszterhez a közúti vá­mok csökkentése és a teherautók után járó közüli vám kérdésének rendezése érdekében. A teherautók rongálják legtöbbet a megye útjait s körülbelül 400.000 pengővel ke­vesebb a megye bevétele közúti vámból, indokolt tehát, ha a mi­niszter rendezi a teherautók ország­úti fuvarozásának kérdését. Az in­dítványt egyhangúlag elfogadták. Báró Weissenbach Iván főjegyző az alispán javaslatát ismertette a vármegyei köz- és gyámpénzeknek helyi pénzintézeteknél leendő elhe­lyezése ügyében. Az alispán javas­lata szerint a pénzek 30 százalékát a Dunántúli Bankban, 19 százalé­kát a Kaposvári Takarék, Gazda­sági és Ipari Bankban, 21 száza­lékát a Kisgazda és Kisiparos Ta­karékban, 22 százalékát az Alsó­­dunántúli Körzeti Hitelszövetkezet­nél és 8 százalékát a Kereskedők és Iparosok Takarékpénztáránál helyezzék el azzal, hogy a kamat­láb kérdésében való megegyezést bízzák őreá. Dr. Császik István szerint a me­gye még 1930-ban hozott olyan ha­tározatot, hogy a közpénzeket csak helyi pénzintézeteknél helyezi el. Azok az okok, amelyek akkor fenn­állottak, • ma nem állanak fenn, ezért indítványozta, hogy­ a So­­mogym­egyei Takarék felszámolása folytán a Magyar Általános Taka­rék kaposvári fiókjánál is helyez­zenek el megy­ei pénzeket. A ta­karék helyi fiókja után különböző címeken 29.000 pengő adót fizet villanyt, vizet fogyaszt, indokolt te­hát a lokálpatrióta határozat meg­változtatása és a Magyar Általános Takarékot bevonni a közpénzeket gyümölcsöztető pénzintézetek sorá­ba. Gróf Somssich László nem fogad­ta el az előtte szóló indítványát. Igenis fennállanak azok az okok, amelyek indokolttá tették a megye lokálpatrióta határozatát. A helyes felfogás az, hogy­ a helyi pénzin­tézeteket kell támogatni a fővárosi bankokkal szemben. A fővárosi pénzintézeteknek módjukban áll másutt, más téren betéteket gyűj­teni, a vidéki közpénzeket hagy­ják a vidéki pénzintézeteknek. Dr. Kriszt Béla teljes egészében csatlakozott gróf Somssich László fejtegetéseihez. Gróf Szapáry Lajos főispán sza­vazásra tette fel a két indítványt. Az alispán javaslata mellett 28-an, dr. Csúszik indítványa mellett ket­ten szavaztak. Dr. Halmos Árpád másodfőjegy­ző referálta Kaposvár közüzemei­nek szervezési szabályrendeletét. Az alispán javaslata az volt, mivel a szabályrendeletet a képviselőtestü­let nem dolgozta úgy­ át, ahogy­ a belügyminiszter előírta, érdemben ne is foglalkozzon a kisgyű­lés a szabályrendelettel, hanem javasol­ja a belügyminiszternek a jóváha­gyás megtagadását. Step­ernich Pál alispán: Javasla­tom célja az, hogy" a közérdek, a vagyonjogi ellenőrzés, a felsőbb in­tézkedések érvényrejutása szem­pontjából felelős városi pénzügyi szakember álljon a közüzem élén. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a kereskedelmi törvények értelmé­ben bejegyzett cég a közüzem. Ez ellen pedig sok tekintetben kifogás és jogos panasz merült fel. Évek óta foglalkozom a közüzemek kér­désével és meggyőződtem arról, hogy a jelen szabályrendelet nem a helyes közérdek szempontjából készült. A közüzemeknek van igaz­gatósága, felügyelő bizottsága és ezek sok tekintetben ki vannak vé­ve a polgármester hatásköre alól, nélküle rendelkeznek, intézkednek, holott fegyelmi úton felelősségre nem vonhatók,­ semmiféle felelős­séget nem viselnek. Én a közüzemeket vissza aka­rom helyezni a képviselőtestület el­lenőrzése alá. Nem tartom helyes­nek, hogy a felelősség nélküli igaz­gatóság döntsön olyan kérdésekben, amelyekben a törvény szigorú er­kölcsi és anyagi felelősséget ír elő. — A szabályrendeletben csak elő­­nyöket látok a vezetők részére, de nem találom a felelősség kérdését kellőleg kidomborítva s a felelős­­ségrevonás sem olyan, mint ami­lyen megnyugtathatna. Jelenleg fe­gyelmi úton nem teh­et az alkal­mazottak ellen eljárni, mert rájuk a kereskedelmi törvény rendelke­zései vonatkoznak. A szabályren­deletbe b­ele kell venni nemcsak az előnyöket, hanem a felelősség kérdését is. A közérdek azt kíván­ja, hogy a közüzemek városi üzem­mé szerveztessenek át. Dr. Császik István: — Mint az aposztrofált fel­ügye­lő bizottság elnöke, kijelenthetem, hogy sem az igazgatóság, sem a felügyelő bizottság soha nem ke­rülte meg a polgármestert, nem fordult elő ilyen eset, a képviselő­­testület elé vittek minden nagyobb ügyet. Stephaich­ Pál: — A közüzemek igazgatóságának hatásköre igenis nagy, a beszer­zéseket maga eszközli, holott ez a képviselőtestületre tartozik. Dr. Berger Samu: A közüzemek igazgatósága megvédi a város ér­dekeit. , Dr. Halmos Árpád ismertette ez­után a szabályrendeletnek erősen kifogásolható pontjait. Ilyenek: az igazgatóság hitelátruházási joga, az igazgató fegyelmi uton felelősség­re nem vonható, az igazgatóság ju­talmazásokat adhat, az igazgató élethossziglan választandó stb. Stephaic­ Pál: Ezekből a pon­tokból is látható, miért van szük­ség arra, hogy a közüzem városi üzemmé fejlesztessék át. Lehetet­lennek tartom, hogy a közüzem ve­zetői, alkalmazottai fegyelmileg nem vonhatók felelősségre. Dr. Császik István: — A kérdéshez nem tudok rész­letesen hozzászólni, mert a sza­bályrendelet-tervezetet nem kap­tam meg, így nem volt módom­ban alaposan tájékozódni. Stepharc­ Pál: Ebben a polgár­­mester a hibás. Neki tájékoztatni kellett volna részletesen a képvi­selőtestületet a belügyminiszter ki­fogásairól, s mindarról, ami a sza­bályrendeletben van. Dr. Berger Samu: A közüzemek igazgatósága és a képviselőtestület alaposan megtárgyalta a szabály­rendeletet s arra az álláspontra helyezkedett, hogy kereskedelmi vállalatot nem lehet fegyelmi sza­bályok béklyói közé szorítani. A főispán ezután szavazásra tet­te fel a kérdést s a kisgyű­lés egy­hangúlag elfogadta az alispán ja­vaslatát. Több kisebb ügy letárgya­­lása után az ülés véget ért. Kik­ lettek a megye központi választmányának tagjai? Fél 12 órakor tartotta meg a tör­vényhatóság rendkívüli közgyűlé­sét, amelyen a kisgyűlésen részt­­vetteken kívül megjelent dr. Vé­tek György, Rózsa János, Kellauer Gábor, dr. Fárbás Jenő, dr. Nicso­­vics Sándor, Berger József stb. A közgyűlés egyetlen tárgya volt a központi választmány újjáalakí­tása. Dr. Kiss-Angyal Ernő db. főszol­gabíró, aljegyző referálása alapján a következők lettek a központi vá­lasztmány tagjai: Balogh József, Bánó Iván, Bereknyei István, Ber­ger Samu dr., Éhn Kálmán dr., Gaál István, Geiszler Nép. János, Hannig István, Hertelendy Miklós, Hoyos Miksa gróf, dr. Igmándy Aladár, Igmándy Hegyessy Iván, báró In­­key József, báró Inkey Pál, dr. Kálmán Jenő, Kacskovics Lajos, dr. Kasza Sándor, Kiss-Angyal Ernő, Kisiván János, dr. Kriszt Béla, Léhi­­ner Vilmos, Lilikó Kálmán, Matol­­csy Sándor, dr. Magyary-Kossa Já­nos, Meixner Emil, dr. Neubauer Ferenc, Ni­cso­vics Sándor dr., Ring Vilmos, Sárközy György, Sárközy Jenő, Somssich László gr., Som­ssich Miklós, Szandház Ferenc, dr. Szily Ádám, Tallián Andor, Tankovics János, Vasdényey Ele­mér, dr. Weissenbach Iván. . A választás után a közgyűlés 3 perc alatt véget ért. Olcsó áraival, jó óráival, gyönyörű ékszereivel,­­ óriási raktárával Csajághy vezet. Kaposvár, Korona­ utca 1. sz. óra, ékszer és szemüveg javítá­sok a legolcsóbban és legjob­ban készülnek. Telefon: 64 29. _____________________________________ 3457 B­eretvás Pasztilla a legmakacsabb fejfájást is elmulasztja.

Next