Uj-Somogy, 1932. november (14. évfolyam, 248-271. szám)
1932-11-03 / 248. szám
At* futságnak szoktak mondani. Te képviselted az igazi politikát. Jó harcot hirdettél és most, hogy megpihensz, kihűlő lépteid nyomán inpul és gyülekezik már a sereg. A Te politikád önként vállalt kemény szolgálat volt és a nemzet egyszerű harcosa voltál. A Te tiszta neved, életed lesz a mi zászlónk. Nem búcsúzunk Tőled, feltekintünk rád. Magyar Ur. Gaál Gaszton, vezesd a Te népedet a feltámadáshoz. A többi beszédek. A következő szónok Szabó Pál bihari kisgazda volt, aki a földmives társadalom nevében vett hasonlatokban gazdag beszédben búcsút az elhunyttól. Sümegi Vilmos Balatonboglár község nevében vett könnyek között búcsút a község nagy halottjától. Ihrig Károly, a Gazdaszövetség igazgatója, mint a szövetség kiváló alelnökét búcsúztatta szép beszédben. De eljött Kővágóörs község jegyzője, Novák Elek is, aki mint a község egyetlen díszpolgárától vett bicsút. Végül a balatonboglári dalárda a Szózatot énekelte. Az ének után feltették a hatalmas bronzkoporsót a Szent Mihály lovára, amelyet gróf Hunyadi Ferenc, báró Kray István, Dinnyés Lajos, Némedy Vilmos, Andaházy Kasnya Béla, Dinich Ödön, Eckhardt Tibor és dr. Flain Ferenc vittek felváltva. A koporsó után közvetlenül haladt a papság, élén dr. Rott püspökkel, a családtagok, majd Albrecht kir. herceg, Keresztes-Zoscher belügyminiszter, Pesthy Pál, Almássy László, a képviselők és a beláthatatlan sokaság. Csengtek a családi kápolna harangjai, amikor megérkezett a gyászmenet. A kápolna végében már nyitva állt a családi kripta. Dr. Roll Nándor és a papság rövid imája után leeresztették, majd elhelyezték a koporsót a kriptában. Gaál Gaszton sokat küzdő teste elpihent és a kápolnát körülvevő sokaság zokogott, amikor becsukódott a családi kripta két fekete hatalmas vasajtaja, Berta József. UJ-SDM06V 1992. november 3 A kisgyűlés ne javasolja a belügyminiszternek Kaposvár város közüzeme szabályrendeletének jóváhagyását. Érdekes vita a vármegyei pénzek elhelyezéséről és a közüzemekről. A rendkívüli megyegyűlés megválasztotta a központi választmány tagjait. Somogy vármegye törvényhatóságának kiegyűlése hétfőn délelőtt 10 órakor tartotta október havi ülését gróf Szapáry Lajos főispán elnöklete mellett. Ott volt többek között gr. Somssich László, gr. Hoyos Miksa, gróf Jankovics-Bésán József, Somssich Miklós, Gaál István, Sámik József, dr. Matolcsy Sándor, Tankovics János, Hannig István, dr. Meixner Emil, dr. Kriszt Béla, Varga Dezső, dr. Császik István, Hencz Ferenc, Csicsery-Rónay István, dr. Berger Samu, Kisiván János, Bereknyei István stb. Az elnöki megnyitó után báró Weissenbach Iván referálta a közeli költségvetést, amelyet Stephaich Pál alispán szóval is megindokolt. A költségvetésen — mondotta — a szigorú takarékosság elve vonul végig s hitelbe nem vesz egy darab kavicsot sem, nehogy megterhelje az adófizető közönséget. Amint fizeti a közönség az útadót, olyan mértékben rendel útfenntartási kavicsot. Somssich Miklós indítványozta, hogy írjon fel a kisgyűlés a kereskedelmi miniszterhez a közúti vámok csökkentése és a teherautók után járó közüli vám kérdésének rendezése érdekében. A teherautók rongálják legtöbbet a megye útjait s körülbelül 400.000 pengővel kevesebb a megye bevétele közúti vámból, indokolt tehát, ha a miniszter rendezi a teherautók országúti fuvarozásának kérdését. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Báró Weissenbach Iván főjegyző az alispán javaslatát ismertette a vármegyei köz- és gyámpénzeknek helyi pénzintézeteknél leendő elhelyezése ügyében. Az alispán javaslata szerint a pénzek 30 százalékát a Dunántúli Bankban, 19 százalékát a Kaposvári Takarék, Gazdasági és Ipari Bankban, 21 százalékát a Kisgazda és Kisiparos Takarékban, 22 százalékát az Alsódunántúli Körzeti Hitelszövetkezetnél és 8 százalékát a Kereskedők és Iparosok Takarékpénztáránál helyezzék el azzal, hogy a kamatláb kérdésében való megegyezést bízzák őreá. Dr. Császik István szerint a megye még 1930-ban hozott olyan határozatot, hogy a közpénzeket csak helyi pénzintézeteknél helyezi el. Azok az okok, amelyek akkor fennállottak, • ma nem állanak fenn, ezért indítványozta, hogy a Somogymegyei Takarék felszámolása folytán a Magyar Általános Takarék kaposvári fiókjánál is helyezzenek el megyei pénzeket. A takarék helyi fiókja után különböző címeken 29.000 pengő adót fizet villanyt, vizet fogyaszt, indokolt tehát a lokálpatrióta határozat megváltoztatása és a Magyar Általános Takarékot bevonni a közpénzeket gyümölcsöztető pénzintézetek sorába. Gróf Somssich László nem fogadta el az előtte szóló indítványát. Igenis fennállanak azok az okok, amelyek indokolttá tették a megye lokálpatrióta határozatát. A helyes felfogás az, hogy a helyi pénzintézeteket kell támogatni a fővárosi bankokkal szemben. A fővárosi pénzintézeteknek módjukban áll másutt, más téren betéteket gyűjteni, a vidéki közpénzeket hagyják a vidéki pénzintézeteknek. Dr. Kriszt Béla teljes egészében csatlakozott gróf Somssich László fejtegetéseihez. Gróf Szapáry Lajos főispán szavazásra tette fel a két indítványt. Az alispán javaslata mellett 28-an, dr. Csúszik indítványa mellett ketten szavaztak. Dr. Halmos Árpád másodfőjegyző referálta Kaposvár közüzemeinek szervezési szabályrendeletét. Az alispán javaslata az volt, mivel a szabályrendeletet a képviselőtestület nem dolgozta úgy át, ahogy a belügyminiszter előírta, érdemben ne is foglalkozzon a kisgyűlés a szabályrendelettel, hanem javasolja a belügyminiszternek a jóváhagyás megtagadását. Stepernich Pál alispán: Javaslatom célja az, hogy" a közérdek, a vagyonjogi ellenőrzés, a felsőbb intézkedések érvényrejutása szempontjából felelős városi pénzügyi szakember álljon a közüzem élén. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a kereskedelmi törvények értelmében bejegyzett cég a közüzem. Ez ellen pedig sok tekintetben kifogás és jogos panasz merült fel. Évek óta foglalkozom a közüzemek kérdésével és meggyőződtem arról, hogy a jelen szabályrendelet nem a helyes közérdek szempontjából készült. A közüzemeknek van igazgatósága, felügyelő bizottsága és ezek sok tekintetben ki vannak véve a polgármester hatásköre alól, nélküle rendelkeznek, intézkednek, holott fegyelmi úton felelősségre nem vonhatók, semmiféle felelősséget nem viselnek. Én a közüzemeket vissza akarom helyezni a képviselőtestület ellenőrzése alá. Nem tartom helyesnek, hogy a felelősség nélküli igazgatóság döntsön olyan kérdésekben, amelyekben a törvény szigorú erkölcsi és anyagi felelősséget ír elő. — A szabályrendeletben csak előnyöket látok a vezetők részére, de nem találom a felelősség kérdését kellőleg kidomborítva s a felelősségrevonás sem olyan, mint amilyen megnyugtathatna. Jelenleg fegyelmi úton nem tehet az alkalmazottak ellen eljárni, mert rájuk a kereskedelmi törvény rendelkezései vonatkoznak. A szabályrendeletbe bele kell venni nemcsak az előnyöket, hanem a felelősség kérdését is. A közérdek azt kívánja, hogy a közüzemek városi üzemmé szerveztessenek át. Dr. Császik István: — Mint az aposztrofált felügyelő bizottság elnöke, kijelenthetem, hogy sem az igazgatóság, sem a felügyelő bizottság soha nem kerülte meg a polgármestert, nem fordult elő ilyen eset, a képviselőtestület elé vittek minden nagyobb ügyet. Stephaich Pál: — A közüzemek igazgatóságának hatásköre igenis nagy, a beszerzéseket maga eszközli, holott ez a képviselőtestületre tartozik. Dr. Berger Samu: A közüzemek igazgatósága megvédi a város érdekeit. , Dr. Halmos Árpád ismertette ezután a szabályrendeletnek erősen kifogásolható pontjait. Ilyenek: az igazgatóság hitelátruházási joga, az igazgató fegyelmi uton felelősségre nem vonható, az igazgatóság jutalmazásokat adhat, az igazgató élethossziglan választandó stb. Stephaic Pál: Ezekből a pontokból is látható, miért van szükség arra, hogy a közüzem városi üzemmé fejlesztessék át. Lehetetlennek tartom, hogy a közüzem vezetői, alkalmazottai fegyelmileg nem vonhatók felelősségre. Dr. Császik István: — A kérdéshez nem tudok részletesen hozzászólni, mert a szabályrendelet-tervezetet nem kaptam meg, így nem volt módomban alaposan tájékozódni. Stepharc Pál: Ebben a polgármester a hibás. Neki tájékoztatni kellett volna részletesen a képviselőtestületet a belügyminiszter kifogásairól, s mindarról, ami a szabályrendeletben van. Dr. Berger Samu: A közüzemek igazgatósága és a képviselőtestület alaposan megtárgyalta a szabályrendeletet s arra az álláspontra helyezkedett, hogy kereskedelmi vállalatot nem lehet fegyelmi szabályok béklyói közé szorítani. A főispán ezután szavazásra tette fel a kérdést s a kisgyűlés egyhangúlag elfogadta az alispán javaslatát. Több kisebb ügy letárgyalása után az ülés véget ért. Kik lettek a megye központi választmányának tagjai? Fél 12 órakor tartotta meg a törvényhatóság rendkívüli közgyűlését, amelyen a kisgyűlésen résztvetteken kívül megjelent dr. Vétek György, Rózsa János, Kellauer Gábor, dr. Fárbás Jenő, dr. Nicsovics Sándor, Berger József stb. A közgyűlés egyetlen tárgya volt a központi választmány újjáalakítása. Dr. Kiss-Angyal Ernő db. főszolgabíró, aljegyző referálása alapján a következők lettek a központi választmány tagjai: Balogh József, Bánó Iván, Bereknyei István, Berger Samu dr., Éhn Kálmán dr., Gaál István, Geiszler Nép. János, Hannig István, Hertelendy Miklós, Hoyos Miksa gróf, dr. Igmándy Aladár, Igmándy Hegyessy Iván, báró Inkey József, báró Inkey Pál, dr. Kálmán Jenő, Kacskovics Lajos, dr. Kasza Sándor, Kiss-Angyal Ernő, Kisiván János, dr. Kriszt Béla, Léhiner Vilmos, Lilikó Kálmán, Matolcsy Sándor, dr. Magyary-Kossa János, Meixner Emil, dr. Neubauer Ferenc, Nicsovics Sándor dr., Ring Vilmos, Sárközy György, Sárközy Jenő, Somssich László gr., Somssich Miklós, Szandház Ferenc, dr. Szily Ádám, Tallián Andor, Tankovics János, Vasdényey Elemér, dr. Weissenbach Iván. . A választás után a közgyűlés 3 perc alatt véget ért. Olcsó áraival, jó óráival, gyönyörű ékszereivel, óriási raktárával Csajághy vezet. Kaposvár, Korona utca 1. sz. óra, ékszer és szemüveg javítások a legolcsóbban és legjobban készülnek. Telefon: 64 29. _____________________________________ 3457 Beretvás Pasztilla a legmakacsabb fejfájást is elmulasztja.