Uj-Somogy, 1933. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1933-01-01 / 1. szám
folyam, 1. (3957.) szám. Ara: 12 nílér. Kaposvár, 1933. Január 1. vasárnap. Szerket«»»** «• kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: KAPOSVÁR, CONTRASSY-DICA 6. SZÁM. , , ^ | |g|[ •■-©’ *»0r* 2 peugO. — N«g>«d <i\n S progő. — FAI Atrc 12 p«ng6. ^ elet(18 szerkesztő : Hirdetek ara mulllmentoronkein IO 011.. »/.Üvegrészben Müller. TELEfONSZÁMl 138» Dr THÚRY ZSIGMOND Hivatalon Aa pénzintézeti hirdetésore mulllmáteraoronkliit IS OKt Uj esztendő, új eszközök. Irta: dr. Igmándy Aladár, földbirtokos, orsz. képviselő. Évfordulóhoz érkeztünk és mielőtt felállítjuk 1933 horoszkópját, ajánlatos egy pillantást vetni 1932- re, hisz a jelen alapja, kiindulási pontja a múlt, melyből következtetéseket lehet és kell vonni a jövőre. A kép tudjuk, érezzük előre — egyenesen döbbenetes és olyan, mintha futurista festő vetette volna vászonra borús lelkét: fekete alapon megszakítás és kivétel nélkül feketébb vonalak. Ilyen festményt a Halál előcsarnokában lehetne kifüggeszteni s annak — sajnos — reális alapot ad három szám: külkereskedelmünk összforgalma, amely 1930-ban 1735 millión állt, 1931-ben lecsökkent 1116 millióra s 1932. év folyamán legfeljebb a 600 milliót fogja elérni. Ez tehát azt jelenti, hogy ugyanaz a 8,5 milliós MMT kénytelen mintegy harmadára összezsugorodott értékű gazdasági forgalomból megélni, mint ezelőtt 3 évvel. Súlyosbítja, sőt elviselhetetlenné teszi a helyzetet, hogy ugyanakkor az állami, közületi és szociális terhek jóformán a régiek maradtak. Fiatal korom óta az óvatos, meggondolt cselekvés szükségességét hangoztattam mindenben. Ez azonban a dolog természeténél fogva lassúbb ütemet jelent, márpedig a gazdasági nyomás oly erős, hogy ma ezen a téren is változtatni kell. Gyors intézkedések életbeléptetése nélkül 1933-ban nem tudunk felszínen maradni tehát bármit teszünk is, bátran is halogatás nélkül kell cselekedjünk. Az 1933-as év programjába elsősorban 3 pontot kell felvennünk: a költségvetés lefragását, a kereskedelmi szerződőik megváltoztatását és az adósság rendezését, mert 1801, illetve az üzmek figyelembevételével 1200 mliós költségvetést a trianoni hatálok közt vergődő országcsonk nertelt el. A Károlyikormány kétségtesett és tiszteletre méltó kísérkezéséből látnunk kellett, hogy az eddig követett út nem vezet célba Radikális és észen mélyreható eszközök alkalmasa nélkül tehát megnyugtató ereményeket nem tudunk elérni. A megoldás egyetlen módja egy, a gyeerekig hatoló adminisztrációs resrm, karöltve a veszteséges üzemk teljes megszüntetésével. A tisztiselői fizetések további, lényeges csökkentését nem tartom opportomnak, mert az erős kihalással lenni a fogyasztásra s végeredményben bennünket, gazdákat sújtana. Kereskedelmi politikánkban legyen vezérlő momentum a szabad kereskedelmi irányzathoz való közeledés, mert ez a magyar agrártermelés szempontjából a kívánatos cél Elsősorban is széles gesztussal ki kell gyomlálni a melegházban tenyésztett ipart, azután pedig az életképes magyar ipar teherbíróképességének végső határáig fel kell tárni a vámsorompókat. A kiegyezés óta az iparpártolás volt a jelszó s ennek árát a mezőgazdaság fizette meg. Megértéssel tette, mert tehette. Ma azonban a mezőgazdaság romokban hever és az újjáépítéshez a viszonosság és igazságosság alapelvéből kifolyólag az iparnak kell hozzájárulnia, ugyanazon megértéssel, mint azt mi tettük 60 éven keresztül. legnehezebb kérdés az adósságok rendezése, mert itt a hitelezők főként külföldiek, akikkel szemben a kormánynak hatalmi intézkedésre módja nincs. Itt bátorságra van szükség eddigi halogató magatartásunk helyett, bátran meg kell mondanunk, hogy nem tudunk fizetni. A terményárak zuhanása virtualizer megduplázta adósságainkat, legigazságosabb lenne tehát a tőketartozás aránylagos leszállítása. Ha ez nem lenne keresztülvihető, ám adjuk tanúságát teljes fizetési akaratunknak, de hozzuk azt összhangba fizetési képességünkkel, azaz alakítsuk át a rövidlejáratú típust 52 éves, törlesztéses kölcsönné. Akkor, amikor a teli trezorokkal rendelkező Franciaország a nemzetközi etikával összeegyeztethetőnek tartotta a fizetések megtagadását, mennyivel több erkölcsi alapunk lenne nekünk egy ilyen — a békevilágban teljesen megszokott — módozatra, különösen, ha meggondoljuk, hogy anyagi helyzetünket éppen hitelezőink rontották meg a trianoni békediktátummal. Nagyon jól tudom, hogy fenti három programpont végleges és a részletekre is kiterjedő megvalósítása még a Gömbös-kormány emberfelettinek mondható munkaképessége mellett is majdnem a lehetetlenséggel határos. Ha azonban a bátor kezdet körvonalai mindannyiunk által áttekinthető formában kibontakoznak előttünk, ha a kormány becsületes szándékai ebben a vonatkozásban is és a nélkülözhetetlen alapvető intézkedések megtételével nyilvánvalóvá válnak, akkor, akkor ebben a szomorú, kitikkadt magyar ugarban kivirágzik Gömbös jelszavainak harmadika, ami előfeltétele mindennek: a bizalom. A kaposvári emberek dulatóak és fegyelmezettek — mondja dr. Russay Géza, a kaposvári rendőrkapitányság vezetője. —PH——— A rendőertanácsos nyilatkozata az Uj Somogynak féléves kaposvári működéséről. A kaposvári államrendőr kapitányságon tudvalévően 1932. év júliusában gyökeres változtatásokat eszközölt a belügyminiszter. Távozott a kapitányság vezetője, de áthelyeztek több beosztott tisztviselőt is. A kapitányság új vezetője dr. Russay Géza rendőrtanácsos lett, aki a diósgyőri kapitányság éléről került Kaposvárra. Dr. Russay Géza új beosztási helyének elfoglalása előtt még soha életében nem volt Kaposváron. Nem ismerte az itteni embereket, azok szokásait és mentalitását. Július hó 16-án jött hozzánk dr. Russay és fél évi itt tartózkodás után nem tartjuk érdektelennek, ha véleményt kérünk tőle Kaposvárról, a kaposváriakról és általában arról, hogy miként látja a közbiztonságot a somogyi fővárosban. Hivatali szobájában beszéltünk dr. Russayval, aki jellegzetes sioszszu szipkájából szívta sodrott cigarettáját : — Milyennek ismerte meg tanácsos úr a kaposvári embereket? Mosolyogva válaszolt Kaposvár közbiztonságának legfőbb őre: — Kaposváron, kérem, jók az emberek s ami rendőri szempontból fontos, jóindulatnak. A bűnözés általában kevés. Amióta Albert Józsefet ártalmatlanná tettük, azóta komoly bűncselekmény úgyszólván nem fordult elő a város területén. Még az egyszerűbb emberek sem türelmetlenek és ezt annak tulajdonítom, hogy a város mindent elkövet munkaalkalom teremtésére annak érdekében, hogy Kaxasváron még a nehéz idők dacára se legyen éhező ember. — Milyen intézkedéseket tesz tanácsos úr a közbiztonság érdekében? — A közbiztonság Kaposváron hála Isten — jó. A rendőrőrszemeket, sajnos, a leszállított létszám miatt nem lehet szaporítani. A legénység mindenkihez udvarias kell, hogy legyen, azonban mindenkivel szemben egyforma szigorral járok el feljelentés esetén, mert nem tűröm, hogy bárki, vagy bárkik részéről bármiféle kilengés legyen békés állampolgárok terhére. Mindenki forduljon bizalommal hozzám és aki igaz üggyel jön, az igazságot talál a kaposvári kapitányságon. Eddig tart dr. Russay tanácsos nyilatkozata, amely mindenesetre hivatalos elismerése a kaposvári közönség jó magaviseletének. Felhívás a Somogy megyei Takarékpénztár betéteseiben. Tegnapi számunkban közöltük, hogy a Somogy megyei Takarékpénztár rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a Pénzintézeti Központ képviseletében dr. Vajda Ákos kir. kincstári főtanácsos, igazgató elnökölt. Ezen a közgyűlésen felemelő lelkesedéssel és általános helyesléssel a részvényesek magukévá tették mindazokat a javaslatokat, amelyeket az intézet működésének újrafelvétele tárgyában előterjesztettek. A Pénzintézeti Központ jelentésében és az újrafeléledés kérdésében megtett javaslatokban kifejezetten rámutatott arra, hogy a takarék működését tényleg csak akkor kezdheti meg újból, ha az Országos Hitelügyi Tanács a közgyűlésnek e tekintetben meghozott határozatait jóváhagyólag tudomásul veszi. Ez az eljárás még több heti időt fog igénybe venni. A Hitelügyi Tanács hozzájárulására viszont csak abban az esetben lehet számítani, ha a betétesek részéről meghozott áldozatokhoz azok a betétesek is hozzácsatlakoznak, akik eddig ettől a megértő munkától magukat érthetetlen okokból távoltartották. Megfontolandó ezen háttérben maradó betétesek részéről az, hogy, saját érdekükben mikor járnak el leghelyesebben? Ennek a kérdésnek az eldöntésénél irányadó szempont csak az lehet, hogyha az újrafeléledés nem sikerül, esetleg az ő tartózkodó magatartásuk folytán, ugye számolni kell a Hitelügyi Tanács hozzájárulásának megtagadásával és ez esetben a kényszerrel