Uj-Somogy, 1933. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-01 / 26. szám

2 Minek strapáljam magam... ... mondja a mai kor leánya, itt a „Villám“ tisztító szappanpor és percek alatt tisz­títok annyit, ami­vel szegény Nagy­mama egy egész nap vesződött Minden üzletben 8535 kapható­­ szar 5.50 méter széles, községi át­kelési szakaszai pedig 6­ 0 m. szé­les állandó burkolattal vannak el­látva. Az 1932. év IV. negyedében a községek tűzrendészetében különö­sebb esemény nem fordult elő. A vármegye területén a tűzesetek szá­ma 131 volt. Megsemmisült érték 223.512 P, ebből biztosítás útján­­­ megtérült 174.564 P, nem térült meg 57.554 P. A 223.512 P tűzkár a vármegye járásai között a következőkép osz­lik meg: a marcali járásban 12824 pengő, a labi járásban 39.758 P. a nagyatádi járásban 66.746 P. a szigetvári járásban 30.967 P. az iga­­li járásban 26.239 P. a barcsi já­rásban 4.720 P. Kaposvár megyei városban 400 P. a csurgói járás­ban 20 252 P, a kaposvári járás­ban 8.389 P, a lengyeltóti járás­ban 13.617 P. Az előfordult 113 tűzeset a vár­megye járásai között a következő­­kép ősztik meg: a lengyeltóti já­rás 10 községében 14 tűzeset, a ka­posvári járás 11 községében 15 tűz­eset, a csurgói járás 7 községében 8 tűzeset, Kaposvár megyei város­ban 2 tűzeset, a barcsi járás 4 községében 5 tűzeset, az igali járás 16 községében 12 tűzeset, a sziget­vári járás 10 községében 16 tűz­eset, a nagyatádi járás 11 közsé­gében 24 tűzeset, a tabi járás 12 községében 24 tűzeset, a marcali járás 9 községében 11 tűzeset A tűz okaiként a következők sze­repelnek: megállapítható nem volt 42, gyújtogatás gyanúja 11, gyúj­togatás 39, gondatlanság 22, vigyá­zatlanság 2, gyermekek játéka 3, kemény tűz 1. villámcsapás 3, vélet­len 2, mozdonyszikrája 1 UJ-SOMOLV 19SS február 1. teßßßßßaßßßtemteeßßßnpeßimmßßtemßtaßMaMnmßßßmm Valószínűleg Bánó Iván lesz a Nemzeti Egység Pártjá­nak jelöltje az igazi kerü­letben. A kerü­let óhajtását bizonyára honorálni fogja a párt budapesti központja.­­ Komolyabb megmozdulásra Bánó Ivánnal szemben nem is lehet a kerületben számítani. A fővárosi sajtó egy részében a megüresedett igali mandátum to­vábbi sorsa felől egészen kalandos kombinációk és egyéni kitalálások láttak napvilágot, olyan neveket dobván bele a köztudatba a maj­dani választás kapcsán a mandá­tumra pályázók között, akiknek a kerületben sem talajuk, sem gyö­kerük ni­ncsen és így egyikük sem indulhat a küzdelembe esélyes ki­látásokkal. A megválasztás az igali kerület­ben ezidő szerint csak egyetlen fér­fiú számára bizonyos Annak szá­mára, akit dr. Gálffy Dénes halá­lának hírére az egész kerület né­pe egyértelműen szemelt ki az igali képviselőségre, vagyis kükemezei Bánó Iván felsőmocsoládi földbir­tokosnak, aki nem ismeretlen em­­ber a kerületben, hanem a képvi­selőségre széleskörű tábornak már évek óta kiválasztott embere, aki ha elvállalja a jelöltséget és a Nemzeti Egység pártjának a pro­gram­jával lép fel. A legalkalma­sabb arra, hogy sikerrel bontsa ki a kerületben a Gömbös-kormány táborának zászlóját, azaz a buda­pesti pártközpont részéről a párt egyed­ül jelöltjévé nyiváníttassék A kerület választópolgárai osz­tatlanul állanak Bánó Iván mel­lett és ha ő a jelöltség vállalása iránt nyilatkozni fog s ha a lakos­ság kifejezett óhajának engedni fog a pártközpont, akkor senki más nem lehet az igazi kerület képvise­lője, mint Bánó Iván, akivel szem­ben hiába is próbálkozik más, de komolyabb megmozdulásra az ő je­löltségével szemben nem is lehet számítani, mert a hatóságok tá­mogatására neki van legtöbb oka számítani. Igyunk UNICUM gyomorerősítő likőrt. GARANCIÁVAL, CYÁNOZ I 111/AnO 01/111 I okl- vegyészmérnök, hites törvényszéki I N­KJl­­.­ IllII­H szak­ító cyánozó vállalata LU IWIUO U I U LH Kaposvár, Fő-utca 3. Tel.: 374. A legteljesebb rendet találta az alispáni vizsgá­lat a kaposvári kák körül. Kaposvár megyei város vezetősé­ge tudvalevőleg évről-évre gondos­kodik arról, hogy legszegényebb la­kosságunk a téli hónapokban is fog­lalkoztatáshoz jusson és becsületes munka által szerezzen magának né­mi kis pénzkeresetet. Az 1931. évben elrendelt takaré­kosság folytán nem lehetett a vá­ros költségvetésébe akkora össze­get felvenni, hogy abból az 1932-es év utolsó két hónapjában fedezni lehetett volna az ínségesek által elvégeztetendő munkálatok bérét, ezért a város vezetősége az 1933. évi költségvetés összeállításakor próbált előirányozni valamelyes fe­dezetet a már 1932. novemberé­ben megkezdett és 1933. első három hónapjában végzendő inségmun­­kákra Az előirányozható összeg azonban nem nyújthatott teljes fe­dezetet az inségmunkák bérére, minthogy a napi 1­60 pengős mun­kadíj mellett a nyilvántartott 1560 ínségesnek öt hónapon át való fog­lalkoztatásához, még ha csak 10- 10 napot dolgoztatnak egy-egy csa­ládfővel, akkor is 124.800 pengőre lenne szükség s azon kívül még a fel­használandó nyersanyag ára is fedezetre szorul. Ezért volt azután szükség arra, hogy­ a belügyminiszteri rendelet alapján kiróható inségjárulékok is beszedessenek, amelyek dec., jan. és febr. hónapok 15-ig három rész­letten kerülnek lerovásra az adó­zók által. Az inségmunkában részesülő csa­ládfők tudvalevőleg turnusonként kerülnek november óta behívásra, mert mindazt az 1560-at, amennyit a kartotéklapokon nyilvántartanak, egyszerre foglalkoztatni nem lehet. Ideálisan, szép rendben történik ezeknek az ínségeseknek a foglal­koztatásra való szólítása. Mégis elő­fordult, hogy Stephaich Pál alis­pánnál panaszt emeltek az iránt, hogy a kaposvári ínségmunkákra az ínségesek közül egyeseket öt­­ször-hatszor behívnak, mikor má­sok még egyszer sem, vagy­ legfel­jebb egyszer kerültek sorra. A vá­­daskodók természetesen protekció­zást, kedvezményezést emlegettek s úgy igyekeztek a dolgot beállítani, mintha az inségm munka végeztetése körül egyesek a többiek rovására előnyöket élveznének Stephaic­ alispán a panasz nyo­mán teljes világosságot akarván de­ríteni az ügy mibenlétére, kikül­,­dötte a vizsgálat megejtésére d­r Sipos György­ vármegyei aljegy­zőt, valamint a vármegyei szám­vevőségtől vitéz Bartha Balázs el­lenőrt, akik a legtüzetesebben át­nézték az idevonatkozó adatokat és megállapították, hogy a vádasko­­dóknak egyáltalában nem volt és nincs igazuk, mert az ínséges csa­ládfők tökéletes nyilvántartása foly­tán a munkára való behívás telje­sen rendben, igazságosan és kifo­gástalanul történik, vagyis nem áll meg az az állítás, hogy kedvezések és protekciózások történnek és egyeseket többször hívnak be mun­kára. Az 1560 nyilvántartott ínséges családfő mindezekére a lehetőségek határain belül turnusonként egyfor­mán sor kerül. Mindössze csak hét esetben történt meg az, hogy­ egye­sek valóban többször nyertek fog­lalkoztatást, de ezek az esetek nem tartoznak a kifogásolhatók közé, mert mindenkor a legméltányosabb okok alapján történt az illetők fog­lalkoztatása. Megesett ugyanis az, hogy a vá­ros faraktárának éjszakai őrizetére hívtak be sorra kerülő inségmun­­kásokat, akik nem jelentek meg és így nem teljesítették a rájuk rótt kötelességet s ilyenkor a már foglalkoztatott és így kipróbált, tel­jesen megbízható ínségesek közül kerültek heten behívásra a turnu­son kívüli időben. Az alispáni vizsgálat tehát a pa­naszok és vádak teljes alaptalan­ságát volt kénytelen megállapítani s egyben azt is, hogy a kaposvári ínséges családfők foglalkoztatása teljesen rendben, pontos nyilván­tartás alapján,­ igazságos módon, protekciózás és kedvezés nélkül tör­ténik eßßaßßmßnßttßeßnieeßßamßnßnßefmidm A közrendészeti (kapuzá­rási) szabályrendelet átdolgozását ki­von­ja a belügyminiszter. Kaposvár megyei város annak­idején megalkotott közrendészeti (kapubezárási) szabályrendelete a Törvény­hatósági Bizottság által tör­tént jóváhagyása után felterjeszte­tett megerősítés céljából a belügy­miniszterhez, ahonnan most érke­zett vissza. A kísérő leiratban a belügyminiszter a szabályrendelet átdolgozását kívánja, egyebek kö­zött például a következőket mond­ván: Nem találom megerősíth­etőnek a szabályrendeletet, mert a szabály­rendelet külön sorolja fel a h­áz­­felügyelőket, házmestereket. Az újabb jogalkotásban a házmesterek házfelügyelő fogalom megjelöléssel szerepelnek. Ehhez képest csak házfelügyelő szót kell alkalmazni. Olyan házakban, ahol házfel­ügyelő, kapus nincs és a bérlők­nek külön kapukulcsuk van, a bér­­lők egyenkint is felelősek a kapu bezárásáért. Ha a bérlőknek kü­lön kapukulcsuk nincs, a kapu be­zárása s nyitása a háztulajdonos, illetve megbízottjának kötelessége. A jogbizonytalanság elkerülése érdekében egyenkint kell megjelöl­ni a szabályrendelet egyes szaka­szaiba felvett azokat a rendőri ren­delkezéseket és tilalmakat, ame­lyeknek megszegése kihágás. Feles­leges a szabályrendeletben a pénz­­büntetésnek behajthatatlanság ese­tén elzárásra átváltoztatásáról ren­del­kezni.­ A leirat értelmében a városnál munkába veszik a szabályrendelet átdolgozását és a képviselőtestület legközelebbi közgyűlése elé már a megfelelő módosításokkal fogják , a szabályrendeletet beterjesztetni.

Next