Uj-Somogy, 1933. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-03 / 249. szám

XV. évfolyam, 249. (4205.) szám. Ára: 8 fillér. Kaposvár, 1933. november 3., péntek. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 6. SZÁML. TELEFON­SZÁM: 12­8. FÖLDTIKRI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Előfizetési Árak: Égj üfirsi 2 pen®«. — Negyed évre e­lvn­ő. — Két évre 12 pengő. Hirdetések ára mlllimetersoronként iO Illl., ssöveg rés­­ben.iS fillér filkulálos ésj pénzimézeti hirdetések mlllimétersoronként IS till. A mai nap eseményei: Gömbös­ Gyula miniszterelnök kétnapos vidéki tartózkodásáról visszautazott Budapestre. A kor­mány tagjai holnap minisztertaná­csot tartanak, hogy a miniszterel­nök beszámolhasson kormánya tag­jainak a külföldi utazásairól. A külügyi bizottságot jövő hétre hív­ják össze. Az OMGE memorandumot ter­jeszt a kormány elé a mezőgazdasá­gi szakoktatás kérdésében. Különö­sen fontosnak tartja az OMGE a vándorszak­oktatás fejlesztését. A budapesti főügyészségen kü­lönös eset történt ma délelőtt. Bá­rót­hy Pál főügyész-helyettes déli 12 órakor ebédelni akart hazamenni, azonban mivel a kulcs valami mó­don ráfordult a zárra és be­záró­dott az ajtó s a zár is elromlott tehát nem tudta kinyitani az ajtót. A szobájába be­zárt főügyészhelyet­tes telefonált a fogh­ázba, ahonnan fegyőrök kíséretében »szakértő« foglyok mentek ki és a kasszafúró és betörő foglyok nagyszerű gyor­sasággal nyitották ki a főügyész­helyettes ajtaját. Mikor a főügyész­­helyettes kiszabadult, mosolyogva jegyezte meg: »Sohasem gondoltam volna, hogy valaha is foglyok fog­nak kiszabadítani«. Kemal pasa a török köztársaság elnöke, a török nemzetgyűlés ülésén bejelentette, hogy nagy szívélyes­séggel fogadták Gömbös Gyula mi­niszterelnököt és Kánya külügymi­nisztert, kikkel megújították a dön­tőbírósági é­s semlegességi szerző­dést. A nemzetgyűlés nagy, tapssal fogadta a köztársaság elnökének be­jelentését. Vitéz Purgly Emil volt földmive­lésügyi miniszter zászlóbontó felső­­dunántúli gazdagyűlés az egysé­ges, irányított gazdasági termelés és értékesítés megszervezése céljából félezer gazdát vonzott a győri me­gyeházára. A nagygyűlés határozati javaslatát gr. Khuen-Héderváry Ká­roly, a győri gazdakamara elnöke terjesztette elő. Meghalt Magyaróvérott Panajott Sándor altábornagy 84 éves korá­ban. Az ő nevéhez fűződik a csend­­őrség megszervezése. Sándor jugoszláv király személyé­ül kapcsolatosan szinte hihetetlen hírek vannak elterjedve. A hírek szerint Sándor rövidesen Oroszor­szágba utazik, hogy ott a szovjet kormánnyal tárgyaljon. Sándor ju­goszláv, Boris bolgár és Károly ro­mán király rövidesen értekezletre jönnek össze. Sándor király szovjet­­oroszországi útjára csak ezután a hármas király-találkozó után ke­rülne sor. A bolgár miniszterelnök novem­ber közepe táján Bukarestbe uta­zik, ahol Titulescu román külügy­­miniszterrel folytat tárgyalásokat. Krizantém- és koszorúerdő a halottak birodalmában,. Mindenszentek ünnepére, az Égi Hatalmak ragyogó őszvégi szép nappal ajándékozták meg Kapos­várt. A virágok városáb­­­l nemcsak az élők, hanem a virágok is meg­indultak a halottak birodalma felé. Az ősz megkegyelmezett a virágos kerteknek, temetőknek, nem fony­­nyasztotta el sem a fehér szirmo­kat, sem a zöld leveleket. Már a hét elején gyalog, kocsin és autón szállították a temetőkbe az élők a temérdek virágot, koszo­rút s az emberfolyam különösen Mindenszentek délutánján höm­pöl­y­­gött a temetők felé. A délelőtt folyamán társadalmi egyesületeink közül a 44-es bajtár­si szövetség két koszorút tett le a kegyeletes megemlékezés jeléül. A Horthy-parkban a boszniai harcok­ban elesettek emlékére felállított emlékműre és a színházkertben le­vő hősök szobrára vitéz Markóczy Antal ny. altábornagy tette le a szövetség koszorúját. Ugyancsak délelőtt koszorúzta meg a Széchenyi Társaskör volt el­nökének, Cságoly Józsefnek a sír­ját. A legmeghatóbb gyászünnep a Szigetvári­ utcai hősök temetőjében volt, ahol délután 3 órakor játszó­dott le a kegyeletes ünnep. Kivonult az ünnepséghez a teljes helyőrség, a sxilgári fiúiskola, a cserkészzene­kar, a leventeoktatói kar stb. Min­den sírhalmon 3 szál gyertya, kis virágcsokor hirdette a kegyeletes megemlékezést. Jutott virág a Bal­kán háború két török vitézének, Hali­ bin Hamisznak és Ali bin Ali sírjára is. A nagy kereszt előtt díszes rava­tal fekete drapériával bolt­vá, előt­te feszület adott komor jelleget az ünnepélynek. A koporsó előtt 4 ro­hamsisakos honvéd állt díszőrséget. A polgári fiúiskola cserkészzene­kara a Hiszekegy eljátszásával ve­zette be az ünnepséget, majd az ün­nepi beszédet dr. Lehoczky Brúnó városi főjegyző mondta. Zengő, kel­lemes orgánuma nagyszerűen érvé­nyesült a napsütötte domboldalon s messzeszálló hangját a zselici dombok verték vissza. Lélekbemar­koló beszéd keretében méltatta a hősök emlékét. Beszéde nagy ha­tást tett a jelenvoltakra. Pásztor Ágost karpaszományos alkalmi sza­valata után vitéz Barlay János ez­redes a helyőrség, dr. Lehoczky Brúnó a város, dr. Bíró Lajos igaz­gató a leánygimnázium, Gálos Fe­renc igazgató a polgári fiúiskola, vitéz Ver­hás Jenő cipészmester a 44-esek, Skóza Gyula főoktató a le­venték koszorúját tette le. A Himnusz eljátszása után kato­nák gyújtották meg a sírokon a gyertyákat. Közel 7000 gyertya ap­ró lángját tépdeste az enyhe szellő. Megható jele volt ez a 7000 apró láng annak, hogy a Kaposváron haladó hősi kultusz és a katonaeré­nyek ápolása új erőre kapott. Hála és elismerés ezért vitéz Barlay Já­nos ezredes, ezredparancsnoknak. A példás temetői rendért, az ünnep­ség zavartalan lefolyásáért Magay Béla alezredest és Körmendy L­ász­ló századost illeti dicséret. A csapatok a temetőből visszaté­rően a hősi emlékműnél díszme­­netten vonultak el vitéz Barlay János ezredes előtt. A 44-es Bajtársi Szövetség a dél­idén folyamán koszorút helyezett a keleti temetőben Reichard Béla alezredes és Scheidt Károly ezredes sírjára is. A Hősök templománál elhelyezett 24-es vadászok emlék­táblája előtt lejátszódott ünnepség szónoka Kútfer György elemi isk. tanító volt, a nyugati temetőben nyugvó hősök felett pedig Fodor Gyula elemi iskolai igazgató tartott emlékbeszédet. A volt 21-es vadá­szok koszorúját pedig dr. Tóth Gé­za városi tanácsnok helyezte el az ezred hősi halottainak emléktáblá­jánál. Ugyancsak megjelent a hely­őrség képviseletében vitéz Nagy J. Gábor őrnagy és elhelyezte a hely­őrség koszorúját s köszönetet mon­dott Horváth Péter igazgatónak a hősi sírok példás rendbentartásá­ért. Ugyancsak koszorút helyezett a helyőrség tisztikara a zsidó temető­ben álló hősi emlékműre is. A nagyközönség a délután folya­mán elözönlötte a temetőket, virág­­ba borítva a sírokat s ezerszámra égetve megemlékezésül a gyertyá­kat. Épül a trianoni határon Dél­­somogy első országzászlója. A csurgói járás telkes főbirájá­­nak, Haám Lajosnak személyes ki­szállása s buzdítása nyomán a min­den szép és magyar elgondoláso­kért buzgón munkálkodó, anyagi áldozatokat hozó Gyékényes—zá­kánytelepi lakosság, vasutasság, élén Szaghmeiszter János állomás­főnökkel, nagy lelkesedéssel meg­kezdette a Gyékényes állomás előtti gyönyörű térségen az országzászló felállítását. Maga az eszme, a tech­nikai megoldások keresztülvitele, az anyagiak előteremtése a fanati­kusan magyar állomásfőnök mun­kája, akinek nevéhez rövid ott léte dacára, már­ több eszmének megol­dása, testétől léte fűződik. Az állomás előtti téren körömi­ként ízléses kerítéssel határolva Magyarország térképszerű alakja kapja meg és ragadja magával a szemlélőt. Ennek a csinos kis park­nak tervezett, bokrok és virágok­kal tarkított dekorációja a hatalmas térnek külön szépséget fog adni. Ezt a Nagymagyarországot ábrázoló kö­­r­öndöt gondos szeretettel, a natú­­rokat őrszemekként vigyázva veszik körül a közlekedési utat határoló Hősök fái Magában a körömiben már a hatalmas terméskövekből összerakott hármas halom mögül mintegy azt védve, emelkedik a ma­gasba Magyarország szimbóluma, a kettős kereszt, melynek hatalmas méretei minden arra haladót meg­állásra hívnak. Az apostoli kettős kereszt mögül karcsú zászlórúd fut magasra az égnek, belekiáltva a világűrbe a magyar fájdalmat, a gyalázatos békeparancs igazságta­lanságát. De a félárbócra eresztett zászló át fog látszani a trianoni ha­táron is, hogy a túlra kényszerített rab magyarok könnyes szemükkel bátorságot meríthessenek a látásá­tól. A­­ határon átlépők imádkozni já­rulhatnak a gyönyörű, sablontól el­térő, tipikusan magyar emlékmű­höz, mely külön dísze lesz a határ mentén alakult telepnek. Az országzászló létesítéséhez szükséges, közadakozással nem fe­dezett anyagiak nyújtását, valamint az állandó gondozást, karbantartást a Vasút vállalta magára és a fel­ügyelet az állomásfőnököt illeti. Úgy a csurgói járás főszolgabíró­ja, mint az őrszemes érdekelt ható­ságok, testületek, a vasutasság, de maguk a telepiek is országos ünnep­ség megszervezését tűzve maguk elé, az ünnepélyes felavatást március 15-re tervezik s onnan a határszél­ről akarják átkiáltani a megcsonki­­tóknak, mikor felszalad a zászló s megtorpanva áll meg a zászlórúd közepén:­­»nem, nem, soha!« Csak jöjjenek a mementók, csak tépni mindaddig a fájó sebet s nem engedni azt hegedni sem, mig az egész világ, de főként a gaz bé­keparancs diktálói rá nem jönnek­­ arra, hogy: »Igazságot Magyaror­szágnak!« — A Nemzeti Egység pártja Kossuth Lajos sírjánál. A Nemzeti Egység Pártja tegnap tes­tületileg vonult ki a Kerepesi te­metőbe, ahol Temple Rezső mondott beszédet Kossuth Lajos sírjánál. Rubinek Gyula sírjánál pedig Berky Gyula, a nagyatádi kerület ország­gyűlési képviselője beszélt. A Hő­sök temetőjében Horthy Miklós kor­mányzó jelenlétében avatták fel a hősi emlékművet."

Next