Uj-Somogy, 1934. február (16. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-01 / 25. szám

Sserk­entt­ség­én kiadóhivatal: HIU’OSVÁJt, 80NT BASSY-UTCA «.SZÁM. TELEFONSZÁMi 12­8. Hanta ..... «»m­ Ara: 8 filler. Kaposvár, 1934. február 1. csütörtök. POLITIKA­­i NAPILAP­­————»‹ ‹—m — Felekig szerkesztő: Dr. THUHY ZSIGMOND). Előf­izetési áraki hjf.T nora 2 — Menyed e»re­tt ft­onn. — r,*' evre 12 penna Hlrdens»*»! ár» mllllmetereorviikem IO ItlL, s/(neyrv.,/brr. !8 llller Hivatáreti és pénzlmérett hirdelfinli mllllregterMirnnkl­il 15 till Intelem a leszelhez Az elmúlt esztendő mérlege im­már az egész vonalon elkészült. 1933 aktív és passzív eredményeit­­egyaránt ismerjük már. Pontosan összeállított, csalhatatlan, igaz szám­adatok tükrében látjuk a magyar életnek minden múlt évbeli meg­nyilvánulását. Az évvégi statisztikai kimutatások alapján visszapillantunk a megtett útra és tisztán látjuk, hogy és mint alakult nemzetünk helyzete az el­múlt esztendőben. Látjuk, hol és milyen téren volt hozzánk kedve­ző, avagy mostoha a Sors. A letűnt esztendőről teljes, tö­kéletes képet vetítenek elénk az év­végi statisztikai kimutatások, me­lyek, mint Röntgen-sugarak az em­beri testet, úgy átvilágítják nemze­tünk 1933. évbeli életének minden mozzanatát. Az ország helyzetének, illetve ál­lapotának fokmérője a statisztika, amelynek adatai a kutató embe­ri szem előtt rávilágítanak minden életjelenségre és mutatják fejlődé­se irányát. Sok örvendetes és sok szomorú körülményt közöl velünk a statisztika ily módon. örvendetesei például akkor, amikor a forgalmi viszonyok emelkedését és az élet­­standard javulását; nagyon szomo­rút, ha ennek éppen az ellenke­zőjét — vagy ami még rosszabb — az ország népesedésének apadását mutatja. Korunkban sajnos — minden téren siralmas visszafejlődést jelez­nek a statisztika adatai. A gazda­sági élet szívverése folyton gyen­gül és mindig nagyobb azoknak a szerencsétleneknek a száma, akik munkaalkalom hiányában kereset nélkül állva, az állam és a társa­dalom támogatásából tengetik nyo­morúságos életüket. A rendkívül alacsony terményárak, illetve az ipari cikkek hallatlan drágasága miatt földműves Lakosságunk a szó legszorosabb értelmében véve nél­külözni kénytelen azokat a fontos közszükségleti cikkeket, amik az életfenntartáshoz feltétlen szüksége­sek. Nagyon fájdalmas, de végered­ményben mégis csak múló jelensé­gek ezek. Hiszen a gazdasági élet a történelem folyamán előállott nem­zetközi bonyodalmak hatásaképpen már többször elvesztette egyensú­lyát, a helyzet javulásával azonban mindenkor vissza is nyerte egész­séges, nyugodt menetét. Vissza­zök­kenik most is, mihelyt a világhá­ború és annak befejezése nyomán támadt nemzetközi feszültség fel­enged és az államok egymást meg­értve fognak dolgozni az emberiség boldogítása érdekében. Sokkal, de sokkal nagyobb sze­rencsétlenséget jelent reánk, ma­gyarokra nézve az a statisztikai megállapítás, amely nemzetünk­­ számbeli apadását mutatja. Mert az a nép, amelyik természetes szapo­rodásának útját állja, elveszti jö­vőjét és történelmi hivatását és előbb vagy utóbb, de biztosan a számbelileg folyton gyarapodó nem­zetek martalékául esik. Eltűnik az élet színpadáról, melyről az idők folyamán már olyan sok nemzet lebukott azáltal, hogy nemzeti és faji fennmaradásának természetes biztosítéka, a szaporodása, nem ál­lott arányban a többi népek gyara­podási képességével. Halálát, pusztulását készíti elő az a nemzet, amelyik jövendője zálo­gát, az életerejét sorvasztja el. Ezek a megdöbbentő, rettenetes képek rajzolódnak elénk nemze­tünk számbeli gyarapodását és apa­dását nyilvántartó intézményeink, az anyakönyvi hivatalok évvégi nép­mozgalmi jelentéseinek tükrében, látván a gyümölcslétén meddőség gyilkos fekélyeinek tüneteit a ma­gyarság törzsén. Falvakban váro­sokban egyaránt elszomorító a hely­zet. Mindig kevesebb élet fakad a magyar tavaszban. Vigyázzunk, magyarok, nehogy a fajunkat fönntartó életerőt elnyom­va a depopuláció végzetes halál­angyalát szabadítsuk nemzetünkre. Kovács Lázár. A községek megtevő adós­ságainak törlesztését elen­gedhetetlennek tartja az alispán. ———— i r——i­ „Nem engedhetem, hogy a tartozások kamatai éveken át felemésszék a községek jövedelmének jelentékeny részét!“ — mondotta Stephaich Pál alispán.­­ Más téte­leket törölt, de az adósság törlesztéséből mindenütt be­állított kisebb nagyobb tételt. Amint lapunk közléseiből ismere­tes, Somogy vármegye 309 községé­ből csak 82 van olyan, amelyik 50 százaléknál alacsonyabb pótadó­val tudja összeállítani költségveté­sét, a többi 227-nek a pótadója pe­dig kisebb-nagyobb mértékben va­lamennyi meghaladja az 50 száza­lékot, amint azt már járásonként ki is mutattuk a vonatkozó pótadó­százalék közlésével. Közléseink alkalmával az egyes községekkel kapcsolatban az a pót­adószázalék szerepelt, amelyet St­e­­phaich­­Pál alispán állapított meg a községek költségvetéseinek nem­rég befejeződött felülvizsgálása al­kalmával. A felülvizsgálatok megtörténte után lapunk munkatársának alkal­ma volt Stephaich alispánnal be­szélgetést folytatni a községek ház­tartásáról és költségvetéséről, va­lamint az alispáni felülvizsgálat irányadó szempontjairól. Stephaich alispán kifejtette ek­kor, hogy a községek költségvetésé­nek egyensúlyba hozása mellett az volt a felülvizsgálatnál a fő célja, hogy a községek meglevő adóssá­gai törlesztessenek le mindenek előtt. Az elmúlt boldogabb évek­ben ugyanis a községek nagyobb beruházásokba fogtak a körorvosi, körjegyzői lakások, leventeintézmé­nyek, kulturházak, sporttelepek lé­tesítése érdekében. Ezeknek a ter­hei azonban jórészt még ma is fen­­állanak. — Rá kell szorítani mondotta a községeket adósságuk törleszté­sére és ezért állítottam k­­ erre megfelelő tételeket, más tételek tör­lésével, mert azt nem engedhetem meg, hogy az adósságok kamatai továbbra is éveken át felemésszék a községek jövedelmeinek jelenté­keny részét. Gondom volt azonban arra, hogy a törlesztési tétel beállí­tása azért mégis arányban álljon úgy a meglevő adósság nagyságá­val, valamint pedig maga az illető község teherbíró képességével és költségvetési arányával. Stephaich Pál alispánnak ez az előrelátó és bölcs intézkedése hihe­tőleg megértő méltánylásra talál minden érdekelt körében. A községek költségvetéseivel szemben Kaposvár városnál éppen ellenkezőleg kellett, értesülésünk szerint eljárnia a kölcsöntörleszté­­sekre beállított tételek tekintetében. Itt ugyanis a függőkölcsönök apasz­­tására 10 százalék lett beállítva, de Stephaich alispán elegendőnek ta­lált 5 százalékot . Itt említhetjük még meg azt is, hogy a város költségvetésében a forgalmi adó részesedésből re­mélt 60.000 pengőnek a törlése most már nem okoz lényeges eltérést, minthogy viszont a Speyer kölcsön tőketörlesztésére beállított 53—54 ezer pengőt törölteti a pénzügymi­niszter, mert csupán csak a 15.042 pengőnyi kamatot és a 322 pengőt kitevő költségeket és jutalékot kell ez évben a Magyar Nemzeti Bank­hoz befizetniök a Speyer kölcsön céljaira. Úgy, hogy végeredmény­ben a kaposvári pótadószázalék e címem nem fog emelkedni és ezért az alispán által jóváhagyott 59 szá­zalékban szedik be a febr. 15-ig esedékes első negyedévi adókat. Gazdaifjúsági csereakcióm Az egész ország gazdatársadalmat élénk figyelemmel kíséri a Falu­szövetség által megindított mozgal­mat, amelynek keretében az idén is mennek magyar ifjak Német- és Olaszországba. A magyar gazda- és földműves-társadalom fiatal nemze­déke ebben az évben ismét gya­rapodni fog azokkal a telkes tanul­­ni vágyó ifjakkal, akik egy félévre gyakorlati tapasztalatok szerzése céljából külföldre mennek. Az if­jak a húsvéti ünnepek után gyüle­keznek Budapesten és onnan a fa­­luszövetség tisztviselőinek vezetésé­vel csoportosan indulnak Német- és Olaszországba. A magyar ifjak családtagként lesznek elhelyezve, de mint ilyenek, részt fognak venni az összes elő­forduló gazdasági munkákban, hogy, gazdag gyakorlati tapasztalatokkal térjenek majd ősszel vissza a sze­rető szülői házba. A belföldi csereakcióval az alföl­di és dunántúli ifjak cseréjét készíti elő a Faluszövetség. A külföldi cse­reakció részvételi dija 190 , mely összeg két részletben fizetendő. Eb­ben már helyt foglaltatik az őszi ha­zatérés alkalmával rendezendő ta­nulmányút költsége is. A tanul­mány­ut során több nagy város is megtekintésre kerül, így Németor­szágban Halle, Lipcse és Berlin, Olaszországban Róma és Velence. A belföldi csereakció részvételi díja útiköltség nélkül 10 %. A csereakcióra csak 17 évesnél idősebb ifjak vétetnek fel. Jelentke­zési határidő febr. 15. Részletes tá­jékoztatásért forduljanak az érdek­lődők a Faluszövetséghez: Budapest V. Báthory­ u. 24. Méltánylást ér­demlő esetekben némelyek csere­nélküli elhelyezést is nyerhetnek. Az ilyen helyeket azok igényelhe­tik, akiknek szülői birtoka bérbe van adva, vagy­ más családi kö­rülmények miatt nem vállalhatnak cser­e is jut. — A pengésnek sem jegy­zésében, sem értékében nem következik változás. Bethlen István gróf tudvalevőleg debreceni beszédében foglalkozott a pengő értékének és jegyzésének pro­blémájával s ennek alapján egye­sek már kombinálgattak is. Ezeket a kombinációkat teljesen h­atástala­­nítja ma Imrédy Béla pénzügymi­niszter nyilatkozata, aki e híresz­­telésekre ennyit jegyzett meg:­­De­vizapolitikánk irányelveit a helyzet összes körülményeinek leggondo­sabb mérlegelésével állapítottuk meg és nem látom indokát, hogy ezen az egyedül lehetséges deviza­­politikán változtassunk Ennek kö­vetkeztében alaptalan minden oly kombináció, mintha a pengő­­jegy­zésében, vagy értékében változás ál­lana be

Next