Uj-Somogy, 1934. május (16. évfolyam, 97-121. szám)

1934-05-01 / 97. szám

X­­I. évfolyam, 97. (4349.) szili«. Ara: 8 füier. Kaposvár, 19­14. május 1. kedd. Laserke»xtft*ej« »­.« Uiadota Hat»!. KAPOSVÁR, KONTRASSY-I UTCA «. SZÁM. TELEFONSZÁMi 11 s. POLITIKAI fi* A­P­I L­A­P. Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. FlStlxelé il A­r­a­lu Kyj nof* 2 — Negjca ínr« 9 — hvi­nt vr* fi penge ti'.rdvtéMrk­ira mUllruitermirm;!­int 10 1)11., «/flvagriMHte» 19 tllJfr ►liTot ilat. it péniinte2«ll hirdetések nil((k­om'tersurODklni 13 Hl' A mai nap eseménye. Gömbös Gyula miniszterelnököt több vidéki városira hívták me­g az utóbbi időben a Nemzeti Egység Pártjának szervezkedő gyűlésére A miniszterelnök a költségvetés álta­lános vitájának befejezése után na­gyobb beszédet mond, amelyben részletesen nyilatkozni fog szé­lesebben, mint a pénzügyi bizottság­ban az összes bel- és külpoliti­kai, valamint a gazdasági kérdé­sekről. A miniszterelnök ez alka­lommal nyilatkozni­ fog arról a po­litikai körökben a legutóbbi idő­ben élénken pertraktált közeledési készségről, amelynek a Független Kisgazdapárt vezére, Eckhardt Ti­bor, több beszédben is kifejezést adott Egyébként Gömbös minisz­terelnök nyilatkozni fog ez alkalom­mal az úgynevezett dömping® saj­tó kérdéséről is. Erdélyben Brassó mellett hatal­mas erdőtűz ütött ki. A tű­zvész any­­nyira hirtelen jött, hogy 14 ember bentégett. A mentési és oltísi mun­kálatokat megnehezíti, hogy az er­dőtűz nehezen megközelíthető b­e­­lyről pusztít. A román összeesküvő katona­tisztek büntetése jogerős. Most ha­tárnapot tűznek ki, hogy mikor fo­kozzák le Precup őrnagyot és tár­sait. Székesfehérvár törvényhatósága ma délelőtt ülést tartott és bizalmat szavazott Gömbös Gyula miniszter­elnöknek. Kecskemét törvényhatósága ma délelőtt dr. Kiss Endre tisztifő­ügyészt választotta meg polgármes­terré. Rómából a legutóbbi napokban nem érkezett semmi hit­ az ott fo­lyó olasz-magyar gazdasági tárgya­lásokról, melyeket mint a há­rom kormányfő találkozása alkal­mával jóelőre megszabták május hó 15-ig i be kell fejezni. Jó forrásból szerzett értesülésünk sze­rint a tanácskozások a legjobb me­derben haladnak előre, de termé­szetesen a részletek egyelőre még­­nem kerülhetnek nyilvánosságra. Annyi már megállapítható, hogy a tanácskozások a kitűzött határidő előtt­­ valószínűleg a jövő héten konkrét eredményekkel befejeződ­nek. Az egyezményt még Rómában aláírják, magyar részről Villani bá­ró, római követ írja alá a meg­egyezést. Litvánia kormányának megbízá­sából a litván követ és Litvánia kereskedelmi államtitkára tanács­kozásokat folytatott Fabinyi Tiha­mér kereskedelmi miniszterrel. A tanácskozások folyamán megállapí­tották, hogy Litvániából furnért, cel­luloidot, sárcipőt és ezüstróhát le­hetne importálni hozzánk, m­íg mi dohányt, bort mezőgazdasági­ és rá­diót, villanykörtét szállíthatnánk. Leszállítják a tandíjat a kereskedelmi iskolában. Az iskola látogatottsá­ga a békebeli, normális számnál nagyobb. A kaposvári felsőkereskedelmi is­kolában, amely a fenntartó szem­pontjából eddig is az ország legol­csóbb kereskedelmi iskolája volt, amennyiben 1920-tól kezdőd­ő meg számítva úgyszólván semmivel­ sem terhelte meg a város közönségét, a jövő tanévtől kezdve valószín­űleg leszállítják a tandíjat az alsó év­folyamokban, a szülők nehéz anya­­­gi helyzetére való tekintettel. Egy tervezet kerül a jövő hónapokban az iskola felügyelő bizottsága elé, amelynek értelmében az alsó évfo­lyamokban a tandí­j csökkenthető volna és pedig az 1. évfolyamban évi 160, a II évfolyamban pedig évi 180­­ volna a tandíj oly ta­nulók részére, akik bizonyítványuk alapján semmi tandíjkedvezmény­ben nem részesülhetnének A jó tanulók természetesen bizonyítvá­nyuk és vagyoni viszonyaik alap­ján ennél is jóval kevesebbet fizet­nének. A tandíjleszálítással kap­csolatban esetleg a felvételi díjak­nak két részletben való fizetésére is lehetőség nyílik. A tervezetet minden valószínűség szériáit el fogják fogadni, mert a városra kár nem származik belőle, viszont a szülők számára pedig min­den pengő könnyítést jelent, külö­nösen, hogyha oly­ nagyobb arányú tandíjj­eszállításról van szó, mint a kereskedelmi iskolában. Arany János ballada-költői műhelytitkaiba nyert betekintést szombaton Kaposvár úri közönsége. Arany János művei, a zengzetes és zamatos magyarsággal írt Arany-­­ versek, a múló idő értékrombolói hatása ellenére sem veszítenek von­­­­zóerejükből. A szalontai jegyzőként,­­ majd körösi tanárként, később az­ Akadémia főtitkáraként működő­­ Arany János nem csupán a maga­ kortársai körében volt egyike a leg­többet és legszívesebben olvasott költőknek és igy az ő jólhagzásu neve nem csupán addig jelentett megbízható márkát, ameddig földi pályafutása tartott- hanem ma is még édes bizsergés járja át a keb­leket, ha ennek a jámbor, zsoltáros­tul­kű költőnek, ennek a mindig jó, szép é­s nemes irányban dolgozó poétának egy-egy költeményét ol­vassuk, halljuk, vagy iskolai emlé­keink tárházából előszedve, önma­gunknak újból és újból elmondjuk, Arany János örök aktualitásáról, fényes nevének rozsdamentes ra­gyogásáról szolgáltatott bizonyságot az a körülmény is, hogy szomba­ton délután 6 órára, amikorra dr. Biczó Ferenc leánygimnáziumi iro­da­lom tanárnak Arany János balla­dáit fejtegető előadása volt kitűzve. Kaposvár legjobb köreiből a höl­gyek és urak hatalmas tömege zsú­folásig megtöltötte a városháza dísztermét. Tartozunk azonban az igazságnak azzal a megállapítással, hogy az előadás tárgyán felül az előadó személye, előadási módja, valamint az előadást illusztráció­ként disztieni alkalmas szavalatok és szavatok is közrehatottak abban, hogy a Berzsenyi Társaság előadá­sai iránt örvendetesen fokozódó ér­deklődés ezúttal a szokottnál jelen­­­­lé­ményen nagyobb lett. Szűk terjedelem korlátai közé szo­­­­rított politikai napilapunk — saj­­­­nos nem áldozhat hasábjain en-­­ nek a kulturelőadásnak akkora ter­­­­jede­lmet, amekkorát megérdemel­­­ ne és amekkora elég lenne ahhoz,­­ hogy legalább levonásaiban híven számoljunk be mindarról a sok szépségről, amit az előadó pazar kézzel az illusztris h­allgatóközön­­ség elé szórt. Csak azt állapíthatjuk meg mindenekelőtt, hogy akik ugyancsak Biczó tanárnak nemrégi­ben Adyról tartott hasonló előadá­sát vagy nem­ értették meg, vagy félreértették és az előadó akkori szavaiból mintegy Arany költésze­tének rovására vélték kihangsúlyoz­ni Ady nagyságát, jelentőségét és költői értékét, azok most meggyő­ződhettek arról, hogy az Ady-sze­re­pet Biczó tanárt nem teszi egyol­dalúan elfogulttá, mert az a mód, ahogyan ő ott a nyilvánosság színe előtt Arany szellemével társalgott, ahogy a pszichiátria modern lélek­­búvárlati módszereivel behatolni igyekezett nem csupán a ballada­­költő Arany János műhelytitkaiba, hanem még balladahőseinek patho­­lógiájába és elkövetett cselekvé­­ny­eiknek büntetőjogi következmé­nyeibe is. az a legfényesebb bizo­nyítéka lehet annak, hogy­ aki erre vállalkozik, az nem az Arany ro­vására való elfogultságból, nem a hibakeresés és illúziórontás szán­dékától vezéreltetve végzi búvárko­dását, I­isem attól a mélységes hó­dolat­tól eltelve, amely rajongó sze­­retettel forgatja kezében a külön­leges tanulmányozások tárgyává tett Arany János költői értékének min­den kis morzsáját. Csak a műgyűjtő-szenvedély túd annyi melegséggel, oly fürkésző ér­deklődéssel elidőzni a gyűjtése kö­rébe eső anyag egyes darabjainak szépségeiig, speciális jelentőségé­nél, ahogy Biczó tanár Arany bal­ladáival tette és mégis úgy, hogy vizsgálódása nem tévedt el a tanári szakszerűség unalmas útvesztőibe, hanem mindvégig le tudta köti a hallgatósága figyelmét. De kedvesen, bájosan és vallo­­másszerűleg h­atott az előadónak a Toldi Előhanv­-ját travesztáló és Arany nagyságát magának .Arany­nak a szavaival dicsőítő verse is, amely egymagában is elég lett vol­na a kételkedők és aggályoskodók megnyugtatására abban a tekintet­ben, hogy Biczó tanár sem­mivel nem helyezi Adyt fölébe Arany Já­nosnak, aki ő szerinte is, éppúgy, mint minden romlatlan ízlésű mű­velt, elfogulatlan lélek szerint, nem­zeti költészetünk egének egyik legal­land­óbb ragyogású csillaga és divatból soha ki nem menő olyan magyar poéta, akinél lehetnek mo­dernebb, nyugatiasabb verse­lőink, de magyarabbak, nemzetibbek alig­ha. Rend­kívül értékes volt az a ke­ret is, amelybe beállítva tárta kö­zönsége elé az előadó Arany balla­da-költői tevékenységének két kor­szakát és az azokban alkotott mű­vek lelki rugóit. Az imádkozó, jóságos, zsoltárokat éneklő, puritán, dolgoskezű falu­si szülők családi köre mély nyo­mokat hagyott Arany János lesküle­tébe­n és ennek örökszép kivetítése az a mindenki által jól ismert, sze­retett és mindig friss falusi levegő üdítő hatásával élvezett költeménye, a Családi kör , melyet Itt­zés Irma elbájoló szavalatában most is szí­vesen hallgatott meg a közönség, éppúgy, mint a szorosabban vett balladák közül a mesteri ügyesség­gel, rutinosan elszavalt­­ Ágnes asz­­szony címüt Vetter Judit tökéletes, átérzett előadásában, valamint a Földi Mária által nagy tetszés mel­lett bemutatott ,A walesi Mr­dók - címüt, továbbá a Vágó­­Magda ál­tal Sikeresen elszavalt Tetemrehí­­vás címűt is, amelyek hatásosan egészítették ki az előadást. Külön elismerés illeti az­­V Lász­ló cimű ballada újszerű előadá­sáért a leánygimnázium VII. osz­tályának szavalókórusát, amely özv. Kosch Rezsőné betanítása alapján aratott megérdemelt nagy sikert. Az így bemutatott, valamint a még felemlített többi Arany-balla­dák beható boncolgatása során meg­magyarázta az előadó azokat a lelki fájdalmakat, szenvedéseket, ame­lyeknek köszönhetjük ezeket a köl­tészeti gyöngyöket és végül a beállt-

Next