Uj-Somogy, 1934. augusztus (16. évfolyam, 172-196. szám)
1934-08-01 / 172. szám
XVI. évfolyam, 172. (4424.) szám. Ara: 8 fillér. Kaposvár, 1934. augusztus 1., szerda. Szerkesztőség és kiadóhivatal | POLITIKA B NAPILAP. Előfizetési órak( S4P08VAK) KONTRAS8 »UTCA 0« S15A3S.IM—— Égj bora 2 pengő. — Negyed évre 8 pengő. — Fél évre 12 pengő aa»-chi» Felelős szerkesztő: Hirdetések Ára millimétersorenként 10 fill., szövegrészben 15 fillér TELEFONSZÁMI 3 2 8. Dr. THÚRY ZSIGMOND. Hivatalon és pénzintézeti hirdetések mllimétersoronként 15 (N Dollluss két gyilkosát felakasztják. BnMAAAMWANMAANMMAAAAMMAAMAAAAAAAAAMMAAMMAIVWIAAMISMANMAAAMAMMAMAAMMIAAAAMAAAAAMAAMMM A mai nap eseményei. Halálra ítélték Dollfuss gyilkosait. Bécsben a katonai bíróság hétfőn délután fél 5 órakor összeült Dollfuss gyilkosainak első tárgyalására. Panclta Ottó 34 éves kereskedelmi alkalmazottat és Holzweber 29 éves elektrotechnikust gyilkossággal és hazaárulással vádolta a vádirat. A teremben és körülötte katonaság őrködött. Panetta beismerte, hogy az egyik lövést ő adta le Dollfussra, de lehet, hogy másodszor is elsült a revolvere. Szóváltás nem történt, mikor szemben találta magát Dollfussal annak dolgozószobájában. Azért gyűlölte a kancellárt, mert őt politikai nézete miatt kizárták a hadseregből. Hangsúlyozta Panetta, hogy nem volt szándékában rálőni Dollfussra, még kevésbé megölni őt, mert a felkelőknek parancsuk volt, hogy erőszakos cselekményeknek nem szabad történniök lőni csak szükség esetén szabad. Az ő fegyvere azonban elsült anélkül, hogy akarta volna. Holzweber kihallgatása után este fél 8 órakor a tárgyalást félbeszakították. A ma délelőtti tárgyaláson a fegyverszakértőket hallgatták ki, majd az orvosszakértők kihallgatására került a sor. Az orvos elmondotta, hogy a kancellár akkor is belehalt volna sérüléseibe, ha orvosi segítséget kapott volna. A védők kérték Schuschnigg kancellár, Miklós elnök és a német követ kihallgatását, azonban a bíróság az indítványt elutasította. Ma déli 12 órakor került sor a perbeszédekre. Délután fél 2 órakor hirdette ki az elnök a bíróság ítéletét, amely szerint a bíróság Panettát hazaárulás és gyilkosságaiig Holzwebert hazaárulás miatt kötél általi halálra ítélte. A bíróság az ítéletében kimondotta, hogy ha Miklias elnök nem kegyelmez meg az elítélteknek, először Holzwebert, azután Panettát kell kivégezni. Szerdán minisztertanács lesz. A kormány tagjai szerdán minisztertanácsot tartanak. Kállai Miklós földművelésügyi miniszter a tejrendeletet ismerteti, majd pedig a folyó ügyek tárgyalására térnek át Hindenburg súlyos beteg. Hindenburg birodalmi elnök állapotában rosszabbodás állt be, így az általános testi gyengeség is, úgy, hogy kezelő orvosai, akik állandóan mellette vannak, aggódnak az elnökért. Egyesíteni akarják az osztrák pártokat. Az osztrák kormány proklamációt tesz közzé, amelyben egyesülésre hívja fel az összes pártokat. A kormány csapatok Karintiát is megtisztították a felkelőktől, akiknek egy 300 tagú csoportja átlépte a szerb határt. A felkelőknél sok fegyver, lőszer és golyószóró volt, sőt több gépkocsit is magukkal vittek. Papén holnaptól kezdve német bécsi követ. A berlini olasz és angol követ tanácskozása után most már biztosra veszik, hogy Papén német alkancellár bécsi követi kinevezéséhez Ausztria holnap adja meg hozzájárulását. Papén egyelőre még vidéki birtokán tartózkodik és kinevezése után csak pár nap múlva utazik Bécsbe. Az oroszok magyar túszokat ajánlottak fel Rákosi népbiztosért. Az orosz kormány megbízásából egy amerikai ügyvéd ,dr. lengyel Zoltán budapesti ügyvéd révén ajánlatot tett a magyar kormánynak, hogy a Magyarországon letartóztatásban levő Rákosi Mátyás volt népbiztosért 20 Oroszországban letartóztatott túszt és a halálra ítélt Kemény László orvost kiadja Magyarországnak. A magyar kormány ilyen formában elutasította az ajánlatot, mert semmi biztosat nem sikerült megtudni a magyar túszokat és Kemény Lászlót illetőleg. Keresztény és zsidó frontharcos között ne legyen különbség. Bajcsy-Zsilinszky Endre országgyűlési képviselő a Magyar Nemzeti Radikális Párt hadviselt szervezete vasárnapi gyűlésén nagy beszédet mondott. Többek között a következőket mondotta: Mélyen át kell alakítani a magyar életet, a sok mély sebet kuruzslással nem, hanem reformokkal lehet orvosolni. Egészséges birtokreform mellett sok százezer gazda megélénkítené a gazdasági élet vérkeringését. Sokan azt kérdezik mi lesz a zsidókkal? Hát azt felelem: Nem ismerek különbséget zsidó és keresztény front- harcos hadviselt között. Együtt vérteztünk a közös hazáért. Egyformán megérdemlik mindannyian a haza támogatását. Miért kell sürgősen rendezni a magyar kettősbirtokosok adófizetését a jugoszláv határon ? Tudvalevőleg a jugoszlávok nyíltan hangoztatják, hogy addig nem nyugszanak, amíg a Dráván inneni jugoszláv területen magyar állampolgárok tulajdonában levő ingatlanokat jugoszláv állampolgárok kezére nem játszák. A kettős birtokosságot abban az értelemben, hogy magyar állampolgárnak az ő területükön földjük legyen, tűzzel-vassal meg akarják szüntetni, viszont ennek ellenkezőjét a legnagyobb odaadással támogatják. A jugoszláv hatóságok, hogy magyar állampolgárokat Jugoszláviában levő földjük eladására, vagy elhagyására bírják, több okot használnak fel, de ezek között legtöbb eredményt érnek el az adófizetési vegzatúrákkal, amikkel már edeig is sok magyart annyira elkeserítettek, hogy azok földjeiket tizedárért eladták, vagy egyszerűen otthagyták. A jugoszláv adórendszert az jellemzi, hogy a magyar kettősbirtokos soha nem tudja, hogy neki mennyit kell fizetnie, nem tudja, hogy amit fizet, állami, vagy községi adóne? Nem tudja, hogy mikor kell fizetni, hogy arra hivatott egyén kezébe fizette-e le adóját, hogy hátralékot fizetett-e, vagy folyó évi adót? Egyszóval semmit, de semmit nem tud. A jugoszláv hatóságok megteszik ugyan, hogy a magyar falvak jegyzőinek egy ívet küldenek, át, amely szerb nyelven van szerkesztve s amelyben az adótartozások névszerint és adónemenként fel vannak tüntetve. E kimutatás megbízhatóságára azonban legjellemzőbb a tavaly Babócsán valóban megtörtént eset. Mérés: Gyuláné sz. Coreth Erzsébet grófnő babócsai lakosnak Jugoszláviában levő ingatlanára adótartozásként kimutattak 1933. év tavaszán az átküldött ívben 36.000 dinárt. Az iv átküldése után egy hónapra, rövid utón, pecsétes írással, melyet szerb granicsár adott át, közölték, hogy a tartozás kereken is3.000 dinár. 1933. nyarán egy bizottság jelent meg a grófnő jugoszláviai birtokán s a gazdaság vezetőjét innen áthivatták , tudtára adták, hogy az adótartozás 82.000 dinár. Ebből az összegből 10.000 dinárt lefizettek s ugyanez év őszén újra kapták azt az értesítést, hogy még mindig 92.000 dinár tartozás áll fenn. Az adófizetés az országhatárhoz közel eső valamely parasztházban, nagy árokparton történik. 2—3 nappal előbb küldik a jugoszlávok az értesítést, hogy egy általuk megjelölt helyen, megszabott napon és órában adót lehet fizetni. A szerencsétlen magyar állampolgárnak tehát mindössze 2—3 nap áll rendelkezésére, hogy pénzt kerítsen s a pengőből dinárt csináljon. Miután a magyar gazdának pénzt keríteni nem könnyű feladat, viszont a pengőből dinárt csinálni csak a Nemzeti Banknak van joga, képzelhető, mily könnyen találnak okot a szerbek a vegzatúrákra. A legtöbb ember hirtelen nem tud pénzt keríteni. Akinek viszont pénze van, az sem kap a Nemzeti Banktól dinárt. Aki zugban vesz dinárt, az 30 százalékkal drágábban fizeti meg s kiteszi magát a becsukás veszedelmének. Aki meg pengővel fizet, az fél a büntetéstől és hogy őket szintén megzsarolják a szerbek, mert 10 é lines kurzussal fizettetnek a törvényes 8 helyett Az adófizetés természetesen igy nem mehet simán. De nem megy simán annak sem, akinek dinárja van. Kisütik, hogy nem annyi a tartozása, mint az átküldött ívben jelezve volt, mert még hátraléka is van s midőn a szerencsétlen magyar írásaival igazolja, hogy előző évi adóit rendezte, akkor előállnak, hogy aki azt a fizetést felvette, az az illető nem vali adószedésre jogosítva, avagy a pénzt elsikkasztotta s igy újra kell fizetni, összekeverik az állami adót a községi adókkal, óriási kamatokat, behajtási költségeket számítanak fel, úgyhogy minden évben a termények összértékét kell adóul fizetnie annnak, aki határátlépési igazolványt akar. Határátlépési igazolvány u. i. csak annak adnak, akinek adótartozása rendben van. 1933-ban vezették le ezt a rendszert, megelőzőleg azonban egész községek kettősbirtokosainak összes termését lefoglalták. Az értékek 10—15 százalékáért elárverezték s a pénzt állítólag adótartozás fedezésére fordították. Utóbb természetesen kisült, hogy az elárverezett termények befolyt ára a végrehajtási és árverési költségeket sem fedezte. Természetes dolog, hogy a magyar kettősbirtokosból az ilyen eljárás elégedetlenséget vált ki s ez volt az okozója annak, hogy a múlt évben a bolhaiak erőszakkal akarták elhozni terményeiket, aminek