Uj-Somogy, 1934. december (16. évfolyam, 271-293. szám)
1934-12-01 / 271. szám
Mit mond a szerb vádjegyzék kapcsán Eckhardt, az ország népszövetségi főmegbizottja ? Jugoszlávia Genfben benyújtott emlékiratára Eckhrdt Tibor.Magyarország népszövetségi főmegbizottja a nemzetközi sajtó képviselői előtt nyilatkozatot tett, melyben egyebek közt a következőket mondotta: — Többbeli méltatlan meg hu rontás után látta csupán a jugoszláv kormány jónak, hogy adatait nyilvánosságra hozza. — Mivel vádolja Magyarországot, a jugoszláv kormány? Hogy a marseillei gonosztett természetes következménye egy Jugoszlávia ellen idegenben, főleg Magyarországon hosszú idő óta szervezett és táplált összeesküvésnek. A jugoszláv kormány Magyarországot nem átallja magával a gyilkossággal is kapcsolatba hozni, noha a gyilkos Magyarországon teljesen ismeretlen, ott soha nem járt és a bolgár hatóságok visszavonták azt a közlésüket, hogy Bulgáriából 1932-ben történt távozásakor Magyarország felé indult. A szerb kormány mégis jónak látta ezt a valótlan állítást velünk szemben, mint súlyos vádat beállítani. A gyilkos személyéhez nyilvánvalóan Magyarországnak semmi köze nincsen. A gyilkosságon kivül kétségtelenül volt azonban egy összeesküvés, amelybe számos egyén volt belekeverve. Tény az, hogy a bűnrészesek között három olyan ember is szerepel, kik előzetesen Magyarországon is tartózkodtak. A gyilkosságban, összeesküvésben részes más tényezők azonban egyéb országokból jöttek. Maga a konspiráció nem magyar földön született meg és a magyar kormánynak legkevésbé sem vethető szemére mulasztás olyan öszszeesküvés miatt, amelynek hónapokkal előbb történt elhatározása, a sajtóban való közzététele, valamennyi előkészületi cselekménye és végrehajtása nem magyar területen játszódott le. A jugoszláv kormány memorandumában a merényletben és az összeesküvésben való vétkesség megállapítása mellett még azt is szemére veti Magyarországnak, hogy szervezte és előkészítette a merényletre a területén tartózkodó horvát menekülteket. Hírnek éppen az ellenkezője igaz. A magyar kormány saját elhatározásából már a tavasz elején megtette az intézkedéseket a Jankapusztán élő horvát emigránsoknak a bérletből való eltávolítására. Ez alankapuszta sohasem volt tábor. Nyomorúságos bérlet, ahol 30 -10 horvát emigráns dolgozott. A Jankapusztán élt emigránsok közül egy rész szétszóródott és különböző községekben és majorokban mezőgazdasági munkát vállalt, hogy megélhetését biztosítsa. A Jankapusztán élt emigránsoknak legalább a fele tavasztól szeptember végéig tényleg elhagyta Magyarországot. Október elsején Jankapusztára új bérlő vonult be, miután az előző bérlet likvidálása ott tényleg befejezést nyert. — A leghatározottabban tiltakozom a jugoszláv kormány mindamaz állításai ellen, amelyek magyar hatósági személyeknek, nagy katonatiszteknek az üggyel kapcsolatban bármi olyan szerepet, vagy szándékot tulajdonítanak, amelyekért akár a merényletben, akár bárminő terrorista akcióban, akár a bűnös összeesküvésben felelőssé tehetők lennének, vagy arájuk bárminő hátrányos erkölcsi megítélés levonható volna. Ugyanúgy a legerélyesebben tiltakoznom kell az ellen a jugoszláv részről elhangzott gyanúsítás ellen, hogy a magyar hatóságok állítólag ismerték a magyar területen megtelepedett terrorista emigránsok céljait s munkamódszereit és hogy a magyar kormány április hétf-iki jegyzékében ezt a mutat nyilvánosan elismerte volna. Ennek a Magyarország ellen irányított vádnak bizonyítására a jugoszláv emlékirat az április 26-i magyar jegyzéket csupán megcsonkított formában idézi, aminek átlátszó célzata nyilvánvaló. A magyar kormány ugyanebben a jegyzékben a legerélyesebb kifejezésekkel tiltakozott e vád ellen, mind pedig a magam részéről ma is fenntartom ezt a tiltakozást. Mikulásra a legszebb ajándékot Csajágtól órás, ékszerész és látszerész a KORONA UTCA 1. vásárolhatja a legolcsóbban! UJ-SOMOGY (934. december 1. Mi történt 20 és W év előtt? 1914. december 1. Orexsz-Lengyelországban -a Pilicától keletre új nagy harc van készülőben. Szerbiában egyre mélyebben hatolnak csapataink délre, míg északon Belgrádit teljesen elzártuk a világtól és kiéheztetéssel fogjuk megadásra bírni. A Beszkideken át Magyarországba betört muszkáknak csak igen kis része tudott viszszamenekülni az elzárt szorosokon át. Albert belga király állítólag a napokban a karján megsebesült, mikor az arcvonalban tartózkodott. Wehofszky Béla kaposvári fostaellenőrt a kassai hadtestnél működő tábori postához rendelték ki szolgálattételre. 1 1924. december 1. Bárány Sándornak egyszerre adták át Nagyatád mandátumát és Vízvár község díszpolgári oklevelét. — A KANSz nyugdíjas vasúti tisztviselők és vonatkísérők nagygyűlést tartottak Kaposváron. Megbízhatóan jó és olcsó cifcolátié mikulásokat csakis Lengyel és Saabé (Fő utca 25.) cserpegéseknél kaphat. Középbirtokok létesítését kéri a kormánytól a telepítés során a Magyar Gazdatisztek Országos Egyesülete. A középbirtokok létesítésének szükségességéről a telepítési akció során a Magyar Gazdatisztek Országos Egyesületének telepítési bizottsága emlékiratot dolgozott ki amelyet most nyújtottak át a földművelésügyi minisztériumban. Rámutat az emlékirat arra, hogy középbirtokos osztályunk elsenyvedte ezt, a legegészségesebb birtokcsoportot a legkisebb százalék képviseli jelenleg. Elsősorban a felosztandó nagybirtokon alkalmazott gazdatisztek megtelepítését a régi földön örökbérlet vagy járadékbirtok formájában javasolják. Másodsorsorban pedig egzisztencia nyújtását az állásnélküli fiatalabb gazdanemzedéknek. Rámutat az emlékirat arra, hogy a földbirtokreform során igen sok gazdatiszt lett kenyérféléime s ha a telepítésnél nem veszik figyelembe érdekeiket, az újra megismétlődik. Az intelligens szakemberek telepítése útján volna a legolcsóbban megoldható a széleskörű gazdasági népművelés, az irányított termelés, a szövetkezeti mozgalom, a gazdatársadalmi szervezkedés, mert a középbirtokos a környező telepeseknek intelligens, diplomás ember vezetője, tanácsadója, minden tekintetben gócpontja volna. Azt kéri az emlékirat a továbbiakban, hogy a gazdatiszti oklevél adjon előjogot a normál méretű telepesbirtok igényléséhez, az árverésen elkótyavetyélt birtokok egy részéből gazdatisztek kezébe adott modern mintabirtokok alakittassanak, s a tanult és tanulatlan telepesek számaránya előzetesen állapittassék meg. Az emlékirat hangsúlyozza, hogy, hogy a gazdatisztek aktíve nem avatkoznak a telepítés kérdésébe, ha azonban az megtörténik, úgy részt kívánnak belőle, felajánlva a ma — sajnos — kihasználatlanul elkallódó gazdasági szaktudást. Hathónapi börtönt kapott a kárai járlatlevélhamisító. Ez év nyarán történt, hogy a nemesvidi vásáron a csendőrség megállapította, hogy Kolompár Jakab és Hontóth György Jugoszláviából lopott lovaikat hamis járlatlevelekkel adták el. A csendőrség őrizetbe vette a cigányokat, akik beismerték, hogy a hamis jártat leveleket Geiger József kárai jártatkezelőtől vették. Geiger állandóan adott el cigányoknak hamis jártat leveleket. A cigányokat Pécsre kisérték, mert ott több ügyük járt le tárgyalásra. A kaposvári kir. törvényszék Kelemen-tanácsa, ma délelőtt tárgyalta a bűnö Kirt. Kolompárt és Morváthot a pécsi fogházból szállították a tárgyalásra. Először Kolompár Jakabot hallgatta ki a bíróság. A cigány elmondotta, hogy Geiger járatkezelő ajánlotta fel a hamis járlatleveleket. A hamis járlatlevelekért darabonkint 77 7 pengőt fizetett. Horváth György vallomásában elmondotta, hogy volt egy rossz lova és azt akarta eladni és a járlatleveleket akarta meghosszabbítani és igyz került Geigerhez, aki felkérte,hogy Jugoszláviából hozzanak lopott lovakat és adják el a hamis jártatlevelekkel és így sok pénzt fognak keresni, ő is hét pengőt fizetett egy-egy járlatlevélért. Geiger József korai lakos beismerte, hogy a cigányok részére járlatleveleket hamisított azért, mert nehéz anyagi viszonyok között élt és szüksége volt a pénzre. A perbeszédek után a bíróság hatrendbeli közokirathamisítás büntette miatt Kolompár Jakabot 1 évi, Horváth Györgyöt 8 hónapi, Geiger Józsefet pedig 11 hónapi börtönre ítélte. Az ítélet jogerős. /com A debreceni lapok védelmükbe veszik a Somogyot. A Debreceni Független Újság c. laptársunk A budapesti bírák nem akarnak vidékre menni cím alatt az alábbi cikket írja: A Hertzka-esetből kifolyóan a budapesti bírák mozgalmat indítottak, hogy ne vállaljanak vidéki kiküldetéseket. Sérelmezik, hogy a vidéki közönség gorombán viselkedik velük szemben és ha a vidéki csapat nem győz, rajtuk tölti ki boszszúját A fővárosi bírák akciója nem ejti kétségbe a vidéket, bár az erősen visszatetsző. Úgy látszik, hogy a pesti bírák is azt a régi futballszabályt tartják szem előtt, hogy legjobb védekezés a támadás , legalább is így akarják eltussolni Herizka újabb kilengését egy vidéki csapattal szemben. Pesovnik, a volt többszörös válogatott, a Somogy amatőr trénere megállapítja hogy Herszka még véletlenül sem tévedett a Somogy javára, amelynek csapatát egy szabályos góltól és két. 11-estől fosztotta meg. Ali látatlanban hiszünk Pesovniknak, akinek tárgyilagosságáról — úgy is, mint játékos és vezető nem egyszer meggyőződtünk. De nem hiszünk Hertzkának, aki a tavaszi Ferencváros—Bocskay mérkőzésen is ,véletlenül mindig a Ferencváros javára tévedett és a BT elnöke azonnal felfüggesztette bíráskodási jogát, amit nemsokára viszszakapott ugyan, de a rásütött bélyeget nem lehet levakarni. És most mégis Hertzkának hisznek a Bibén,, nem pedig a Somogynak, melynek hátán csattant az ostor. De sájnít a vidékellenes kirohanás azért is, mert a bírákkal szemben tanúsított magatartást illetően a főváros mutatja mindig az utat. Ki találta ki a hülyézést? Természetesen Budapest. És hol kezdik ki állandóan a bírákat? Természetesen Budapesten. A bírókérdés egyetlen megoldása a korrekt bíráskodásokban keresendő. Meg kell szüntetni az öszszeférhetetlenségét. tisztességesen kell bíráskodni és akkor nem lesz wmsmnPtMMmmssmMPPmmmm