Uj-Somogy, 1935. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1935-01-01 / 1. szám
XVII. évfolyam, 1. (4542.) szám. Ara: 12 filler. Kaposvár, 1935. január 1., kedd. Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP Eltültetés: iraki KAPOSVÁR, KONTRÁTSY UTCA 6. SZÁM. _______ „ M „ . „„ “ — Egy hóra 2— pengő. A T,függetlenség“-gel együtt 260 pengő. ““Felelős szerkesztő: Hirdetések ara Bl Ilimé társ őrönként 10 Ilit.. .70.p^révben 13 tllex TELEFONSZÁM: 128. Dr. THURY ZSIGMOND Hivatalon 6a pénzintézeti hirdetések aulométeraoronként 15 Il. w^·»wwm»»»t«·tww«t»wtwart%rff~»iie»Ai‹»iaitv·ar,,i^»!gravivt«ier.iukrjeee»e›eei»»e»ewione‹va·hrtw~,tra›wi››BW»»eeeeeee Kaposi jogász szenvedése az idegenlégióban Újévi gondolatok. Irta: vitéz Marton Béla orsz. képviselő. A nagy görög bölcs és tudós politikus szavaival élve »ha az ember elmúlt dolgokról gondolkodik, rendesen a földre tekint le, ha pedig a jövőről, az egekbe néz fel«. Ebből a szemszögből tartsunk seregszemlét a múlt bajainak végső okai, S a jövendő reményei és teendői felett. Egy szörnyű kettősség vezetett az Ember válságához s az emberi intézmények eltorzulásához, mely intézmények végeredményben mindannyian csak az emberi szellem »meghosszabbított árnyai«. A fehér ember erkölcsi, jogi és politikai berendezkedései a maguk kulturális összességében a krisztusi ősrégi alapokon nyugszanak közel kétezer év óta, de ugyanekkor a gazdasági berendezkedések és technikai civilizáció ezekkel az alapokkal homlokegyenest ellenkező vonalon fejlődtek. Nem a kultúra, nem is a civilizáció van válságban, hanem: a kellőnek össze nem hangolható struktúrája vitte mindkettőnek Hordozóját, az Embert oly lelki válságba, melynek romboló hatását világrengető megrázkódtatások alakjában két évtizede szenvedjük. Az egész »emberiséget« említettem, mert a háborúnak kizárólag csak legyőzöttjei voltak és varrnak mind a mai napig s mert nincs nemzet, mely meg ne érezte volna az ezzel járó súlyos megrázkódtatásokat. Egyébként azonban, ha meg akarjuk érteni a mai káoszból kivezető lehetőségeket, szem előtt kell tartani, hogy a Teremitőnek bizonyára módjában állott volna egyfaju, egynyelvű és egyvérű embertípussal megkoronázni a föld teremtményeit s ha nem ez történt, akkor ezzel bizonyára meg voltak a céljai. Soha még az emberiség történelmének folyamán nem mutatkozott meg oly világosan, hogy ez a szó »emberiség«, lehet nyelvtani kifejezés, lehet embertani fogalom, de a történelem csak nyelvükben, kultúrájukban, céljaikban és ideálisaikban különálló életet élő és egymással való nemes versenyre hivatott nemzeteket ismer. Csak a nemzetek azok a valóban létező és önmagukban zárt egészet képező, sajtts kultúrájukban megcsiszolt darabok, amelyekből az »emberiség« óriási prózaikja adódik. Innen van az, hogy a nagy társadalmi és politikai mozgalmak alapját mindenütt a nemzeti öntudatra ébredésben kell keresnünk. Ha ezek a mozgalmak még nem tudtak mindenütt oly légkört teremteni, mely a válságba jutott emberiségnek vissza tudta volna adni lelki egyensúlyát, akkor az onnan van, mert a keresztény kultúra és az anyagelvű civilizáció diszharmóniájából keletkező bajok tömege túlságosan nagy volt ahhoz, hogy aránylag ily rövid idő alatt győzelemre lehessen vinni egy korszerű és minden tekintetben tisztult idealizmus zászlaját. Mindenütt, ahol a nemzeti mozgalmak megindultak, egyetlen egy világos és egy-szerű tételre vezethetők vissza célkitűzéseik: minden nemzet teremtse mert a maga sajátosságaihoz illő, krisztusi alapra helyezett szociális életét, ez az a gondolat, mely körül a nemzeti mozgalmak elméleti formulái és gyakorlati megnyilvánulásai kikristályosodtak. A magyar nemzetre nézve, mely ma megint egyszer a történelem válaszútján áll, inkább életkérdés az, hogy meg tudjam találni a helyes utat, mint bármelyik más, nagyobb nemzetre nézve. Ha itt sikerül minden rendelkezésre álló erkölcsi és anyagi erőnek maradéktalan összefogása, vagyis sikerül a nemzet egy-ségének olyan megalapozása, mely minden várható veszedelemmel szemben biztosítja a nemzet ellenállóképiességét, akkor a nemzet megtette kötelességét önmagánál — és ugyanakkor Isten és a keresztény kultúra szellemével szemben is. A magyarság keresztény mivoltának ősi jele, melyben győznie kell: az apostoli kettőskereszt éppen úgy szimbóluma a magyar lélek Krisztus követésének, mint a Nemzeti Egység mozgalmának. Ezer éven át kettős volt a kereszt, amelyet a magyarság a történelem legtöbbször kálváriás útján hordani kényszerült mert ezer esztendőn át kellett küzdenie, azért, hogy védelmezze a Nyugat és az önmaga keresztény mivoltát és ugyanannyi ideig azért hogy az maradhasson, ami öncélzúságát igazolja és örök életét biztosítja: sajátos kultúrájú magyar? Zsírmárkázási jogosultságot kell szerezni Kaposvár részére. Havi 3 vagyon zsírra sürget kiviteli kontingens biztosítását a város. Rendkívül érdekes vita fejlődött ki a városi mezőgazdasági bizottság vasárnapi közgyűlésén. Kaposvár m. város mezőgazd. bizottsága vasárnap d. e. 11 órai kezdettel közgyűlést tartott a Városháza nagytermében. A közgyűlésnek egyetlen tárgya vett: állásfoglalás a németországi zsírkiviteli kontingens elosztása tárgyában. A közgyűlésen a mezőgazda bizottság tagjain kívül megjelent a kaposvári ipartestület húsiparosszakosztályának küldöttsége, Vajthó Jenő ipartestületi jegyző vezetésével. Sziklay János gazd.felügyelő a gazdi felügyelőséget, dr Csima József főtitkár pedig a mezőgazdasági kamarát képviselte. Sámik József elnök közölte, hogy" Németországba évenkint 1000 vagon zsir és 150 vagon szalonba vihető ki Magyarország részéről. E kontingens legnagyobb részét Budapestről szállítják ki, de az utóbbi időben egyes városok is kaptak bizonyos kontingenst. A vidéki városok részeltetését a zsirkivitelben, csak kezdtetnek tartja. Ha a vidéki városok meg tudnak felelni a követelményeknek és a fokozott zsírtermeléssel együtt járó nagyobb húsmennyiségeknek a vidéken való elhelyezéséről gondoskodni tudnak, minden valószínűség szerint nagyobb kontingenst is szerezhetnek. Meg van győződve arról, hogy a kaposvári húsiparosok is megfelelő minőségű zsírt tudnának előállítani és ha meg lehetne oldani a többlet-hús értékesítésének kérdését, igen kívánatos volna Kaposvári részére is megfelelő kontingens kieszközlése, így a gazdák részére az eddiginél nagyobb ár volna biztosítható és a húsiparosok is nagyobb keresethez jutnának, mert a zsírt a mainál lényegesen előnyösebben tudnák értékesíteni. A kontingens engedélyezésének az az alapfeltétele, hogy a vidékről történő zsírkivitel után fennmaradó húsmennyiség semmi esetre se kerülhessen a fővárosba. Siposi Kálmán gazdi,Atanácsnok bizottsági tag hálás köszönetét nyilvánította a bizottság és a maga részéről Sámik József elnök előrelátó közérdekű munkásságáért. Véleménye szerint a zsírkivitel révén bizonyos időszakokban akkora lesz a húsmennyiség, hogy azt a város közönsége elfogyasztani nem tudja. Éppen ezért hűtőkamráról kell gondoskodni. Ezután Vajthó Jenő mondott köszönetet az ipartestület nevében az elnöknek, aki e javaslatával és annak megvalósításával nemcsak a mezőgazdaság, hanem az iparosság, sőt a fogyasztóközönség érdekeit is szolgálja. Meggyőződése szerint a kaposvári húsiparosok elé tudják állítani a megfelelő minőségű és kivitelre minden tekintetben alkalmas zsírt. Eszenyi József, a Mezőgazda Ipar Rt. jószágigazgatója szintén helyeselte az elgondolást, rámutatott azonban a húsértékesítéssel kapcsolatos nehézségekre. Bejelentette, hogy a MIR, amiben csak teheti, segítségére lesz a gazdaközönség- nek ésaz iparosságnak. A kivitelre kerülő zsír megfelelő előállításához költséges berendezés szükséges. Kérdés, be tudják-e ezt szerezni az érdekeitek. Hernesz György hentesmester bejelentette, hogy a hús értékesítése semmiféle nehézségbe nem ütközik. Jelenleg az a helyzet, hogy Kaposváron most sem tudják értékesíteni az összes zsírt, hanem közvetítőnek adják el. Így azonban lényegesen kisebb árat tudnak elérni, mint kivitel esetén. Ha a város iparossága megfelelő kontingenst kap, nem kényszerül a zsirt olcsón eladni, hanem magasabb árat érhet el, a mostaninál több sertést is vághat és mégis módjában áll a húst is értékesíteni. A zsír jobb értékesítése esetén nemcsak a gazdáknak tudnak nagyobb árat fizetni, hanem esetleg a húst is olcsóbban tudják adni, miáltal emelkedik a fogyasztás. Az ipartestület képviselői a közgyűlésen kijelentették, hogy azonnal megteszik a lépéseket a zsirmárkázási jogosultság megszerzésére s azután pedig havi 3 vagon zsírkiviteli kontingenst kérnek a Külkereskedelmi Hivataltól. . Ezt tudomásul véve, a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy a kérelem támogatása érdekében a legrövidebb időn belül felkéri Kaposi vármegyei város polgármesterét és Somogy vármegye alispánját. A gazdák, illetve a hentesmesterek már tárgyaltak a zsirkiviteli ügyében a földművelésügyi minisztriumban, illetve a fővárossal, ahol készséggel bocsátanának rendelkezésre megfelelő hűtőberendezést. A zsirmárkázó készüléket a Gruber József-féle szalámigyárban állítanák fel s ott végeznék a Németországba küldendő zsír márkázását. A készüléket bérbeadnák a városnak, illetve az érdekelteknek, akik ettől a közérdekű vállalkozástól várják a kaposvári sertéspiac fellendítését és megfelelő élősertés- és olcsóbb sertéshúsár kialakulását, így állva a helyzet, remény van arra, hogy ez az akció eredményes lesz. . Mai számunkhoz a Képes Híradót mellékeljük.