Uj-Somogy, 1935. február (17. évfolyam, 26-48. szám)

1935-02-01 / 26. szám

XVH. évfolyam, 26. (4567.) szám. Kaposvár, 1935. február 1., péntek. Ara: 8 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI M A P I L A P. EHKk­etésl­ánki KAPOSVÁR, KOZINTH­ÁLSY*UTCA 6. SZÁM. mi­d . Egy hftra 2­— peogO. A „KilggeO«n*ég“-gel «gyűli 2­50 peugA felelős szerkesztő : mrdMM»* tri RillUBlur««roBl[l))i (O Ilii, llflUtfi TELE­FO­N SZÁM: 128. or. THURY ZSIGMOND. tthrauica és pénzintézet) hirdetések nlHim­tétersik­ont tpt 15 Gázgyárat ajánlanak a városnak. A mai nap eseményei: Eckhardt Tibor lemondott a népszöve­tségi megbízotti tisztéről. Eckhardt Tibor tegnap levelet in­­tézett Gömbös Gyula miniszterel­nökhöz, akinek bejelentette, hogy a Nemzeti Egység Pártjában tör­tént támadások miatt, lemond a népszövetségi megbízotti tisztéről. A vörös terroristák kegyetlenségei a Rákosi- ügy mai tárgyalásán. A Rákosi-ügy mai tárgyalásán az elnök a régebben letárgyalt népbiz­­tosi perekben tett tanúvallomásokat ismertette. A tanúvallomások mind arról szólnak, hogy a vörös terro­risták hogyan kegyetlenkedtek. Bécsben újból mozgolódnak a szocialisták. Bécsben a februári forradalom évfordulóján a szocialisták ismét mozgolódni akarnak és 1-én nagy tüntetésre készülnek Már ma több épületre kitűznék a vörös zászlót. A rendőrség már több mint 300 szocialistát vett őrizetbe. Újból kitört a bányász­­sztrájk Pécsen. Pécsi jelentés szerint a Széche­­nyi-aknában újból kitört a bányász­sztrájk A bányászok nem akarnak fel jönni a tárnákból és újból éh­ség­sztrájkba kezdtek. A sztrájk nem gazdasági, hanem hatalmi kér­dés miatt tört ki. A sztrájkoló szo­cialista bányászok az aknákból a keresztén­y"szocial­ista bányászokat nem engedik fel. A szovjet hadügyi nép­biztos harcias beszédet mondott. Moszkvában a hadügyi népbiztos beszédet mondott és kijelentette, hogy a szovjet hadsereg békelét­­­számát 1 millió főre emelték fel és a hadsereg fenntartásának évi költ­sége 6 és fél millió rubelre rúg. Arról is beszélt a szovjet hadügyi népbiztos, hogy a kapitalista álla­mok meg akarják támadni a szov­jetet, de a szovjet hadsereg erős iss így nem fél attól, hogy bármely oldalról megtámadják, sikerrel. Nem utasítottak ki újabban magyarokat Szerbiából. Szegedre 13 magyar család ér­kezett megszállt területről. Azt hit­ték, hogy újabb kiutasított magyar családok érkeztek. De megállapí­tották, hogy a most érkezők olyan magyarok, akiket már régebben ki­utasítottak és most a szerbek enge­délyével 3 napra visszamehettek otthonukba Megindult a verseny a városok közt a tankerü­leti székhelyért Kaposvár joggal tart igényt az Orvosi Kamarára. A dunántúli városok közt erős tempóban megindult a verseny a felállítandó tankerületi főigazgatói, vagy­ orvosi kamarai székhely el­nyeréséért. Szombathely Ostffy La­jos vasmegyei főispán­ vitte maga mellett harcba, Győr Breyer Ist­ván püspök közbelépését kérte, Szé­kesfehérvár a szerzett jog alapján tart igényt a főigazgatóságra, Sop­ron temérdek iskolájára hivatkoz­va kéri a főigazgatóságot. Pécs pe­dig mint egyetemi város bízik ak­ciója sikerében. Ilyen erős riválisok mellett tény­leg vajmi kevés reménye volt Ka­posvárnak a főigazgatóság elnyeré­séhez. Ide Hómon Bálintnak a kép­viselőháziján benyújtott törvényja­vaslata megnyugtatott bennünket. A főigazgatóságok alá tartoznak a jö­vőben nemcsak a közép, hanem a polgári, elemi iskolák, tanfelügye­lőségek is. Ha az iskolák számát veszik te­kintetbe a tankerületek feláll­ításá­­nál, akkor Kaposvár joggal remény­kedhetik. Somogyban működik két fiú reál-, 1 leánygimnázium, 1 fel­sőkereskedelmi iskola, 9 polgári is­kola, 458 elemi iskola, 17 óvoda és 2 gazdasági szakiskola. Ennyi iskolával egyetlen megyei székhely sem dicsekedhetik a Du­nántúlon. Területét számítva, So­mogy egész kis birodalom, kikerül­ne belőle Győr és Sopron megye együttvéve. Az­ orvosi kamarai székhelyre meg egyenesen számíthat Kaposvár. A megyében 180 orvos folytat orvo­si p­raksz­ist. Dr Ker­eszt­es-Fischer Ferenc belügyminiszternek a kép­viselőházban beterjesztett javasla­ta szerint az orvosi kamaráknak 100-nál kevesebb és 1000-nél több tagja nem lehet, a kamarák helyét a törvény végrehajtási utasítása fogja közölni. A taglétszám kérdés s az a tény, hogy a kamarák helyét később állapítja meg a miniszter, azt a reményt táplálja bennünk, kaposváriakban, hogy Kaposvár is lesz orvosi kamarai székhely. Mit jelent az ipari ministérium a magyar iparosnak? Írta: Szilassy Lajos. Néhány évtizede csak,­hogy a minden civilizáció és dologi kultú­ra főforrása, az ipar­ annyira lené­zett foglalkozás lett hazánkban. Pe­dig kézzelfoghatóan megállapítható, hogy az ipar rakta le alap­jait a városoknak, mert a jó ipari produktumokért özönlő más vidéki­ek szinte gócponttá tették azokat a helyeket, ahol fontos és elismert ipari termékek voltak beszerezhe­tők. Az ipar rakta le a kereske­delem alapjait, mert a mezőgazda­­sági, kerti termékek előállításához szükséges eszközökért távolabb kell­­ven járni a földművelőknek, élel­mes emberek rájöttek, hogy ilye­nek csoportos szállításával és ba­zárok nyitásával újabb kereseti for­rásra lehet szert tenni. Az ipar lett forrásává a pénzügynek, egyáltalán magának a pénznek rendszerré vá­lásának. Ipar nélkül nincs mező­­gazdaság, nincsen kultúra, semmi sincs, ami államszínvonal, társadal­mi létnivó, vagy egyéni civilizáltság fokmérőjeként ma és mindenkor megkülönbözteti a primitív embert a művelttől. A magyar ember inkább Lovas, vadász és gazdálkodó nemzetet al­kotván, bizony nálunk a fricauli és comói kőművesek, müncheni ácsok, egyáltalán olasz és német iparosok kezdik a rendszeres ipar­űzést, bár a legtöbb magyarban ma is igen nagy találékonyság és kéz­ügyesség volt mindig, amit mai, különösen népies művészeteink bi­zonyítanak legeklatánsabban. A legrégibb magyar iparosok in­kább a fegyvergyártók, kovácsok, txignárok, szíjgyártók, csizmások, ékszerészek és szalwik mesterségével foglalkoztak. A tartós török invázió szétszórta azt a kevéssé megerősödött iparos­ságot is, amelyik a városok jellegét elkezdte kialakí­tani. A törökök el­vonulása után egy még pokolibb okkupáció, az osztrák önkény igye­kezett csírájában is elfojtani a ma­gyar ipart, hogy Ausztria iparát a mi bőrünkre lendíthesse fel. A kiegyezés újabb lélekzethez juttatja a magyar ipart, de ez sem olyan mérvű még, amekkorát ez a lelkileg kulturált ország dologi te­reken megkívánna és bár egyik oldalon a szaporodások és beván­dorlások folytán is, állandóan több és több lesz az iparosok létszáma, és jobbnál jobb, világviszonylatban is elsőrendű és versenyképes ter­mékeket termel a kézműipar, a má­sik oldalon egyre több külföldi gyár­tó érdekeltség is beereszti gyöke­rét a magyar ipar talaj­áb­a, para­zita módjára szíva el mindig jó bír életerőt előlünk. A háború előtt már teljes tökélyében és életrevalóságá­ban pompázik a magyar ipar­ sok olyan téren is, amit újabban tanult meg iparosságunk és mégsem fog­lalhatta el azt a helyet, ami megil­leti, m­ert a hivatalos körök és az állampénzügyek érdekei a bekövet­kezett háború miatt is­ előtér­be hozták a kereskedelemnek nagyobb pénzforgalmat, könnyebb pénzfor­rást és több, újabb adózási lehető­séget kínáló, telátt előbbrevalóságr­a méltóbb voltát. Épen a háború és azt követő el­­szomorító állapotok ugyanakkor, a­­­mikor az ipar teherbírását is egyre fokozottabb mértékben vették igénybe, annyira egyoldalú keres­kedelempolitikára kényszerültek, hogy magában a kereskedelem ér­dekkörében is elsősorban a legtőke­­erősebb és legnagyobb, talán saját lábukon is könnyen megállni tudó mammuth-válalatok és újabb ily nagytőkéjű alakulások önkéntelen támogatóivá tették magát az álla­mot, mert a körülöttünk zajló világ­­h­arc gazdasági részében a minél gyorsabban, minél több ehe domi­nált és meddő virágkarózás­t átlépő orkánban. Lett volna csupán a kis­ipari és kiskereskedői érdekek vé­delmével foglalkozás felvevő piac nélkül, Leszegényedett országban. Ismeretesek azok a harcok, ami­ket az i­parosság érzett mellőzése miatt, bár mindenkor gerincesen és törvényes alapokon, a kormány­zattal szemben évtizedeken át foly­tatott, aminek folyománya volt pl az iparosok politikai párttá tömö­rülése, Országos Iparospárt címmel (amely pártnak e sorok írója volt az első iparos-főtitkára a szombat­helyi nagygyűlés bizalmából.) A magyar kormány belátását je­lentette, ammikor a politikával nem szívesen foglalkozott, mindig kor­mányt támogató, magyar kézműipa­­rosság kívánságára, létrehozta a ma is eredményesen működő Iparosok Országos Központját, örök sérelme volt az a párosság- Ságnak, hogy életbevágóan fontos ügyeiben fogyatékos törvények mel­lett, a mindenkori kereskedelmi mi­niszter rendeletekkel irányítható, olyan jogkörét hagyta m­eg, ami bi­zony nem egyszer pártok és kisebb

Next