Uj-Somogy, 1935. július (17. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-02 / 147. szám

XVII. évfolyam, 147. (4688.) szám. Ara: IQ filler. Kaposvár, 1935. július 2., kedd. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KONTRÁSS­Y­ UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁM: 128. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Előfizetés.J­árak: Egy hóra 2'— pengő. A „Függetlenség“-gel együtt 2*50 e -j Egyes sZám Ára a „Függetlenség“-gel együtt 10 fillér. Hirdetések ára millimétersoronként 10 illl., szövegrészben IS till. Fényes sikerrel zajlottak le Kaposvár ünnepi napjai. Közel 5000 idegenből jött vendéggel együtt ünnepelt Kaposvár lakossága.­­ Zavartalanul zajlott le a két virágos nap gazdag, szép programmja. Kaposvár idei virágos napjai jó előkészítés után, a megérdemelt si­ker jegyében zajlottak le. A város egész lakossága talpon volt a két nap egész folyamata alatt. A fillé­res vonatokkal idegen városokból közel 5000 vendég tarkította a ka­posvári utcákon hömpölygő nép­áradatot, amelyet színesebbé, vál­tozatosabbá tettek több községnek somogyi népviseltben bejött cso­portjai, a karádiak, buzsákiak, hét­helyiek, törökkoppányiak stb. A két szép ünnepnap eseményei­nek lepergéséről szóló időrendi be­számolónk a következő: ötezer vendége volt Kaposvárnak. A kaposvári virágos hét meg­mozgatta a vármegye közönségét és aki csak tehette, már a két első ünnepnapon bejött Kaposvárra, hogy itt szórakozva gyönyörködjön a város szépségében és látnivalói­Gyönyörű és örökké feledhetetlen ünnepsége volt szombaton a ka­posvári Ipartestületnek abból az al­kalomból, hogy most érte el fenn­állásának 50-ik évfordulóját. A zász­lóanyának felkért Harsányi Gézáné áldozatkészsége hozzásegítette az Ipartestületet,, hogy ezen alkalom­ból gyönyörű selyemzászlót készít­tetett, amelynek megszentelése volt az ünnepség bevezető programpont­ja. Délelőtt háromnegyed 9 órakor indult a festőién szép ,hatalmas menet zászlók alatt a plebánia-templomba, ahova pontosan 9 órakor vonult be az orgona akkordjai mellett és elfoglalta helyét a fenntartott első padsorokban. A zászlóanya és ko­szorúslányok a zászóval a szentély­ben nyertek elhelyezést. Séb­ei Kálmán pontifikálta az ün­nepi misét. Mise közben Hoss Jó­zsef dr apátplébános szentelte meg az uj zászlót. Fenkölt szellemű áhi­­tatos beszédében az­ ács fiát állí­totta példaképül, aki maga is ipa­ros volt és aki az emberiséget meg­váltó szertett jegyében uralkodik a földön. Legyen ez a zászó —mon­dotta az apátplébános — a szere­tet, megértés, munkakészség és val­lásosság szimbóluma. Az apátplé­­bános magasztos beszéde után a bűn. Az emberáradat már szomba­ton megindult, amikor is Pécsről 800, Szombathelyről és Nagykani­zsáról 300 vendég érkezett. De zsú­foltan érkeztek a személy- és gyors­vonatok is, amelyek mind a ked­vezményes jegyekkel utazó vendé­geket hozták. Vasárnap reggel az országutakon hosszú kocsisorok kí­gyóztak a város felé. A falusiak jöttek Kaposvárra, ahol sok-sok sze­retettel fogadták a megérkező ven­dégeket. Kulminált a forgalom, mi­kor beérkezett a 20 kocsiból álló budapesti filléres gyors. A rozma­ring-csoportok is megjelentek az ál­lomáson, hogy már ott bemutassák népviseletüket az érkezőknek. Bu­dapestről 1500 vendég érkezett. Az elmúlt két napban tehát 5000 ven­dége volt a virágos Kaposvárnak, ahol mindenki vig volt, mert majd­nem minden házhoz érkezett, ven­dég, akik feledhetetlenül jól érez­ték magukat. Himnusszal fejeződött be az ünne­pi mise. A zászlóavatás. A plébániatemplomból a felszen­telésen résztvett közel 1000 ipa­ros zárt sorokban Vonult a reál­­gimnázium udvarába. A csodás, re­mekművű zászló előtt a cserkészek, az Iparos Dalárda, a lengyeltóti ipartestület, az ipartestületi elöljá­róság, majd Harsányi Gézáné zász­lóanya és a 16 koszorúsleány: Holt Ilonka, Horváth Boriska, Kurucz Erzsi, Kurucz Magda, Nádor Er­­­zsi, Mészáros Ilonka, Nádasi Mag­da, Petre Ilonka, Rauth Panni, So­­mogyvári Mária, Schauer Irén, Szé­kely Ágnes, Szilvási Matild, Szűcs Ilonka, Vámosi Mariska és Vám­­berszky Ilonka, majd az iparosok haladtak. Az impozánsan gyönyö­rű menet eleje a Turul előtt volt, amikor a vége a Fő­ utca elején bontakozott ki. A gimnázium udvarán levő hatal­mas, árnyas fák alatt folyt le a feledhetetlenül szép avatási ünnep­ség. A lelkes és ügyes rendező-­ gárda gondoskodott arról, hogy a vendégek a nagy melegben a hű­vös fák alatt ülőhelyhez jussanak. A megjelent notabilitások részére emelvényt készítettek, ahol a hosz­­szu asztal mellett középen Harsányi Gézáné zászlóanya, vitéz Igmándy-Hegyessy László főispán és dr Ka­posvár­­ György polgármester közt foglalt helyet. Ott láttuk gróf Fes­tetics Domonkos országgyűlési kép­viselőt, dr László Sándort, a tör­vényszék elnökét, dr Sziget­hy Gyula Sándor kórházigazgatót, dr Lehotz­­ky Brúnó főjegyzőt, Antal Jakab iparfelügyelőt, Takách Béla ev. lel­készt, dr Russay Géza rendőrtaná­csost, dr Csukly József v. aljegyzőt, Fonai Vilmost, a Keresk. Egyesüle­tének elnökét, dr Simon Imre ügyészt, dr Simon István nagyke­reskedőt, dr Berger Samu elnök­­igazgatót és még sok társadalmi előkelőséget és nagy közönséget. Az új zászlóval a zászlótartó az előkelőségek részére fenntartott, emelvény előtt állt meg. Festői kép volt a zászló a rózsaszín ruhába öltözött 16 szép, mosolygós arcú koszorúslány között. Amiután a közönség elhelyezke­dett, máris a Hiszekegyet énekelte el az Iparos Dalárda Soltész Emil karnagy vezetése alatt. Majd Harsányi Géza ipt. elnök emelkedett szólásra és többek kö­zött a következőket mondotta: — Történeti igazság, hogy a ma­gyar nemzet harcaiban s a művelő­dés érdekében folytatott áldozatos munkájában a magyar kézműves és kisiparos is mindenkor kivette a maga részét. A harcteret soha­sem hagyta el elsőnek s a nemzet­­építő tevékenységben sohasem járt az utolsók között.­­ Az elmúlt századok szent ha­gyományaihoz híven avatjuk fel te­hát a kaposvári iparosság egységé­nek Isten nevében megáldott zász­laját, mert csak az a nép s az a társadalmi osztály érdemli meg s vivhatja ki szebb jövőjét, amely megbecsülve múltját s okulva an­nak tévedésein, látó szemmel te­kint a jövőbe. — Egyesítse e zászló a kapos­vári ipartestület egy sorsközösség­ben élő valamennyi tagját feleke­zeti, vagyoni különbségre való te­kintet nélkül! — Legyen az iparosegység igazi szent szimbóluma! Vezesse a tes­tület tagjait az istenfélelem, a ha­za- és emberszeretet jegyében a szebb jövő, a magyar feltámadás óhajtva várt időszakába! A nagyhatású elnöki beszéd után Harsányi Gézáné zászlóanya mon­dott beszédet. — Amikor, mint az ipartestület elnökének hitvesét, az a megtisz­telő bizalom ért, hogy a testület talán évszázadokra szóló zászlajá­nak anyai tisztségére kértek fel, a minden nő lelkében élő ösztönös szeretettel mondok ezért köszöne­tet. — Anyai szívvel arra kérem a Mindenhatót, legyen ez a gyönyö­rű lobogó a kaposvári iparosság testvéri egyetértésének szimbóluma, s hozzon áldást mindazokra szere­tett hozzátartozóikkal együtt, akik becsületes lélekkel, magyar szívvel s az Istenbe vetett hittel követik. — Vezesse önöket a boldogulás útjára s legyen a szebb magyar jövő ígéretes záloga! A zászlóanya nagy tapssal foga­dott beszéde után vitéz Ver­hás Je­nő, az iparosság nevében átvette a zászlót, azzal a fogadalommal, hogy azt a kaposvári iparosság nem élettelen selyemnek, hanem szim­bólumnak tekinti, amely alá sora­kozva küzd Magyarország feltáma­dásáért és a szebb iparos­ jövőért. Az Iparos Dalárda által énekelt magyar ima, a Himnusz után a zászlószögek beverése köv­etkezett. Elsőnek Harsányi Gézáné zász­lóanya helyezte el a zászlószögét, majd a vármegye főispánja, vitéz Igmándy-Hegyessy László »Isten áldja a tisztes ipart« jelmondat,-u­tál, dr Kaposváry György polgár­­mester »Istenbe vetett igaz hit, ki­tartó munka, szeretet szerezhet di­csőséget a tisztes iparnak« — mon­dattal helyezték el zászlószegeiket. A lengyeltóti, a somogyszili és a kéthelyi ipartestület kiküldöttei után a HONSz képviselője verte be zászlószögét. Harsányi Géza el­nök a következőket mondotta: »So­rakozzunk megértéssel a zászló alá.« Vámosi István a budapesti kőműves ipartestület szögét helyezte el: »Igyekezzünk kiépíteni az iparos­egységet és felépíteni Magyarorszá­got» — mondással. Tallián Andor ny. alispán a maga és a Kát. Kör, Posgay Rudolf intéző a kaposvári vasutasság, Biró Lajos a leánygim­názium, Antal Jakab az ipariér-» ügyelőség, Fonai Vilmos a Keres­kedők Egyesületének a zászlószö­gét verte be. Gr. Festetics Domon­kos, a szigetvári kerület népszerű képviselője miközben zászlószögét elhelyezte, a következőket mond­ta: »Dolgozzon a kisgazda és a kis­iparos, hogy a magyar levegőt nyu­godtan élvezhessük. A szebbnél-szebb jelmondatokat a megjelentek zugó tapssal és éljen­zéssel fogadták. Fényes külsőségek közt folyt le ez Ipertestület jubiláris és zász­­lószentelési ünnepsége.

Next