Uj-Somogy, 1935. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1935-11-03 / 250. szám

2 ÚJ-SOMOLY 1935. november 3. H­asznos tudni / Rontott gyomrod rendbehozza, Hipochonder, fáradt lelkű­ emberek! Emésztésed szabályozza, Gyomrotokra főleg Jól ügyeljetek! Étvágyadat felfokozza, IGMÁNDI--viz a beletek meghajtja, Rossz kedvedet elkobozza, — Gyomorbajos rosz kedvetek elhajtja! mrrHÉTTITi-'feminilon — vizek királya „IGMÁNDI“ a masiniszta, Okos ember,ki e vizet használja! Ki a gyomrot igazítja! Akinek ritkán kell, — Forrástulajdonos: vehet kis üveggel. Schmidthauer Lajos, Komárom. Mindenszentek napja a holtak kaposvári birodalmában A Mindenható milliárd és mil­liárd napsugár-csókot küldött Min­denszentek napján a kaposvári ha­lottak birodalmára. A horpadt sí­rokat és a virággal borított díszes síremlékeket egyforma melegséggel csókolták egész nap a játszi nap­sugarak, amelyek inkább tavasz, mint az enyészet illúzióját keltet­ték az élőkben. Emberemlékezet óta nem volt ilyen szép idő Mindenszentekkor Kaposváron, mint tegnap s e »ked­vező« idő ellenére is az élők nem zarándokoltak el olyan tömegben a temetőkbe, mint máskor. Megritkult sorok rótták bizony le a kegyelet adóját a halott hősök iránt, akik bizony 1200 sírdombjuk­­kal többen voltak, sajnos, mint az élők, künn a temetőben. A tüzé­rek, honvédek, leventék egy-egy szakasszal, a vitézek küldöttséggel vonultak ki, hiányzottak azonban az ifjúság, a cserkészek és tanulók sorai, a nagyközönség is kevesebb érdeklődést mutatott. Jólesően lát­ta a közönség, hogy a honvédség lelkéből nem veszett ki a hősök iránti tisztelet s Józsa Dezső tá­bornok, állomásparancsnok vezeté­sével Mohaupt Károly alezredes, Dobos Hubert őrnagy és Tóth Mik­lós főhadnagy alkotta tisztiküldött­ség jelent meg a kegyeletes ünnep­ségen. A Hiszekegy elimádkozása után Holpert Gyula reálgimnáziumi ta­nár mondott nagyhatású,­­ lélekbe markoló gyászbeszédet, amelyben megkapó képet rajzolt a magyar hősiesség 700.000 halottjának. A koszorúletételek során Józsa D­ezső tábornok a helyőrség, dr Le­­hoczky Brúnó polgármesterhelyet­tes, főjegyző Kaposvár város, vi­téz Móricz Lajos kir. járásbiró a vitézek, Tarján József főoktató a leventék, egy kis leány a zárdás növendékek koszorúját tette le. Ezután a katonák és leventék­ meggyújtották a sírokon a gyertyá­kat. Minden síron 4 apró gyer­­tya és egy-egy virágcsokor hir­dette az élők kegyeletét a halott hősök iránt. A 44-esek Bajtársi Szövetsége a délelőtt folyamán a keleti temető­ben koszorút tett Reichard Béla és Scheidt Károly alezredesek és Gyer­­csek Imre főhadnagy sírjára. Dél­után a Horthy-parkban a boszniai okkupációban elesettek emlékére emelt márványoszlopra Molnár Pál e. e. főhadnagy, a 44-es hősi szo­borra Löke Imre e. e. főhadnagy, a frontharcosok nevében pedig v. Adorján József e. e. százados tett koszorút. A kegyeletes aktusnál a 6-ik gyalogezredet Bakay Árpád őr­nagy képviselte. Soha ilyen szép, szinte friss nem volt még a halottak birodalma, mint az idén. A fákon még zöldeltek­ a levelek, a sírokon nyíltak a virá­gok s az örökzöld üdén fonta be a halmokat. Millió és millió virág közt égett a millió és millió gyer­tya, amelynek imbolygó fénye es­te misztikusan szép külsőt kölcsö­nöztek a halottak mozgalmas, láto­gatott birodalmának, amely az élők kegyeletes gondoskodásából újból feledhetetlenül szép virágerdővé va­rázsol­ódott. SZŐNYEG magyar perzsa, torontáli, bouele stb. FÜGGÖNY méret után is. mm FÜGGÖNYKELME glitertüll, csipkeszövet, indathren stb. KERTÉSZ MANÓ vászon-, szövet-, szőnyeg- és divatáruüzletében Kaposvár, Fő utca 13. Megyeházzal szemben gyári képviseletek is 9+ 9 A 99 MOST VEGYEN RÁDIÓT! 11 Standard hilips ! Nov. 11-ikén Kaposváron baromfi exportvásár tesz. Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara a m. kir. Külkereskedelmi Hivatallal együtt nov. 11-én reggel 8 órai kezdettel Kaposváron, az új vásártéren bar­omf­i-export vásárt rendez. Az exportvásáron a termelő köz­vetlenül az exportőrnek ad el, tehát az állataiért az elérhető legmaga­sabb árat kapja. A vevő az állatokat súly sze­rint veszi át és hiteles mázsán tör­ténő lemérés után élősúly kg­-kint előre meghatározott és minden vá­sáron nyilvánosan közhírré tett áron készpénzben fizet. Az exportvásári árak ma élősúly kg-kint 90—95 fillér körül mozog­nak, tehát a gazda az eladó áruért kg-kint kb. 10—15 fillérrel többet kap, mint amennyit egyébképpen kapna. A kaposvári exportvásáron el­adott állatok után semmiféle vásári hely pénzt sem kell fizetni, sőt a vá­ros megfelelő számú hitelesített má­zsáról és kellő kisegítő személyzet­ről is gondoskodik. Az exportvásáron a Külkereske­delmi Hivatal és a Mezőgazdasági Kamara kiküldöttei is jelen lesznek és a mérlegelést, valamint a fize­tést ellenőrzik. Az exportvásáron: tyúkok, csir­kék és hizlalt (tömött) kacsák érté­kesíthetők. A csirkéknek legalább 500 gram­mosaknak, a tömött kacsáknak pe­dig legalább 2 és fél kg-osaknak kell lenniök. Eladhatók még fehér, kifejlett so­vány kacsák is, drb-kint 1,5 kg­­tól felfelé, élősúly kg-kint 80 fil­lérért. Bár ezek nem export cél­ra szolgálnak, de vevő ezekre is lesz. Öreg kakasokat, ludakat és egyéb más baromfiakat ezen a vásáron nem lehet eladni. Ilyeneket tehát senki ne is hozzon. Az állatoknak teljesen egészsé­geseknek kell lenniök és előtte való este szabad őket utoljára megetet­ni. A megfelelő jó árut az expor­tőr kivétel nélkül megveszi. Közmunkák megindítását, vetőmagvakat és az adók ará­nyosítását kérték a tabi gazdák. Október 27-én, vasárnap tartotta őszi rendes közgyűlését a tabi járás mezőgazdasági bizottsága Her­tele­n­­dy Miklós gazdasági főtanácsos, or­szággyűlési képviselő elnöklete mel­lett Tabon, nagyszámú érdeklődő gazdaközönség jelenlétében. A bizottság közszeretetben álló elnöke megnyitójában vázolta a me­­zzőgazdaság helyzetét, ismertette a bizottság régebbi határozatait, ame­lyek már megvalósulást nyertek, így pl. a búza árának minimálása és a gazdaadósságok rendezése. Ezután részletesen foglalkozott a gazdaadósok védelméről szóló ren­delettel és a bortörvény javaslattal. A bizottság hálás köszönetet szava­zott a kormánynak ezen nagysza­bású, gazdaérdeket szolgáló intéz­kedéséért és Hertelendy elnöknek a fáradhatatlan, ügybuzgó, eredmé­nyes tevékenységért. Mester Andor és Szappanos Imre bizottsági tagok a fagykárok utáni adóelengedés kérdésével kapcsola­tos panaszokat tették szóvá, amely­re dr Csima József kamarai fő­tit­kár adott felvilágosítást és beszá­molt a Kamara ezirányú munkássá­gáról. Hertelendy Miklós elnök javasla­tára egyhangú határozattal kérte a bizottság: a) a Lakosságnak tengerivel, bur­gonyával és babbal való ellátását élelmezési és vetőmag céljából; b) a mezőgazdasági munkásság helyzetének j­avítása céljából köz­munkák megindítását és a 10 éves útépítési programaiból a folyó év­ben két évre eső útépítés foganato­sítását; c) a mezőgazdaság adóinak a te­herbíró képességgel bíró arányosí­tását. Dr Csima József kamarai fő­titkár ismertette a baromfiexportvásárok­­kal kapcsolatos tudnivalókat, majd előadást tartott a mezőgazdasági la­kosság téli nép növeléséről és a szö­vetkezeti szervezkedés fontosságá­ról. A mindvégig magas színvonalú közgyűlés déli 1 órakor az elnök nagy tetszéssel fogadott buzdító zá­rószavaival ért véget. Érdekes vita volt a Szent Imre Körben az ,,egykédről. A Kaposvári Szent Imre Kör csü­törtök­­es­ti­­gyűlését dr Horváth Jó­zsef elnök imával nyitotta meg, majd felkérte dr Szilii Gyulát , a meghirdetett vita vezetőjét. Dr Szilli néhány szóval bevezette az egyké­nek mint nemzeti problémának alapvető motívumait és azokat a jelenségeket, amelyekkel e téren hazánkban találkozunk. A vita tár­gyát több nézőpontból és felfogás­ból tárgyalták m­eg a hozzászólók,­ akik közül a legérdekesebb meg­jegyzései voltak Vajtó Jenőnek, Ta­más Józsefnek, dr Horváth István­nak, dr Takács Gyulának, dr Hor­váth Józsefnek, Schumacher István­nak, dr Neumayer Andrásnak és Tarján Józsefnek. Említésre méltó Vajtó Jenő hoz­zászólása, aki kétféle nézőpontból vizsgálta az egyke­ kérdést. Az egyik az általános emberiséget érinti, a­­másik a magyarságot. 1. Mivel a történelem bebi­zonyí­tot­ta, hogy az emberiség legérté­kesebb tagjai nem az első, hanem a 6—10-iknek született gyermek volt. Tehát az egykével az emberi­ség elejét irtja ki a társadalom. 2. A magyar sokkal kisebb mér­tékben szaporodik — az egyke mi­att — mint a környező alacsonyabb kultúrájú népek, épen ezért a ki­pusztulás veszélye fenyegeti. A vita végső összegezése szerint az egyke okozója etnikai felfogás és etnikai eredőkből származó anya­gi okok. Ezek megváltoztatásáért kell tehát küzdenünk, hogy az egy­ke térhódítását megakadályozhas­suk és visszaszoríthassuk. Az elnök imával zárja be a gyű­lést. Tarján József."

Next