Uj-Somogy, 1935. november (17. évfolyam, 250-274. szám)
1935-11-03 / 250. szám
2 ÚJ-SOMOLY 1935. november 3. Hasznos tudni / Rontott gyomrod rendbehozza, Hipochonder, fáradt lelkű emberek! Emésztésed szabályozza, Gyomrotokra főleg Jól ügyeljetek! Étvágyadat felfokozza, IGMÁNDI--viz a beletek meghajtja, Rossz kedvedet elkobozza, — Gyomorbajos rosz kedvetek elhajtja! mrrHÉTTITi-'feminilon — vizek királya „IGMÁNDI“ a masiniszta, Okos ember,ki e vizet használja! Ki a gyomrot igazítja! Akinek ritkán kell, — Forrástulajdonos: vehet kis üveggel. Schmidthauer Lajos, Komárom. Mindenszentek napja a holtak kaposvári birodalmában A Mindenható milliárd és milliárd napsugár-csókot küldött Mindenszentek napján a kaposvári halottak birodalmára. A horpadt sírokat és a virággal borított díszes síremlékeket egyforma melegséggel csókolták egész nap a játszi napsugarak, amelyek inkább tavasz, mint az enyészet illúzióját keltették az élőkben. Emberemlékezet óta nem volt ilyen szép idő Mindenszentekkor Kaposváron, mint tegnap s e »kedvező« idő ellenére is az élők nem zarándokoltak el olyan tömegben a temetőkbe, mint máskor. Megritkult sorok rótták bizony le a kegyelet adóját a halott hősök iránt, akik bizony 1200 sírdombjukkal többen voltak, sajnos, mint az élők, künn a temetőben. A tüzérek, honvédek, leventék egy-egy szakasszal, a vitézek küldöttséggel vonultak ki, hiányzottak azonban az ifjúság, a cserkészek és tanulók sorai, a nagyközönség is kevesebb érdeklődést mutatott. Jólesően látta a közönség, hogy a honvédség lelkéből nem veszett ki a hősök iránti tisztelet s Józsa Dezső tábornok, állomásparancsnok vezetésével Mohaupt Károly alezredes, Dobos Hubert őrnagy és Tóth Miklós főhadnagy alkotta tisztiküldöttség jelent meg a kegyeletes ünnepségen. A Hiszekegy elimádkozása után Holpert Gyula reálgimnáziumi tanár mondott nagyhatású, lélekbe markoló gyászbeszédet, amelyben megkapó képet rajzolt a magyar hősiesség 700.000 halottjának. A koszorúletételek során Józsa Dezső tábornok a helyőrség, dr Lehoczky Brúnó polgármesterhelyettes, főjegyző Kaposvár város, vitéz Móricz Lajos kir. járásbiró a vitézek, Tarján József főoktató a leventék, egy kis leány a zárdás növendékek koszorúját tette le. Ezután a katonák és leventék meggyújtották a sírokon a gyertyákat. Minden síron 4 apró gyertya és egy-egy virágcsokor hirdette az élők kegyeletét a halott hősök iránt. A 44-esek Bajtársi Szövetsége a délelőtt folyamán a keleti temetőben koszorút tett Reichard Béla és Scheidt Károly alezredesek és Gyercsek Imre főhadnagy sírjára. Délután a Horthy-parkban a boszniai okkupációban elesettek emlékére emelt márványoszlopra Molnár Pál e. e. főhadnagy, a 44-es hősi szoborra Löke Imre e. e. főhadnagy, a frontharcosok nevében pedig v. Adorján József e. e. százados tett koszorút. A kegyeletes aktusnál a 6-ik gyalogezredet Bakay Árpád őrnagy képviselte. Soha ilyen szép, szinte friss nem volt még a halottak birodalma, mint az idén. A fákon még zöldeltek a levelek, a sírokon nyíltak a virágok s az örökzöld üdén fonta be a halmokat. Millió és millió virág közt égett a millió és millió gyertya, amelynek imbolygó fénye este misztikusan szép külsőt kölcsönöztek a halottak mozgalmas, látogatott birodalmának, amely az élők kegyeletes gondoskodásából újból feledhetetlenül szép virágerdővé varázsolódott. SZŐNYEG magyar perzsa, torontáli, bouele stb. FÜGGÖNY méret után is. mm FÜGGÖNYKELME glitertüll, csipkeszövet, indathren stb. KERTÉSZ MANÓ vászon-, szövet-, szőnyeg- és divatáruüzletében Kaposvár, Fő utca 13. Megyeházzal szemben gyári képviseletek is 9+ 9 A 99 MOST VEGYEN RÁDIÓT! 11 Standard hilips ! Nov. 11-ikén Kaposváron baromfi exportvásár tesz. Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara a m. kir. Külkereskedelmi Hivatallal együtt nov. 11-én reggel 8 órai kezdettel Kaposváron, az új vásártéren baromfi-export vásárt rendez. Az exportvásáron a termelő közvetlenül az exportőrnek ad el, tehát az állataiért az elérhető legmagasabb árat kapja. A vevő az állatokat súly szerint veszi át és hiteles mázsán történő lemérés után élősúly kg-kint előre meghatározott és minden vásáron nyilvánosan közhírré tett áron készpénzben fizet. Az exportvásári árak ma élősúly kg-kint 90—95 fillér körül mozognak, tehát a gazda az eladó áruért kg-kint kb. 10—15 fillérrel többet kap, mint amennyit egyébképpen kapna. A kaposvári exportvásáron eladott állatok után semmiféle vásári hely pénzt sem kell fizetni, sőt a város megfelelő számú hitelesített mázsáról és kellő kisegítő személyzetről is gondoskodik. Az exportvásáron a Külkereskedelmi Hivatal és a Mezőgazdasági Kamara kiküldöttei is jelen lesznek és a mérlegelést, valamint a fizetést ellenőrzik. Az exportvásáron: tyúkok, csirkék és hizlalt (tömött) kacsák értékesíthetők. A csirkéknek legalább 500 grammosaknak, a tömött kacsáknak pedig legalább 2 és fél kg-osaknak kell lenniök. Eladhatók még fehér, kifejlett sovány kacsák is, drb-kint 1,5 kgtól felfelé, élősúly kg-kint 80 fillérért. Bár ezek nem export célra szolgálnak, de vevő ezekre is lesz. Öreg kakasokat, ludakat és egyéb más baromfiakat ezen a vásáron nem lehet eladni. Ilyeneket tehát senki ne is hozzon. Az állatoknak teljesen egészségeseknek kell lenniök és előtte való este szabad őket utoljára megetetni. A megfelelő jó árut az exportőr kivétel nélkül megveszi. Közmunkák megindítását, vetőmagvakat és az adók arányosítását kérték a tabi gazdák. Október 27-én, vasárnap tartotta őszi rendes közgyűlését a tabi járás mezőgazdasági bizottsága Hertelendy Miklós gazdasági főtanácsos, országgyűlési képviselő elnöklete mellett Tabon, nagyszámú érdeklődő gazdaközönség jelenlétében. A bizottság közszeretetben álló elnöke megnyitójában vázolta a mezzőgazdaság helyzetét, ismertette a bizottság régebbi határozatait, amelyek már megvalósulást nyertek, így pl. a búza árának minimálása és a gazdaadósságok rendezése. Ezután részletesen foglalkozott a gazdaadósok védelméről szóló rendelettel és a bortörvény javaslattal. A bizottság hálás köszönetet szavazott a kormánynak ezen nagyszabású, gazdaérdeket szolgáló intézkedéséért és Hertelendy elnöknek a fáradhatatlan, ügybuzgó, eredményes tevékenységért. Mester Andor és Szappanos Imre bizottsági tagok a fagykárok utáni adóelengedés kérdésével kapcsolatos panaszokat tették szóvá, amelyre dr Csima József kamarai főtitkár adott felvilágosítást és beszámolt a Kamara ezirányú munkásságáról. Hertelendy Miklós elnök javaslatára egyhangú határozattal kérte a bizottság: a) a Lakosságnak tengerivel, burgonyával és babbal való ellátását élelmezési és vetőmag céljából; b) a mezőgazdasági munkásság helyzetének javítása céljából közmunkák megindítását és a 10 éves útépítési programaiból a folyó évben két évre eső útépítés foganatosítását; c) a mezőgazdaság adóinak a teherbíró képességgel bíró arányosítását. Dr Csima József kamarai főtitkár ismertette a baromfiexportvásárokkal kapcsolatos tudnivalókat, majd előadást tartott a mezőgazdasági lakosság téli nép növeléséről és a szövetkezeti szervezkedés fontosságáról. A mindvégig magas színvonalú közgyűlés déli 1 órakor az elnök nagy tetszéssel fogadott buzdító zárószavaival ért véget. Érdekes vita volt a Szent Imre Körben az ,,egykédről. A Kaposvári Szent Imre Kör csütörtökestigyűlését dr Horváth József elnök imával nyitotta meg, majd felkérte dr Szilii Gyulát , a meghirdetett vita vezetőjét. Dr Szilli néhány szóval bevezette az egykének mint nemzeti problémának alapvető motívumait és azokat a jelenségeket, amelyekkel e téren hazánkban találkozunk. A vita tárgyát több nézőpontból és felfogásból tárgyalták meg a hozzászólók, akik közül a legérdekesebb megjegyzései voltak Vajtó Jenőnek, Tamás Józsefnek, dr Horváth Istvánnak, dr Takács Gyulának, dr Horváth Józsefnek, Schumacher Istvánnak, dr Neumayer Andrásnak és Tarján Józsefnek. Említésre méltó Vajtó Jenő hozzászólása, aki kétféle nézőpontból vizsgálta az egyke kérdést. Az egyik az általános emberiséget érinti, amásik a magyarságot. 1. Mivel a történelem bebizonyította, hogy az emberiség legértékesebb tagjai nem az első, hanem a 6—10-iknek született gyermek volt. Tehát az egykével az emberiség elejét irtja ki a társadalom. 2. A magyar sokkal kisebb mértékben szaporodik — az egyke miatt — mint a környező alacsonyabb kultúrájú népek, épen ezért a kipusztulás veszélye fenyegeti. A vita végső összegezése szerint az egyke okozója etnikai felfogás és etnikai eredőkből származó anyagi okok. Ezek megváltoztatásáért kell tehát küzdenünk, hogy az egyke térhódítását megakadályozhassuk és visszaszoríthassuk. Az elnök imával zárja be a gyűlést. Tarján József."