Uj-Somogy, 1936. augusztus (18. évfolyam, 175-198. szám)

1936-08-01 / 175. szám

ÍVD!, évfolyam, 175. (5013.) szám. Ára: 10 fillér. Kaposvár, 1936. augusztus 1., szombat. Szerkesztfiséti és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak. KAPOSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 8. SZÁM. ——»■ ■. Egy hóra *•— pengő. A „Függetlenség“-gel együtt 2­50 pengő felelős Bzerkesztő : Egy a­tem ára a „Függetle­nség“-gel együtt 10 Iill­ér. TELEFONSZÁMJ 188. Dr. THIÍRY ZSIGMOND. Hirdetések ára millimétersoronként 10 tilt., h ütvegrészben 15 1111 Elkészült a kormány munkaprogrammj­a. ­ mai nap eseménye­. Hatósági munkaköözvetítést vezetnek be. A szakminisztériumokban már készítik a bakonyi minisztertanács programját, amelyben benne lesz az országgyűlés jövő évi anyaga is. Az iparügyi minisztérium el­készült a hatósági munkaközvetí­tés és a munkaidő szabályozásá­nak javaslatával. A bakonyi minisz­tertanácson Gömbös Gyula minisz­terelnök fog elnökölni. A francia, cseh és orosz illelkezésről írnak az angol lapok. Az angol lapok az Európát ve­szélyeztető bolsevista veszélyről ír­tak és sajnálatos ténynek minősí­tik, hogy Franciaország és Cseh­ország összeölelkezett a szovjettel. Ez a szövetkezés sokkal erősebb, mint azt bevallják. A bolsevizmus­­nak egyetlen célja van, hogy bol­­sevizálja egész Európát. Példa er­re a spanyol esemény. Magyaror­szág ütközőpont Kelet és Nyugat között és egész Európának érdeke, hogy Magyarország erős legyen. Kecskeméti szőlőt vittek az olimpiai faluba. Kecskemétről ma exportálták az első vagon szőlőt Németországba. A magyar szőlőt az olympiai falu részére vásárolta Németország. Három kormányrepü­lőgép átpártolt a felkelőkhöz. A spanyol ellenforradalmi kor­mány táviratot intézett az angol és japán kormányokhoz, amelyek­nek bejelentette a nemzeti kor­mány megalakulását. A kormány­csapatok ellentámadásba mentek át, azonban a felkelők mindenütt sú­lyos vereséget mértek rájuk. A fel­kelő csapatok 40 km-t nyomultak előre. Három repülőgép, amelyet a kormány csap­atok parancsnoka felderítő útra küldött, átpártolt a fel­kelőkhöz. A kormány Madrid­ban lefoglalta egy hajózási vállalat­ összes hajóit. A katalánok szov­jetté alakultak át és a vonatokon­ a szovjetet éltető felírások vannak. Abesszín bandák támadták meg Addie-Abebát. Július 28-án Addis-Abebát várat­lanul megtámadta egy nagyobb abesszín banda, amelynek a ve­zetője Ras Kassza fia volt. Az abesszin támadás rajtaütésszerűen érte a fővárost, azonban a város lakossága az olasz katonasággal együtt a támadók ellen fordult és sikerült az abesszineket szétverni­. Az olaszok sok foglyot ejtettek­. Az öregségi, rokkantsági és bal­eseti járadékok felől tájékoztató mi­napi közleményünk Kecskés Győ­zőnek lapunk tegnapi számában kö­zölt hozzászólása szerint széles kö­rökben keltett érdeklődést, mind­amellett a hivatkozott cikk írója néhány kérdést intézett szerkesz­tőségünkhöz abból a célból, hogy még ezekre vonatkozólag is nyújt­sunk tájékoztatást az érdekeltek­nek, mint akik az OTI-járuléko­­kat fizetik ugyan, de csak köteles­ségeik felől vannak tájékoztatva, jo­gaikat és igényeiket pedig alig is­merik. Ezért adjuk meg a nyilvánosság előtt a következő válaszokat a fel­tett kérdésekre. a) Ha valaki előbb hal meg, mint az öregségi járadéka élvezetébe lép­hetett volna, akkor, ha már eltelt 200 munkahét, a hozzátartozók (öz­vegyek és árvák) özvegyi, illetve árvasági járadékban részesülnek. Ha azonban az öregs­ járadék élve­zetében hal el a biztosított tag, ak­kor özvegye és árvái az elhunyt által élvezett öregségi járadék bi­zonyos százalékát továbbra is meg­kapják. Meg kell itt jegyeznünk, hogy az öregségi járadék kiutalását az igényjogosultnak kérnie kell, vagy szóban, vagy írásban, mert hiába érte el a 100 hetet és hiába lett 65 éves, ha nem kéri, nem kapja az öregségi járadékot. Éppígy hi­ába lett valaki 65 éves, ha még nem telt le 400 hete biztosítottsági viszonyban, akkor tovább kell dol­goznia és járulékot fizetnie, hogy esetleg a 65 éves életkorán túl ér­je el a 400 munkahét letelését. Viszont lehet valakinek akár 500 heti befizetésie is, ha még nem ér­te el a 65 éves életkort, nem él-­­vezheti az öregségi járadékot. Ha azonban valakinek megvan már a 400 munkahete akkor, amikor mun­ka nélkül marad, pl. 63 éves ko­rában, akkor ha munkátlanul töl­ti is el a közbeeső 2 évet, akkori is az öregségi járadék élvezetébe lép 65 éves korán túl, ha kérését előterjeszti és legutolsó munkahe­lyére hivatkozik. Hangsúlyoznunk kell itt azt is, hogy az öregségi járadék kiutalása sem orvosi vizs­gálathoz, sem rokkantsághoz nin­csen kötve, csupán a 65 éves élet­kor eléréséhez és a 400 héten át való járulékfizetéshez. Aki tehát nem akarja azt, hogy családja öregségi járadék élvezete nélkül maradjon akkor, ha a csa­ládfenntartó még az igényjogosult­ság előtt elhal, az igyekezzék még 65 éves életkora és elhalálozása­ előtt rokkanttá nyilváníttatni ma­gát, mert ennek megállapítása ese­tén hozzátartozói legalább a rok­kantsági járadék megfelelő száza­lékának élvezetében maradnak az ő elhalálozása esetében is. b) Ha a biztosított történetesen munka nélkül marad és a járulé­kokat huzamosabb ideig nem tudja fizetni, akkor az OTI türelmesen­ elvár addig, amíg ismét munkába lép és akkor a járulékok tovább fizetése esetén addig függőbben le­vő jogigénye ismét feléled és az­ előzőleg befizetett munkahetekhez a továbbiak éppúgy hozzá­számítat­nak,mintha megszakítás nélkül dol­gozott volna az illető. c) Ha pl. egy iparossegéd vagy más OTI-biztosított munkavállaló önállósítja magát, akkor önkéntes biztosítottként tovább is fizetheti a járulékokat és biztosíthatja igény­jogosultságát úgy a rokkantsági, mint az öregségi és baleseti jára­dékra vonatkozólag. d) A járulékokat rendesen be­fizető munkavállaló — sajnos — tűrni tartozik azt, hogy egyes mun­kaadók elmaradnak a járulékok be­fizetésével, hiszen a gazdasági vál­ság sok mindennek szülőanyjává lesz. Egyébként a törvény szerint csak azt lehet a járadékmegállapí­­tás alapjául venni, amit országos viszonylatban befizetnek és ezt minden évben hivatalosan állapít­ják meg s így közölhetjük, hogy pl. 1929-ben 90, 1930-ban 96,1931- ben 90, 1932-ben 85,5, 19333-ban 89 és 1934-ben 92 százalékot tekin­tett a belügyminiszter a járulékok­ból befizettettnek és ennek 24, il­letve 19 százaléka képezheti a fo­kozódó járadékrész kiszámítási alapját. Ezekben adtuk meg Kecskés Győ­ző kérdéseire a szerintünk is köz­érdekű válaszokat, de megtoldjuk még kérdés nélkül is egypár tud­nivalóval, mert tudjuk, hogy az ér­dekelt körökben nagy a tájékozat­lanság. Ezren és ezren veszni hagyják pl. az OTI-nál azokat a járandóságai­kat, amelyek őket jogosan megil­letik. Az OTI-t szidni szeretik, de az OTI-val szemben fennálló jog­igényeiket nem ismerik eléggé, így például nagyon kevesen tudják, hogy a nők férjhezmenetelük, a munkások pedig külföldre távozá­suk esetén végkielégítést kaphat­­nak kérésükre az OTI pénztárá­tól, ha megfelelő időn át biztosít­va voltak. Jó lenne, ha az érdekeltek tájé­koztatására felvilágosító füzetek adatnának ki, vagy előadások tar­tatnának, különösen az öregségi já­radékkal kapcsolatban. Még néhány tudnivaló az OTI-biztosítottak jog­viszonya körül —­l— Válasz Kecskés Győző kérdéseire. A rokkanttelepi iskolát átadta a város a tanfelügyelőnek. A rokkanttelepi új elemi iskola épületét ma reggel 9 órakor adta át a város részéről Andorka Gyula műszaki tanácsos dr Major József tanügyi fogalmazónak, mint az ál­lam képviselőjének. Az átadásnál jelen volt dr Fárbás Jenő, Kapos­vár m. kir. tisztiorvosa is. A háromtagú bizottság tüzetesen átvizsgálta a két utcafrontra épült földszintes épületet, amelynek Ka­­nizsai­ uti alagsorában nyert elhe­lyezést a szolgalakás és a pince,­ felettük van a 2 szoba, konyha,,­ elő- és cselédszobás, kamarás taní­tói lakás és két 1anszer 5 méter nagyságú tanterem. Az Árvaház­ ut­­cai fronton van a tanítói szoba, a szertár és két 10-szer 5 méter­­nagy­ságú tanterem. Dr Major József kicsinynek ta­lálta a tanítói lakást, mert az is­­­kolához kerülő vezető tanítónak a fizetési osztálya miatt nagyobb la­kásra van igénye. A széles folyosót alkalmasnak találta, de kifogásol­ta, hogy nincs vízvezeték az egész­ épületben s az udvaron álló kút­hoz és klozethoz nincs téglagya­logjáró. Dr Forbás Jenő szintén a vízve­zeték hiányát kifogásolta, de szó­­vátette, hogy nincs lussolóhelyiség, központi fűtőberendezés, vízöblíté­­ses W. C.­ jegyzőkönyvbe foglal­tatta, hogy az udvaron levő kutat csak akkor használhatják, ha a köz­egészségügyi Intézet ivásra alkal­masnak találja a vizét. A padlók olajozását, a fogasok­nak a folyosón való elhelyezését, a vaskályháknak cserépkályhákkal való kicserélését, vagy ellenzővel való ellátását kívánta.

Next