Uj-Somogy, 1936. november (18. évfolyam, 251-274. szám)

1936-11-03 / 251. szám

2 ÚJ-SOMOGY 1936. november 3. Árban, választékban, megbízhatóságban elöljár Kovács és Wälder rőrös- és divatáru cég megnagyobbított üzlete KAPOSVÁR,ERZSÉBET-UT 2. 13924 óriás­ választék mindennemű selyemáruban, szövet, bársony, vászon, függöny, pap­­kiszolgálás! I­lan, ágyterítő, árvetőkben és mindennemű divatárukban. Figyelmes és előzékeny Menyasszonyi kelengyékben állandóan nagy választék! lyét a Hősök temploma nyugati oldalán levő 24-es vadászok em­lékműve előtt. A Himnusz után Fó­­ris Géza frontharcos áll, tanító em­lékezett meg a hősökről, majd két Pécsi-utcai elemista szavalt, mely után vitéz Böhönyey János köz­üzemi főkönyvelő, volt 24-es va­dászfőhadnagy, a 24-es vadász­hő­sökről tartotta meg emlékbeszédét. Majd Bakay Árpád m. kir. honvéd­őrnagy elhelyezte az emlékművön a helyőrség koszorúját s az ünnep­ség a Hiszekeg­­gyel fejeződött be. A 44-esek Bajtársi Szövetsége ke­gyelete jeléül újból koszorút tett utolsó ezredparancsnoka, Reichardt Béla alezredesnek a keleti temető­ben levő sírjára. Ugyancsak megkoszorúzta a Baj­társi Szövetség a hősök emlékmű­vét és a Horthy-parkban a bosz­niai harcokban elesett baj­társak emlékoszlopát. Mindkét helyen Lo­kre Imre volt főhadnagy tette le a volt bajtársak koszorúját. — Rádió -­műsor. Kedden, nov. 3. 6.45: Torna, lemezek, ét­rend1. 10: Hírek. 10.20 és 10.40: Felolv. 11.10: Vizjelzőszolg. 12: Dé­li harangszó. 12.05: Lemezek. 12.30: Hírek. 13.20: Időjelzés, időjárásjel. 13 30: Zene. 14.40: Piaci árak. 16 óra 15: Előadás. 16.45: Hírek. 17: Közv. a Várhegy barlangijából. 17.45: Kamarazene. 18.03: Előadás. 19: Magyar nóták. 2010: Aranyhal. Vígjáték 3 felv. 20.50: Hírek. 21.40: Hírek. 22.35: Szalonzene. —Bp.II. 17: Lemezek. 18: Francia n­yel­vek­­. 19: Mezőgazdasági félóra. 19.30: »Rousseau és a színház«. Dr Han­­kiss János egyet, tanár előadása. 20.10: Palotai Vilmos gordonkázik­ 20.55: Ügetőversenyeredmű­ben, akinek gondja van reánk. Ho­va jutottam volna én hit nélkül. — Szépen átalakított lakásunk­ban együtt lakunk a fiunkkal, aki jó állásban van és már nős. Sőt kis unokánk is van, két éves és na­gyon egészséges Ids gyermek. — Mert gyermek kell, kedvesem, az ad tartalmat az életünknek, hi­szen olyan a gyermeknélküli ház, mint a kalitka, amiből kihalt a kis éneklő madár. — A jó Isten bölcsessége végte­len. Tudja, elfelejtette velünk azo­kat a fájdalmaival, amik értek ben­nünket," most a legnagyobb csaló­dás az a mi számunkra, ha a há­zunk kis madara, a mi kis m­ar­kánk, nem eszi meg kis ebédjét, vagy éppen nem olyan kacagó, jó­kedvű, mint azt tőle megszoktuk. Molnár néni most így folytatja: Tudom, megbocsátja nekem ezt a jó Isten, hiszen ő oltotta belém és minden anyába a szeretetnek és a féltésnek ezt a magas fokát, ami­vel csak az édesanyákat kívánta Az inkeyantalfai mélyfúrás ügye megint egy újabb fordulóhoz érke­zett. Most, amikor már azt hitte mindenki, hogy az ottani fúrás csu­pa hiábavaló mesterkedés, akkor tűnik ki, hogy nem volt igaz a sok találgatás, mert a fúrás mégis csak eredményez valamit. Mikor a társaság is már lemon­dott arról a reményéről, hogy pet­róleumot várjon az inkeyantalfai mélyfúrástól s már csak gyógyvizet és gázt keresett, akkor történt, hogy egy utolsó kísérletként a társaság bécsi vezetősége egy francia ille­tőségű úgynevezett »földkóstoló«-t küldött el Inkeyantaliára, az otta­megjutalmazni. Molnár néni itt befejezte a be­szélgetést s most úgy gondoltam, rajtam a sor. Szólni is akartam, de úgy éreztem, mintha egy kéz szorí­taná össze a torkomat. Valami olyasmit szerettem volna mondani, hogy jólesett hallani mindazt, amit elmondott, hogy hálás vagyok a találkozásért, hogy szégyellem ma­gam apró csüggedéseim miatt, hogy hitet öntött belém jóságos szavaival. Ilyesmit szerettem volna mon­dani. Ehelyett azonban csak áll­tam félszegen, szótlanul, de érez­tem, tennem kell valamit, valamit, amiből Molnár néni megérezte azo­kat az érzéseket, amiket nem tudok szavakba önteni. Lehajoltam hát és megcsókoltam Molnár néni dolgos kezét s aztán mélyen a szemébe néztem. Megértő pillantásait fogtam f­el, talán meg is érezte akkor, ott a temetői alkon­­­yalban, hogy kitörölhetetlehül az emlékembe véstem egyszerű jósá­gos alakját. Dr. Kis György kaposvári plé­bánost rövid időn belül apát­­plébánossá nevezik ki. Amikor dr Hoss József kaposvári apátplébánost praelátus-kanonokká nevezték ki, az egész egyházme­gyében élénk érdeklődést váltott ki az a kérdés, hogy kivel töltik be a kaposvári plébánosi állást, mert hi­szen Kaposvár a veszprémi egy­házmegyének a legnagyobb lélek­számú plébániája. Nemcsak a veszprémi aulának, hanem a Szentszéknek is fontos volt, hogy kit állítanak a kaposvári plébánia élére, s amikor megtör­tént dr Kis György személyében a döntés, az általános megelégedést váltott ki, mert dr Kis plébános személyében a legkiválóbb papok egyike került Kaposvárra. Rövid kaposvári tartózkodása alatt csak tisztelőket szerzett és hívei máris nagy szeretettel veszik körül. Dr Kis György, plébánost, mint beavatott helyről értesülünk, rövi­desen kitüntető előléptetésben fog­ják részesíteni. Ugyanis rövid időn belül apáttá fogják kinevezni. Ez a kinevezés dr Rott­­Nándor me­gyéspüspök és dr Hoss József prae­­látus-kanonok, irodaigazgató római útja után rövid idő leforgása alatt megérkezik Kaposvárra, ahol min­den bizonnyal nagy örömet fog kel­teni. mfißmßßßßmflmmiißpfißfimßfißßm/mßßßMmfisem/mßfmßm inkeyantaifán 62 fokos víz és gyúlékony földgáz tört elő, a­ fúrás felülvizsgálása végett. A »földkóstoló« saját autóján jött el egyenesen Párisból és műszereinek segítségével 24 órán keresztül foly­tatta a vizsgálatot. A vizsgálat eredménye meglepő volt. Ugyanis a »földkóstoló« azt tanácsolta a telep vezetőinek, hogy ne fúrjanak tovább addig, amíg az iszapot, amely végig a csövek­ben leüllepedett, ki nem szivattyúz­zák, mert 1600 mé­terre a földi szí­ne alatt kell valaminek lenni, — bár ekkor már 2250 méter mélyen fúrtak — s éppen ezért arra in­tette a telep vezetőit, hogy a szi­vattyúzásnál kellő körültekintéssel járjanak el. Alig kezdték meg a »földkóstoló« tanácsának megfelelően a szivat­­­tyúzási munkálatokat, mikor mennydörgésszerű robaj fal gáz tört elő a fúrócsövön keresz­tül és mintegy 40—50 méter magasra lövelte ki az iszapot, amely az egész telepet a toronnyal és mun­kásokkal együtt egy csapásra fojtó­­szagú sárfelhővel burkolta be. A gondos elővigyázatosságnak kö­szönhető, hogy sikerült a gázt a szelepek lezárásával nyomban el­fojtani. Míg, ha nem számolnak az eshetőségekkel, egy óvatlan pil­lanatban beláthatatlan következmé­nyei lehettek volna a gáz kitörésé­nek, mert az óriási erő pillanatok alatt a levegőbe röpíthette volna az egész alkotmányt, az ott foglala­toskodó mérnökökkel és munkások­kal együtt. Most már a szivattyúzás zárt sze­lepekkel történt, a vizsgálat pedig nagy apparátussal megindult an­nak tisztázására, hogy milyen gáz jön a mélyből. Rövidesen kiderült, hogy a gáz gyúlékony, tehát bizonyos cé­lokra hasznosítható- Az iszap szivattyúzását azonban to­vább folytatták s s akkor azt is meg­állapították, hogy a gázzal együtt 62 fokos me­legvíz is van a mélyben és a napokban már olajszemcsés iszapot is hozott fel a szivattyú. Erre a nem remélt kínálkozó szerencsére a társaság szakértői, geológusai tanácskozásra jöttek ösz­­sze az inkeyantalfai telepen és a tanácskozás során leszögezték azt az egybehangzó véleményüket, hogy mégis lehetséges, hogy van ,­­ az ottani fúrás közelében *•'. föld méhében. Szakértői vé­lemény szerint a­ fúrást nem a legkedvezőbb ponton kezd­ték, azért , amennyiben a vizsgálat a tapasztalt eredményeknek megfe­lelően úgy döntene, hogy egy eset­leges újabb fúrás több eredmény­nyel járna, h­ogy még a jövő évben is tovább folytatják a fúrást, de már egy újabb helyen és a jelenlegi fúrásnak a közvet­len közelében állítanák le ismét a fúrótornyot és oda szerelnék át a gépeket is. *í*w- November közepén.

Next