Uj-Somogy, 1937. július (19. évfolyam, 145-171. szám)
1937-07-01 / 145. szám
XIX. évfolyam, 145. (5281.) Mám. Ara: 10 fillér. Kaposvár, 1937. julius 1., csütörtök. Szerkesztőség és Vadóhl TaUK KAPOSVÁR, KONTRÁTSY UTCA 6. SZÁM. TELEFON SZÁMI 128. P O L I T I K A I MAPI LAP. Felelős szerkesztő: Dr. THÜRI ZSIGMOND Előfizetési iraki Egy búra 2-2 pengő. A nKggetlenség“-gel együtt 2*80 peng* Hirdetések ára milliméter körönként 10 Illl., szövegrészben Iá 1111 Kaposvári pénzt sikkasztott Torday László. Kaposvárról pattant ki a földmivelésügyi minisztériumi sikkasztás. Sungoth gazd. főtanácsos ellen országos körözést adott ki a rendőrség. A földmivelésügyi minisztériumban elkövetett nagyarányú sikkasztás ügyében Darányi Kálmán miniszterelnök, földmivelésügyi miniszter utasítására a rendőrség, az ügyészség és a minisztérium részéről teljes erővel folyik a vizsgálat. Mindenkire való tekintet nélkül folyik a kihallgatás. Mára megtörtént Czvetkovics Ferenc miniszteri tanácsos, a termelési osztály és Józsa Béla miniszteri tanácsos, a felsőoktatásügyi osztály főnökének a szolgálat alól való felmentése és mindkettőjüket délben már tanukép hallgatták ki a rendőrségen, ahova a kivülök a minisztérium számos főtisztviselőjét idézték meg. Torday Lászlót ma délben a vizsgálóbíró hallgatta ki s utána visszakérték a cellájába. Az elrendelt bűnügyi zárlatot ma délelőtt foganatosította a rendőrség Torday öröklakásában, ahol lefoglalta a berendezést és a bútorokat A vizsgálat során kiderült, hogy Torday a kaposvári téli gazdasági iskolának adott rendelkezésen csúszott el. Februárban 40 pengős pincérszámlát vittek fel hozzá a hivatalba, mivel nem tudta kifizetni, azt mondta e pincérnek, jöjjön másnap, erre azonnal felhívta Imre Sándort, a kaposvári téli gazdasági iskola igazgatóját és utasította, hogy küldjön fel az iskola egyik alapjából 3000 pengőt, a rendelkezést majd írásban megküldi. Imre Sándor a kapott szóbeli utasítás alapján felküldte a 3000 pengőt, de mivel az írásbeli rendelkezést nem kapa meg, nem könyvelte el azonnal a 1000 pengőt. Pár hét múlva a minisztériumból a szokásos Drancsoló-bizottság érkezett Kapuvárra s akkor Imre igazgató közölte, hogy Torday gazdasági tanácsos szóbeli utasítására küldött 3000 pengőt, de arról még nem kapott szabályszerű írásbeli rendelkezést tőle, illetve a minisztériumból. A revizorok vissztérve Budapestre utánanéztek a 3000 pengőnek, amelyet természetesen nem találtak, mert Torday magának tartott meg, így indult meg a minisztériumban a vizsgálat, amely lakat alá juttatta. A kipattant sikkasztás másik gyanúsítottja, Surgosh gazdasági főtanácsos ellen, aki nyomtalanul eltűnt, elrendelték az országos körözést mert a rovarcsalás már 150000 pengő hiányt állapított meg. Stephaich Pál alispánt diszelnokávé választotta a Szarvasmarhatenyésztő Egyesület. A Somogymegyei Szarvasmarhatenyésztő Egyesület szerdán délelőtt 9 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a Vármegyeháza kistermében gróf Hoyos József elnöklete mellett. Gróf Hoyos az elnöki megnyitójában foglalkozott az egyesület múlt évi működésével és örömének adott kifejezést, hogy a törzskönyvezett minőség kitűnő. Sajnálatos, hogy Somogyban nem sikerült az eddigieknél jobb tejárakat elérni. Nagy sikert arattak a budapesti kiállításon s somogyi bikák. Az egyesület szép eredményét a gazdák munkájánál, köszönheti, de köszönet illeti Stephaich Pál alispánt is, aki támogatta az Egyesületet. Ugyancsak elismeréssel adózói Brokes Rezső gazdasági főfelügyelőnek és vitéz Poroszhegyi Károly igazgatónak a végzett munkáért. Az elnöki jelentéshez elsőnek Hertelendy Miklós országgyűlési képviselő szólt hozzá és teljes elismeréssel adózott Stephaich Pál alispánnak, akinek köszönhető, hogy Somogy vármegye állattenyésztése a jelenlegi magas fokon áll. Ezért indítványozta, hogy Stephaich Pál alispánt az egyesület díszelnökévé válasszák. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel tette az indítványt magáévá. Stephaich Pál alispán szép beszéd keretében köszönte meg a megtiszteltetést, azzal, hogy az elismerés azokat a vezetőket illeti, akik az egyesület kebelében dolgoznak. De elismerés illeti a kisgazdákat is, akik levetve bizalmatlanságukat az úri osztály iránt teljes bizalommal fogadták meg az egyesület vezetőinek az utasításait és tanácsait. Bizalom kell a kisgazdatársadalom részéről a kipróbált vezetők részére, mert csak így érhető el a falu népének a fejlődése. Azokra a vezetőkre hallgasson a falu népe, akik hivatottak a vezetésére. Beszéde során megígérte, hogy ezután is, mint eddig, mindent elfog követni a vármegye közönségének gazdasági és szociális fellendítésére. Dr Horudek Sándor OMGEJ titkár felszólalásában a legteljesebb elismerés hangján nyilatkozott az egyesület munkájáról. Vitéz Poroszhegyi Károly a zárszámadásokat és a vagyonmérleget ismertette. Gróf Jankovich József a tagdíjhátralékok behajtását kérte szorgalmazni. Az Országos Törzskönyvvező Bizottság határozatait vitéz Poroszhegyi Károly ismertette. Vitéz Poroszhegyi igazgató javaslata alapján a közgyűlés kimondotta, hogy azokat a tehenészeteket, amelyek 2000 kg. átlagtejelést nem érnek el, az egyesület kötelékéből törlik. A tárgysorozat többi pontjainak a letárgyalása után a közgyűlés az elnök zárószavaival ért véget. wrvtfyrji Északsomogy ünnepe vett a karádi országzászlószentelést Péter és Pál napján szentelték fel a karádi országzászlót. A felszentelési ünnepség egész Észak- Somogy nagy napja volt. Hegyes szentmise '.volt, amelyetKákossy Elek plébános celebrált, majd az országzászlóhoz vonult az óriási tömeg. A levente zenetar a Himnuszt intonálta. Az országos országzászlóbizottság kiküldöttje a beszédében foglalkozott az országzásadó-eszme gyönyörű gondolatával és örömének adott kifejezést, hogy Karádon felavatják a 215-ik országzászlót az ország területén. A karádi dalárda éneke után Vértelemig Miklós, a kerület népszerű országgyűlési képviselője mondotta el az ünnepi beszédét, amelyet közel 5000 ember hallgatott feszült figyelemmel. — 1926 szeptember 12-én avatták a karádi hősök emlékét, akkor hívatlanul jöttem át kötéséről, egy piros-fehér-zöld színekben tartott koszorút hoztam egy elesett hős huszárom tiszteletére. Ma itt a hősök emléke közelében országzászlót állít Karád község és az a meg-,tisztelő feladat jutott nekem, hogy én mondhatom el ennek a felavatásánál az ünnepi beszédet. Mikor ennek a zászlónak a színeit nézem, egy gondolat vesz rajtam erőt, mégpedig az, hogy nemcsak a mennydörgésnek van hangja és a villámnak fénye, van a színnek is. Mégpedig: mást mond egy piros rózsa, mást egy fehér liliom és mást egy zöld levél. A zászlóban is mást beszélnek ezek a szintek. Árad belőlük a szó, harsog, sőt mennydörög. A történelem lelke szól belőle, annak örök igazságai ragyognak fehéren, vérrózsái égnek pirosan és sok-sok áldozatból, verejtékből, munkából sarjadó jogok adják frissen zöldelő reményét a jövendő jobb életnek. —■ 1914-ben, a limanovai csata előtt pár nappal a Kárpátok aljában álltam egy decemberi reggelen, hóval belepett ősi fenyves szélén. Körülöttem csupa örökzöld fenyő és szűzfehér hó. A keleti égen rózsaszínben ragyogott a köd, majd pirosra vált, mint a rubint. A szemben levő hegy mögött a nap kaszkodott óriási tányérjával fr le. Amint túlhaladta a csúcsot, szerte végigcsókolták vörös síat az egész erdőrengeteget. Amnukodva néztem ezt a tüneményes képet, íme, az Isten saját kezűleg kitűzte a Kárpátok ormára Magyarország zászlaját. A fenyő adta a zöldet, a hó a fehéret, a rajta eltömlő napsugár a vérnek piros színét. — Ez az ország a miénk, mert Isten nekünk adta és azóta is mindennap kitűzi a határhavasokra a magyar zászlót. — Szentségtörő volt, aki ezt a Gondviselés által formált, magas hegykerítéssel körülhatárolt, folyókkal részekre osztott egységes országot szétszaggatta, megcsonkította. Gonosz kezek az evezőtollakat tépték ki a Turul szárnyaiból, hogy soha többé ne tudjon repülni. — Ennek a merényletnek a sötét gyászát hordjuk szívünkben és ez teszi fátyolossá szemünket, amikor országzászlót avatunk, hogy itt lengjen felettünk, itt beszéljen nekünk és a jövőmenőknek, a magyaroknak és az idegeneknek, hősöknek és bűnösöknek s a magyar múlt és sors fölött kesergő embereknek. Ez a zászló nem egy kultusznak a jelvénye, hanem a nemzeti gondolatnak ébresztője, annak a nemzeti gondolatnak, amely magába zárja az ősöket, a hősöket, a megmaradtakat, a felnövő generációt, a parancsokat és intelmeket, amelyek előttünk mind a bibliai tízparancsolat erejével bírnak. — Tiszteld a magyar múltat — mondja az országzászló. Ennek a múltnak ezeresztendős ösvényén felragyognak a honfoglaló Árpád lovasai, a Szent István által épített templomok tornyai és bölcs törvényeinek arany bellii. Felvillog Szt