Uj-Somogy, 1937. október (19. évfolyam, 222-247. szám)

1937-10-01 / 222. szám

XIX. évfolyam, 222. (5357 ) Hám. ára: 10 mil r. Kapos­vár, 1937. október 1., péntek. Szerkesztőség és kiadóhivatal­­ KAPOSVÁR, KONTRÁSS Y­ UTCA. 8. SZÁM. TELEFONSZÁMI 128. P 0 L 1 T I E A I MAPI LAP. Felelős szerkesztő: Dr. THŰRY ZSIGMOND Előfizetést áraki Eg.i hóra 2*— pengd. A „Függetlenség“-gel együtt Z*80­­peng* Hirdetések Ára milliméter soronként 10 Il­l., szövegrészben, h­kstlll 6000 pengős kártérítési igény egy orrért. A müncheni nagy találkozó. Irta: gróf Festetics Domonkos ország. képviselő. Az elmúlt napokban világjelentő­ségű esemény színhelye volt Mün­chen városa. Mussolini, az olasz nép vezére, érkezett látogatóba Hit­ler kancellárhoz, a Német Biroda­lom fejéhez és hogy ez az esemény milyen rendkívüli jelentőségű, nem­csak a két érdekelt nagy állam, ha­­n­em az egész világpolitika szem­pontjából­, azt élénken bizonyítja az a nagy izgalom, amellyel az egész európai közvélemény kísérte a ta­lálkozást. Amikor Mussolini elfogadta a né­met birodalom meghívását, Európa teljesen két részre volt szakadva. Egyik rész az úgynevezett Róma— berlini tengely és a Kortgé csopor­tosuló államokból állott, a másik a nyugat európai blokk és ennek kí­sérő államai voltak. Most, amikor a talál­kozás megvalósult, némileg már változott az európai helyzet, aminek legkifejezőbb jelei azok a tanács­kozások, amelyek egyrészt Delbos francia külügyminiszter és a gen­fi olasz megbízott között folyn­ak. Hosszú évek óta ez volt az első ta­lálkozás francia és olasz államfér­fiak között Genfben, ami kétségtelen fordulatot­ jelent Olaszország föld­közi-tengeri politikájában és enyhíti azt a rendkívüli feszültséget, amely már-már zivataros kitörésekkel fe­nyegette az európai horizontot. Hogy miről tanácskozott Hitler, és Mussolini, arról nem adtak ki hivatalos közleményt, de még ha ki is adtak volna, akkor is bizonyos, hogy csupán az általános irányelve­ket teszik közzé, de arról mélyen hallgat a közlemény, hogy miről tárgyaltak még? Mert az ily nagy külpolitikai tárgyalásoknál termé­szetszerűleg mindig az a legérdeke­sebb, amiről legkevesebbet beszél­nék a nyilvánosság előtt. Egy bizonyos: a közép-európai kérdés és a D Duna völgyének problé­mája egyike lesz a tárgyalások leg­fontosabb részeinek. A Dunameden­­ce államait illető problémák dolgá­ban néhány év előtt még rend­kívüli távolság választotta el a né­met politikát az olasz politikától. A nemzeti szocializmus egyik alap­vető programja kezdettől fogva az Anschluss megvalósítása volt és hogy ez nem történt meg, hogy Ausztria megőrizhette függetlensé­gét, az elsősorban Mussolini műve, aki ezt Olaszország érdekeivel el­lentétesnek találta és kész volt a legvégső lépésekre is, csakhogy meg­akadályozza az olyan irányú dön­tést, amely Ausztria önállóságát megszünteti. Amikor ez történt, Olaszország még nem állt akkora határozottsággal szemben az angol­francia politikával, mint most. El­lenkezőleg, mint a stresai államok egyike, a nyugateurópai politikának volt segítőtársa, míg ma — legalább a legutóbbi napokig élesen szem­ben állt az angol—francia csoport­tal­. Egészen bizonyos, hogy a kö­zépeurópai kérdést ma másképpen látja Mussolini, mint néhány év ellőtt, de bizonyos az is, ugyanakkor hogy a német birodalom felelős ve­zetői is másképpen ítélik meg ezt a kérdést, mint annak idején, amikor átvették a nagy birodalom vezeté­sét. Magyarországot és Ausztriát ter­mészetszerűleg a müncheni tanács­kozásoknak az a része, érdekli első­sorban,­ amely a középeurópai kér­dés rendezésére vonatkozik. Mind­két állam létét, jövőjét érinti a du­­nd­völgyi probléma rendezése és semmiképp sem lehet túlzottnak mondani azt az állítást, hogy a müncheni tanácskozások sorsdöntők a ké­t államra, melyek Középeurópa tengelyét alkotják és amelyek any­­ngi szívóssággal küzdenek a jobb jövőért, véres problémáik megoldá­sáért. Magyarország is, meg Ausztria is megőrizte függetlenségét a háború után és egész külpolitikája arra irá­nyul ezután is, hogy állami szuve­renitásuk érintetlen maradjon. —­Mindkét népre nagy feladat vár Eu­rópa életében, mint ahogy a m­ult századok alatt is, a Monarchia ide­jében Közép-Európa tengelye volt Ausztria és Magyarország. Az olasz és a német álláspont sok közös ta­lálkozó pontot talál majd a mün­cheni tanácskozások során és hisz­­szük, hogy az ott hozott határozatok erősíteni fogják mindkét független, megcsonkított államot. Nem akarok jóslásokba bocsá­t­­kozni, hálátlan lenne ez a feladat. Bizonyosra veszem azonban, hogy Európa két legnagyobb államférfiá­­nak találkozása csak hasznos és üdvös lehet Ausztriára és Magyar­­országra egyaránt. Nem történhetik­­­Münchenben semmi olyan, ami el­lenkeznék a magyar és osztrák ál­lami szuverenitás gondolatával, el­lenkezőleg, úgy az olasz, mint a német politika szükségét fogja érez­ni annak, hogy erősebbé, ell­entál­­lóbbakká tegye azt a két országot, amely egyforma barátsággal tekint feléjük a találkozás nagy pillana­tában. Bornemisza Géza részvételével rendezik meg okt. 17-én „Kop­­pányvölgyeár nagy ünnepét. Hármas jubileumot ünnepel Törökkoppány község. — Szövetkezeti nap, Hangya-jubileum, utavatás. Megemlékeztünk már arról, hogy október 17-én Bornemisza Géza ke­reskedelem- és 4zarü­gyái­ miniszter, Kaposvár országgyűlési képviselője, Kaposvárott lesz. Bornemisza Gé­za idejövetelének célja, hogy Bánó Iván országgyűlési képviselő meg­hívására résztvegyen Koppány völ­gyének nagy ünnepén, mely, alka­lomból 6 somogyi és 3 baranyai község gyűl egybe Törökkoppány­­ban a gazdák szövetkezeti napjára. A törökkoppányi szövetkezeti nap keretén belül ünnepük a Hangya 20 éves fennállását, melynek épü­letét Bánó Iván áldozatkészségéből építették f­el, ezenkívül Tobak Fe­renc községi bíró 25 éves bírói ju­bileumát s a Koppány völgy köves útjának elkészülését. A hat somo­gyi község: Törökkoppány, Somogy­­acsa, Döröcske, Kára, Miklósi és Szorosad s a 3 tolnamegyei község: Koppányszántó, Értény és Bedelg ezen a napon feltárja a magyar falu minden varázsos szépségét ven­dégei előtt. Reggel fél 7 órakor zenés éb­resztő, majd szentmise vezeti be az ünnepséget. Délelőtt tartják a Hangya jubiláns közgyűlését. A díszebédet dr. u. 1 amkor verse­nyek követik, majd a díszbandé­rium s a község vezetősége Bá­nó Iván országgyűlési képviselővel s az élen a község határában fogad­ja az ideérkező minisztert és kí­séretét. A gazdag ünnepségek délutáni programján: kézimunkaverseny, ko­­csiszépségverseny, gazdasági ü­zem- Serverseny, ismétlőiskolások iro­dalmi versenye díjainak kiosztása, 1 és 2 éves gyermekek szépség- és ápoltság-versenye s a legtöbbgyer­mekes családanya m­egjutalmazása. Az ünnepségek védnökeinek fel­kérése most van folyamatban. A mai nap eseményei, Fontos politikai tanácskozások Budapesten. A NÉP tegnapi kirándulása so­rán Darányi miniszterelnök hosz­­szasan tanácskozott­­Széll belü­gy­­miniszterrel, azután pedig tájékoz­tatta a képviselőket a készülő al­­kotmányjogi javaslatról. A NÉP­ ok­tóber 20-án tartja első értekezletét. Holnap minisztertanács lesz, ame­lyen a tűzharcos­ törvényjavaslatot is letárgyalják. A választójogi tör­vényjavaslattal kapcsolatosan a kombinált l­ajstromos megoldás ke­rült előtérbe. A miniszterelnök a képviselőket a választójogi kérdés­ben értekezletre hívja össze cso­portonként. Az első csoport képvi­selő ma délutánra kapott meghí­vást. A meghívottak között vannak a somogyi képviselők is, aki előtt ismertetni fogják a választójogi ja­vaslatot, a statisztikai adatokat, me­lyekhez a képviselők hozzá fognak szólni. Darányi miniszterelnök ma délelőtt hosszasan tanácskozott Sztranyavszky Sándor házelnökkel. Badoglio olasz tábornagy holnap érkezik Budapestre. Az abessziniai hadjárat dicsősé­ges hadvezérét, Badoglio táborna­gyot, Rőder honvédelmi miniszter meghívta Budapestre. Badoglio a meghívást elfogadta és holnap Bu­dapestre érkezik. Darányi minisz­terelnök ebédet és fogadást rendez tiszteletére. Balbo, Libia kormányzója Zágrábban. Balbo tábornagy, Libia kormány­zója, párnapi tartózkodásra Zág­rábba érkezett. Ausztria hű a Berlin-római Hodzsa Milán cseh miniszterel­nök badeni látogatásával kapcso­latosan az osztrák lapok vezércikk­ben utasítják vissza azt a külföldi vádat, hogy Ausztria el akar távo­lodni a berlin-római tengelytől­. A­ lapok hangsúlyozzák, hogy az oszt­rák politika nem ingadozik és hű marad eddigi elveihez. Az angol minisztertanács fontos ülése. Az angol minisztertanács a teg­napi ülésén úgy döntött, hogy az angol kormány elismeri Franco tá­bornok hadviselési jogát, ha Mus­solini visszavonja a Spanyolország­ban harcoló önkénteseket. Egyes lapok máris azt fűzik ehhez a dön­téshez, hogy nem hiszik, hogy­ Mus­solini teljesíti ezt a kívánságot a tengelyhez.

Next