Uj-Somogy, 1938. március (20. évfolyam, 48-72. szám)

1938-03-01 / 48. szám

XX. évfolyam, 48. (5480.) szám, Ara: 10 fillér. Kaposvár, 1958. március 1., kedd. Szerkestőség és kiadóhivatali POLITIKAI NAPILAP. B 1 0 11. e « « . I Arak. KAPOSVÁR, KOSZTRÁSSY­ UTCA 6. SZÁM.­­ 11 * r * * '­­ —Felelős szerkesztő: B‘7 bnTm P*DÍD­­A •»«« rso­p.»(« TELEFONSZÁMI 1X8. Dr. THŰRY ZSIGMOND Htrd.ié.«k mBiiiiitoíiersoronkéni io hu., »0Tegr«»i>«i u nu iwswawwiswswswminfnrmrirrm t i rrmmmi—r * ~---—mmriw nmn íuwiwwh hpihiiub Meghalt Grieger Miklós. A mai nap eseményei. A miniszterelnök tanács­kozásai. Darányi Kálmán miniszterelnök ma délelőtt fontos megbeszélést folytatott Fabinyi Tihamér pénz­ügyminiszterrel és Imrédy Bélával, a Nemzeti Bank elnökével. A ta­nácskozások az új költségvetésről és az ország belső pénzügyi helyze­tének megbeszéléséről folytak. Meghalt Grieger Miklós. Grieger Miklós, a lovasberényi kerület országgyűlési képviselője ma hajnalban Budapesten, a Szent Imre kollégiumban trombózis foly­tán beállt szívgyengeség következ­tében elhunyt. Hindy Zoltán győzött Kőszegen. Kőszegen tegnap tartották meg a pótválasztást. Győzött Hindy Zoltán, a NÉP hivatalos jelöltje 5158 sza­vazattal Kovács Sándor Egyesült Keresztény párti 5153 szavazatával szemben. Az osztálysorsjáték mai húzása. Az osztálysorsjáték mai húzásán 300.000 pengőt nyert a 45591,10000-et a 73531, 5000-et a 47919, 3000-et a 76988, 2000-et a 48783 szám. Külkereskedelmi tájékoztató Kaposváron. Ma délelőtt 9 órától délután fél 2-ig külkereskedelmi gazdatájékoz­­tató értekezlet volt Kaposváron az Alsódunántúli Mezőgazdasági Ka­mara székházában. Megjelent értekezleten többek közt vitéz Igmánd­y-Hegyessy László főispán, Kunder Antal, a Külkeres­kedelmi Hivatal elnöke, báró Mir­bach Antal, az Alsódunántúli Mező­­gazdasági Kamara elnöke, Somssich Miklós felsőházi tag, a Somogyvár­­megyei Gazdasági Egyesület elnöke, dr Kaposváry György polgármester, dr Siposs György vármegyei tb fő­jegyző, dr Bárányos Károly, a föld­­mivelésügyi minisztérium közgazda­­sági osztályának vezetője, Bánó Iván országgyűlési képviselő, gróf Janko­­vics-Bésán Endre földbirtokos, Wün­­scher Frigyes, a Hangya elnöke, dr Máté Imre, az Országos Kamara igazgatója, Biró Sándor, a várme­gyei gazdasági felügyelőség veze­tője, Kiss Elemér kamarai igazgató, vitéz Poroszhegyi Károly, a Gazda­sági Egyesület igazgatója, Siposs Kálmán városi gazdasági tanácsos, Schmiedt Frigyes ny. huszárezredes, dr Meixner Emil, a Balatoni Szövet­ség alelnöke, Fodor Jenő gazdasági főtanácsos, stb. Az értekezletről holnap hivatalos tájékoztatót ad ki a kamara. Ősszel már megnagyobbodott épületben kezdi meg új iskolai évét a kaposvári Leánygimnázium. Az Iakolafenntartó Egyesület közgyűlése megszavazta a kibővítés tervét és költségeit. — Az építkezésre csak somogymegyei mesterek pályázhatnak. — Április 26-án jár le a pályázati határidő. Szombaton délután a kaposvári Egyesületi Leánygimná­ziumot fenn­tartó Somogymegyei Leányközép-I­­skola Egyesültet előbb választmár­nyi, majd pedig közgyűlést tartott, amelyeken beható megtárgyalás alá került a Leánygimmázium jelenlegi épületének megn­agyobbítása, illetve kibővítése és ennek mikénti keresz­tülvitele, amelyre vonatkozólag úgy is választmányi ülés, mint pedig a közgyűlés elfogadta végeredmény­ben az előterjesztett elnökségi ja­vaslatot. A Kereper Ödön kormányfőtaná­­csos elnöklésével megtartott gyűlé­seken jelen voltak a többek között: dr Bíró Lajos igazgatón kívül , dr Kis György, Tallián Andor, dr Pongrácz Károly, dr Sebesdel Sán­dor, dr Herzog Manó, Bereczk Sán­dor, dr Berger Samu, Kengyel Mik­lós, Lux Rezső, Amdorka Gyula, Czanyó László, Siposs Kálmán, dr Nicsovics Sándor, Szabó Alajos, Kö­­nigsberg Dezső, Boda József, Kap­­péter Ernő, Lendvay Ernő, dr Bi­­czó Ferenc stb. Dr Bíró Lajos terjesztette elő az elnökség javaslatát, amely minde­nekel­őtt hálásan emlékezett meg — a jelen voltak helyeslő elismerései mellett — dr Kaposvári­ György polgármesternek az intézet iránti ama különös jóindulatáról, amely­­lyel 1925-ben az építési költségnek mintegy felét a város hozzájáru­lásából biztosította. Majd hivatko­zott arra, hogy annál az építkezési­nél érthető takarékossági okokból csak a legszükségesebb keretek kö­zött­­maradtak. Ma viszont az a helyzet, hogy a szertárak és a könyvtárak az állandó gyarapodás folytán nem félnek ék­ a 12 év­ előtt biztosított kisebb kelységek­­ben. A tantermek között is csak 4 nagy és 4 kicsiny van, de nincs olyan átmeneti nagyságú, amilyen­ben a közepes létszámú osztályok növendékeit (II., V.) lehetne jól el­ültetni. Maga a tornaterem, amely egyszersmind az intézet nyilvános ünnepélyeinek is a színhelye és így dísztermül is szolgál, már akkor kicsiny volt, amikor készült, de ép­pen azért építették úgy, ahogyan van, hogy később m­egn­agyobbítható legyen. A vonatkozó terveket, rajzokat és a kiírási munkálatokhoz szükséges dolgokat Kappéter István mérnök elkészítette, figyelembe véve az el­nökség által­ támasztott kívánságo­kat és az anyagi lehetőségeket. Az­­a megoldás látszik ige­n cél­szerűinek, hogy toldassék meg a je­lenlegi tornaterem a déli végén mintegy 5 méternyivel. A már meg­állapodott falazatú régi tornaterem fölé pedig toldalékként építtessék meg úgy az első, mint a második emelet, miáltal az iskola hozzájut a szükség­es további helyiségekhez­, sőt 2—3 célszerű átrakással az eddi­gi helyiségek jobb kihasználása is megoldható lesz s megfelelőbb elhe­lyezéshez jutnak az osztályok, szer­tárak, könyvtárak stb, és létesül egy második hittanoktatási terem is. Mindezeknek a hozzávetőleges költségéül 30—35.000 P irányozta­ lett elő, amelynek fedezetéről gon­doskodott az elnökség. A témate­­rm megnagyobbításához az Orsz. Testnevelési Tanácstól kérnek se­gélyt. A többi költséget a "meglevő alapokból veszi igénybe az Egyesü­let, úgyhogy a vámtól később kiutalandó segélyekből ezeknek az alapoknak fogják visszafizetni az igénybevett összegeket. Az előterjesztésiek értelmében ki­mondott határozat szerint a vonat­kozó árlejtési kiírást mielőbb köz­zé kell tenni, még­pedig ápr. 30-i lejárattal és abban azzal, hogy a kész épülettoldást ezévi jún. 1-től aug. 25-ig el kell készíteni. A pályá­zaton csak somogy megyei generál vállalkozók vehetnek részt, kivéve a központi fűtőberendezést, amelyre nem somogyiak is pályázhatnak. Az építés körüli ügyek intézési jogát ráruházták egyébként egy épí­tési bizottságra, amelynek tagjaiul kiküldötték a tisztikaron kívül a választmány alábbi 10 tagját: dr Berger Samu, dr Biczó Ferenc, dr Császik István, Czanyó László, Ssák Lajos, Königsberg Dezső, dr Pongrácz Károly, Rózsa János, Si­poss Kálmán, dr Thüry Zsigmond. Az építési munka ellenőrzésére pedig­ felkérték Andorka Gyula mű­szaki tanácsost. A jelek szerint a fenti bizottság már májusban dönteni fog az épít­kezés vállalatba adása felett. A szabott árak bevezetését ajánlotta Vértes Emil a kaposvári kereskedőknek Kedvező volt ez elmúlt év kereskedelmi mérlege.­­ Megemlékezés a kormányzó szolnoki beszédéről. Az OMKE vezérkara vasárnap este újból ellátogatott Kaposvárra. A Kereskedők Egyesületében tájé­koztatták a város kereskedő társa­dalmát a kereskedelem aktuális kérdéseiről. A tájékoztató esten dr. Kapos­váry György polgármesterrel az élén és­ a kereskedővilág tagjain kívül megjelentek mindazok, akik a gazdasági kérdésekkel foglalkoznak s érdeklődéssel fordulnak a közgaz­dasági kérdések felé. Fonal Filmos üdvözölte a ven­dégeket s a helybeli közéleti fér­fiakat. Elsőnek Vértes Emil alelnök szólt s rövid visszapillantást vetett az elmúlt év kereskedelemtörténetére és keserűen festette a kereskede­lem sivár jövőjét, amely vigasztalan az álszövetkezetek elszaporodása s az állami monopóliumok mind szé­lesebb méretű kiterjesztése miatt. A csüggedésnek — mondotta — azonban nem szabad úrrá lenni a kereskedő társadalmon, külkeres­kedelmi mérlegünk, kedvező kivi­telünk olyan eredményt ért el, ami­lyenre az önálló magyar vámterület megszületése óta nem volt példa. Magyarország, mint agrárjellegű ország a mezőgazdaság életképessé­gétől függ s a kereskedővilág nem irigyli a mezőgazdaság konjunktúrá­ját, csak azt kifogásolja, hogy a mezőgazdasági exportból­ mindjob­ban kiszorítják a kereskedelmet. A kereskedelmet pedig nem szabad s nem lehet kiszorítani az exportból, mert a javak értékesítésénél a ke­reskedelem pótolhatatlan. A kereskedővilág most is, mint a múltban, csak egyet kér a kormány­tól, engedje dolgozni s az adókive­tésnél vegyék figyelembe azt, hogy a kereskedelem a normális viszo­nyok forgalmához mérten egyhaz­

Next