Uj-Somogy, 1938. április (20. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-01 / 73. szám

Ma L .: Keresd a kirakatot!á — a Széchenyi-téren és a Fő-utcában! XX. évfolyam, 73. (5505) szám, ára 30 fillér. Kaposvár, 1938. április 1., péntek. Sserkentéség és kisdédiratsk­ KAPOSVÁR, SONTHÁSSY-UTCA «. SZÁM. TELEFONSXAHI SS8, POLIT­­­K­A 1 NAPI LAP. Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND Előilletést éraki Efj SOr, *•— penge. * .Peggeüenség'-ge! együtt 1-80 peage hirdetések Ara­mllUméSereoronként 10 fill., »Ovegré*. ben U­Hl) Elpárolgott szerelemért a vádlottak padjára A mai nap eseményei. A képviselőház mai ülése.­ A képviselő­ház mai ülését 10 óra után néhány perccel nyitotta meg Sztramyavszky Sándor elnök és be­jelentette, hogy Temple Rezső in­dítványt nyújtott be a 8 órá­s ülé­sek bevezetésére. Az indítvány fe­lett holnap határoz a Ház. Ez­után áttértek a titkos választójog-­­ról szóló törvényjavaslat tárgyi ala­pára, amelyhez elsőnek Melzier Ká­roly szódtatt fel. Hangoztatta, hogy a m­agyar nép nem forradalmi lel­kületű s nem kell attól félni, hogy a titkosság révén kicsúszik a ve­zetés a középosztály kezéből. A zsidókérdés, mondotta, nem­ új ke­lém­, mert Prohászka Ottokár már 10 évvel ezelőtt sürgette annak ren­dezését. A javaslatot n­em fogad­ta el. Gr. Széchenyi György ki­jelentette, hogy bár a javaslat mel­­let­t iratkozott fel, mégsem hallgat­hatja el kifogásait. Szóvá tette azt a defétizmust, amely a nemzet so­rait bontja még s ma már a had­seregbe is befér­között, holott a hads­­eregnek napi politikával nem sza­badna foglal­k­oznia. Gr. Festetics Sándor és v. Csicséry Rónay Ist­ván tiltakozott gróf Széchényi György megállapítása ellen. A kormány megnyugtató intézkedéseket tesz a rém­hírek elfolytására. A "Nemzeti Egység Pártja ma délután pártértekezletet, tart, me­lyen foglalkozik az utóbbi idők hisz­térikus rémhíreivel. A kormány köréből származó értesülések sze­rint a miniszterelnök, vagy a bel­ügyminiszter nagyfontosságú kije­lentést tesz a rémhírterjesztés el­fojtására t­eendő intézkedése­krő­l. Válság a kereszténypártban Ernszt Sándor levelet írt gróf Széchenyi Györgynek, hogy mivel több alkalommal ellentétbe került a saját pártja programjával, nem tartja-e szükségesnek a konzekven­ciák levonását? A hírek szerint gr. Széchenyi György kilép a keresz­ténypártból. Ottó királyfi belga állam­­polgár lesz. Miután a német­­események miatt Ottó királyfi res­taurációs törekvé­sei végleg meghiúsultak, elhatároz­ta, hogy fel­veszi a belga á­l hán pol­­gárságot. Példáját követi több Habs­burg főherceg is. Kormányválság Párisban. A második­ Bhim-kormány meg­ingott. A kormány lemondása hol­napra várható. Az új kormány a­­ nemzeti összefogás kormánya lesz. ’ Barcsay Ákos a szeretet hatal­­má­val kormányozta Bihar megyét A Bihari Hírek búcsúja a távozó főispántól. A »Bihari Hírek« legutóbbi szá­ma a következő meleg sorokban búcsúzik Barcsai­ Ákos főispántól: Mindössze néhány hónapig mun­kálkodott körünkben, azonban ötö­vnél idő alatt is közel, férkőzött a szívünkhöz, mert amit tett, abban jogáig és igazság érvényesült. Nem a hatalom szeretőjé­vel, hanem­ a szeretet hatalmával kormányozta a gondolaisra bízott vármegyét, szív­ügye volt a vármegye minden ügye s mindig helyén tudta alkalmazni nemes megnyilatkozású erélyét és segíteni kész jóságá­t. Komoly­an fóg­ta fel szolgálatát, mindent ismer­ni, látni, tudni akart és pedig az­ért, hogy saját tapasztalataira tá­maszkodva, alkossa meg munkás­sága programját s aknázza ki a lehetőségeket, a maga energiáját s a legmegf­elelőbb formában elégítse ki a vármegye lakosságának szük­ségleteit. Néhány hónap alatt is értékes eredményeket produkáló munkájában nagy­ segítségére volt az a támogató szeretet, amely irán­ta a legteljesebb bizalom formá­jában már ideérkezésekor megsnginlt­­vámolt s az az impozáns közigaz­gatási szaktudás, amely az alkotó munka gazdag ígéretét rejtette ma­gában. Az az ember volt a bihari köz­ügyek élén, aki egyik kezében a szívét hordozta fáklyaként, a má­sik kezében pedig az akarat és erélyiesség energiáját. Volt szíve a megértéshez, szeme a meglát­ásához s erélyie ahhoz, hogy amit jónak és szükségesnek látott, kereszt­ü­l­­­vigye. Erős volt, d­e nem volt erő­szakos, volt hatalma, de nem volt hatalmaskodó. Túll átolt a kicsiny ügyek szűk perspektíváján s szin­te személytelenül ál­­ol­t a megyei élet középpontjában, hivatása, a mai magyar élet szükségleteinek tiszta felismerésében. Mint kormá­nyának hív szellemű dignitariusa, az alkotó összefogás politikáját munkálta s minden igyekezetével: •azon volt, hogy Bihar vár­megye ételét nyugodik­ tegye s a köz min­den erejét, érdeklődését a tényle­ges köz­ügyekre irányítsa. Főispáni munkája minden rövidsége mellett is eredményekben s éppen ezért ígéretekben is­­gazdag volt, termé­szetes tehát, hogy most, amikor magasabb érdekek, a Kormányzó Úr és a kormány bizalma más­hova szólítja tőlünk, távozását min­denki fájlalja s felette minden­ki veszteséget érez. r TrMW Nyimanyivtfwi keretek között rendezte hezeezredünk az ezrednapot Krisanich Andor őrnagy nagyhatású beszédet mondott. A Nagy Lajos király 6. honvédi­­gyalogsezred csütörtökön rendezte ezrednapját, hogy áldozzon a ka­tonai erényekkel megáldott Nagy Lajos királyunk és az előd, a es­és Mr. 44. gyalogezred emlékének. Szerdán este zsenés takarodó volt, csütörtökön délelőtt a honvédtisz­­tikar és legénység fele­kezet szerint istentiszteletein vett részt. A 44-es emlékmű megkoszorúzása d. e. 11 órakor volt, fényes katonai ünnep­ség keretében, amelyből, kivette ré­szét a polgári társadalom is. A megjelentek közt ott volt: Weis­senbach Iván gró vmi főjegyző, dr Lehoczky Brúnó h. polgármes­ter, Takács Bél­a ev. lelkész, Penisy Zoltán tüzéralezredes, dr Ka­posy János v. aljegyző, Laspczig Imre,­­ Strinovich Vilmos és Sauerwald­­ Emil ny. ezredesek, Bodoky Ká­roly és Császár István kis rendőral­ezredesek, dr Szörényi Jenő rend­őrkapitány, Hajnal György rend­­őrfőfelügyelő. Szerémy Emil repülő­­térparancsnok, a honvéd- és ősremnd­­őr­tisztikar telj­es számban s a pol­­gári előkelőségek közül sokan má­sok. Pontban 11 órakor jött a kato­­nazenekarral a díszszázad, Áprily László százados parancsnoksága­­alatt. A díszszáz­ad a 44-es em­lékművel szemben helyezkedett el, jobbiszárnyon a zenekar, az arcvo­­n­al előtt az ezredzászló. Pár pere­céel később érkezett meg v. Tallér Gusztáv ezredes, ezredparancsnok báró Heim Géza ezredes, h. ezred­parancsnok és segédtisztje kíséret­­ében és ellépett a remek dísz-­ század előtt. A honvédzenekar a Himnuszt intonálta és Tallér ez­redes nemzetiszínű szalaggal dí­szített hatalmas koszorút helyezett el; az emlékmű talapzatán az alábbi szavak keretében: — A Nagy Lajos Mrály 6. hon­­véd gyalogezred az éle­tezred hőssi halottainak tisztelettel és kegyeléi­től« A ko­szorúletétel és a megemlé­kezés megható pillanatai után a díszszázad pompás díszmenetben von­ult el az emlékmű. Tallér Gusz­táv ezredes, a tisztikar és a meg­­szerk­ent előkelőségek előtt. Az emlékműnél­ lefoly­t lélekeme­lő ünnepség a Baross-­lak­tanya ud­varán folytatód­ott, ahol díszszem­le volt, amelynek során Krimnich Andor hon­védő maga,­ az alábbi gyö­nyörű beszédet intézte a katonák­hoz: Katonák! — Hatos bakák ünnepnapja van ma! — Ezredünk — Kaposvár h­ázi­­ezre­­e — a volt 41. gyalogezred­nek utóezrede, a Nagy Lajos Mu­rály nevét viselő 6. honv. g.­ e. tartja ezrednapját ma. — ünnepelünk, hogy e nation megemlékezzünk elődeinkről és így a múltból merítsük azokat az eré­nyeket, amelyek szükségesek egy szebb, egy jobb jövő eléréséhez, mely után már két évtized óta va­gyunk. Azért állok most itt előttet­­ek, hogy a mai napon ne csak ünnepeljünk, hanem tanuljunk is és így megtudjuk, hogy ő is volt Nagy Lajos király, akinek nevét ezredünk viseli. És ha már tudjuk, hogy ki volt ő, úgy a második kérdés, ami­re felél­ni fogok, az lesz, miért is tartjuk éppen ezen a napon — március 31-én — ezrednapunkat. Figyeljetek hát jól! — Nagy Lajos király ezelőtt 600 évvel 40 éven át volt hazánk ural­kodója. Minket katonákat hadve­zéri teh­etségei és sikerei érdekel­nek és így tudnunk kell, hogy­ egész életét hazánk felvirágoztatá­sára és naggyá fejlesztésére szen­telte. Az ő uralkodása alatt vol­t országunk a legnagyobb — három tenger mosta akkori határ­ait. — Hadakozásai során a litvá­nok éllen vívott harcokban 1352 március 31-én, egy roham alkal­mával fején súlyosa­n megsebesült. Ennek a napnak emlékére tartjuk e napon ezredünnepünket. — Kérdem én tőletek 6-os ba­kák, kik voltak azok a vitézek, hősök, akik Nagy Lajos királyunk oldalán megvédelmezték és nagg­­gyá tették hazánkat? A h­­ősapártok voltak ők, akik jól tudták és átérezték, hogy a ha­

Next