Uj-Somogy, 1938. július (20. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-01 / 145. szám
IX évfolyam, 145.(5577.) szám. Ára: 10 fitter. Kaposvár, 1938. Julius 1., péntek. Keerkeratőség é.« UsdéMvatai ! POLITIKAI LAPI LAP. Elfill.eté.I Ar.ki ftPOSTÁR, KONTRÁBSY'UTCA C. SZÁM. , * ___ _ . „ , Egy fcrra *•— pengő. A „Függetlenség*-gel »gyott 1*80 pang* Felelős szerkesztő: TELEFONSZÁI 118. Dr. THURY ZSIGMOND K!Melé"* ár*««nn, «c« íré, »ben » du Az országos politika nagy napja Barcson. m^ßfmmß0ß0ßßßß0f0ßßßßßßßßßßttmßßt0ßßßßßßß/ißßßß0ßßßßßßMßßMßßßßtmmmmmmßßßßimßßßßßßßßßßßtmimmmm Somogy vármegye 10,000 pengőt szavazott meg a Horthy Miklós repülőalapra. A kisgyűlésen Barcsay főispán kegyeleten szavakkal búcsúztatta az elhunyt Sárközy György volt főispánt. Somogy vármegye törvényhatóságának kisgyűlése ma délelőtt 10 órától tartotta rendes havi ülését Barcsay Ákos főispán elnöklete mellett. Jelen voltak az előadókon kívül: gróf Jankovics Bésán József, gróf Hoyos József, dr. Matolcsy Sándor, dr. Császik István, dr. Meixner Emil, Tankovics János, dr. Berger Samu, Fischer Lajos, Magyary- Kossa János, lovag Biedermann László és vitéz Berkenyi Ede. Az elnöki megnyitó kapcsán a főispán bejelentette, hogy a múlt ülés üdvözlő táviratára Darányi Kálmán volt miniszterelnök, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyi, Bornemisza Géza iparügyi miniszter meleghangú köszönőlevelet intézett s megbízta őt a köszönetük tolmácsolásával. Ezután a kisgyűlés állva hallgatta végig Barcsay főispán kegyeletes megemlékezését az elhunyt Sárközy György nyug. főispánról. Indítványozta, hogy az elhunyt iránti tiszteletből 1 percig néma hallgatással emlékezvén, érdemeit a kisgyülés jegyzőkönyvében örökítsék meg s erről az özvegyet értesítsék. A kisgyülés az indítványt elfogadta. A tárgysorozatra áttérve, jóváhagyta a kisgyülés özv. Rumbach Gézáné által tett 4406 pengős alapítvány alapítólevelét. A vármegyei könyvtár kezelőjének és felügyelőjének összesen évi 1100 pengőt szavazott meg a kisgyülés. Jóváhagyta a kisgyülés Toponár utcai közvilágítását, Kaposvár és Gadács kötelező zászlószabályrendeletét. A kisgyülés a Horthy Miklós repülőalapra 10000, vitéz Gömbös Gyula síremlékére 500 pengőt szavazott meg. Jóváhagyta továbbá a kisgyülés Kaposvár ingatlan eladását Török Árpád részére. A terecsenypusztai elemi iskola építési ügyében hozott közgyűlési határozatot a főispán módosító indítványával fogadta el a kisgyűlés, a somogyi cserkészek nyaralására, a kaposvári Anya- és Csecsemővédő részére és a kaposvári Nemzeti Kaszinó támogatására 1000—1000 pengőt szavazott meg. Erős nemzet — boldog nép hirdette Tasnádi Nagy András, a NÉP elnöke Barcson. Imrédy Béla a magyar jövő nagy ígérete, mondotta Mayer János barcsi beszámolóján. — Válasz Eckhardt Tibor kaposvári 6 pontjára. — Barcsay Ákos főispán: Kövessetek bennünket, mi sohasem csapunk be benneteket. Barchs, 1938. júm. 29. Porfelhő kavarog a templom melletti kocsiúton s a vastag, nehéz por belepi a fákat, bokrokat, házak falát s elnyeli az előbb még látható átjelző oszlopot, amelyen csak e pár szó olvasható: ORSZÁGHATÁR 1.5 km. Ez a keskeny, hosszúkás, egyszerű szürke átjelző tábla Barcsragédiájának sírfelirata. Somogyország élérőlenedet kereskedelmi és gazdasági végvárának ez az országhatár a végzete, Trianon szülte ezt a végzetet is, miant oly sok csapást szerte az országba,.. Barcs azonban szembeszáll a végzettel s nem hiába folyik alatta a Dráva, lakói sok fuldoklót láttak az életöszömért küzködni, az egész falra a maga 8000 főnyi népével szinte egy emberként küzködtik a gazdasági válság hullámveréseiben. Barcs gazdasági megmentéséért fáradhatatlanul dolgozik Mayer János, a kerület országgyűlési képviselője, aki a határszéli gócpont minden baját, panaszát feltárja a kormány és más illetékes tényezők eljött és orvoslást kér és orvoslásit hoz. Péter és Pál napján újra eljött Mayer János a barcsiak közé, hogy ismertesse választói előtt a politikai helyzetet s beszámoljon a rábízottakkal való sáfárkodásról. Útjára elkísérte dr Tasnádi Nagy András, a NÉP elnöke, Barcsay Ákos főispán és Csizmadia András országgyűlési képviselő. Az Iparosszékház mozikert helyiségét ebből az alkalomból zsúfolásig megtöltötték a választók. Nemcsak barcsiak, hanem Kálmáncsai, szuloki, homokszentgyörgyi, aracsi, bakházai, erdőcsoksonyai, péterhidai gazdák is eljöttek a beszámoló megtartására. A székház bejáratánál magyamruhás leányok virágcsokrokat nyújtottak át a vendégeknek, akiket a rendezőség nemzeti zászlókkal bevont emelvényre vezetett. Előzően, a megjelentek szentmisén vettek részt, amelyet Barcs országos hírű dalköltő papja, Huber Gyula apátplébános, kormányfőtanácsos mondott. A Hiszekegy elimádkozása után Langmár Gáspár ny. alezredes, a helyi NÉP elnöke nyitotta meg a gyűlést, üdvözölve a megjelenteket! Mayer János ezután közel 1 órás beszédet mondott. Beszéde elején párhuzamot vont a háború előtti és háború utáni politikai viszonyokról . Az utóbbit súlyosbítja szerte a világon megindult őrült fegyverkezési láz, amely ellen nekünk,magyaroknak olykér kell védekeznünk, hogy mi is fegyverkezünk. Ellenségeink azért alkották meg Trianon szörnyűségeit, mert arra számítottak, hogy ebben a szűk börtönben az éhhalottra ítélt magyarság egymást marja s bevonulnak ide először rendcsinálás ürügye alatt, majd pedig fel is osztják maguk között ezt az országot. Ebbéli számításukban azonban csalódtak, Magyarország a rend, a béke szigete lett Középeurópában s tekintélye katonai erejének gyanat-skodásával együtt nőtt a hatalmiak szemében. A jövő útját tehát kijelölte a miuk, béke, rend, munka ésa hadsereg fejlesztése. Áttérve a belpolitikai kérdésekre, kegyeletes szavakkal emlékezett meg Gömbös Gyuláról, mint az új szociális szellemmel áthatott Magyarország alapjának lerakójáról. Gömbös Gyula és kormánya kezdte, a Darányi- és Imrédy-kormány folytatja a szociális kérdések tengernyi sokaságának megoldását. Mindhárom kormány tagjai felelősségük tudatában csak azt ígérték és azt valósították meg, amit az ország teherbíróképessége és viszonyai elbírtak. Bátran nyúltak olyan problémákhoz, amiélyeknek megoldása közel 100 év óta aktuális volt. Félmillió embert mentettek meg a gazdai adósságok rendezésével, a hitbizományi törvény megalkotássá- val megkezdték a nagybirtokrendszer fokozatos lebontását, a telecipit őssel ezreket juttattak földhöz, házhoz, az 1 szoba-konyhás lakások adójának elengedésével levették a terhet a kisemberek ezreinek váji járól, az OFB házhelyek és a FAKSz-kölcsönök ügyét rendezték, s a 65 éven felüli falusi szegény lak lakosságot nyugdíjhoz juttatták. A győri program keresztül vitele érdekében Imrédy Béla miniszterelnök (lelkes éljenzés) már aláírta az első 100 milliós megrendelst. Imrédy Béla a magyar jövő nagy, ígérete. (Újabb taps.) Olyan érték, akit irigyel tőlünk a külföld is Tudja nagyon jól, hogy előbb a falut kell megerősíteni, hogy a szociális Magyarország erős pilléreken nyughasson. Ezért szavaztatta meg a zsidótörvényt, a szesz törvényt, hozza be a családi bérrendszert, folytatja a falusi kislakásépítési akciót, és emelte fel a mezőgazdasági hitel kereteit. A nemzet — emelte fel szavát Mayer János — vezére Horthy Miklós kormányzó (Lelkes, percekig tartó taps, a közönség állva tapsol, ezt az építő szociális munkát helyesli, mert bizalmával ajándékozta meg az Imrédy-kormányt. A falu népe is fogadja szeretetébe, bizalmába az Imrédy-kormányt, mert nem akar jelszavak után futkosni, mivel jól tudja, hogy minden reformkísérletezés a falu bőrére megy, jelszóból pedig nemléle jólétet teremteni. A tapssal fogadott beszéd után dr Tasnádi Nagy András országgyűlési képviselő állt szólásra és te vezetőjében a Tiszántúl népének üdvözletét tolmácsolta a barcsi kerület népének, amiért Mayer Jánost küldte a parlamentbe. A NÉP országos elnöke ezután párhuzamot vont Imrédy Béla debreceni és Eckhardt Tibor kaposvári beszéde közt. Imrédy Béla miniszterelnök a Tiszántúl 45.000 gazdája előtt hirdette Debrecenben, hogy kormánya keresztyén, nemzeti és szociális programot vall és valósít meg. Jól tudja, ha a mai jelszavas világban minden talpalatnyi földet felosztanának a földi népe közt, akkor is kevés föld’ jutna minden emberre. Nem elegendő a földosztáson lovagolni, mert a földi egyedül még nem boldogít, azért meg is kell dolgozni. Imrédy Béla egyetértést, megértést hirdetett Debrecenben. Hirdette, hogy keresztyén, nemzeti és szociális érzés hassa át a nemzetet, amelynek nincs szüksége vezérekre, mert nélkülük is lehetünk hazát szerető, jó magyarok. Ellenben szüksége van a népnek jó bekötőutakra, egészséges ivóvízre, orvosra, fejlett mezőgazdasági kultúrára. Sztranyovszky Sándor földművelésügyi miniszter Debrecenben bejelentette, hogy a kormány a 20 pengős búzaárból nem enged, de ehhez az is szükséges, hogy a gazdák aratás után ne dobják azonnal