Uj-Somogy, 1938. augusztus (20. évfolyam, 172-195. szám)

1938-08-02 / 172. szám

2 W­SGMÖS» 1988. ap­asztus 2. Nyári takarók Kerti abroszok Fürdőcikkek Lőw Divatházban 19112 KAPOSVÁR, FŐ-U. 21. „TAKARÉKOSSÁG“ TAGJA tapsvihar tört ki, mégpedig azért, mert a szerencsés autóbaleset má­sik hőslelkű sérültje, Stephaich Pál alispán is megjelent az emelvé­­­nyen s az afeletti nagy öröm taps­viharban tört ki, hogy a főispán­nak egyelőre félbe kellett szakíta­nia megnyitó beszédének szavait. Majd bejelentette a főispán, hogy a legutóbbi megyegyűlés óta mi­lyen személyi változások állottak elő a törvényhatósági bizottság sze­­mélyösszetételében (a megüresedett helyekre történt behívásokat­­la­punkban már ann­ak idején közölt­ Napirend előtt. A tárgysorozat előtt Barcsay fő­ispán hivatkozva v. Imrédy Béla miniszterelnöknek a Szent Istvánn­­év megnyitása alkalmával elmon­dott beszédének egyik mondatára, aki lerakta a magyar nemzeti ál­lam és az ősi vármegye alapját Kifejtette, hiogy Árpád csak megé hódította ezt az országot, de ál.hu már itt Szent István Alapított aki a kereszténység nagy lelki közös­­ségébe állította be az addig törzs­­rendszeren felépített, kallandokat kedvelő lakosságú államot. Vezér és­­apostol volt egy személyben, aki nem könnyű feladatot vállalt ma­gára, de azt a keresztény egyház segítségével diadalra vitte. Csodála­tos egyénisége még az idegenajkú keresztény papokat is lelkes ba­rátaivá tette a magyarságnak, s azokkal együtt, közösen végezve­ a nagy munkát, Krisztus szellemét honosította meg a magyar állam területén,, ő maga bíró, katonai p­a­­­rancsnok, kegy­úr és jóformán min­­den volt egy személyben, aki az ország belső berendezkedésének alapjait is lerakta, amikor az ál­lam területét vármegyékre osztot­ta és nemcsak a világi közigaz­­gatás ellátásáról gondoskodott, ha­­nem felismerte az egyházi szolgá­­­lat jelentőségét és megfelelő anya­giakkal nyújtott lehetőséget a papi hivatás ellátására és az egyház alap­jainak megerősítésére. Nagy figyelemmel és érdeklődés­sel hallgatott és ,közben a tetsző éljenzéstől megszakított fejtegetését azzal fejezte be, hogy Szent István személye legyen áldott minden be­csületes magyar előtt. Taps és éljen zúgott fel, majd napirend előtt Szentiványi Béla lazd­ főtanácsos, a kegyesrendi ura­dalmak jószágkormányzója szólalt fel, aki Szent István elgondolásait pszichológiai miliőbe állítva, azt vi­lágította meg, hogy mily kegyetlen tragédia jegyében hajtotta végre an­nak idején Szent István király az ő nagy, jövőbelátó elgondolásait, épú­gy, mint ahogy minden magyar akarás, minden sorsdöntő fordulat azóta is ezer éven át a legkegyeth­lenebb tragédia jegyében állott. Ily tragédia volt magának a kis ma­gyarságnak a nagy germánság és a nyugati szl­ávság­­közé való beéken­­ődése és ütköző ponttá válása. Már si­k ilyen tragédia volt a magyan­yagnak e mai hazában átélt első száz éve alatt a különböző törzsek­kel való küzdelme, amelynek kö­vetkeztében okvetlenül el kellett volna pusztulnia ennek­­a nemzet­nek, ha nem lett volna Szent Ist­vánja, aki előrelátással bevezette a nemzetet a­­keleti kereszténység kultúrközösségé­be. Az is egyik tra­gikum volt, hogy amikor a ma­gyar földön meghonosított kereszt­­énység még elég gyenge lábakon állott, hiszen a Koppányo­kkal, V­at­illákkal és Vazulokkal a pogányság elfojtása érdekében kellett küzde­nie, már az elé a nagy kérdéss elé állíttatott, hogy Ny­ugathoz kell be csatlakoznia, vagyis Róma keresz­ténységét meghonosítania, vagy p­e­dig keleten, Bizáncban találja-e meg kereszténységének központját, noha az új hitet már azért is gyű­lölték ősapáink, mert abban a gers­­mánság idegen szellemét látták. Ta­lán legnagyobb tragikuma volt azonban Szent István életének az, hogy fia és trónjának leendő örö­köse, Imre herceg elhunyt és hagy gondot okozott az elöregedett ki­rálynak, hogy kire hagyja a trónt, ki fogja az általa meghonosított nyu­­gati kereszténységet megtartani és megerősíteni. Megállapította végül fejtegetései során, hogy­ Szent István az egyet­­emes magyarság szemével nézve is, mindenkor érték fog maradni és meggyőződése, hogy a nagy ki­rály Szent Jobbjának 900 év utáni országjárása a modern stoppányo­­kat, a modern lázadókat­­le fogja törni és a telkekből ki fogja ir­tani a ködös problémákat. Végül azt­­kívánta, hogy Szent István szelleme az újabb magyar ezredéven át is legyen ennek az­ országnak vezérlő csillaga. Nagy taps. A napirend. Az alispán évnegyedes jelentését dr. Weissenbach Iván főjegyző ja­vaslatához képest felolvasottnak te­kintette a közgyűlés. Az ehhez tör­ténő hozzászólások során elsőnek Inkey Pál báró emelkedett szólás­ra, aki az egész megyegyűlés nl­­­vében szükségét látta, hogy kife­jezésre juttassa, mennyire örvend a törvényhatósági bizottság min­den tagja annak, hogy Barcsay fői­ispán és Stephaich alispán arány­lag szerencsésen kerültek ki abból az autóbalesetből, amelynek vasár­nap áldozatai lehettek volna. (Óri­ási tüntető taps és éljenzés f­ej­ez­­­te ki a szónok szavaival való egyelt­,­értést.) Majd még azt kívánta Inkey báró a törvényhatóság részéről, hogy az alispán leánya is mielőbb felépül­jön a vasárnapi autóbaleset követ­­kezményeiből. (Amikor a jelenvol­tak e szavaknál is zúgó éljenzé­sr­ben törtek ki, a mindenki által keményszívűnek ismert Stephaich alispán könnyeket törölt szemei­ből, részben a törvényhatóság sporo­­án megnyilatkozása következtében, részben pedig rajongásig szeretett leányának szerencsétlensége miatt.) Stephaich Pál alispán,­­aki a bal­esettől kissé megviselten, sápadtan emelkedett szólásra, hálás köszö­netet mondott a törvényhatóság kedves szeretetéért. Majd a megyében dühöngő száj- és körömfájás kapcsán mutatott rá azokra az eredményekre, amelyek, a május 20-án megállapított jár­vány következtében az ő kérésé­re már május 21-én mutatkoztak abban a formában, hogy Kunder Antal, dr Wünscher Frigyes és gr. Somssich Gyula a kért intervenciós vásárlásokat megkezdték és azok folytatásával a járványtól veszé­lyeztetett hízómarhaáll­ományunk­­nak százait vásárolták fel és men­tették meg. Utalt arra, hogy a jár­vány veszé­l­ymentesebb kiállására igen­ jónak bizonyult a ReconvaLes,­­pen-szérum, mert az ezzel beoltott állatoknak minimális százaléka halt el. Ennek a szérumnak az előállí­tása azonban a megbe­tegedett ál­latok vérére van szükség, miért is arra kérte a m­egye bizottsági lán­gokon keresztül a vármegye egész gazdaközönségét, hogy a betegséges fertőzött állatok véréből megfelelő mennyiséget bocsásson az állató­ro­vasok rendelkezésére. Ezek után az alispáni jelentést egyhangúlag tu­domásul vette a közgyűlés. Majd a különböző miniszteri le­iratokat vette tudomásul a közgyű­lés azzal, hogy v. I­mrédy minisz­­­terelnököt, v. dr Keresztes-Fischter belügyminisztert és Sztranyovszky földművelésügyi minisztert hivatal­á­balépésük alkalmával felirattal üd­vözli a vármegye. A megye szervezési szabályren­­deletét annyiban módosították, hogy a 10 szolgabírói állás helyett 11.-et rendszeresítettek, megfelelő kor­m­­ányengedély alapján. A nyugdíjazás folytán me­gürese­­dett vármegyei árvaszéki elnöki ál­lásnak választás útján Való betöl­­­tése során gr. Bethlen István is szerepet kapott­­ a kijelölő bizott­ságban, amely rövid tanácskozásá­nak eredményekép mindkét érd­e­­mes pályázót, úgymint dr Siposs György tb. főjegyzőt és dr Krieger Pál h. árvaszéki elnököt jelölte. A titkos szavazás során 287 szavazat adatott le, a 284 érvényes szava­­zatból 164 esett dr Siposs György­ié, 120 pedig dr Krieger Pálra,­ így az elnöklő főispán dr Siposai Györgyöt jelentette ki 44 szavazat­­többséggel megválasztott árvaszéki elnöknek. A 3 üresedésben levő szolgabírói állásra rendelte el ezután a főist­­pán a szavazást, amelynek során dr Brokes Pál 221, dr Kiss Miklós 211, dr Veress László 164, dr Pet­czel László 96 szavazatot kapott. Az eredmény kihirdetése után a megválasztott tisztviselők letették az esküt, majd a főispán sorra kezett­­fogott velük. A megválasztott tiszt­viselők nevében dr Siposs György árvaszéki elnök mondott köszöne­tet a megválasztásáért és ígéretet tett, hogy a törvényhatóság bizal­mára méltók lesznek. Gróf Bethlen István és Kisiván János lemondott a közigazgatási bi­­­zottságban viselt tagságáról. He­lyükbe dr Zsobrák Jánost és Eger- Szegi Sándort választották meg. A központi választmány tagjai lettek. Rendes tagok: Bánó Iván, dr Berger Samu, Szentiványi Bé­la, Hertelendy Miklós, gróf Hlof­f­yos József, dr Csorba Sándor, vitéz Igmándy-Hegyessy Iván, dr. Inkey József, Léhner Vilmos, dr Matol­­csy Sándor, dr Császik István, dr Kenesztury Lajos, Márffy Elemér, Magyary Kossa János, dr Meißner Emil, dr Meszlényi Zoltán, dr Ni­­csovics Sándor, Kacskovics Gyu­­la, Sinárdi Somssich Miklós, Tanu­kovics János, dr. Weissenbach Iván Boronkay Lajos, vitéz Verhás Je­nő, Szecsődi Gábor. Mentőszekrény­felszerelések cséplőgéphez legelőnyösebben szerezhetők be Aczél Dezső HATTYÚ drogéria és látszerészeti szak­­ü­zletében 19093 Kaposvár, Fő­ utca 18. Alapítási év: 1902.­­ FON­A­ VILMOS kézműárukereskedő KAPOSVÁR, FŐ-UTCA 24. üzlet 717. Telefon: Laká­­m MENYASSZONYI KELENGYÉK beszerzési forrása.­­ A nagy aranyéremmel kitüntetett­­. Gyopár* fehérnemű anyag állandó raktára. Ek­krai az erlett Iskola-anyagok állandóan kaphatók. Iaganyagok, gyapjúszövetek, selymek, műselymek, dilindil­­anyagok, továbbá Goldberger­­­itsi­mosóáruk. Ibos szőlőgazdaság Badacsony borárai: 11 Badacsonyi asztali bor P 110 11 Badacsonyi pecsenyebor 120 II válogatott Badacsonyi bor 160 II IMMis édescsem­egebor P'80 11 Badacsonyi kéknyelű P 2­00 11 Badacsonyi Auvergnas P 2­00 Üvegbetét 30 fillér. Egyedárusító: BADACSY FŰSZER-, CSEMEGEÜZLET KAPOSVÁR Fő- és Tallián-utca sarok. Telefon 438 Valódi Salgó hegyi málnaszörp 19101 1 kg. 184 P.

Next