Uj-Somogy, 1938. szeptember (20. évfolyam, 196-220. szám)
1938-09-01 / 196. szám
XX. évfolyam, 196. (5628.) szám. Ara: 10 fillér. Kaposvár, 1938. szeptember 1., csütörtök. MroraOTHMOT Ilii ■ MII II«■!!■■ ■■ II ■! ■■■■■■ I — I ■! Wll IIII ■Will............................IL— Szerkesztőség és kiadó hivatal KAPOSVÁR, KONTRÁBEY-UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁM: 128. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Dr. THÚRY ZSIGMOND. Előfizetési árak: Egy hóra 2'— pengő. A „Függetlenség“-gel együtt 3— pengő. Hirdetések ára millimétersoronként 10 üilt., szövegrészben 10 till. Berlin után. Az immár ismét hazatért és tüntető meleg szeretettel fogadott kormányzói pár nemrég lezajlott németországi látogatása alkalmával tudvalevőleg Hitler birodalmi vezér és kancellár díszebédet adott a berlini új kancellári palota nagytermében. Államfők és államférfiak vendéglátogatása alkalmával ugyanis immár szabálynak tekinthetjük azt, hogy olyan nyilatkozatok, amelyekből a közvélemény két államnak egymáshoz való viszonyára, ennek a viszonynak további alakulására, fejlődésére, szilárdulására és magának a vendéglátásnak politikai jelentőségére vonatkozó következtetéseket vonhat le — fehér asztalnál, pohárköszöntők formájában hangzanak el. Ezért figyelt most is egész Európa — legelsősorban pedig a sajtó — arra a pohárköszöntőre, melylyel Hitler birodalmi vezér és kancellár üdvözölte vendégeit és a válaszra, amelyet Horthy Miklós kormányzó — ugyancsak pohárköszöntő formájában — adott. A Berlinben elhangzott államfői pohárköszöntők úgy Németország, mint Magyarország szempontjából teljesen megfeleltek annak a várakozásnak, amelyet a két ország közvéleménye a mostani németországi eseményekhez, jelesen Horthy Miklós kormányzónak látogatásához fűzött. A pohárköszöntők hangja époly meleg, szívélyes és őszinte volt, mint a fogadtatás, amelyben a vendéglátó Németország a magyar államfőt és hitvesét, nemkülönben a velük együtt német földön tartózkodó magyar államférfiakat részesítette. Mindkét beszéd egyöntetűen utalt azokra az ősrégi kapcsolatokra, amelyek Szent István koráig nyúlnak vissza, tehát történelmiek és a magyar és német népet szorosan fűzték egymáshoz. Hitler vezér és kancellár külön hangsúlyozta ezeknek a történelmi kapcsolatoknak a jelentőségét éppen most, amikor — így mondotta — mint szomszédok megtaláltuk végleges történelmi határainkat. Mindkét beszéd utalt a közös küzdelmekre, amelyek a világháború harcaiban erősítették meg a két nép közt fennálló régi barátságot és ugyancsak mindkét beszéd utalt arra a szoros együttműködésre, amelyet a két ország a baráti Olaszországgal együtt fejt ki a méltó és igazságos béke megteremtése és biztosítása érdekében. Nemcsak Európa, hanem bizonyára az egész világ közvéleménye különös súlyt fog találni Horthy Miklós kormányzó pohárköszöntőjének a békés, építő munkára utaló mondatában. Magyarország kormányzója nyíltan és őszintén beszélt arról, hogy minket, magyar Somogyvármegye Kisgyülése tevagyta az utcai bódék lebontására vonatkozó képviselőtestületi határozatot. Szabályrendeletet készíttet a vármegye a hordáriparról. Tovább folyik a községek telefonosítása. Somogy vármegye Törvényhatósági Bizottságának kisgyűlése ma, aug. 31-én tartotta meg szokásos havi ülését, nagy barcsal Barcsay Ákos főispán elnöklésével. Jelen voltak a választott tagok közül: gr. Jankovich-Bésán József, gr. Hoyos József, Somssich Miklós, dr Császik István, dr Matolcsy Sándor, dr Meixner Emil, dr Zsobrák János, dr Szentiványi Béla, Tankovits János, dr Kriszt Béla, Boronkay Lajos, Kacskovics Gyula, lovag Biedermann László, dr Berger Samu, Kammerer Ferenc és Szecsődy Gábor. A napirendre kerülő tárgyakat Stephaich Pál alispán javaslatával dr. Weissenbach Iván főjegyző, dr Bernáth Lajos aljegyző, dr Pridajka Ernő Valér tb. főszolgabíró és dr Csejdy László szolgabíró (aljegyző) terjesztették elő. Ezek során legnagyobb jelentőségű volt az a kaposvári vonatkozású ügy, amely a Kaposvár területén képviselőtestületihatározattal lebontásra ítélt utcai bódék meghagyása tárgyában — fellebbezés alakjában — került a Kisgyűlés elé. A három fellebbező érdekelt egyike azon a címen kérte bódéjának meghagyását, hogy azt magánterületen építette, nem pedig városi közterületen. Ezt a fellebbezést azért utasította el a Kisgyűlés, mert megállapítást nyert, hogy az illető árusítóbódét építési engedély nélkül állították fel. Mások azzal érveltek bódéjuk meghagyása mellett, hogy ők az engedélyüket már régen, még a rendezett tanácsú Kaposvártól nyerték. Ezeket a fellebbezéseket azzal az indokolással utasították el, hogy az engedélyük elnyerése alkalmával egyhónapi felmondás köttetett ki a lebontásra, míg a város képviselőtestülete most ennél rájuk kedvezőbb feltételt állapított meg a féléves felmondási határidővel, amely alatt más megoldásról jobban gondoskodhatnak, mint az eredeti egyhónapos határidő alatt tehették volna. Ennek folytán tehát az utcai árubódéknak egy félév elmúltával leendő lebontására vonatkozó képviselőtestületi határozatot — a fellebbezések elutasításával — jóváhagyta a vármegyei Kisgyűlés. Jóváhagyták még dr Gelencsér Ödön városi árvaszéki ülnök előlépését és Kapotsfy László munkaátalányát, utóbbit azzal a feltétellel, ha a kiutalandó pénzösszeg ténylegesen rendelkezésére áll a városnak. A továbbiak során még a vármegye területén örvendetesen szaporodó telefonállomások bekapcsolását (Bélavár, Heresznye, Kapoly), szabályrendeleteket, vadászterületbérleteket, illetményfelemeléseket hagyott jóvá a Kisgyűlés, továbbá egy vármegyei hordáripari szabályrendelet megalkotása céljából kiküldötte azt a bizottságot, melynek tagjaivá megválasztottak: Bíró István, Szentiványi Béla, Petracsek Béla, Oscsodál Ödön, Nádasdy Dezső, vitéz Verhás Jenő és Istvánffy Árpád törvényhatósági bizottsági tagok. Valamennyi ügy letárgyalása után az albizottságok kezdték meg tárgyalásaikat. Közel 30.000 ember hallgatja vasárnap a miniszterelnök országszerte nagy érdeklődéssel vért beszédét. A vasárnapi kaposvári gazdagyűlés megmozgatta nemcsak Somogy vármegye, hanem az egész Dunántúl gazdaközönségét. Az eddigi jelentkezések szerint vasárnap közel 30.000 ember hallgatja vitéz Imrédy Béla miniszterelnök beszédét, mely fontos lesz úgy kül- mint belpolitikai szempontból. A vasárnapi gazdagyűlésre vitákat és barátainkat a békés építő munka folytatására törekvő kívánság tölt el és ez biztos záloga annak, hogy népeink az igazságon alapuló béke nemes célját eredményesen követik s ezzel nemcsak saját, hanem az egész világ érdekeit szolgálják. Magyarország kormányzójának berlini pohárköszöntőjéből ismét világosan és félre nem érthetően olvasható ki a magyar népnek feltétlen békeszeretete, őszinte törekvése Európa és az egész világ békéjének hathatós és eredményes déliről közel 20.000 ember jön, vonaton, kocsin és gyalogszerrel. Kaposvár felkészülten várja a gazdagyűlésre érkezőket, úgyhogy emberi számítás szerint semmiben sem lesz fennakadás. Gondoskodás történt az óriási tömeg élelmezéséről, a gazdaközönség lovainak elhelyezéséről, nemkülönben táplálásáról. Az alábbiakban közöljük, hogy szolgálatára. De »méltó, igazságos és általános «békéről beszélt Hitler birodalmi vezér és kancellár is, amiből nyilvánvaló, hogy a magyar államfő németországi útja mindenekelőtt a béke érdekeinek szolgálatában állott. Ezt a szolgálatot Németországgal és Olaszországgal karöltve teljesíti Magyarország az egész kultúrvilág javára és számára. Magyarország célkitűzése a béke szolgálata. A célkitűzés jelentőségét ma fokozza az a tény, hogy békeszültségünket akkor hangoztatjuk ismételten és kifejezetten az kik és hol fogadják a kocsikon érkező gazdákat és az egyes útvonalakon érkezők fogatai hol nyernek elhelyezést. A kaposmérői és futai úton érkező szekereket a Kanizsai utcában a Maulhner-féle vendéglő előtt fogadja és gyűjti: Wlassics Miklós. Az összegyűlt szekereket turnusokban egy-egy bajtárssal a leegész világ felé hallható módon, amikor egyéb külpolitikai események a magyarság súlyát növelik és amikor a világsajtó azt állapítja meg, hogy Magyarországnak az európai államközösségben elfoglalt pozíciója megszilárdult. Éppen ezért joggal hihetjük és remélhetjük, hogy a berlini pohárköszöntők után az európai államok részéről fokozottabb megértéssel találkozunk és a baráti államokon kívül egyéb országok közvéleményében is illő méltánylásban részesül az őszinte magyar békepolitika.