Uj-Somogy, 1938. szeptember (20. évfolyam, 196-220. szám)

1938-09-01 / 196. szám

XX. évfolyam, 196. (5628.) szám. Ara: 10 fillér. Kaposvár, 1938. szeptember 1., csütörtök. MroraOTHMOT Ilii ■ MII II«■!!■■ ■■ II ■! ■■■■■■ I — I ■! Wll IIII ■Will............................IL— Szerkesztőség és kiadó hivatal­­ KAPOSVÁR, KONTRÁBE­Y-UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁM: 128. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Dr. THÚRY ZSIGMOND. Előfizetési árak: Egy hóra 2'— pengő. A „Függetlenség“-gel együtt 3­— pengő. Hirdetések ára millimétersoronként 10 üilt., szövegrészben 10 till. B­erlin után. Az immár ismét hazatért és tün­tető meleg szeretettel fogadott kor­mányzói pár nemrég lezajlott né­metországi látogatása alkalmával tudvalevőleg Hitler birodalmi vezér és kancellár díszebédet adott a ber­lini új kancellári palota nagyter­mében. Államfők és államférfiak vendég­látogatása alkalmával ugyanis im­már szabálynak tekinthetjük azt, hogy olyan nyilatkozatok, amelyek­ből a közvélemény két államnak egymáshoz való viszonyára, ennek a viszonynak további alakulására, fejlődésére, szilárdulására és ma­gának a vendéglátásnak politikai jelentőségére vonatkozó következ­tetéseket vonhat le — fehér asz­talnál, pohárköszöntők formájában hangzanak el. Ezért figyelt most is egész Eu­rópa — legelsősorban pedig a saj­tó — arra a pohárköszöntőre, mely­­lyel Hitler birodalmi vezér és kan­cellár üdvözölte vendégeit és a vá­laszra, amelyet Horthy Miklós kor­mányzó — ugyancsak pohárköszön­­tő formájában — adott. A Berlinben elhangzott államfői pohárköszöntők úgy Németország, mint Magyarország szempontjából teljesen megfeleltek annak a vá­rakozásnak, amelyet a két ország közvéleménye a mostani németor­szági eseményekhez, jelesen Horthy Miklós kormányzónak látogatásá­hoz fűzött. A pohárköszöntők hang­ja époly meleg, szívélyes és őszin­te volt, mint a fogadtatás, amely­ben a vendéglátó Németország a magyar államfőt és hitvesét, nem­különben a velük együtt német föl­dön tartózkodó magyar államférfia­kat részesítette. Mindkét beszéd egyöntetűen utalt azokra az ősrégi kapcsolatokra, amelyek Szent István koráig nyúl­nak vissza, tehát történelmiek és a magyar és német népet szorosan fűzték egymáshoz. Hitler vezér és kancellár külön hangsúlyozta ezek­nek a történelmi kapcsolatoknak a jelentőségét éppen most, amikor — így mondotta — mint szomszédok megtaláltuk végleges történelmi határainkat. Mindkét beszéd utalt a közös küzdelmekre, amelyek a világháború harcaiban erősítették meg a két nép közt fennálló régi barátságot és ugyancsak mindkét beszéd utalt arra a szoros együtt­működésre, amelyet a két ország a baráti Olaszországgal együtt fejt ki a méltó és igazságos béke meg­teremtése és biztosítása érdekében. Nemcsak Európa, hanem bizo­nyára az egész világ közvéleménye különös súlyt fog találni Horthy Miklós kormányzó pohárköszöntő­jének a békés, építő munkára utaló mondatában. Magyarország kor­mányzója nyíltan és őszintén be­szélt arról, hogy minket, magyar Somogyvármegye Kisgyülése tevagyta az utcai bódék lebontására vonatkozó képviselőtestületi határozatot. Szabályrendeletet készíttet a vármegye a hordáriparról.­­ Tovább folyik a községek telefonosítása. Somogy vármegye Törvényható­sági Bizottságának kisgyűlése ma, aug. 31-én tartotta meg szokásos havi ülését, nagy bar­csal Barcsay Ákos főispán elnöklésével. Jelen voltak a választott tagok közül: gr. Jankovich-Bésán József, gr. Hoyos József, Somssich Miklós, dr Csá­szik István, dr Matolcsy Sándor, dr Meixner Emil, dr Zsobrák Já­nos, dr Szentiványi Béla, Tanko­­vits János, dr Kriszt Béla, Boron­­kay Lajos, Kacskovics Gyula, lovag Biedermann László, dr Berger Sa­mu, Kammerer Ferenc és Szecsődy Gábor. A napirendre kerülő tárgyakat Stephaich Pál alispán javaslatával dr. Weissenbach Iván főjegyző, dr Bernáth Lajos aljegyző, dr Pridaj­­ka Ernő Valér tb. főszolgabíró és dr Csejdy László szolgabíró (aljegy­ző) terjesztették elő. Ezek során legnagyobb jelentőségű volt az a kaposvári vonatkozású ügy, amely a Kaposvár területén képviselőtes­tületi­­határozattal lebontásra ítélt utcai bódék meghagyása tárgyában — fellebbezés alakjában — került a Kisgyűlés elé. A három fellebbező érdekelt egyi­ke azon a címen kérte bódéjának meghagyását, hogy azt magánterü­leten építette, nem pedig városi közterületen. Ezt a fellebbezést az­ért utasította el a Kisgyűlés, mert megállapítást nyert, hogy az illető árusítóbódét építési engedély nél­kül állították fel. Mások azzal érveltek bódéjuk meghagyása mellett, hogy ők az engedélyüket már régen, még a ren­dezett tanácsú Kaposvártól nyer­ték. Ezeket a fellebbezéseket azzal az indokolással utasították el, hogy az engedélyük elnyerése alkalmá­val egyhónapi felmondás köttetett ki a lebontásra, míg a város kép­viselőtestülete most ennél rájuk kedvezőbb feltételt állapított meg a féléves felmondási határidővel, amely alatt más megoldásról job­ban gondoskodhatnak, mint az ere­deti egyhónapos határidő alatt te­hették volna. Ennek folytán tehát az utcai árubódéknak egy félév elmúltával leendő lebontására vo­natkozó képviselőtestületi határoza­tot — a fellebbezések elutasításá­val — jóváhagyta a vármegyei Kis­gyűlés. Jóváhagyták még dr Gelencsér Ödön városi árvaszéki ülnök elő­­lépését és Kapotsfy László munka­átalányát, utóbbit azzal a feltétellel, ha a kiutalandó pénzösszeg tényle­gesen rendelkezésére áll a város­nak. A továbbiak során még a vár­megye területén örvendetesen sza­porodó telefonállomások bekapcso­lását (Bélavár, Heresznye, Kapoly), szabályrendeleteket, vadászterület­bérleteket, illetményfelemeléseket hagyott jóvá a Kisgyűlés, továb­bá egy vármegyei hordáripari sza­bályrendelet megalkotása céljából kiküldötte azt a bizottságot, mely­nek tagjaivá megválasztottak: Bíró István, Szentiványi Béla, Petracsek Béla, Oscsodál Ödön, Nádasdy De­zső, vitéz Verhás Jenő és Istvánffy Árpád törvényhatósági bizottsági tagok. Valamennyi ügy letárgyalása után az albizottságok kezdték meg tár­gyalásaikat. Közel 30.000 ember hallgatja vasárnap a miniszter­elnök országszerte nagy érdeklődéssel vért beszédét. A vasárnapi kaposvári gazdagyű­lés megmozgatta nemcsak Somogy vármegye, hanem az egész Dunán­túl gazdaközönségét. Az eddigi je­lentkezések szerint vasárnap közel 30.000 ember hallgatja vitéz Imrédy Béla miniszterelnök beszédét, mely fontos lesz úgy kül- mint belpo­litikai szempontból. A vasárnapi gazdagyűlésre vi­tákat és barátainkat a békés építő munka folytatására törekvő kíván­ság tölt el és ez biztos záloga an­nak, hogy népeink az igazságon alapuló béke nemes célját eredmé­nyesen követik s ezzel nemcsak sa­ját, hanem az egész világ érdekeit szolgálják. Magyarország kormányzójának berlini pohárköszöntőjéből ismét világosan és félre nem érthetően olvasható ki a magyar népnek fel­tétlen békeszeretete, őszinte törek­vése Európa és az egész világ bé­kéjének hathatós és eredményes déliről közel 20.000 ember jön, vo­naton, kocsin és gyalogszerrel. Ka­posvár felkészülten várja a gazda­gyűlésre érkezőket, úgyhogy em­beri számítás szerint semmiben sem lesz fennakadás. Gondoskodás tör­tént az óriási tömeg élelmezéséről, a gazdaközönség lovainak elhelye­zéséről, nemkülönben táplálásáról. Az alábbiakban közöljük, hogy szolgálatára. De »méltó, igazságos és általános «békéről beszélt Hitler birodalmi vezér és kancellár is, amiből nyilvánvaló, hogy a magyar államfő németországi útja minde­nekelőtt a béke érdekeinek szolgá­latában állott. Ezt a szolgálatot Németországgal és Olaszországgal karöltve teljesíti Magyarország az egész kultúrvilág javára és számá­ra. Magyarország célkitűzése a bé­ke szolgálata. A célkitűzés jelentő­ségét ma fokozza az a tény, hogy békeszültségünket akkor hangoztat­juk ismételten és kifejezetten az kik és hol fogadják a kocsikon érkező gazdákat és az egyes útvo­nalakon érkezők fogatai hol nyer­nek elhelyezést. A kaposmérői és futai úton ér­kező szekereket a Kanizsai­ utcá­ban a Maulhner-féle vendéglő előtt fogadja és gyűjti: Wlassics Mik­lós. Az összegyűlt szekereket tur­nusokban egy-egy bajtárssal a le­egész világ felé hallható módon, amikor egyéb külpolitikai esemé­nyek a magyarság súlyát növelik és amikor a világsajtó azt állapítja meg, hogy Magyarországnak az eu­rópai állam­közösségben elfoglalt pozíciója megszilárdult. Éppen ezért joggal hihetjük és remélhetjük, hogy a berlini pohár­köszöntők után az európai államok részéről fokozottabb megértéssel ta­lálkozunk és a baráti államokon kí­vül egyéb országok közvéleményé­ben is illő méltánylásban részesül az őszinte magyar békepolitika.

Next