Uj-Somogy, 1939. január (21. évfolyam, 2-25. szám)
1939-01-03 / 2. szám
XXI. évfolyam, 2. (5730.) szám.ára: 10 félév. Kaposvár, 1939. január 3., kedd. Szerkesztőség és kiadóhivatal . KAPOSVÁR, KONTRÁSSY-UTCA 0. SZÁM. TELEFONSZÁMJ 128. POLITIKAI LAPILAP. Felelős szerkesztő: Dr. THÚRY ZSIGMOND. Előfizetési árak: Egy bóra 2— peogó. A .Függetlenség“-gel együtt «•— pengő. Hirdetések ára millimétersoronként 10 Illl., szövegrészben ISSn PROGRAMBESZÉD.Küldöttségek és magánosok egész sora tisztelgett a megye és a város első embereinél az új év alkalmával. Kaposvár város nemes tradíciói közé tartozik, hogy az új esztendő indulásakor a város legfőbb közigazgatási vezetőinél: főispánnál, alispánnál és polgármesternél a boldog új évet kívánók sorában megjelennek a test illetők képviselői, küldöttségei és magánosok. Természetesen az egyes főbb hivatalokban is megtartják ezt a szép és jó szokást. Alább azonban csak a főispánt, alispánt és polgármestert köszöntők tisztelgéséről számolhatunk be a következőképen: pont, hogy ilyen komoly férfiak kezében van a vezetés, mert Magyarországnak nem politikai álmodozókra van szüksége, hanem komoly, higgadt férfiakat kíván az ország. Előre nézni és bízzunk abban, hogy lesz teljes magyar feltámadás! Nagyon kedves meglepetés volt a főispán számára a kaposvári ref. egyházközség új lelkipásztorának, ikafalvi Farkas Béla dr-nak egy, 10-tagú küldöttség élén való tisztelgése. A küldöttség tagjainak sorában ott voltak: dr Matolcsy Sándor főgondnok, dr Magay Ferenc gondnok, továbbá a presbiterek közül ed’ Zsobrák János, Ravazdy György, dr Boross István, dr Sárközy László, vitéz Bartha Balázs, dr Páll Ferenc és dr Thúry Zsigmond. A szónoknak, Farkas lelkésznek köszöntő szavaira a főispán meghatottan válaszolt, hangoztatva a magyar katolikusság és protestánsság egységes munkájának, közös honépítő tevékenységének szükségét. Nagybarcsai Barcsay Ákos főispán: Magyarországnak nincs politikai álmodozókra szüksége... Az új év alkalmával nagybarcsai Barcsay Ákos főispánt a lakásán kereste fel a barátok és tisztelők egész serege, hogy a vármegye népszerű és nagy, közkedveltségnek örvendő főispánjánál kifejezésre juttassák jókívánságaikat. Barcsay Ákos főispán és neje a nagyszalonban fogadták az érkezőket, akikkel kedvesen elbeszélgettek. A vármegye tisztviselőkara báró Weissenbach Iván főjegyzővel az élen kereste fel a főispánt, akinek már előzőleg Stephaich Pál alispán is kifejezte újévi jókívánatait, nemkülönben a főispán is az alispánnak. Mivel testületi üdvözlés nem volt, a vármegyei tisztviselők egyenként fejezték ki jókívánságaikat a főispánnak. Testületileg legelőbb a NÉP kereste fel Barcsay Ákos főispánt. A NÉP vezetőségét Májay Dezső közjegyző, a NÉP kaposvári szervezeteinek elnöke vezette. A küldöttség tagjai Császik István kormányfőtanácsos, pápai kamarás és Czanyó László közüzemi igazgató voltak. A NÉP-szervezetek nevében dr Májay Dezső kir. közjegyző köszöntötte Barcsay Ákos főispánt, aki válaszbeszédében a NEP-szervezeteknek mondott köszönetet azért, mert őt munkájában mindenkor támogatták. Kérte a NEP-vezetőket, hogy ezután is, mint eddig, támogassák őt. örülök — mondotta a főis- Vitéz Kmrédy Béla miniszterelnök politikájának tengelyébe a falut lelte és — így mondotta ónodi programbeszédében — ezért vállalta örömmel egy falusi kerület mandátumát. Politikájának irányításában nagy támasza lesz, ha legközvetlenebb kapcsolatban állhat egy falusi kerülettel, amelyen keresztül megismerheti a falu népének ezernyi gondját, örömét és bánatát. Ez az első olyan momentum, amelyet az ónodon elhangzott miniszterelnöki programbeszédből a közvélemény számára le kell rögzíteni, mint a politikai irányzatnak egyik legjellemzőbb és megnyugtató tünetét. A miniszterelnök politikai vonalvezetése a tengelyt alkotó faluproblémából indul ki és az a politika, amelyet képvisel, magyar politika, célja a magyarság erősítése. Külpolitikai viszonylatban a miniszterelnöknek magyar politikája a Rama -Berlin tengelyre támaszkodik, részint érzelmi okokból, tekintettel a régi német fegyverbarátságra, részint a történelmi barátság alapján, amely minket az olasz nemzettel fűz össze. A tengelypolitikára támaszkodó magyar politika reális elgondolásokon nyugszik s egyik legfőbb célja az európai béke megszilárdítása, viszont kidomborítása annak a ténynek, hogy az úgynevezett magyar politika és a dunai politika legszorosabb kapcsolatban állanak egymással. Az a történelmi adottság, mely minket a Kárpátok medencéjében elhelyezett, mindenféle dunai politikától feltétlenül megköveteli, hogy a magyar néppel érdeme szerint számoljon. Elmondta a miniszterelnök, hogy 20 évvel ezelőtt, a világháború után megkísérelték a magyarságot képtelennek tenni ennek a szerepnek ellátására, amely a Dunamedencében egyedül reá várhat, ellenállásunk azonban 20 esztendő után meghozta az intranzigens magyar politikának gyümölcsét. S ezt az ellenállásunkat alátámasztotta a roma—berlini tengely. Amikor a miniszterelnök erről a tengelypolitikáról beszélt, aláhúzottan hangsúlyozta, hogy baráti kapcsolatainktól senki ne féltse függetlenségünket és ne rettegjen öncélúságunknak feladatától. Ezt évszázadokon át meg tudtuk védeni és meg tudjuk védeni most is. De nem barátainkkal szemben kell védekezésre gondolnunk, akiknek részéről semmiféle veszedelem nem fenyeget, hanem ellenségeinkkel szemben. És ebben a viszonylatban a tengelybarátság számunkra csak erő lehet. Amikor a miniszterelnök így jellemezte a Duna völgyében folytatandó magyar politikát, hangsúlyozta, hogy a magyarság történelmi sze repét csak akkor tudja betölteni, ha a saját házatáját rendben tartja és kicsinosítja. Ebből a szemszögből nézve, a magyar politika egyúttal rend és reformpolitika. A kettő pedig együtt jár, mert rend nélkül nincs igazi reform, rend nélkül nem lehet emelkedni, hanem csak hanyatlani lehet. Semmiféle kormány sem engedheti meg tehát form nélkül hangsúlyozta Imrédy Béla —, mert a rendnek a széles néptömegek egyetértésén, helyeslésén kell alapulnia. A rend fentartásához tehát mindenekelőtt belső fegyelem kell. Az a magyar politika, amely rendet és reformokat jelent, az önfegyelem jegyében hajtja végre gazdasági és szociális elgondolásait, a rendetlenséget. Rend nincsenépjóléti intézkedések, az adókedvezmények a népnek évenként legalább százezer hold földet juttató magyar nemzeti földbirtokpolitika, az ipar és kereskedelem nemzeti irányban való kiépítése kivétel nélkül belső fegyelmet, öntudatot, katonai szellemű kötelességtudást kívánnak meg. Nemesdédi Stephaich Pál alispán: A szegény emberek bízzanak a vezetőkben... Nemesdédi Stephaich Pál, Somogy vármegye alispánja, Újév napján d. e. 11 órakor hivatali szobájában tartózkodott, amikor ott felkereste őt a kaposvári Keresztény Szociális Egyesületnek a küldöttsége, vitéz Légrádi József vezetésével. Stephaich Pál alispán nagy szeretettel fogadta a küldöttséget, amelynek nevében Légrádi József üdvözölte. A küldöttségnek adott válaszában hangsúlyozta, hogy kéz a kézben kell dolgozni a szebb magyar jövőért. Kiemelte az alispán, hogy a szegény embereken segíteni kell, ne másnak a bőrén, hanem mindenki a maga erejéből. Arra kérte a küldöttségét, hogy a szegény emberek bízzanak a vezetőkben és mindenkor bizalommal forduljanak ő hozzá is, mert ő minden szegény ember igaz ügyét támogatni fogja. Az egyszerű magyar ember ne ellenséget lásson a magyar úrban, hanem munkatársat a nemzet újjáépítésének munkájában. Vallásos, hazafias életre kérte a keresztényszocialista szervezeteket, abban a reményben, hogy ha jó Isten megengedi érnünk Magyarország feltámadását. A keresztényszocialista küldöttség eltávozása után Stephaich Pál alispán a lakására ment és ott kereste fel őt a vármegye tisztviselőkara és a tisztviselők tiszta szívből jövő boldog új évet kívántak a legjobb és legigazságosabb hivatali főnöküknek. Impozáns volt az a szeretet, amellyel a vármegye tisztviselőkara felkereste az alispánt. Dr Májai Dezső kir. közjegyző, NEP-elnök vezetésével a NÉP kaposvári szervezetének küldöttsége is jókívánságait fejezte ki Stephaich Pál alispánnak. Majd a kaposvári ref. egyházközség küldöttségét vezette az alispán elé ikafalvi Farkas Béla dr