Uj-Somogy, 1939. május (21. évfolyam, 99-126. szám)

1939-05-02 / 99. szám

XXL évfolyam, 99. (5827.) szám.____________________áfái IQ HIHr. Kaposvár, 1939. május 2. kedd. Szerkentsiség és kiadóhivatal. KAPOSVÁR, KONTRÁSS­Y­ UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁMI 128. P­O­LITIK­AI NAPI LAP. Felelős szerkesztő: Dr. THÜRY ZSIGMOND. Előfizetési árak! Egy tóra 2*— pengő. A „Független­ség“-gel együtt 3*—, az „Új­ Magy­arság“-gal együtt 4‘—, az „Esti Ujság‘-gal együtt 3*70 P Hirdetések ára milimétersoronként 10 till., szövegrészben IS Ib­i. Somogy vármegye közönsége bizalmáról biztosította a Teleki-kormányt. Egy óra alatt véget ért a májusi megyegyűlés, amelyen Barcsay Ákos főispán, dr Csorba Sándor és dr Meixner Emil földbirtokosok mondtak értékes beszédet. Nemzeti zászló hirdeti a várme­gyeház ormán, hogy Somogy vár­megye törvényhatósága ma évne­gyeden tavaszi közgyűlését tartja. A kétnapos eső és a mára vir­radó jó idő otthon tartotta a tör­vényhatósági bizottság gazdatagjai­nak nagy részét és ezért történt az, hogy amikor Barcsán Ákos főis­pán és Stephaich Pál alispán meg­jelent a közgyűlési teremben, alig páran ültek a székeken. A bizott­sági tagok a lépcsőháziján és a­ nagyterem előtti folyosón beszél­gettek a tegnapi esőről és termé­szetesen a politikáról. A jól érte­sültebbek tudni vélték már, hogy az egyes kerületekben kik indul­nak és ki lesz a lajstromos listák vezetője és a MÉP kiket indít hi­vatalos jelöltekként. Pontban 10 órakor foglalta el fe­­ketezsinóros magyaros ruhában az elnöki széket a főispán, aki a bi­zottsági tagokkal együtt állva mon­dotta el a Hiszekegyet. Majd a főispán beszámolt a tör­vényhatósági bizottsági tagok sorá­ban beállott változásokról és utá­na lendületes szép beszédben töb­bek között a következőket mondta: Nem mulaszthatom el, hogy a közgyűlés színe előtt meg ne emlé­kezzem a­ nemzet életére oly fon­tos eredményekről. Húsz esztendei kemény küzdelem és céltudatos munka múlt év őszén meghozta az első gyümölcsét. A Felvidék ma­gyarlakta vidékei minden véráldo­zat nélkül visszakerültek Szent Ist­ván birodalmába, a Szent Korona jogara alá. Ez év március idusán pedig meglepetésszer­ű gyorsasággal meg­szállták a m. kir. honvédségünk lelkes csapatai a kárpátaljai Ru­szinföldet, melyet ezer év történel­me forrasztott össze a magyar élet­tel. Úgy érzem, hálás szívvel kell megemlékeznünk ez alkalommal is elsősorban a minden magyar lelké­ben mély tiszteletben és kitörölhe­tetlen szeretetben élő Kormányzó Urunk öröm és jóságáról (A jelen­levők helyükről felállva éljenzik a kormányzót.), továbbá az ő bölcs kijelölése folytául állami életünk legfőbb irányítóiról: Teleki Pál gróf miniszterelnökről, Csáky István gr. külügyminiszterről, de mindenki­ről, akik a kormányt segítenék. Büszkeséggel és csodálattal kell megemlékeznünk a hősies és fegyelmezett honvédségünkről, de különösen az, ifjú repülőcsapata­inkról, amelyeknek teljesítménye az egész világot bámulatba ejtette. Elismerés jár a magyar föld derék népének, mert az első hívó szóra lelkesen, öntudatos bátorság­gal és harcra kész férfias elszánt­sággal sorakozott a zászlók alá. Meleg testvéri szeretettel kö­­szörítöm a visszacsatolt területek lakosságát.­­ • Kérem a magyarok Istenét, mutassa meg azt az utat, amelyen tovább haladva, a még mindig ide­gen járom alatt sínylődő többi test­véreinket is képesek leszünk felsza­badítani. A tapssal fogadott beszéd után dr Csorba Sándor nagyhajóim föld­­birtokos mondotta el a trianoni em­lékbeszédet, amelynek szívhez szóló mély tartalma nagy hatást tett a jelenvoltakra. A költői gondolatok­ban gazdag szép beszédet lapunk vasárnapi száma teljes terjedelmé­ben közli. Az alispáni jelentéshez Lubics György tamási és Vass Lajos fonyódi kisgazdák szóltak.­ Mindketten megnyugtató választ kaptak a felhozott útügyi kérdé­sekre Stephaich Pál alispántól. A tárgysorozatra áttérve az alis­pán indítványozta, hogy gróf Teleki Pál miniszterelnöknek a törvényha­tósághoz intézett bemutatkozó le­vele kapcsán a megye a miniszter­elnököt és kormányát történelmi munkájában bizalmáról biztosítsa. Az indítványhoz dr Meixner Emil lel­kei földbirtokos­­szólt és javasol­ta, hogy a törvényhatóság egyhan­gú helyesléssel fogadja el az al­ispán javaslatát, hogy ezzel is er­kölcsi támaszt adjon a kormány nemzetépítő tevékenységének. A tör­vényhatósági bizottság nagy helyes­lés között el is fogadta Meixner in­dítványát. A tárgysorozat többi pontjához már nem történt hozzászólás és a hátralevő 22 pontot az alispáni előterjesztés, illetve kisgyűlési ja­vaslat alapján fogadta el a köz­gyűlés, amely 11 órakor már vé­get is ért. A Magyar Élet Pártja diadalmas zászlóbontása Nagybajomban. Barcsay Ákos főispán, vitéz Csicsery-Rónay István és gróf Festetics Domonkos voltak a zászlóbontó nagygyűlés szónokai. A Magyar Élet Pártja vasárnap délelőtt a megye legnagyobb nagy­községében bontott zászlót, hogy megismertesse a vármegye közön­ségével a Magyar Élet célját és kitűzéseit. Amint a szombati Isten­áldotta tavaszi esőt szomjasan szív­ta magába a magyar föld népe azo­kat a nemes és nagy gondolatokat, amelyeket a Magyar Élet Pártja somogyi főképviselője nagybarcsai Barcsay Ákos főispán ismertetett Nagybajomban. A szép nagygyűlés eredményéből le lehet szűrni, hogy Barcsay Ákos főispán és a gyűlés többi szónokai termékeny ugar­ra találtak a magyar föld népében és a gyűlés után máris kalászba szökkent az elvetett mag és a hall­gatóság, a magyar falu népe egy emberként állt a mellé a magyar népi politika mellé, amelyet a Ma­gyar Élet Pártja maga elé kitű­zött és amely politikai célkitűzés­nek Somogy vármegyében Barcsay, Ákos főispán az elhivatott zászló­vivője. A Magyar Élet Pártja zászlóbon­tó nagygyűlése Nagybajomban d.e. 11 órára volt kitűzve a hősök em­lékműve előtti téren.. Már jóval 10 óra előtt megindult Nagybajom és a vidék népe a hősi emlék­műhöz. Egymás után érkeztek a fekete ünneplőben öltözött magya­rok, hogy szeretettel várják és fo­gadják azt a férfiút, Barcsay Ákos főispánt, aki mint főszolgabíró 9 évig volt szerető atyja a község­nek A Hősi emlékmű előtti téren nemzetiszínű zászlókat lobogtatott a tavaszi szél, de nem volt ház, amelyen ne pompázott volna a nemzetiszínű trikolór. Az emlék­mű előtt, ahol a szónoki emelvény volt felállítva, sorfalai állottak a leventék, a tűzoltók és a község magyar ruhába öltözött leányai. Már várták Barcsay Ákos főispánt, Fi­scher Lajos főjegyző, dr Igmándy Aladár gazdasági főtanácsos, Csor­ba Sándor földbirtokos, Vermes De­zső főszolgabíró, ők Lázár Ernő körjegyző, Váradyi Zoltán reformá­tus lelkész, Bacza Dezső plébános, Kacskovics Gyula földbirtokos, dr Kocsis Béla körorvos, Náday Pál vármegyei MÉP titkár és a mező­­csokonyai küldöttség élén dr Mül­­ner József körorvos, Barcsay Ákos főispán gróf Fes­tetics Domonkos és vitéz Csicsery Rónay István országgyűlési képvi­selők és dr Májay Ferenc vmni fő­jegyző, főispáni titkár kíséretében érkezett meg. Az­ autójából kiszál­ló főispánt Vermes Dezső főszolga­bíró köszöntötte és örömének adott kifejezést, hogy Barcsay Ákos fő­ispánt abban a községben köszönt­heti, amely község őt azalatt a 9 év alatt, amíg főszolgabíró volt) rajongásig megszerette. Örömünnep — mondotta — mindennap, ame­lyet körünkben tölt méltóságod.

Next