Uj-Somogy, 1939. május (21. évfolyam, 99-126. szám)

1939-05-02 / 99. szám

XXL évfolyam, 99. (5827.) szám.____________________áfái IQ HIHr. Kaposvár, 1939. május 2. kedd. Szerkentsiség és kiadóhivatal. KAPOSVÁR, KONTRÁSSY UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁMI 128. POLITIKAI NAPI LAP. Felelős szerkesztő: Dr. THÜRY ZSIGMOND. Előfizetési árak! Egy tóra 2*— pengő. A „Függetlenség“-gel együtt 3*—, az „Új Magyarság“-gal együtt 4‘—, az „Esti Ujság‘-gal együtt 3*70 P Hirdetések ára milimétersoronként 10 till., szövegrészben IS Ibi. Somogy vármegye közönsége bizalmáról biztosította a Teleki-kormányt. Egy óra alatt véget ért a májusi megyegyűlés, amelyen Barcsay Ákos főispán, dr Csorba Sándor és dr Meixner Emil földbirtokosok mondtak értékes beszédet. Nemzeti zászló hirdeti a vármegyeház ormán, hogy Somogy vármegye törvényhatósága ma évnegyeden tavaszi közgyűlését tartja. A kétnapos eső és a mára virradó jó idő otthon tartotta a törvényhatósági bizottság gazdatagjainak nagy részét és ezért történt az, hogy amikor Barcsán Ákos főispán és Stephaich Pál alispán megjelent a közgyűlési teremben, alig páran ültek a székeken. A bizottsági tagok a lépcsőháziján és a nagyterem előtti folyosón beszélgettek a tegnapi esőről és természetesen a politikáról. A jól értesültebbek tudni vélték már, hogy az egyes kerületekben kik indulnak és ki lesz a lajstromos listák vezetője és a MÉP kiket indít hivatalos jelöltekként. Pontban 10 órakor foglalta el feketezsinóros magyaros ruhában az elnöki széket a főispán, aki a bizottsági tagokkal együtt állva mondotta el a Hiszekegyet. Majd a főispán beszámolt a törvényhatósági bizottsági tagok sorában beállott változásokról és utána lendületes szép beszédben többek között a következőket mondta: Nem mulaszthatom el, hogy a közgyűlés színe előtt meg ne emlékezzem a nemzet életére oly fontos eredményekről. Húsz esztendei kemény küzdelem és céltudatos munka múlt év őszén meghozta az első gyümölcsét. A Felvidék magyarlakta vidékei minden véráldozat nélkül visszakerültek Szent István birodalmába, a Szent Korona jogara alá. Ez év március idusán pedig meglepetésszerű gyorsasággal megszállták a m. kir. honvédségünk lelkes csapatai a kárpátaljai Ruszinföldet, melyet ezer év történelme forrasztott össze a magyar élettel. Úgy érzem, hálás szívvel kell megemlékeznünk ez alkalommal is elsősorban a minden magyar lelkében mély tiszteletben és kitörölhetetlen szeretetben élő Kormányzó Urunk öröm és jóságáról (A jelenlevők helyükről felállva éljenzik a kormányzót.), továbbá az ő bölcs kijelölése folytául állami életünk legfőbb irányítóiról: Teleki Pál gróf miniszterelnökről, Csáky István gr. külügyminiszterről, de mindenkiről, akik a kormányt segítenék. Büszkeséggel és csodálattal kell megemlékeznünk a hősies és fegyelmezett honvédségünkről, de különösen az, ifjú repülőcsapatainkról, amelyeknek teljesítménye az egész világot bámulatba ejtette. Elismerés jár a magyar föld derék népének, mert az első hívó szóra lelkesen, öntudatos bátorsággal és harcra kész férfias elszántsággal sorakozott a zászlók alá. Meleg testvéri szeretettel köszörítöm a visszacsatolt területek lakosságát. • Kérem a magyarok Istenét, mutassa meg azt az utat, amelyen tovább haladva, a még mindig idegen járom alatt sínylődő többi testvéreinket is képesek leszünk felszabadítani. A tapssal fogadott beszéd után dr Csorba Sándor nagyhajóim földbirtokos mondotta el a trianoni emlékbeszédet, amelynek szívhez szóló mély tartalma nagy hatást tett a jelenvoltakra. A költői gondolatokban gazdag szép beszédet lapunk vasárnapi száma teljes terjedelmében közli. Az alispáni jelentéshez Lubics György tamási és Vass Lajos fonyódi kisgazdák szóltak. Mindketten megnyugtató választ kaptak a felhozott útügyi kérdésekre Stephaich Pál alispántól. A tárgysorozatra áttérve az alispán indítványozta, hogy gróf Teleki Pál miniszterelnöknek a törvényhatósághoz intézett bemutatkozó levele kapcsán a megye a miniszterelnököt és kormányát történelmi munkájában bizalmáról biztosítsa. Az indítványhoz dr Meixner Emil lelkei földbirtokosszólt és javasolta, hogy a törvényhatóság egyhangú helyesléssel fogadja el az alispán javaslatát, hogy ezzel is erkölcsi támaszt adjon a kormány nemzetépítő tevékenységének. A törvényhatósági bizottság nagy helyeslés között el is fogadta Meixner indítványát. A tárgysorozat többi pontjához már nem történt hozzászólás és a hátralevő 22 pontot az alispáni előterjesztés, illetve kisgyűlési javaslat alapján fogadta el a közgyűlés, amely 11 órakor már véget is ért. A Magyar Élet Pártja diadalmas zászlóbontása Nagybajomban. Barcsay Ákos főispán, vitéz Csicsery-Rónay István és gróf Festetics Domonkos voltak a zászlóbontó nagygyűlés szónokai. A Magyar Élet Pártja vasárnap délelőtt a megye legnagyobb nagyközségében bontott zászlót, hogy megismertesse a vármegye közönségével a Magyar Élet célját és kitűzéseit. Amint a szombati Istenáldotta tavaszi esőt szomjasan szívta magába a magyar föld népe azokat a nemes és nagy gondolatokat, amelyeket a Magyar Élet Pártja somogyi főképviselője nagybarcsai Barcsay Ákos főispán ismertetett Nagybajomban. A szép nagygyűlés eredményéből le lehet szűrni, hogy Barcsay Ákos főispán és a gyűlés többi szónokai termékeny ugarra találtak a magyar föld népében és a gyűlés után máris kalászba szökkent az elvetett mag és a hallgatóság, a magyar falu népe egy emberként állt a mellé a magyar népi politika mellé, amelyet a Magyar Élet Pártja maga elé kitűzött és amely politikai célkitűzésnek Somogy vármegyében Barcsay, Ákos főispán az elhivatott zászlóvivője. A Magyar Élet Pártja zászlóbontó nagygyűlése Nagybajomban d.e. 11 órára volt kitűzve a hősök emlékműve előtti téren.. Már jóval 10 óra előtt megindult Nagybajom és a vidék népe a hősi emlékműhöz. Egymás után érkeztek a fekete ünneplőben öltözött magyarok, hogy szeretettel várják és fogadják azt a férfiút, Barcsay Ákos főispánt, aki mint főszolgabíró 9 évig volt szerető atyja a községnek A Hősi emlékmű előtti téren nemzetiszínű zászlókat lobogtatott a tavaszi szél, de nem volt ház, amelyen ne pompázott volna a nemzetiszínű trikolór. Az emlékmű előtt, ahol a szónoki emelvény volt felállítva, sorfalai állottak a leventék, a tűzoltók és a község magyar ruhába öltözött leányai. Már várták Barcsay Ákos főispánt, Fischer Lajos főjegyző, dr Igmándy Aladár gazdasági főtanácsos, Csorba Sándor földbirtokos, Vermes Dezső főszolgabíró, ők Lázár Ernő körjegyző, Váradyi Zoltán református lelkész, Bacza Dezső plébános, Kacskovics Gyula földbirtokos, dr Kocsis Béla körorvos, Náday Pál vármegyei MÉP titkár és a mezőcsokonyai küldöttség élén dr Mülner József körorvos, Barcsay Ákos főispán gróf Festetics Domonkos és vitéz Csicsery Rónay István országgyűlési képviselők és dr Májay Ferenc vmni főjegyző, főispáni titkár kíséretében érkezett meg. Az autójából kiszálló főispánt Vermes Dezső főszolgabíró köszöntötte és örömének adott kifejezést, hogy Barcsay Ákos főispánt abban a községben köszöntheti, amely község őt azalatt a 9 év alatt, amíg főszolgabíró volt) rajongásig megszerette. Örömünnep — mondotta — mindennap, amelyet körünkben tölt méltóságod.