Uj-Somogy, 1939. augusztus (21. évfolyam, 177-201. szám)

1939-08-01 / 177. szám

XXL évfolyam, 177. (5905.) szám.­ára:1­10 fillér. Kaposvár, 1939. augusztus 1., kedd. Hitrkentőség és kiadóhivatal. KAPOSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁM, 128. P­O­LITIK­AI NAPI LAP. Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Előfizetési iraki Egy hóra 2-2 pengő. A „Függetlenség“-gel együtt 3—, az „Uj­ Magyarság“-gal együtt 4*—, az „Esti U­ Bág“-gal együtt 3­70 P Hirdetések ára milimétersoronként 10 1111., szövegrészben IS Ib­i A nemzeti vagyon védelme. Az igazságügyminisztériumban törvényjavaslat készült, amelynek célja az ország közgazdasági ér­dekeinek a mainál hathatósabb és eredményesebb megvédelmezése. Tudjuk, hogy a javaslat a valuta­­sikerek és egyéb hazai értékek ki­csempészői, tehát az ország anyagi erejének csor­bítói ellen kíván hat­hatósabb fegyvereket adni a rend­őr, az ügyész és a bíró­­kezébe. Tudjuk azt is, hogy ilyen hatha­tósabb, élesebb és súlyosabb fegy­verekre a nemzeti vagyon védelmé­ben szükség van és ilyeneket kül­földön is könyörtelenül alkalmaz­nak minden értéksiker ellen. "Önvédelem ez és pedig olyan önvédelem, amilyenre a nemzet nem csak jogosult, hanem köte­les is. Azok az értékek, valuták és egyebek, amelyeket a sikerek az országból rendszeresen és vak­merően kicsempésznek, jogászi nyelven szólva a nemzeti vagyon állagához tartoznak. Magántulaj­donban vannak ugyan, de hiszen a nemzeti vagyon nemcsak állami vagyon, alkotó része annak min­den magántulajdoniban lévő ér­ték és az a felfogás, hogy ilyen értékek kicsempészése bűncselek­mény, egyáltalában nem új, a va­­lutasibolás nem újszerű vétség, vagy bűntett. Negyven esztendővel ezelőtt azt tanította már a buda­pesti tudományegyetem egyik hí­res büntetőjogi professzora, hogy egyes emberek meglophatják az államot, a nemzetet akkor is, ha a saját tulajdonukban lévő érté­kekkel látszólag szabadon és jog­szerűen rendelkeznek. Csorbítja a nemzeti vagyont például az, aki a tulajdonában lévő értékes ké­pet megsemmisíti, vagy az ország­ból kiviszi. Ezért védték már a múlt században is szigorú törvé­nyek például a műkincseket, te­kintet nélkül arra, hogy köztulaj­donban, vagy magántulajdonban voltak. De amikor arról van szó, hogy a nemzeti vagyon egyes alkotó­ré­szeinek, akár pénznek, akár egyéb értéknek az ország területéről való kivitelét az államhatalom tilal­mazza és a tilalom áthágóit a tör­vény bünteti, nem szabad megfe­ledkezni arról sem, hogy minden belföldön képződött vagyon a ma­gyar állam védőszárnyainak kö­szönheti létét és minden meglévő vagyon ezért van biztonságban, azért tartható épségben, mert az állam törvényei és a közbiztonság közegei védelmezik. Az államnak tehát már csak ezért is joga van megtiltani minden néven nevezen­dő értéktárgy kicsempészését. Külön elbírálás alá tartozik" a pengő kicsempész­ése. Míg ugyan­is egyéb vagyontárgyak kivitele csak huzamosabb idő eltelte után érezteti káros hatását, addig a magyar valuta kicsempészése va­lóságos és a bűncselekmény elkö­vetésekor nyomban bekövetkező értékrombolás. Minden jogtalanul kicsempészet pengő rontja pén­zünknek a nemzetközi piacokon jegyzett árfolyamát, amit itthon ugyan nem érzünk, mert a pen­gő belső vásárló ereje biztosítva van, annál inkább érezhetjük azonban a külkereskedelem terén, a behozatalnál és kivitelnél. Mi­nél több pengőt csempésznek ki ,a sikerek külföldre, annál drágáb­ban fizetünk meg mindent, amit az országba importálnak és an­nál kevesebbet kapunk azért az áruért, amit külföldi piacokra vi­szünk. A siker tehát a szó szoros értelmében az ország, a nemzet zsebéből lopja ki a pengőt, ame­lyet jogellenes után külföldre visz. Ezt az értékrombolást, az or­szágnak ezt a lelkiismeretlen sze­­gényítését tehát minden eszközzel meg kell akadályozni. Mai tör­vényeink a nagy cél, a nemzet vagyonának megvédése érdekében nem elég hathatósak, mert egy­részt nem elég szigorúak, más­részt nem tartalmaznak megfele­lő intézkedéseket a bűncselekmé­nyek m­egelőzésére. Feltétlenül szükséges tehát az új és szigoro­ törvény a sikerek ellen. Legelső­­rendű kötelesség a nemzeti va­gyon állagának védelme. Azt, aki a nemzetet, az országot megkáro­sítja, nem minden ok nélkül lehet a nemzetrontókhoz és hazaárulók­hoz hasonlítani. Ezekhez hasonló­an kell tehát büntetni őket. A Gazdasági Egyesület Gazdakörüket állít fel minden községben a kisgazdák érdekeinek képviseletére. Fontos rendkívüli közgyűlést tartott a Somogyvármegyei Gazdasági Egyesület___Indokolatlan izgatás folyik a mezőgazdasági munkások között. — A termésértékesítés problémájával is foglalkozott a rend­kívüli közgyűlés. A Somogyvármegyei Gazdasági Egyesület hétfőn reggel 9 órakor tartotta rendkívüli közgyűlését a vármegyeház kistermében saárdi Somssich Miklós felsőházi tag el­­nöklete mellett. A rendkívüli közgyűlésen meg­jelentek Bíró István, gróf Hoyos József, gróf Jankovics Bésán Jó­zsef, Márffy Elemér, Petracsek Bé­la, Fodor­ Jenő, dr Szentiványi Béla, Bíró Sándor, Kammerer Fe­renc és vitéz Poroszhegyi Ká­roly. Az elnök bejelentette, hogy a rendkívüli közgyűlésnek egyetlen tárgya van: az alapszabálymódo­­sítás. A Gazdakörnek megalakí­tását tűzte ki célul a Gazdasági Egyesület és a Gazdakörök tagjai lesznek az Egyesületnek. Hogy a Gazdakörök megalakulását ne kelljen minden esetben bejelente­ni a minisztériumnak, csak a vármegye alispánjának, ezért kell az Egyesület alapszabályait módo­sítani. Gr. Jankovich-Bélán J. felszólalá­sában szükségesnek tartja a Gaz­dakörök létesítését, lehetőleg min­den községben. Petracsek Béla szintén szükségesnek tartja a Gaz­dakörök felállítását, mert a gazda­közönség jövőjének biztosítását eb­ben látja. Kifogásolta a búza­értékesítés nehézségeit. Ugyancsak baj van a bíbormag áralakulásá­val is. Katasztrofális termés van és az árak mégis a tavalyiak, amikor a termés sokkal nagyobb, a dup­lája, sőt háromszorosa volt. Amint a szarvasmarhatenyésztésre rá­feküdt az Egyesület, ugyanúgy kellene a többi állattenyésztési kérdésekre ráfeküdni, mert ezen a téren is nagy dolgokat "tudna produkálni az Egyesület. Saárdi Somssich Miklós elnök is szükségesnek tartja, hogy az OMSE útján a termésértékesítés nehézségei orvosoltassanak. Gróf Jankovics Bésán József is­mételt felszólalásában. kifejtette, hogy hála Isten a részes aratók az idén nagyon szépen keresnek és ennek dacára, sajnos, izgatás folyik­. Kérdi, mi lesz jövőre egy esetleges rosszabb termés idején. Fontos a munkaalkalmak megte­remtése, hogy az agrárkérdés meg­oldassák, mert csak szezonmun­kával nem lehet foglalkoztatni a mezőgazdasági munkásságot. Több felszólalás után vitéz Po­roszhegyi Károly gazdasági taná­csos ismertette a módosítandó alap­szabályokat, amelyek szerint a községekben megalakítandó Gaz­dakörök mint a Gazdasági Egye­sület szervei működnek. Az alap­szabálymódosítás részletesen sza­bályozza a Gazdakörök vezetését, működését és feladatkörét. „ Vitéz Poroszhegyi Károly gazda­sági tanácsos, igazgató szóval is indokolta a Gazdakörök megalakí­tásának szükségességét. A Gazda­körökbe tömörülnek a kisgazda­­hizlalók és az értékesítést a Gaz­dakör végzi. A Gazdakör lesz hi­vatva gondoskodni a kisgazdák ter­mésének értékesítéséről és intézi a gazdák ügyes-bajos dolgait. Dr Szentiványi Béla gazdasági főtanácsos azt kívánta, hogy a Gazdakörök megalakítása törvé­nyes­íttessék. A kisgyűlés az alapszabálymódo­sítást elfogadta. Ezt határozatilag saárdi Somssich Miklós elnök ki­mondotta. A gazdakörök megala­­kításának munkálatait máris meg­kezdi az Egyesület. A vármegye új hajlékot biztosít a tahi főbírói hivatal és lakás részére. A kisgyűlés jóváhagyta Kaposvár városnak a Hangyával kötött újabb telekszerződését. A vármegye 1500 pengővel segélyezi a Siketnéma Intézetet. Somogyvármegye kisgyűlése ma délelőtt 10 órától tartotta rendes havi ülését Barcsay Ákos főispán elnöklete mellett. Az elnöki üdvözlés után a kis­gyűlés először a háztartási alap 1940 évi költségvetésével foglalko­zott. Stephaich Pál alispán felvi­lágosító szavai után kimondotta a kisgyűlés, hogy" a költségvetést el­fogadásra ajánlja az augusztusi me­gyegyűlésnek. Az alispán szerint bizonyos emelkedést mutat a költ­ségvetés, mert 80.000 pengőt ál­lítottak be a tabi főszolgabírói lak részére.

Next