Uj-Somogy, 1940. július (22. évfolyam, 149-173. szám)

1940-07-03 / 149. szám

Ara, 10 fillér. Kaposvár, 1940. július 3., szerda, XXII. évfolyam, 149. (7077.) szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: II POLITIKAI NAPILAP Bltü­tetési irt KAPOSVÁR, KONTRÁSSY«UTCA 0. SZÁM 11 n­­ —■ 1 kóra 2*— P. „Fü­ggetlenség“-gel együtt #• F Főiglős szerkesztő * ________N­ Dr THURY ZSIGMOND szövegrészben 15 fillér. ^ 1 A népvédelmi törvényjavaslat. A nemzet erőinek szerves fejlő­déséről gondoskodik a képviselő­­házban általánosan elfogadott nép­­védelmi törvényjavaslat, ami új vitát nyit a magyar szociális gon­doskodás terén. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a javaslat vitáját bezáró beszédében rámutatott arra, hogy ez az új út mennyire szilárd alapokon épült akkor, amikor anyagi, szellemi és erkölcsi téren kívánja szolgálni a leginkább rá­szoruló és önhibáján kívül saját erejéből felemelkedni nem tudó néposztályokat. És valóban, aki is­meri a javaslatot, tárgyilagosan megállapíthatja, mennyire korszak­­alkotó s mennyire előmozdítja ez a magyar belső újjáépítést. Min­denekelőtt a viszonyoknak megfe­lelő­en ki akarja küszöbölni a ja­vaslat a társadalmi egyenlőtlensé­geket, amiket évezredek óta meg akarnak szüntetni, de amit emberi eszközökkel tökéletesen megvalósí­tani képtelenség. Ahol radikáli­san akarták megoldani a kérdést, a nagy ugrás mindenütt megbosz­­szulja magát. Ez a javaslat fokoza­tosan igyekszik az egyenlőtlenségek kigyomlálására s új megoldásokat hoz és azzal, hogy­ az egyenlőtlen­ségek kiküszöbölését az állam fel­adatává teszi s bevezeti a társada­lomba a szociális szemléletet, a közösség iránti kötelességek teljesí­tésének tudatát, mutatja, hogy a szociális politikát folytató Teleki­kormány mennyire hivatása ma­gaslatán áll. Azzal, hogy a megalá­zás érzése nélkül juttatja a nép- és családvédelmi alapból előny­ös és tisztességes kölcsönhöz a rászo­rulókat, csak azért segíti az egyént é­s úgy emeli fel az elesetteket, hogy a közösség tagjává lehessenek. A javaslat hivatása a gyermek­védelem helyett magát a családot —i­s­­csak a családon belül a gyer­meket — védelmezni. Szakít a men­­helyrendszer kinövéseivel, nem ve­szi el a gyermeket a családtól, ha­nem megerősíti a családot, hogy képes legyen a gyermeket felne­velni. Ennek a rendszernek termé­szetes következménye a továbbiak­ban a népszaporodás előmozdítása, ami egyik legfontosabb célja az alapnak. Megteremti a javaslat a családvé­­dekmm..res a szociális alap anyagi tételeit is, de a súlypont a szel­emi és erkölcsi nevelésen van. Emelni kell az erkölcsi nívót, lehe­tővé kell tenni a sokgyermekes családoknak­, hogy emberi életet él­hessenek, hogy felemelkedhesse­nek. A törvény végrehajtását illetően kijelentette a miniszter, hogy fo­­gékony szervezetet szándékozik lé­­esíteni, amelyik alkalmazkodik v­aló élethez. A szervezet függet­­en lesz az­ állami bürokráciától s A magyar-román kérdéssel foglalkozik az európai sajtó. A magyar-román határon történő csapatmozdulatokkal kapcsolatban a legfantasztikusabb hírek terjedtek el. Illetékes helyen felkérték a Ma­gyar Távirati Irodát annak közlésé­re, hogy­ ezek a fantasztikus hírek nem magyar forrásból származnak és a magyar közvélemény ezekkel a kútmérgező híresztelésekkel szem­ben a legnagyobb bizalmatlansággal viseltessék. Az olasz lapok a magyar behí­vásokról írva azt írják, hogy ezek­ az intézkedések tovább folynak, azonban a békés megegyezés lehe­tősége is megvan. A lapok foglal­koznak a magyar Képviselőház teg­napi eseményeivel és azzal a szim­pátia-tüntetéssel, amely a tengely­hatalmak mellett folyt le. Azt írják az olasz lapok, hogy tagadhatatlan az, hogy Budapest és Bukarest között a kapcsolatok fe­szültek, de hangsúlyozzák a la­pok azt, hogy Magyarország híven kitart a Berlin és Róma által aján­lott vonal mellett. Felteszik az olasz lapok azt a kérdést, hogy mi tette szükségessé a román általános moz­gósítást, aminek sajnálatos követ­kezményei lehetnek. A svájci lapok szerint Magyar­­ország teljes készültségben van, de nem oly­an a helyzet, hogy a bé­kés elintézés kizárt lenne. A ma­gyar különféle intézkedések okát a svájci sajtó abban keresi, hogy a magyar kormány elővigyázati intéz­kedéseket tesz, hogy a román rend­zavarás odáig ne terjedhessen, hogy a magyarság érdekei veszélyeztetve tegyenek. A jugoszláv sajtó arról ír, hogy Németország nem óhajt beleavat­kozni a délkeleteurópai ügy­ekbe, de mivel fegyveres elintézés ese­tén a gazdasági érdekeit veszélyez­­tetni látná, minden befoly­ását ér­­vény­esíti a béke fenntartása érdeké­ben. A bolgár sajtó annak a reményé­nek ad kifejezést, hogy Bulgáriának Romániával szemben támasztott jo­gos követeléseit Németország és Olaszország az általános európai rendezés során figyelembe veszik. (MTI.) Tárgyal a fegyverszüneti bizottság. Német bizottság Moszkvában. A Wiesbad­enben ülésező fegyver­szüneti bizottság- újabban a Iran-Berlinből katonai bizottság érke­zett repülőgépen Moszkvába, abból a célból, hogy­ az orosz birodalom illetékeseivel tárgyalásokat foly­tasson azoknak a német hősi ha­lottaknak kihantolásáról és haza­cia hadseregnek leszerelési kérdé­­­­sét vette vizsgálat alá. (MTI­) szállításáról, akik L­engy­elország­­nak azon a részén lelték halálukat és ideiglenes nyugvóhelyeiket, ame­lyet később a szovjetorosz biroda­lomhoz csatoltak. (MTI.) Aránylag csekély veszteséggel aratták óriási győzelmüket a németek. A német sajtó »Minden idők leg­nagyobb győzelme« címmel adja közre a legfőbb német vezérkari főhadiszállás záró­jelentését a fran­ciákkal vívott nagy harcról és en­nek eredményeiről. A zárójelentés különösen kieme­li az ellenség felett aratott diadal kapcsán a foglyok nagy számát és a zsákmány óriási mennyiségét, amelyhez képest a német veszteség aránylag csekélynek mondható. Azzal fejeződik be a zárójelentés, vezetőségét az ország legkiválóbb szociálpolitikusai fogják képezni. Gondoskodik a javaslat a tisztvi­selői kar szociális vonatkozású át­képzéséről is. Az alap feladatának lebonyolításánál minden járásban egy-egy tisztviselő fog közreműköd­ni, de be fogják vonni a munkába az egész magyar társadalmat a tár­t hogy most már csak egy ellenség van: Anglia. A lapok közlik a di­cső hadjárat vezetőinek fényképeit is. A számadatok közül megemlítés­re méltó, hogy a június 5-től 25-ig terjedő időben a németek három hadseregének a vesztesége a kö­­vetkező volt tisztekben, altisztek­ben és közkatonákban: hősi halált halt 18.622, eltűnt 9.921 (akik kö­zül szintén több a hősi halott) és megsebesült 68.511, vagyis nem egé­sadalmi egyesületeket is, mert nél­külük szociális munka nem végez­hető. A természet nem tűr ugrást. Szo­ciális téren is csak a normális építőmunka lehető leggyorsabb tempójával haladhatunk előre. Ép­pen ezért nem hajlandó a minisz­ter forradalmi eszközökkel élni. szén 100.000 főre ing a veszteség.­ Ezévi május 10-től, vagyis a fran­ciák elleni nagy offenzíva kezdeté­­től a fegyverszünet megkötéséig, a németek vesztesége Lisztekben, al­tisztekben és közkatonákban a kö­­vetkező: elesett 27.074, eltűnt 18.384 megsebesült 111.034, vagyis össze­sen 156.492 ember, amihez képest a világháború első évében, azaz 1914-ben a németek vesztesége 638.000 volt és ebből 85.000 halt hősi halált. Verdini ostroma 1915- ben a németeknek 310.000 emberé­be került, köztük 41.000 hősi ha­lottal. 1916-ban a sommei csata a németektől 417.000 embert követelt áldozatul, akik közül 58.000 halt hősi halált. 1918-ban a franciák elleni harcok 240.000 főnyi vesz­teséget okoztak a németeknek és ebben a számban 35.000 volt a hő­si halott. Ezekhez képest a mos­tani diadalmas győzelem valóban csekély veszteséggel volt elérhető. _ Az ellenség vesztesége a németek zárójelentése szerint még nem ál­lapítható meg, de némi fogalmat lehet alkotni erről, ha megemlít­jük, hogy­ a francia foglyok száma 1.900.000 ember, köztük több had­­seregfőparancsnok és 29.000 tiszt­, nem is számítva bele ebbe azt az­­55 francia hadtestet, amely­ teljes felszereléssel került a németek fog­ságába, a Maginot-vonal elfoglalá­sa kapcsán. A zsákmány óriási mé­retű, mert Franciaország egész ha­difelszerelése és összes hadi kész­­le­tei, nehéz és legnehezebb tüzér­sége a fegyverszüneti megállapodás értelmében a németek birtokába került. A zárójelentés közli még a légi­­harcokban és a tenger vizén az iiens­égnek okozott nagy­ vesztesé­geket. (MTI.) Cseh és lengyel emigránsok védik Írországot. Anglia védelmi ajánlatot tett az íreknek és az Angliából érkező je­lentés szerint Anglia Írország vé­delmére cseh és lengy­el emigráns csapatokat vesz igénybe. Ma délelőtt újabb nagy légitáma­dás folyt le Anglia ellen. Szófiában átadták a bolgár em­lékiratot a német és olasz követek­nek a Romániával szemben támasz­tott követelésekről. (MTI.) mert a forradalom csak rombol. Nekünk rendre, fegy­elmezett mun­kára van szükségünk mí minden té­ren. Ez a belső rend és fegyvelem biztosítja nekünk az életet, a szebb, boldogabb, szociálisabb magyar életet és az egész magyar feltáma­dást.

Next