Uj-Somogy, 1942. december (24. évfolyam, 272-295. szám)

1942-12-01 / 272. szám

2 ÚJ-SOMOGY 1942. december 1. Papi korona Marcaliban. A marcali esperesi kerület papsága rendes őszi lelkipászto­ri tanácskozását Marcaliban tar­totta A kér. esperes szentmiséjén megelőzőleg P. Hajós Miklós karmelita atya, keszthelyi házfő­nek tartott elmélkedési pontokat a plébánián. Kőszeghy Antal tb. kanonok, két. esperes, plébános megnyitó beszédében kitért a közelmúlt eseményeire és a testi élet és vagyon védelme mellett a létek megmentésének szüksé­gességét hangsúlyozva rámuta­tott az engesztelés fontosságára. Ezután Kósa József gadányi plé­bános utódául Mózner László balatonkereszturi lelkészt vá­lasztották meg a kerület új jegy­zőjévé. Majd az új járási testne­velési parancsnok, Sajgó József fejtette ki elgondolásait, illetve óhajait a leventék valláserkölcsi nevelésére vonatkozólag. Móz­ner László balatonkereszturi lelkész: »A szentségi házasság és a magyar polgári házassága cí­men tartott felolvasást Ebbe­ kapcsolódott Baráth Imre A. C. kerületi titkár, balatonszent­­györgyi plébános gyakorlati előadása: »Miként valósítom meg plébániám területén az A. C ezévi célkitűzéseit? Mindkét előadáshoz többen hozzászóltak és a kerületi papság megállapo­dott a családvédelem fokozot­tabb munkálása módjaiban. A korona, amely még több egyházi ügyet letárgyalt, az el­nöklő esperes indítványára hó­­doló táviratban köszöntötte dr Czapik Gyula megyéspüspököt s ugyancsak táviratilag üdvözölte a gyengélkedése folytán megje­lenésében akadályozott Barthos Pál dr­apátkanonok, főesperest is. Érdekes előadás hangzott el a­ fényelméletekről a Gyülekezeti Házban. A kaposvári ref. Gyülekezeti Házban, a Bethlen Gábor Szö­vetség kaposvári fiókjának ren­dezésében megtartott ismeret­er­jesztő előadássorozatban Cser Andor fiatal, tehetséges csurgói gimnáziumi tanár tartott elő­adást, amelynek tárgyát a ter­mészettudományokból vette, mi­vel a fényelméletekről tartott előadást. Az előadáson szép számú kö­zönség jelent meg és élénk fi­gyelemmel kísérte az előadó fej­tegetéseit, amelyek során meg­ismertette hallgatóit azokkal az elméletekkel, amelyek életünk egyik legnagyobb kérdését, a fény terjedésének módját és a fény tulajdonképpeni mivoltát akarják megmagyarázni. Az előadó rámutattott, hogy ezzel a kérdéssel már a legré­gibb időben, mihelyt a tudomá­nyok művelését megkezdték, fog­lalkoztak. Már Aristoteles anyagel­méletet állít fel melyben azt fejti ki, hogy a fény apró kis súlytalan molekulák anyagából áll." Meglehetősen sokáig volt ér­vényben Aristoteles elmélete, míg azután ezt az elméletet, me­lyet Newton is átvett, természe­tesen már kidolgozottabb for­mában, lassan megdöntötte a hullám-elmélet, amennyiben a fényt, mint az éter hullám­ moz­gását magyarázták. De mivel ez az elmélet sem vezetett kielégí­tő megoldásra, mivelhogy egyes jelenségeket,, így a polarizációt, ezzel nem lehetett megmagya­rázni, a tudósok újabb kutatá­saik során, a ma szemszögéből nézve, a tudományok mostani állása szerint nyugvópontra jut­va ebben a kérdésben, egy, újabb elméletet állítottak fel. Ez az új elmélet, amely német tu­dóstól származik, egyesíti az ed­digi elméleteket és az anyag és a hullámelméleteket kiegészítve az elektromosság tanával, a fényt mint súlytalan kis anyagok rezgését magyarázza és ezek ré­vén a fény hullámmozgással ter­jed és láthatóvá akkor válik, ha kilendül a körpályájáról. Az előadás végén Cser Andor arra mutatott rá, hogy teljesen tisztázva azonban még nincs ez a kérdés, mert ha előbbre is ju­tunk a tudományos kutatások során, de minél többet tudunk, akkor jövünk rá, hogy még mennyi kérdés áll megoldatla­nul előttünk. ( Cser Andor előadását a kö­zönség nagy tapssal köszönte meg Itt a tökéletes légvédelmi elsötétíté lésvntelt Miután mindkét oldalon U alakú, illetve mélyen tájolt, ősz ablaknyu­ga a körülvevő falra, vagy borításra erősített keretben működik, azért a fénykiszűrődést tökéletesen meggátolja, amellett még arra is alkalmas, hogy a téli hideg beáramlását, illetve a helyiség ki­hűlését csökkentse. Miután nem az ablak közben, hanem a szoba belső felén működik, így nincs kitéve annak, hogy téli fűtés ide­jén az ablak közben képződő nedvességtől a papír elázzon. Egy­szerű kezelhetősége mellett lehetővé teszi, hogy ablakokat, ajtók üvegezett részét és egyéb épületnyilásokat elsötétítsünk és egy zsinór húzásával ismét szabaddá tegyünk. — Nagybecsű rendelé­sével együtt szíveskedjék leadni a falnyilás méretét. — Szállítás közegben, felszerelési- és használati utasítással történik. A M. Kir. Szab. Biróságnál 18.*23 1942. szám alatt bejelentve. Petrán sefe István, Kossuth L.­u. 2.f­z. Tel.615 M­i történt Scapa Flowban 1919. június 21-én? Amikor a német haditengerészet süllyesztette, el saját flottáját, Scapa Flow egy kis öböl a Mainland-szigetek mellett. Eb­ben a jól védett és a tenger fe­lől alig látható csendes vizű me­dencében volt az angol hajó­had egyik fontos támaszpontja az első világháborúban. Itt süllyesztették el 1919 júni­us 21-én, nyolc nappal a versa­­illesi békeszerződés aláírása előtt a német tengerészek saját hajóikat. Ez a flotta, mely Sca­pa Flowban elsüllyedt, 1914-ben a világ második legnagyobb ha­jóhada volt. A hatalmas és jól felszerelt hadihajók nagy része az 1914—18-as háború alatt a bóják előtt gőz alatt állt s nem jutott érintkezésbe ellenséges hajókkal. A fegyverszüneti feltételek el­ső pontja az egész német flot­ta kiszolgáltatása volt. 1918 no­vember 17-én indultak el Kiel­ből a német hadihajók. Több­ezer ember állt némán a rak­partokon és levett kalappal bú­csú­zott Németország büszkesé­gétől, a flottától A hajók a Vil­­mos-csatornán át, Helgoland érintésével futottak be novem­ber 21-én Scapa Flowba, ahol Reuter tengernagy öt nagy csa­tahajót­, tíz sorhajót, kilenc kis cirkálót és negyvennégy torpe­dónaszádot, összesen 68 egysé­­­­get adott át Beatly admirálisnak. A Scapa Flowban a hajók lehor­gonyozva, német tengerészek fel­ügyelete mellett várták az idő­pontot, amikor a győztes álla­mok egymás között megegyez­nek a hajóhad szétosztásáról. HOGYAN SÜLLYEDT EL A NÉMET FLOTTA? Erre azonban nem került sor. Reuter tengernagy parancsára ugyanis a fényes és sértetlen ha­jóhad hatvannyolc egységéből hatvanhárom 1919 június 21-én önszántából a hullámsírba me­rült. A titokban előkészített ese­mény harmincöt perc alatt zaj­lott le. Annyi idő kellett mind­össze ahhoz, hogy a többszáz ezer tonnát kitevő hatalmas ha­dihajók a tenger mélyébe me­rüljenek. Az angol "ellenőrző tengerészek az »öngyilkosságot« — amely a szemük előtt folyt le már nem tudták megaka­dályozni. A Baden nevű páncé­los cirkáló és négy kisebb egy­ség kivételével a Német Biroda­lom milliárdos értékű büszke hajóóriásai eltűntek a hullámok­ban. Egy részük féloldalra dől­ve,­ a legnagyobbak azonban, a Hindenburg, a Seydlitz, a Nagy Frigyes és a Moltke állóhelyze­­tükben süllyedtek el. Magas ár­­bócaik csúcsai m­ég napok múl­va is láthatók voltak a víz fel­színén. A német tengerészek alapos munkát végeztek Scapa Flow hadikikötőjét az el­süllyesztett hajók használhatat­lanná tették. Öt évig tárgyaltak és tanácskoztak Londonban a tennivalókról, míg végre 1924- ben megbíztak egy régi hajókat értékesítő vállalatot az elsüly­­lyedt német flotta kiemelésével Ugyanennek az évnek a nyarán Scapa Flowot mérnökök és bú­várok hada szállta meg. Elkez­dődött a nehéz munka. Szivat­­­tyúk, emelők, daruk és vontatók dolgoztak éjjel-nappal Tíz évig tartott a kiemelés. Egyes hajó­kat a kiszivattyúzás után köny­­nyűszerrel a víz színére lehetett hozni, másokat azonban a víz mélyében szét kellett fűrészelni, mert csak darabokban lehetett kiemelni. Egyes kisebb hajók az évek folyamán annyira elteltek homokkal, hogy eltűntek a ku­tatók szeme elől. A legutolsó ha­jót, a König Albert-et 1936-ban sikerült csak felszínre hozni. A munka, bár költséges és fá­radtságos volt, mégis úgy hadi, mint anyagi okokból kifizető­dött. Az elpusztult, de az idők folyamán napvilágra került fém, vas, bronz és egyéb anyagok többmilliós értékeket jelentet­ték. Scapa Flownak a mostani há­borúban is szerep jutott. A né­met bombázó repülőgépek több­ alkalommal támadták ezt a fon­tos hadikikötőt. Egy német ten­geralattjáró 1939. október 14- én bemerészkedett az ágyukkal és aknákkal jól védett kikötő­be és két kitűnően irányított torpedólövéssel elsüllyesztette az angolok egyik legnagyobb hadihajóját, a Royal Oak-ot KIEMELIK A HAJÓ­RONCSOKAT. b­r­f? A német haditengerészet drá­mai tette után angol szakkörök­ben felvetődött: mi történjék az elmerült hajókkal, amelyeknek ócskavas értéke is jelentős volt. De ennél is fontosabb volt, hogy. KÉRJE MINDENÜTT­­TI ÚJ-SOMJOOY-OT!

Next