Uj-Somogy, 1943. február (25. évfolyam, 25-46. szám)
1943-02-01 / 25. szám
’■ 1 km 1,1 ■■ .......... ■ Nagygyűlés karatéban fektették le a hidegvérű lótenyésztés jövőjét Szombathelyen Alsó- és Fülsődunántúl gazdái. Amilyen fontos honvédségi és közgazdasági szempontból Magyarországon a hidegvérű lótenyésztés, annyira el is volt hanyagolva eme fontos tenyésztési ág az utolsó két évtizedben.. A Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara elérkezettnek látta az időt arra, hogy a hidegvérű lótenyésztés terén, szakítva az eddigi rendszertelenséggel, kijelölje az új tenyészirányt, amely évtizedekre előre irányt fog szabni Dunántúl hidegvérű lótenyésztésének. Ezért a Földmív. Minisztérium Lótenyésztési Főosztályával egyetértésben az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara Baranya-, Somogy-, Sopron-, Tolna-, Vas- és Zalavármegyei Gazdasági Egyesületek lótenyésztési szakosztályaival karöltve jan 29-én Szombathelyre nagygyűlést hívott össze. A gyűlésen megjelent többek között a földművelésügyi miniszter képviseletében vitéz Pettkó-Szandtner Tibor méneskari ezredes, országos lótenyésztési igazgató, az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara képviseletében Asztalos Lajos igazgató és Molnár Pál főtitkár, továbbá gróf Ilogos József, Petracsek Béla, Somssich Miklós a Somogyvármegyei Lótenyésztő Szakosztály elnöke, vitéz Poroszhegyi Károly gazd. egyes, igazgató, továbbá az érdekelt dunántúli vármegyékből mintegy 300 nagy-, közép- és kisbirtokos, valamint gazdatiszt Rupprecht Antal felsőházi tag, kamarai alelnök üdvözölte a nagygyűlést, amelyen először fogott öszsze Alsó- és Felsődunántúl gazdatársadalma érdekeik megvédése, a közös lótenyésztési program megvalósítása végett. Vitéz Pettkó-Szandtner Tibor ezredes, országos lótenyésztési főigazgató elnöki megnyitójában bejelentette, hogy úgy a földművelésügyi miniszter, mint a lótenyésztési fő- osztály a legmesszebbmenően támogatni kívánja a magyarországi hidegvérű lótenyésztést. Petracsek Béla lipótfai földbirtokos, a magyar hidegvérű lótenyésztés egyik legalaposabb ismerője és a nagygyűlés összehívásának kezdeményezője, igen érdekes előadásban ismertette a magyarországi hidegvérű lótenyésztés történetét és jelenlegi helyzetét Báma látott arra, hogy a jó hidegvérű lótenyésztéssel egyes vidékek mezőgazdaságát annyira fel lehet lendíteni és ez milyen jövedelmet biztosít úgy a nagy-, mint a kistenyésztőknek. A nagy tetszéssel fogadott értékes előadás után Nélez Iván méneskari ezredes, kerületi parancsnok tartotta meg a hidegvérű ló törzskönyvelésről, csikónevelésről s a mének eltartásának módozatairól szóló előadását A gyűlés elnöke köszönte meg az előadóknak a nagyértékű és és tanulságos előadásokat. Ezután az egyes vármegyék kiküldöttei jelentették be, hogy milyen típusú hidegvérű lovakat kívánnak a jövőben tenyészteni Ezek szerint Somogy vármegyének keleti és déli részén az Ardeni, Somogy vármegyének Zalával határos részén, valamint Zala, Vas és Sopron vármegyékben pedig a kisebb, könynyebb típusú, jó mozgású, a régi muraközihez hasonló típusú ló tenyésztését óhajtják a gazdák. A nagygyűlés egy 30 tagú bizottságot küldött ki, amely bizottság lesz hivatva a minisztériummal az érintkezést fenntartani, a programot végrehajtani és a hidegvérű lótenyésztők érdekképviseleti szervét mielőbb megalakítani. DJ. SOMOGY Nagyjelentőségű miniszteri leirat az üzlethelyiségek igénybevételéről. Milyen szempontokra kell tekintettel lenni az iparhatóságoknak? A kereskedelem - és közlekedésügyi miniszter 164.445—1942 K. K. M sz alatt leiratot intézett valamennyi másodfokú iparhatósághoz. Ez a leirat ismerteti a Budapesti Közlöny 1943 január 8-án megjelent számában közölt, lakásbérletekkel kapcsolatos kormányrendeletet, amely rendelkezésnek egyöntetű végrehajtása céljából az iparhatóságok megfelelő tájékoztatása végett az alábbiakról értesíti a másodfokú iparhatóságokat a miniszter. Ha az iparhatóságnál valamely üzlethelyiség kiutalását kérik, az iparhatóság az üzlethelyiség bérlőjéhez, továbbá bérbeadójához felhívásokat intéz. A felhívás ellen jogorvoslatnak nincs helye, de az esetleges kifogásokat az igénybevételt elrendelő véghatározat ellen jogorvoslatban elő lehet adni. Ha a bérbeadó az üzlethelyiségnek az iparhatóság által meghatározott személy részére való bérbeadását a felhívás kézbesítésének napját követő 15 napon belül nem igazolta, az iparhatóság — szükség esetén az illetékes kereskedelmi és iparkamara meghallgatása után az igénybevétel tárgyában véghatározatot hoz Ha a bérlő a felhívás ellen észrevételt tesz, a véghatározatban mindenekelőtt dönteni kell abban a kérdésben, hogy az adott esetben igénybevételnek egyáltalában van-e helye Ennek során állást kell foglalni a bérlő esetleges ama kifogása tekintetében is, hogy az üzlethelyiség igénybevételének adott esetben azért nincs helye, mert a kötöttforgalmú áruk árusítása a kereskedők kijelölését, illetőleg at névjegyzék közzétételét megelőző üzleti forgalmának 60 százalékát nem érte el Ezt a tényt a bérlőnek kell igazolnia. Ha az iparhatóság úgy találja, hogy az adott esetben igénybevételnek nincs helye, a kérelmet elutasítja. Ellenkező esetben p pedig az igénybevételt meghatározott személy részére elrendeli és az így létrejöttjogviszonyra a bérleti jogviszonyra megállapított szabályokat alkalmazza Megállapítja tehát, hogy az igénybevett üzlethelyiségekért milyen összegű bér vagy egyéb térítés jár, továbbá megállapítja a bérleti viszony egyéb feltételeit is. A bér megállapításánál figyelembe kell venni a vonatkozó kormányrendeletek bérkorlátozó rendelkezéseit. Az egyéb bérleti feltételeket a helyi szokásoknak megfelelően kell megállapítani. Az iparhatóság véghatározatban megállapítja továbbá azt is, hogy az igénybevett üzlethelyiséget a véghatározat jogerőre emelkedésétől számított hány napon belül köteles a bérlő a kijelölt személynek átadni A véghatározatot a bérbeadónak, a bérlőnek, továbbá a kijelölt személynek és ha a helyiségre mások is igényt jelentettek be, azoknak is kézbesíteni kell ! A véghatározat ellen jogorvoslattal lehet élni Nincs helye jogorvoslatnak a bérlő személyének kijelölése miatt, továbbá a kijelölés vagy az üzlet- helyiség igénybevétele iránt előterjesztett kérelmet elutasító véghatározat ellen Felhívja, a kereskedelemügyi miniszter az iparhatóságok figyelmét az üzlethelyiségek hiánya miatt a gazdasági életben mutatkozó nehézségekre és arra, hogy a ki nem jelölt kereskedők, illetőleg az áruval ellátható kereskedők névjegyzékébe fel nem vett kereskedők eme tényből folyóan üzlethelyiségüket teljesen kihasználni nem tudják és így működésük gazdasási szempontból nem bír olyan jelentőséggel, mint az olyan kereskedőé, aki kötött forgalmú áru forgalombahozatalára kijelöltetett, illetve az áruval ellátható kereskedők névjegyzékébe felvétetett. Az ügyek elintézésénél az iparhatóságoknak erre a szempontra különösen figyelemmé kell lenni. Közli még a miniszter azoknak az áruknak jegyzékét, amelyeknek árusítása kijelöléshez, illetőleg azoknak az áruknak a jegyzékét, amelyeknél az áruellátás az áru- val ellátható kereskedők névjegy- székébe való felvételhez van kötve. Ezek: textil nagy kereskedés, bőrtalpú lábbeli- és talpbőrkereskedés, szén- nagy- és kiskereskedés, tűzi- fa- nagy- és kiskereskedés, cukor- nagy- és kiskereskedés, petróleum - nagy- és kiskereskedés, mosószappan- nagy- és kiskereskedés, hízósertéskereskedés, tojás- nagy- és kiskereskedés, liszt kereskedés, ga-bonakereskedés, hentesáru, baromfi, bab, borsó, lencse, hajdina, mák, keserű csillagfürtmag, lóbab, cirokmag, valamint ezek hántolt, őrölt, párolt, pörkölt vagy extrahált termékei, vas-, acél- és fémáruk, tankönyv. Abban a kérdésben, hogy valamely kereskedő kijelöltetett-e vagy sem, illetőleg az áruval ellátható kereskedők névjegyzékébe felvétetett-e vagy sem, az illetékes kereskedelmi és iparkamaráknál lehet felvilágosítást kapni. Végül felhívja a miniszter a másodfokú iparhatóságokat, hogy az üzlethelyiségek igénybevételénél különös gondossággal és a lehetőséghez képest soron kívül járjanak el. A leirat végén figyelmeztet a miniszter arra is, hogy a lakások és más helyiségek bérletére vonatkozó rendelkezések szerint az 1939: IV.-c értelmében zsidónak tekintendő egyén csak az iparhatóság engedélyével lehet bérbe, illetőleg használatba üzlet vagy üzem céljára szolgáló olyan helyiséget, melyet 1941. augusztus első napján nem bérelt vagy nem használt. E rendelkezés szerint tehát az 1939. évi IV. t.-c. értelmében zsidónak tekintendő személy — ha üzlethelyisége igénybevétetett — eddigi tevékenységét bárhol, így tehát a korábban bérelt lakásán is, csak az iparhatóság engedélyével folytathatja 1943. február 1. ESTÉLYI és délutáni rust legszebű dísze a löngy, fém- és STOSSZÉKSZER Tekintse meg nagy választékomat! DR NYÍRYNÉ ! Kaposszentbened a sebesült honvédekért. Kaposszentbenedek és Bárdudvarnok községek Bajtársi Szolgálatának vezetősége a levente ifjúsággal karöltve élelmiszer gyűjtését határozta el, hogy azzal a kaposvári hadikórházakban ápolt honvédsebesülteket megvendégelje. A leventeifjak oktatóik vezetésével mindkét községben, mint közös jegyzőségben január 28-án délelőtt házról-házra járva gyűjtötték öszsze a szeretetcsomagokat. A két községben mintegy tíz méter mázsa élelmiszer gyűlt össze. Nem akadt olyan ház, ahol valamit ne adtak volna. Volt ott sonka, sült csirke, kolbász, disznósajt, szalonna, rengeteg sok sült tészta, alma, aszalt gyümölcs, néhány, cigaretta stb Délután sok leventeifjú és leventeleány nagy kosarakba csomagolva vonaton szállították Kaposvárra Aznap érkezett a keleti harctérről két sebesültszállító vonat Az összes élelmiszer azok között lett szétosztva és azok könnyes szemmel köszönték meg a már régóta nélkülözött sok-sok jó falatot a két község adományozó lakosságának. Két ágú sörcsapom é* barna *#rí láiUarok^ im SS! Borsen/lc., 77. Telefon: ZM. melyiket kivánja? esM ^ Balonként Dexatf-b&eat ________magyar nfttákat rerigoráztt,________