Uj-Somogy, 1943. április (25. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-01 / 73. szám

2 ÚJ-SOMOGY 1943. április 1. Háztulajdonosok figyelméből kártalanítási h­ozzájárulási adó. Az 1939. II. t­. alapján kibocsá­tott és 1943. március 14-én életbe­lépett 1200/1943. M. E. sz. rende­let értelmében a légitámadás kap­csán előálló károk fedezésére 1943. január hó 1. napjától kezdődően kártalanítási hozzájárulást tartoz­nak fizetni a földadó, a házadó, az általános kereseti adó és társulati adó alá eső személyek. A kártalanítási hozzájárulást a városi adóhivatal a fenti adókkal kapcsolatosan egyidejűleg veti ki. A kártalanítási hozzájárulás kul­csa házadó alá eső ingatlanoknál a nyers házbérjövedelem, illetőleg a haszonérték 4 százaléka. A rendelet értelmében azonban a bérbeadó e kártalanítási h­ozzá­­járulást részben átháríthatja a bér­lőre, a lakóra. Utóbbi az­­általa fi­zetett és 1939. szept. 1. napjával rögzített bérnek ugyanis a 3 száza­lékát tartozik a háztulajdonosnak a bérrel együtt fizetni, akként, hogy 1943. évi április, május és június hónapokban 6—6 százalékát, 1943. július 1-től kezdődően pedig 3 szá­zalékát köteles megfizetni. Tehát a kártalanítási hozzájáru­lást a háztulajdonosok az adóval együtt a városi adóhivatalba fize­tik, viszont a lakók kötelesek a háztulajdonosok kezeihez megtérí­teni, illetve megfizetni kártalanítási hozzájárulás fejében a bér 3 szá­zalékát. Mivel a kártalanítási hoz­zájárulás 1943. január 1-től jár, az elmúlt három havit a következő 3 hónap alatt tartoznak megfizetni. Nagyban folynak az előkészületek az április 11-iki cserkésznapra. M­int már megírtuk, a kaposvári áll.­s.­polgári fiúiskola 37. számú Berzsenyi cserkészcsapat 30 éves jubileuma alkalmából a Somogy­­vármegye Cserkészszerv cserkész­napot rendez. A cserkészek lázas izgalommal készülnek a fiúk­ napjára, amikor előreláthatólag az országos főcser­kész tart majd szemlét felettük. A cserkésznap kiemelkedő pro­grampontja a kaposvári cserkészek közös fogadalomtétele és fogada­lomújítása a Hősök Emlékművénél. A cserkésznap alkalmával is ta­núbizonyságot tesznek a cserkész­­törvényről, amikor a színielőadás bevételét részben a Somogyvárme­­gyei Hadigondozottak, részben pe­dig a hadiárva cserkészek nyári táborozására fordítják. Kaposvár társadalmának megértő támogatá­sát mutatja, hogy a jegyárusítást alig kezdték meg, máris fogytán vannak a jegyek és lehetséges, hogy az összes jegyek az előadás előtt napokkal elkelnek. Nagy tűz pusztított Kaposváron. A Fő­ utcában leégett Dausek Géza lakatos üzeme. Csütörtökre virradó reggel a tűz­oltólaktanyában az ügyeletes tűz­oltó észrevette, hogy a belváros­ban hatalmas tűz van. A riadó után pár pillanat múlva már kivonulás­­­­ra készen voltak a tűzoltók. Elő­­­­ször az volt a feltevés, hogy a fog­ház ég és már a kivonulás során látták meg, hogy a »Bankosok« ud­varában lévő egyik építmény, Dau­sek Géza lakatosműhelye áll lán­gokban. Ekkor már a tető leégett. A tetőszerkezetet tartó fenyőfage­rendák ropogva égtek. Hatalmas lángnyelvek csaptak ki az ajtókon, ablakokon. A tűzoltók vitéz Magyar Károly tűzrendészet főfelügyelő, tűzoltófőparancsnok irányítása mel­lett nagy gyorsasággal, kitűnő szak­értelemmel láttak munkájukhoz. Pár pillanat múlva hatalmas víz­sugarak csaptak a lángokra. Vitéz Magyar Károly parancsára az L alakú épület sarkát kezdték olta­ni, mivel még csak odáig terjedt a tűz. Az volt a cél, hogy legalább a lakatosműhely mellett lévő asz­talosműhelyt sikerüljön megmente­ni. Ez teljes mértékben sikerült is, mert a tűzoltók gyors és eredmé­nyes munkával megakadályozták a tűz továbbterjedését. M­egállapították, hogy a tűz fész­ke a műhely kéménye mellett van. Az oltás eredménye lett, hogy a sercegve égő lángok sorra kialud­tak; még egy darabig izzó geren­dákat, áttüzesedett vasdarabokat le­hetett látni, majd lassan az égő fa elszenesedett és a vasdarabok iz­zása megszűnt. M­ajd megkezdődött az oltás má­sodik szakasza: elfojtani a lappan­gó zsarátnokot, a még izzó parazsa­kat, hogy mégegyszer életre ne tud­jon kapni a tűz.­­ A műhelyben bennégett egy cso­mó asztalosmunka, ami vasalás alatt állott. Tönkrement a kórház számára készült­ vasmunka. Leg­alább 50.000 pengős kárt okozott a tűz a lakásán betegen fekvő de­rék iparosnak. Az oltás közben a tűz okát ille­tőleg annyit már sikerült megálla­pítani, hogy a tűz valószínűleg rö­vidzárlat útján keletkezett. A tűz az épület közepén lévő kéménynél keletkezett és onnan terjedt tovább. A tűzoltók még a­kkora délelőtti órákban is dolgoztak. Bennégett a műhelyben a Zene­kedvelők Egyesületének egy gyö­nyörű intarziás koltatartója is, me­lyet a Doh­nányi-estre vittek meg­javíttatni. L­ömpös és Gáspár se­­r. úri és női divat­üzlet KAPOSVÁR, FŐ­ UTCA 31. SZÁM. Sízléses! Szolid! Külön textil és kötöttáru nagykereskedés Bilbabitok és divatáruk dr Merné Tankovich Mária divatáruüzletében, Korona­ utca 4. sz. Honvédeink író- és olvasó­­tanfolyama végetért. A Baross-laktanyában 25 honvéd részére megrendezett 4 hónapos és írás, olvasás, számolás alapele­meinek elsajátítására rendezett tan­folyam március hó végével befeje­zéshez jutott. A tanfolyam munkáját ügybuzga­lommal és szép eredménnyel Arató István állami tanító végezte. Tö­rekvését a legnagyobb megértéssel támogatta a katonai parancsnok­ság, mely gondoskodott arról, hogy az oktatásra szorulók időt nyerje­nek a tanításon való részvételre. A­ munka pontos keresztülvitelét szor­galmazta Kanti Ferenc, akinek nagy része volt abban, hogy a hon­védek minden órán ott lehettek. A tanfolyam beszámoló utolsó óráján a vármegyei Népművelési Bizott­ság képviseletében jelen volt Ta­más József népművelési titkár, a katonai parancsnokságot Illés Er­nő képviselte. A tanfolyamrésztvevők közt szor­galmukkal és eredményességükkel kitűntek: Csapó József, Skultéti Károly, Orsós György I. és Orsós Mihály. M­eleg szavakkal búcsúzott tanít­ványaitól Arató István és buzdító beszédet mondott Tamás József és Illés Ernő. Aki jó bort arcat Inni, annak Pappékhoz kell iutani Állandóan kiváló gyöngyösi és verpeléti tájborok kaphatók 8. PAPP VENDELHÉ Berzsenyiy utca 27. szám) Telefon: 790. (Gőzfürdő mellett. Tartós (Dauer) O­NDOLÁLÁS tökéletesen készül özv. HÖLGYFODRÁSZATÁBAN KORONA-D. 4. I. em. TEL. 83. Külföldön ismeretlen a különleges magyar tűzbiztosítási módozat. M­agyarország lakosságának több, mint a fele mezőgazdasággal fog­lalkozik, tehát az ország mezőgaz­dasági jellegéhez simul a tűzbiz­tosítás fejlődése is. A mezőgazda­­sági jellegnek megfelelően hazánk­ban olyan tűzbiztosítási lehetőség áll fenn, amely a külföldön úgy­szólván ismeretlen. Ez a biztosítási módozat a »mezőgazdasági tűz- áta­lánybiztosítás«, amely különlege­sen magyarnak nevezhető. Előnyei a következők: M­ás tűzbiztosításban a biztosítás érvényessége általában az előre megadott helyre korlátozódik. Ez­zel szemben az átalánybiztosítás keretében élő- és boltfelszerelés, valamint a termés a gazdaság te­rületén belül, közelebbi helymeg­határozás nélkül is, mindenütt ér­vényesen van biztosítva. Tehát az állatállomány az istállóban éppen úgy, mint a birtoktesthez tartozó legelőn, a termés rendben és osz­tagban éppen úgy, mint a padlá­son, vagy a magtárban. Az átalánybiztosítással felesle­gessé vált a kazlaknak és oszta­goknak hetekre, vagy a cséplés­­ idejére, hónapokra való külön biz­­t­­osítása. Az évi termés, takarmány, szalma, tengeri, dohány stb. egész éven át,­­minden külön bejelentés nélkül, fogyó és szaporodó álla­potban mindaddig biztosítva van, amíg a következő évben a kalászo­sok learatása, a takarmány kaszá­lása, a tengeri törése, a dohány be­­hordása meg nem kezdődött. A biz­tosítás ettől kezdve ugyancsak min­den bejelentés nélkül már az új termésre szól. Az elmúlt évtől eset­leg megmaradt készleteket azonban a mezőgazdasági átalánybiztosítás­ban is külön fel kell adni. Nagy előnye továbbá, hogy díj­tétele átlagos és kedvezőbb, mint­ha az egyes tárgyakat, illetve ter­ményeket külön-külön biztosítanák. A biztosítás feladása is egyszerűbb, mert az egyfajta biztosított javakat egy összegben, összevontan lehet biztosítani. További előnye, hogy mindennemű termény teljes érték­ben biztosítható, szemben azzal a régi feltétellel, hogy a termést csak háromnegyed értékben lehet biz­tosítani. A külföld ezt a Magyarországon közkedveltségnek örvendő biztosí­tási módot csak a viszontbiztosítás révén ismeri, bevezetésére alig né­hány államban került sor. A kez­deményezés és a biztosítási mód létesítése tisztán magyar munka.

Next