Uj-Somogy, 1943. május (25. évfolyam, 99-122. szám)

1943-05-04 / 99. szám

2 ÚJ-SOMOGY 1943. május .4. Az ipartestületek szerepe és felelőssége a felsőbőrök szétosztása körül. A Lábbeliközpont körlevele az újabb anyagkiutalás rendjéről. A nem bőrtalpú cipők gyártásá­nak előmozdítása céljából a Láb­beliközpont újabb körrendeletet küldött szét a törvényhatóságok alispánjaihoz, a városok polgár­mestereihez, az összes kijelölt talp­­bőrkereskedőkhöz és elosztókhoz, valamint ipartest­ületeik útján a lábbelikészítő kisiparosokhoz. A körlevélben a Lábbeliközpont közli az összes érdekeltekkel, hogy nagyobb mennyiségű felsőbar­ utalt ki a nem bőrtalpú ci­­p­ők készítése céljából. Ezeket a szükségleteket a fajták, szükségletek és termelési kapacitás arányában kell szétosztani a kije­lölt cipőiparosok között. A körren­delet figyel­mez­teti a törvényható­ságok elosztó tál­pbőrkereskedőit, hogy a részükre küldött bőranyagot kizárólag a kijelölt talpbőr­­kereskedők által beszolgálta­tott bőrbevásárlási utalványok ellenében lehet kiadni. Az elosztó talpbőrkereskedő kö­teles a kiszolgáltatott anyagokról, a juttatásban részesült kijelölt talp­bőr­kereskedőkről , továbbá az ipa­rosokról pontos és minden tekin- Letlben megbízható nyilvántartást vezetni. Köteles továbbá az átvett ipartestületi utalványokat gondo­san megőrizni. Az ipartestületekhez küldött körlevélben a Lábbeliköz­­pont figyelmezteti az érdekelteket, hogy kötelesek az igazságos és egyenlő elbánásra ügyelni, a szét­osztásnál pedig a következő felté­teleket betartani: a bőröket és az utalványokat az ifjas testület kötelékébe tartozó olyan keresztény lábbelikészítő ■kézmüvesiparos kaphatja, aki a Lábbeliközponttól bőrtalpú egységes lábbeli készítésére megbízási, illetve anyagot nem kapott. Hadirokkantak, hadiárvák, h­adba­­vonultak (azok házastársai vagy el­tartott családtagjai sorrendi el­sőbbségben részesítendők. A bőr- f­evásárlási igazolvány tulajdonosa a kijelölt kereskedőnél arcképes igazolvánnyal vagy igazoló jegy­gyel köteles személyazonosságát igazolni. Önálló intézménnyé alak­ul át a Hombár. Kilenc főágazatban végzik a közellátási szervezetek a beszolgáltatások összegyűjtését. A közellátási miniszter az új termelési és beszolgáltatási rend­szer közigazgatási megszervezését valósítja meg. Megyénként, tov­ábbá községenként megalakultak a köz­ellátási bizottságok. Most fáradoz­nak azon, hogy­ a beszolgáltatan­dó áruk összegyűjtése, illetve a fo­gyasztóhoz való eljuttatása szerve­zetek útján történjék. A miniszternek az a szándéka, hogy az egyes volt kiviteli egykeze­­ket átszerveznék, közvetlenül ál­lami felügyelet alá helyeznék és ezekre bízzák a megbízott v­agy ezután kijelölendő kereskedők ál­tal felvásárolt áru nyilvántartását, a beszolgáltatás ellenőrzését. A ki­­­lenc közérdekű közellátási szerv maga kereskedelmi ügyletekkel nem foglalkozik. A gabona és­­szemestermények átvételének irányítását a Hombár végezné, amely eddig a Fut­ura gabonafőgyűjtési osztályaként mű­ködött. Most a Hombárt elválaszt­ják a Futurától, önálló intézmény­­nyé alakítják, de a kereskedelmi forgalmat a Futura főbizományo­sai végeznék, akik felett az állam által irányított Hombár gyakorol­ná az ellenőrzést. A zsír, hús és más állati termé­kek átvételét a legutóbb újra át­szervezett MÁÉSz, a Magyar Állat és Állatitermékek Értékesítő Szö­vetkezete végezné. Átszervezik a Baromfikiviteli I­gyes­ülést is, amely a baromfi és tojás átvételét irányítja. A hüvelyesek és olajosmagvak összegyűjtésének központi szerve a Magyar Hüvelyes és Olajmagkivi­teli Egyesülés feladata lesz, amely­nek cégéből elhagyják a kiviteli szót. A Futura érdekköréhez tartozó MF.TF.Sz. a Mezőgazdasági Terme­lők Egyesült Szövetkezete nyer megbízást a burgonya és hagyma összegyűjtésére, az ezzel kapcsola­tos kereskedelem megszervezésére. Külön közérdekű szerv létesül úgy a paprika, mint a tej és tej­termékek átvételére. Egyik előbbi a Paprika Ki­viteli Egyesülés, utób­bi pedig az OMTK eddigi funk­cióinak bizonyos részét is ellátja majd. A takarmánygazdálkodás szer­ve a Magyar Mezőgazdák Szövet­kezetének és a Zöldmező Szövet­kezetnek eddigi szaktevékenységé­ből sarjad ki ugyancsak központi szervezet alakjában. Végül a magértékesítés terén irá­nyító szerepel a Magyar Mag kivi­teli Rt. nyer belföldi viszonylat­ban, az áruk összegyűjtése tekin­tetében is. Mindezeknek a kereskedelmet irányító felvásárló szervezeteknek­ a központja Budapesten lesz, de körzeti kirendeltséget tartanak majd fenn a legtöbb vármegyében vagy legalábbis országrészekben, hogy a helyi teendőket megfelelően elláthassák. A beszolgáltatásra kerülő külön­böző cikkek tényleges átvételét, jó­váírását, tárolását és szállítását vi­déken a termelő és fogyasztó kö­zött kormánybiztosi kijelölés alap­ján kereskedői szervezet végzi a szakmabeli irányító intézmények­kel egyetértésben. Gondoskodni kíván a közellátási kormány arról ,hogy ebbe a mun­kába kisebb cégek is belekapcso­lódhassanak, de ennek az elkép­zelésnek a gyakorlati megvalósítá­sa, a részletek megtárgyalása, úgy a minisztériumban, mint a megyei közellátási központokban még ez­után, talán már a közeljövőben kerül kidolgozásra. Mit kell tudni a gazdakönyvrő A közel já­rás­ügyi miniszter most megjelent utasítása értelmében a községi elöljáróságnak legkésőbb június 15-ig kell a gazdálkodók ré­szére a gazda­könyvet kiállítani. Ha a gazdálkodónak egy község ha­tárában több gazdasága van, ezek­ről csak egy gazdakönyvet és gaz­­dalapot állítanak ki a hatóságok, még abban az esetben is, ha azok önállóan vezetett gazdaságok. M1a több község határában fekszik a gazdaság, természetesen minden községben külön gazdalapot és könyvet állítanak ki az elöljárósá­gok. A gazdakönyvet és gazdala­­pot egyszerre állítják ki a hatósá­gok és az adatoknak mindkettő­ben egyezniük kell. A gazdakönyvbe beírják a köz­ségi elöljáróságok mindazokat az adatokat, amelyek a gazdálkodó személyére ,háztartására, gazdasá­gi cselédeire, a gazdaság területére és művelési ága szerinti megoszlá­sára, állatállományára, baromfiál­lományára, a beszolgáltatási köte­lesség teljesítésére, a gazdaságok részére történő kiutalásokra és a beszolgáltatás elszámolására, to­vábbá a vámőrlésre vonatkoznak. A hatóságok a szántóföldi nö­vénytermesztésre vonatkozó ada­toknál a főterményekkel bevetett egész területet jegyzik be, tehát azokat a területeket is, amelyek a gazdasági alkalmazottak illetmény­­földjei és részesművelésre kiadott szántóterületei. A gazdaság állatállományából azokat veszik figyelembe, amelyek a gazdakönyv kiállításakor a gaz­dálkodó tulajdonában vannak. Te­hát például a szájbér, fűbér fejé­ben legelőn tartott állatokat nem a legeltető gazdaságnál, hanem az állatok tulajdonosainál veszik fi­gyelembe. Az állattartásra jogosí­tott gazdasági alkalmazottaknak a gazdaság területén tartott állatál­lományát nem írják be a hatóságok a gazdaság gazdakönyvébe még akkor sem, ha az állatok takar­mányozásáról a gazdaság gondos­kodik. Az eladott, de még el nem­ szállított állatot a vevő gazdasá­gában tünteti fel.­­ * A ser­tésál­lománynál az össze­írás csak a tenyészkocákra és az 1912., 1943. évjáratú malacokra és süldőkre terjed ki. A tenyészkané­ra, a hízásra befogott, valamint a kiselejtezett öreg állatokra az ösz­­szeírás nem terjed ki. Az anyajuhok közül csak a tény­leg tenyésztésre használt juhokat írják be a gazdakönyvbe. A baromfiak közül csak a törzs­­állományt, tehát a tenyésztésre al­kalmas hím- és tojóállatokat ve­szik figyelembe. Az idei kereső állományt figyelmen kívül hagy­ják. Beírják a gazdakönyvbe a kiáll­í­­tó hatóságok azt is, hogy a gaz­dálkodónak a saját gazdaságához tartozó legelőterületén kívül az 1943. évi legeltetési idényre hány számos állata van közlegelőn, vagy más címen legeltetési joga. Szá­mos állatnak számít egy tó, vagy szarvasmarha, 2 csikó vagy nö­vendékmarha, 5 sertés, 10 süldő, 10 juh, 20 bárány. Szigorú büntetések készletgazdálkodási rendelkezések megszegése miatt. Május 7-ig kell felajánlani az ócskavas- és fémhulladékkészletet. Az utóbbi időben megejtett ellen­őrzés során az Ipari Anyaghivatal több esetben megállapította, hogy egyes vállalatok ócskavas- és fém­­készleteiket nem előírásszerűen használták fel, illetve a rendeletek utasításaitól eltérően azokat nem kellőképpen jelentették be. A ta­pasztalatok hatására az Anyaghiva­­tal a jövőben az eddiginél is erélye­sebben és soronkívüli vizsgálatok útján ellenőrzi a készletfelhaszná­lási, valamint azt, hogy­ a vállala­tok ócskavaskészleteik kötelező fel­ajánlásának eleget tesznek-e. Kö­zelmúltban több esetben kirótt sú­lyos büntetések is bizonyítják, hogy az anyaghivatal az ócskavas- és fémkészletek terén is szigorúan megköveteli az előírások betartását. Az ócskavaskészletek felajánlásá­ra most újabb fontos határidő ér­kezett el. A 03.800/1942. Ip. M. rendelet értelmében az ócskavas- és fémhulladék készlettulajdono­­soknak május 7-ig kell átvételre felajánlaniuk a birtokukban lévő anyagokat. Kiterjed a felajánlási kötelezettség mindazokra, akik hasznos ócskavas, bronz, réz stb fémhulladék zárolt készletekkel is rendelkeznek. Mentesül a felajánlási kötelezett­ség alól az, aki készletét május 7-ig a Fémgyűjtő vásárlási igazol­ványával ellátott megbízottaknak átadja, ami egyúttal kedvező átvé­teli árat is biztosít. Az Anyaghivatal azonnal meg­indítja az eljárást azok ellen, akik a rendelkezéseket megszegik és az addig kirótt szigorú büntetések is figyelmeztetik az ócskavaskészlet felajánlási kötelezettség betartásá­ra az érdekelteket. Anyagigénylést űrlapok KAPHATOK AZ UJ-SOMOGY __________________________KIADÓHIVATALÁBAN KOVÁSSY UTCA 6. SZ.

Next