Uj-Somogy, 1944. május (26. évfolyam, 97-121. szám)
1944-05-01 / 97. szám
2 ÚJ-SOMOGY Az egész országban szünetel a földműves és mezőgazdász leventék foglalkoztatása. A honvédelmi miniszter rendeletére az egész országban megszakították a mezőgazdasági munkásokból, földmíves ifjakból álló levente csapatok foglalkoztatását. Az ifjúságot a közellátás arcvonalára vezették be és mezei munkára alkalmazzák. A városi, iskolai és vállalati leventecsapatok földmíves ifjait is felmentették a foglalkoztatás alól és olyan csapatokba osztották be, ahol a kiképzés szünetel. A miniszter rendeletét mindenütt végrehajtották az illetékes járási és városi leventeparancsnokok. Ahol még valami tisztázatlan kérdés volna, ott az érdekelteknek az illetékes járási és városi leventeparancsnokságokhoz kell fordulni. A földmíves leventék elmulasztott kiképzését a mezőgazdasági munkák befejeztével, aratás után, július 11.-től pótolják. Rendelet a zsidó lakásban takarításért lakó nemzsidó családokról. A közelmúltban kibocsátott kormányrendeletek értelmében zsidó háztartásban nemzsidó háztartási alkalmazottat. évi április hó 30. napja után foglalkoztatni nem szabad és az eddig foglalkoztatott nemzsidó személyek a lakásban más minőségben (például albérlő) sem maradhatnak meg. Felvetődön azonban az a kérdés, hogy azok a családok, akikzsidó háztartásban lakásért teljesítenek szolgálatottakarításért addig, amíg más elhelyezkedésről gondoskodni tudnak, fentmaradhatnak-e az eddigi lakásukban. Illetékes helyen azt a felvilágosítást adták, hogy az ilyen családok mindaddig, amíg a hatóság őket megfelelő lakáshoz nem juttatja, eddigi lakásukban továbbra is megmaradhatnak, háztartási munkát vagy egyéb szolgálatot azonban a zsidó háztartásban nem teljesíthetnek. Ennek a kérdésnek a rendezésére az illetékes hatóságok rövidesen rendeletet fognak kiadni, addig is figyelmeztetik az érdekelteket, hogy mindenki terjessze elő a szabályszerű lakásigénylést az illetékes elsőfokú lakásügyi hatóságnál. si mostani lakbér- azsidó háziúrnak fizetendő, aki azt a letéti számlára befizeti A legilletékesebb helyhez fordultak azokkal az érdeklődésekkel kapcsolatban, amelyek azt kérdezték, várjon a zsidó tulajdonban lévő házak lakói a zsidó vagyonok zárolásáról megjelent rendelet után is a zsidó háziúrnak tartoznak-e befizetni az esedékes lakbért. Miután ugyanis a rendelet a zsidó vagyonokat zár alá helyezte, a közönség körében kételyek támadtak afelől, hogy váljon a lakbér felvételére továbbra is jogosult-e a zsidó háztulajdonos. Illetékes helyen a kérdéssel kapcsolatban rámutattak arra, hogy a lakó a házbért a háztulajdonoshoz tartozik továbbra is fizetni, ha az zsidó is, mert a zsidó háztulajdonos önmagán tartozikvégrehajtani a rendelet intézkedését. A zsidó háztulajdonos tehát átveszi a házbért, s amennyiben a házbérek összege a 3000 pengőt meghaladja, ő maga köteles azt a letéti számlára befizetni. A nyílt árusítási üzletek nyitási és zárási idejének újabb szabályozása. — Hétfőn is nyitva lesznek az üzletek. — A rendelet értelmében a nyílt árusítású üzletek, az élelmiszer és tüzelőanyagkereskedéseket kivéve, a hét minden köznapján, a hét- 1 főt is beleértve, reggel 9 órától délután fél 11 óráig, szombaton este 7 óráig tarthatók nyitva az ország egész területén. Az élelmiszer- és tüzelőanyagkereskedések éppen úgy, mint eddig, az illetékes helyi hatóságok által megállapított nyitvatartási idő alatt tarthatók nyitva. Azok a nyílt árusítású üzletek, amelyek a rendeletben részletezett elsőrendű közszükségleti cikkeket árusítják (élelmiszer, tüzelőanyag, textil, ruházati cikkek, vasáru stb.) reggel 9 órától délután fél 6 óráig (élelmiszer és tüzelőanyagkereskedések 7 óráig), szombaton pedig az említett valamennyi üzlet este 7 óráig köteles nyitva tartani. A hivatalos lap vasárnapi száma közli a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendeletét a nyílt árusítású üzletek nyitási és zárási idejének újabb szabályozásáról Gyömőös és Gáspár LJC. 3. t. úri és női divatüzlet KAPOSVÁR, FŐ-UTCA 31. SZÁM. eízléses! Szolid hűtőn textil és kötöttáru nagy kereskedés Most már egy zsidó tagja sincs a Kaposvári Kereskedők Egyesületének. A Kaposvári Kereskedők Egyesülete szombaton délután 5 órakor az egyesületi székházban népes tagértekezletet tartott, melynek során a tisztikar részletes tájékoztatót adott az egyesület munkájáról, továbbá azokról a fontos hatósági intézkedésekről, amelyek a tiszta keresztény magyar kereskedelem felépítésének érdekében az elmúlt hetek alatt megjelentek. A magyar Hiszekegy elmondása után Merényi Dezső kereskedő, az egyesület elnöke nyitotta meg a taggyűlést. Elsősorban az egyesületi tisztikar munkáját ismertette, amelyből kiemelkedik az egyesület új alapszabályainak kidolgozása, amit a belpolitikai események tettek szükségessé. Bejelentette továbbá, hogy megtörtént az egyesületben is az árjásítás, most már egyetlen zsidó tagja sincs a Kereskedők Egyesületének. A jelenlevő keresztény kereskedők lelkes helyesléssel vették tudomásul az elnök eme közlését, aki a továbbiakban az egyesület vagyoni helyzetéről adott tájékoztatást. A jogelődöktől átvett egyesületnek több ezer pengős adóssága volt, melyből ma már csak néhány száz pengő áll fenn. A dr Matolcsy Sándor-féle alapítványt igen előnyösen sikerült gyümölcsöztetni, úgyhogy annak hozamából egy hadirokkant vagy hadiözvegy gyermekének taníttatási költségeit, aki a kereskedői pályára lép, az egyesület ebből az összegből viseli. Beszámolt továbbá a tagok körében a bombakárosultak segélyezésére rendezett gyűjtésről, ami igen hizlaló jelekkel indult meg, s amai napig a vaskereskedői szakosztály tagjai 2500 pengőt, a textiliszakosztály pedig 2200 P-t gyűjtött, míg a többi szakosztály adakozása még folyamatban van. Az egyesületi munka ismertetése után Merényi Dezső elnök a keresztény kereskedelem jelenlegi és jövendő helyzetéről adott minden vonatkozásra kiterjedő részletes tájékoztatót, megvilágította a keresztény kereskedelem helyzetét a zsidóknak a gazdasági életből történt kiszorításával kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy a keresztény kereskedelmi élet most már megszabadult a zsidó szellemtől és a zsidó tőke uralmától, a jövőben oly lehetőségek nyílnak meg a keresztény kereskedők előtt, amire ezelőtt egy évvel még a legvérmesebb reménynek sem mertek számítani. Beszéde során kitért a lezárt zsidó üzletek árukészletei és a helyiségekkel kapcsolatos problémákról. Ezzel kapcsolatban ma még korai dolog bármilyen kérelmekkel az illetékesekhez, fordulni, egy azonban bizonyos amint ez már a kereskedelemügyi miniszter nyilatkozatából ismeretes —, hogy a juttatásban azok részesülnek, akik erre valóban érdemeket szereztek. Ezzel kapcsolatban örömmel állapította meg azt a tényt, hogy az illetékes miniszter egyik nyilatkozatában azt is kijelentette, hogy az elosztással kapcsolatban meg fogja hallgatni a szakértőket is. Ebből a tényből pedig az a következtetés vonható le, hogy a kormányzat helyes úton halad, amikor ezekbe a nagyjelentőségű dolgokba a szakértőket is bevonja, mert a kereskedők ügyeihez csak kereskedők tudnak hozzászólni és szakvéleményt mondani. Végül indítványozta, hogy a közgyűlés táviratilag üdvözölje Kundor Antal kereskedelemügyi minisztert. A közgyűlés Merényi Dezső elnök beszédét és indítványát lelkes éljenzéssel fogadta. Befejezésül Milisze István egyesületi ügyész a zsidó vagyon bejelentésére vonatkozó azokat a kérdéseket ismertette, amelyek a keresztény kereskedőket esetleg érintik, továbbá az árdrágítási cselekmények szigorúbb megtorlását célzó új törvény rendelkezéseiről tájékoztatta a kereskedőket. A taggyűlés a Hiszekegy elmondásával ért véget. Miau sircsapw, és barna sör! társjiarokkaljfá^ B. PAPP VENQELNÉ Barna vagy világos ——— Berzsenyi u. 27. ' Telefon 790. melyiket kirinja? [ 6Mrt.]|Wl. 1944 MÁJUS 1. Ismét általános gyalástilalmat rendelt el a belügyminiszter. Választmányi értekezletet sem szabad tartani. A belügyminiszter a hivatalos lap vasárnapi számában 175.500—1944 VII. száma alatt rendeletet adott ki, amellyel visszavonja a legutóbb kelt és a gyülekezési szabadságról kiadott rendeletét, az általános helyzetre való tekintettel. A rendelet hangoztatja, hogy a mostani viszonyok között a termelés folytonosságát és zavartalanságát csak minden erő összpontosításával és csak úgy látja biztosítottnak, ha a politikai pártok és egyesületek tevékenységüket, párt- és egyesületi életüket a legszűkebb körre korlátozzák és senkit sem vonnak el munkahelyéről. A most kiadott rendelettel a belügyminiszter felügyeleti jogánál fogva megtiltja, hogy a rendőrhatóságok a gyülekezési jog korlátozásáról kiadott 8120—1939. M. E. rendelet 2. paragrafusában meg-s határozott gyűlésekre engedélyt adjanak. A rendelet hangsúlyozza, hogy a pártok és egyesületek rendes napi életéhez tartozó, — párt ! — egyesületi élet folytonosságát biztosító adminisztratív tevékenységet nem kívánja érinteni. A tagok szokásos párt és egyesületi helyiség látogatásai nem esnek kifogás alá, de ezek gyűlés jellegét nem ölthetik és emek alkalmakkor beszédek sem hangozhatnak el. Tagértekezletek, vezetői vagy választmányi értekezletek sem tarthatók, vagy engedélyezhetők.