Uj Szó, 1945. február-június (1. évfolyam, 1-67. szám)

1945-02-02 / 1. szám

irr». Uj Szó 45 febroftr S A toborzásról Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya a fegyverszüneti egyezményben, melyet a Szocialista Szovjetköztársaságok, az Egyesült Brit Királyság és az Északamerikai Egyesült Államok kormányaival kötött, kötelezte magát arra, hogy »Magyarország legalább nyolc nehézfegyverzettel ellátott gyaloghadosztályt állít fel. Ez az újonnan létrehozandó magyar nemzeti hadsereg megkapta a Szövetségesektől az engedélyt arra, hogy résztvevőn a Hitler Németországa elleni szodságharcban. Ez az engedély nagyban megkönnyíti Magyarország nemzetközi helyzetét. A magyar közvélemény nincs teljesen tisztában Magyarország nemzetközi helyzetével. Azt sem tudja pontosan, hogy milyen óriási vérveszteséget szenvedett a magyar nép a Don mellett és Galíciában, de még kevésbbé tudja, hogy ez az idegen érdekekért, Hitler érdekeiért kiöntött magyar vér minden cseppje gyűlá zatot hozott a magyar népre és most világszerte a német után a legjobban a magyar nevet vetik meg. Ezzel a szomorú ténnyel számolnia kell minden magyarnak, aki a mai nehéz helyzetből a kivezető utat keresi. Nehéz volna megállapítani, hogy mi súlyosabb teher a magyarság vállán: a rettenetes vérveszteség, a szegénység, amit az országnak a németek és Hitler magyar zsoldosai által rendezett, szervezett, »német alapossággal« végrehajtott kirablás okozott, vagy az a körülmény, hogy még nemrégiben az egész világ a magyarban látta Hitler, utolsó zsoldosát. A fegyverszüTieti megállapodás elbírása annyiban könnyített ezen a helyzeten, hgy Magyarországnak megadja a lehetőséget, hogy miután éveken át kutyahűséggel szolgálta az emberiség legocsmáellenségét, Hitert, most kivegye risz-rf a világ- népeim^ HitUr^ellenes antifad-ágiaraiból. Természetes, hogy ez a cigriti •mértékten fogja aKiagyar ságot’-lρ-^<^té*-< «megnn fSiergidúial, szi. 'ríggal és lelkesedéssel dolgozik a hadsereg felállásán és amelyen n és sikeresen fog az új hal-Dálnoki Miklós Béla, Magyarország miniszterelnöke és vitéz Vörös János honvédelmi miniszter toborzási felhívással ordultak Magyarország népéhe. Ezzel megkezdték a fegyverszüneti megállapotban Magyarországra rótt kötelezettégek végrehajtását és egyben először élek a magyar kormányra ruházott joggal, a hadseregszervezés jogával. Ha a magyar nép nincs is teljesen tudatában súlyos nemzetközi helyzetének, azt bizonyára meg fogja érteni, életérdeke minél gyorsabban és teljesebben eleget tenni az Ideiglenes Nemzeti Kormány felírásának. Aligha lehet kételkedni Man, hogy sokkal több magyar férfi és nő jelentkatonai szolgálatra, mint amennyi idősz. a y f.lállításához szükséges, hét kételkedni abban, hgy a ma. Jova amennyi demokratikus pártja 'underi ^Vét labaveti, hogy felvilágoitsa a magyar népet a toborzás óriási elentőségérel, hogy felkeltse a magyar kiakarást és felszítsa a magyar nép szószeretetét. Aligha lehet kételkedni abban, hogy Magyarország demokratikus ajtója ezekben a napokban a toborzás kérdését állítja az érdeklődés előterébe ,s mindent elkövet, hogy megérttesse a kérdés óriási jelentőségét. És nem szabad kételkedni abban, hgy nemcsak azok állnak csatasorba, akik fegyvert fognak — le együtt fog harcolni az új magyar sereggel az egész magyar nép. Ha ez ígyörténnik (és ennek így kell történnie), akor Magyaroc.zár naly lépést tett az újászületés fel, Belafv» 1913 február 2-án fejeződött be a történelem addig legnagyobb csatája: a sztálingrádi csata. Barát és ellenség hónapokon át lélegzetvisszafojtva várt választ a kérdésre: „Mi újság Sztálingrád alatt?“ Nemcsak katonai szakértők és politikusok, a világ egész közvéleménye is tudta, hogy Sztálingrád fordulópont ebben a háborúban. Rali Suri, arab író akkor írta ezeket a sorokat: i Sztálingrád nemcsak oroszlakta város, mely egy nagy ember nevét viseli. Sztálingrád nevének hallatára megdobban minden szabadságszerető ember szíve. Sztálingrád ércfal, amely nemcsak felőrli a német hadsereget, de megrengeti Berlin falait is. A sztálingrádi ágyúk dörgése visszhangzik Franciaországban, Jugoszláviában, Norvégiában, a Közel- és Távol-Keleten. A sztálingrádi ágyúk tüze megrengeti a föld minden sarkát. Fellobban Csungkingban, Kína fővárosában, Newyorkban és Londonban ... Rómában Mussolini remegve ejti ki a szót: Sztálingrád.* A mai események tükrében még világosabb, hár a Vörös Hadsereg páratlan győzelme Sztálingrád alatt megindítája volt azoknak a sorozatos diadaloknak, melyeket a Vörös Hadsereg azóta arat. Joggal állapítják meg a katonai szakértők : »Évtizedekig fogják tanulmányozni történészek és katonai akadémiák a sztálinigrádi csatát Azt, hogy tudott a Vörös Hadsereg a védelemből támadásba átmenni, a kezdeményezést az egész fronton megragadni, Sztálingrád körzetében 22 ellenséges hadosztályt bekeríteni és — azokon kivül, akik a fegyvert letették — teljesen megsemmisíteni. Azt, hogy ez a harc mint fejlődött támadássá az összes frontszakaszokon.« (New York Herald) Mivel magyarázható a Vörös Hadsereg ekkora, a háború egész kimenetelére kiható győzelme és a német hadsereg többé helyre nem hozható veresége ? A háború első szakaszában a németek azért értek el eredményeket a szovjetnémet fronton, mert mint szerződéstszegő támadó, a váratlan támadással járó kezdeményezés előnyeit élvezhették és teljesen kibontakozott és amellett már háborús tapasztalatokkal rendelkező haderőkkel támadták meg M. ssováet or<^*Agot:L. A Szovjetuniónál' »ége hogy véoroha _ JmoKji.'.il. __ .ii^át. >iSi.onkiVtri Trífierzésére állt szinte az egész haditett i«lésre teljese!! átállított európai gazdaság, aminek egyik fontos és a mai háborúban különös_ !! nagyjelentőségű következménye az volt, hogy a német hadsereg a ■ nfolmmai 4 l>órCkocsit és rop&2óf^cpet tudott harcbd Ydni mint a Vörös Hadsereg. A szovjet gazdaságnak el kellett érnie és túlszárnyalnia a németeknek haditechnikáját. A legsúlyosabb katonai és gazdasági helyzetben kellett a szovjet rendszernek kiállania a próbát. És kiállta. Kiállta a fronton, kiállta a hátországban, kiállta az ellenség mögöttes területén. Megoldotta, éspedig egyedül oldotta meg azt a feladatot, melyet a megtámadott többi ország külön-külön és közösen sem tudott megoldani: feltartóztatta a nácik bandita hadát és olyan csapásokat mért, egész német hadigépezetre, hogy ma már német földön, 120 kilométernyire Berlintől üldözi a menekülő német csapatokat. Sztálingrád alatt a németek elvesztették a Stratégiai kezdeményezést. És nemcsak a szovjet-német fronton, Afrikában is A német hadvezetőség Sztálingrád után csaknem az egész német haderőt a Vörös Hadsereg ellen volt kénytelen bevetni és az összes frontszakaszoké,s a támadó stratégiáról a védelmi stratégiára áttérni. Ennek oka és magyarázata az, hogy a sztálini hadvezetés és a Vörös Hadsereg győzelmeinek eredményeképpen a németek elvesztették azt a katonai előnyüket, amellyel a Szovjetunió elleni hitszegő és váratlan támadásuk következtében a háború elején rendelkeztek. Elhasználták a hirtelen rajtaütés váratlanság tényezőjét. Megszűnt a hadés viselés feltételeinek az az egyenlőtlensége, melyet a német-fasiszta támadás váratlansága hozott létre. Már nem mellékkörülmények, hanem állandó tényezők kezdtek hatni: a hátország szilárdsága, a hadsereg erkölcsi állapota, a hadosztályok mennyisége és minősége, a hadsereg fegyverzete, a hadsereg parancsnokainak szervezőképessége. • Mindebben a Vörös Hadsereg kétségtelen fölénye egyre nyilvánvalóbb lett. Sztálingrádnál véglegesen megtorpant a német előnyomulás. Sztálingrádnál megkezdődött a német visszavonulás, mely — ha eltekintünk az 1913. évi offenzívakísérletektől, melyek a legnagyobb erőfeszítések ellenére hetek, sőt nalpok alatt összeomlottak — azóta tart és egyre közelebb hozza a német hadsereget a végső összeomláshoz. A Vörös Hadsereg azzal, hogy szakadatlan harcban lekötötte és tervszerűen megsemmisítette a német hadosztályokat, arra késztette a német hadvezetőséget, hogy elhasználja stratégiai tartalékait is és a Szovjetunió szövetségeseinek is időt adott hatalmas hadseregeik megszervezésére, valamint arra, hogy a Vörös Hadsereggel vállvetve nyugatról és délről is barlangjába szorítsák a német fenevadat.A Sztálingrádnál megindult szovjet henger súlya alatt nemcsak a német hadigépezet rendült meg, összeomlott az egész Hitler-tengely. Németország zsoldos államai sorba kidőltek és nemcsak szakítottak a hitleri Németországgal, hadat is üzentek neki és ma a szövetségesek oldalán vívják szabadságharcukat a fasizmus ellen. Magyarország is, amely utolsóként tartott ki Hitler süllyedő hajója mellett, fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval és szövetségeseivel és már megkezdte a szabadságharcos magyar hadsereg szervezését a közös harcra az emberiség legádázabb ellensége, a fasizmus ellen. Ma, két évvel Sztálingrádott el lehet mondani, hogy a Vörös Hadsereg nagyszerű győzelmeinek hatása alatti fasizmus ellen csatasorba álltak a világ népei és a hitleri Németországot gyón iramban sodorják a végső katonai, gazdasági és politikai összeomlás felé. A Vörös Hadsereg büszkén vallhatja, hogy a demokratikus népek nagy szabadságharcának az élén haladt és halad és ennek a gigantikus küzdelemnek a legsúlyosabb , legdicsőbb feladait maga oldotta meg Joggal mondhatta Sztaín 1944 november 6-i beszédjében : »Most, amikor a hol> védelmi háború a győzelmes befejezéséhez közeledik, teljes nagyságában áll előttem a szovjet nép történelmi szerepe. Most mindenki elismeri, hogy a szovjet nép ön feláldozó harcával megmeitette az európai civilizációt a fasiszta pqomlovagoktól. Ez a szovjet nép világtörténelmi nagy érdeme.« Kassai Géza Sztálingrádi évforduló setailing smaicd ‘ (1943 február 2.—1945 február 2.) Walter J. Seydlitz német tüzértábornoknak, a „Freies Deutschland‘* („Szabaid Németország*") c. lap január 14-i számában megjelent cikkéből. Második évfordulója van a sztálingrádi véres összeomlásnak, amely 330.000 főből álló német hadsereg végpusztulását jelentette. Én most nem a pusztulás katonai jelentőségéről akarok szólni, hanem arról a napról, — január 8-ról — amikor a parancsnokság elutasította az oroszok ultimátumát Ezzel 330.000 ember sorsa megpecsételődött A helyzet a következő volt: Éhség és hideg erősen legyengítette a 6. német hadsereget A tartalékok elfogytak..Az a pár:alentéktelen cso.•ocskát amely rendelkezésünkre állt ..sm_4sSiercit Esŕrahšinnak nevezni.— A levegőből való ellátás csődöt mondott Sem élelmünk, sem ruhánk, sem lőszerünk. A hadsereg katasztrofálisan legyengült. Az északi és déli szárnyak vereséget vereségre szenvedtek. Elképzelni is nehéz volt, hogy a megvert német csapatok Rosztovtól keletre meg tudjanak állni. Ezt a helyzetet nagyon jól ismerte a Vörös Hadsereg parancsnoksága. Az ultimátummal véget akart vetni a felesleges vérontásnak, miután a harc máris végérvényesen eldőlt A 6. német hadsereg parancsnoksága az ultimátumra nem adott választ és ezzel az oroszok ultimátumát elutasította. Miért tette ezt? — kérdezhetjük mi ma. Nem értük el még akkor azt a pontot amelyet Clausewitz >A háborúról« írt híres könyvének 9. fejezetében így jellemez: »Bármily magasra is becsüljük a háborúban a bátorságot és hősiességet, mégis van egy pont, amelyen túl a kitartást olyan kétségbeesett ostobaságnak kell nevezni, amely minden kritikán alul áll.« Ma már kétségtelen, hogy az ultimátum napján ezt a pontot már elértük. A 6. német hadsereg parancsnoka, Paulus marsall mégis azt hitte, hogy helyesen cselekszik, amikor az ultimátumot elutasította. Ő ekkor még hitt Hitlernek, aki megígérte neki, hogy újabb csapatokat indít útnak és a skalingrádi hadsereget felmenti. Most már tudjuk magától Paulustól, hogy ha Hitler nem vezette volna félre és nem csapta volna Ifc, akkor egészen máskép cselekedett volna. Kétség sem fér hozzá, hogy ha Paulus marsall elfogadja az orosz mátimot, a céltalanul feláldozott nők tízezrei menekültek volna PusZiilSSfől."Az Ojsf SäÄnna í védelmére, akik az elutasították, meg kell állapítanál ekkor ők még nem ismerték fel a ború igazi jellegét és azt sem hogy a háború sorsa már eldőlt, a helyzet egész más. Hitler azóta vereségről vereségig vonszolja a német hadsereget Hitler háborúja már végleg elveszett És ami a háború jellegét illeti, ha már mindenki tudja, hogy Hitler háborúja rablóháború. Azóta szerzett tapasztalataink alapján meg kell állapítanunk a következőket: Ha Sztálingrádnál nem hagytuk volna magunkat Hitlertől becsapni, sok mindent megmenthettünk volna, ami azóta menthetetlenül elpusztult. Világos, hogy azt, ami még máig nem pusztult el, csak úgy lehet megmenteni, ha szembefordulunk Hitlerrel Ezt ma minden tábornoknak, minden tisztnek és minden egyes katonának tudnia kell. És azt is, hogy ma sokkal könnyebb szakítani Hitlerrel, mint akkor volt Hitler azóta vereséget vereségre szenvedett és Hitler ellen széles népmozgalom indult meg, amiben nemcsak sok katona vesz részt, hanem sok német tábornok is. tAtm Német haláltábor Elzászban Párizsból jelentik: Strasbourg közelében élt Elzászt felszabadító francia csapatok német koncentrációs tábort találtak. Ez is egyike volt a német halálgyáraknak, ahol Elzász és Európa más megszállt területeinek elhurcolt polgárait gyilkolták le. »Elzászi Dachau«-nak nevezték ezt a tábort. Mint Dachauban és Maidanekben, itt is modern technikai eljárással hajtották végre a gyilkosságokat: gázkamrával, krematóriummal. Volt olyan nap, hogy 400 embert végeztek ki. 1943 augusztus 10-én 88 asszonyt gyilkoltak meg a gázkamrában. A gázkamra működését három német »professzor« ellenőrizte. A német hóhérok cinikus kegyetlenségét legjobban mutatja, hogy külön fülkékben, operációs asztalon »tanulmányi kísérlet« címén kínoztak asszonyokat. A Strasbourg városi kórház pincéjében is megtalálták 86 »tudományos kísérlet« közben halálra kínzott asszony holttestét.