Uj Szó, 1945. július-szeptember (1. évfolyam, 68-117. szám)

1945-07-03 / 68. szám

ÍJji S25Ó dioililä!)!!! !ár az igazságszolgáltatás • Flagyarországon Fjoflorov Iskolái a m­onzkvai rádióban felolvasott cikkéből Néhány h­éttel azelőtt felvetettük azt a kérdést, hogy a hazaáruló d­zá­­]&Bi bűnügyét Szálasi távolrólHejji is le kellene folytatni Megmen­­lottük, hogy ez a tárgyalás a különböző va­­lom­ások alapján leleplezne sok más, ma még meghúzódó nyilást is. A ma­gyar demokrácia lapjaiban ennek­ a kérdésn­ek nagy visszhangja támadt. A t Szabadságí is és a u Szabad Né­v de m­ás demokratikus lapok is részlete­sen ismertették a cikket. Ez azt mu­tatja, hogy az ország közvéleménye is kívánja a fasiszta bűnösök gyors és szigorú megbüntetését. Átnéztük a magyarországi lapokat é­s belőlük azt lát­juk, hogy a Szálasi- ügy előkészítése már folyamatban van. Aki nem ismeri az ügyet, az azonban azt hihetné, hogy valami politikai rózsalányról tárgyalnak, m­ielőtt kiadnák neki az eré­ly-övet Pedig már szállingóznak havat azok, akiket Szálasiék halálraítéltek és akiket csak a Vörös Hadsereg»' «>■:•• '­a­dított meg a haláltól. Vannak élő ta­nuk, vannak bűnjelek. Budapest és más városok házai még sok­­ évig nem épülnek fel, a budapesti hidak még sokáig romokban hevernek és még mindig húznak ki a Dunából össze­kötözött Szálasi-áldozatokat! Ólomlábakon jár az f/ál­atdu. Hengeres­ időt is/azsáf/tzal­­fecsérelnek el. Pedig a bizonyítékok ott vannak a városok uccáin, a m­ár­ lefolytatott perek irataiban. De Szálasi ügyében legalább folyik már az adatgyűjtés. — Imrédy, Beregfi-Berger, Kemény báró és Basch Ferenc ügyében még idáig se jutottak. A cseh kormány, mely pár hónapp­al később alakult meg, már elérte, hogy kiad­ják neki Tisot és társait. Úgy látszik, ott fon­tosnak tart­ják a gyors leszámolást, Magyarországon pedig nem sietnek. A fasiszták bűntársai ezt gyengeség­nek tekintik és nem lehet csodálkoz­ni, ha kártevő munkájukat arcátlanul folytatják. Lesújtani az előmerészkedő nyilas banditákra A sajtó csak apró töredékét jegyzi fel azoknak az eseteknek, amelyek arról tanúskodnak, hogy a reakció Magyarországon napról-napra sze­mérmetlenebb. Fél évvel azután, hogy a m­a­gy­ar demokrácia vette kezéb­e az ország sorsának intézését, m­agá­­ban a fővárosban sor kerülhet ilyen fa­siszta cselekedetekre; a Műegyetemen a ifjúság feliratai alatt demokratikus nyilas meg­jegyzések olvashatók, a demokratikus ifjúság plak­átjait letépik- a WC fa­lán az »Antibolsevista Ifjúsági Tá­bor« plakátját helyezik el; a gépész­­mérnöki diákbizottság választásán közfelkiáltással (tehát eg­ íszen nyíl­­t­ani) leszavazzák az egyik hallgatót: •­Z­sidó nem választható«; a diák­­bizottság 13 tagja közül a demokra­tikus ifjúságnak egy tagja sincs; németbarát, nem igazolt tanár foly­tatja előadásait és a hallgatóság egy része adásai nagy tapssal fogadja és elej végén felhangzik a tüntető taps. (A »Népszavat 1945 június 28-i számából.) Darányi Béla a fasiszta Olaszor­szág külügym­iniszterének, Ciano grófnak, Mussolini vejének tisztele­tére 300 személyes bankettet rende­zett, 40,000 aranypengő költséggel. Magyaror­szág 23—24 millió mázsás bűzalterméséből kb. 65—70*/»-ot át­adott a német náciknak. Az igazolóbizottság Darányi Bé­lát, a Futura alelnök-vezérigazgató­­ját igazolta. Baáiz Józsefet, a Községi Élelmi­­szerüzem vezérigazgatóját, akit Hit­ler a náciknak tett szolgálatokért a Német Sasrend 1. osztályú érdemke­­re­sztjével jugalmazott, a németbarát Bru­tz Józsefet az igazoló bizottság igazolta. Kahler tanári, aki »kiugratta az el­bújtatott _ zsidókat a bokorból«, a Testnevelési Főiskola igazgatójává nevezték ki. (A »Szabad Nép« 1945 június 2k-i számából.) Egy gyilkos főhadnagyot, aki le­lőtte a Szociááldemokrata Párt tit­kárát, négy­ évi f­egyházra ítélték, amihez »A mai nap* június 29-én vezércikkétjen, dűlt szedéssel, ezt a megjegyzést fűzi: »Ezt a bürokrati­kus lassúság nélkül meghozott Ítéle­tet m­inden­­ megnyugvással fogad­­h­atja.« (1) A »Szabad Szó” nemrég­en ok­mányt hozott nyilv­án­osságra, amely­ből kitűnik, hogy a letartóztatott nyilasok sokkal több kenyeret, cuk­rot é­s egyéb élelmi­szert kapnak, mint a dolgozó­ lako­s.sőig. A rendőrségen előfordu­l, h­og­y régi, kipróbált imtifasisztákat, akik mint nyomozók becsületesen tel­jesi­­tik köteles­ségüket, leta­rtóztatnak és külön cellákba zárnak s ugyanakkor ;i nyi­ a.''0;r- »börtönben« otthon érzik m­H;m­V,Hi. van r­ í­e.set. ho.'ry .a nyilas t­­•';■! :i f ■'■ [UNK] [UNK]• . i.yl. isok sz­ ib­dságfit kapnak .’tb. .Megbízható adatok állnak rendel­‘^észti reakcis párialpfiit&flidi, <ii reakció földalatti szervezkedéséről, demokratikus pártokhoz tartozó egyének, sőt vezetők nyilasmentő kí­sérleteiről, a reakciós sajtótermékek kötelező beszolgáltatásának szabotá­­lásáról. A Népbíróságok egyes tagjai távol­­maradásukkal akadályozzák meg a nyilasok elleni perek m­egtartását és ezzel a Fegyverszüneti Egyezmény­­­ben vállalt kormánykötelezettség teljesítését A sajtó egy része elégtelenül tart­ja nyilván az országszerte burjánzó reakciós megnyilatkozásokat, nem mozgósítja kellően a közvélem­é­­yt a fasizmus csökevényei elleni harcra, sőt egyes újságok egyenesen tápot adnak arra, hogy a reakcióval szem­ben a »türelem«, »elnézése, »megbo­csátás« hangulata üsse fel fejét A budapesti Nemzeti Bizottság jú­nius 27-én a reakció elleni harc eré­lyes vezetésére hívta fel az ország figyelmét Nem ok nélkül figyelmez­tet a felhívás;­­nem­ szabad tűrni, hogy az elmúlt idők kimaradt aljas kiszolgálói még­­ csak kísérletet is te­hessenek az új, demokratikus Ma­gyarország tekintélyének és egysé­gének megbontására«. A magyar demokrácia felelős ve­zetői tudják, hogy a haladó világ éber figyelemmel kíséri a dolgok alakulását Magyarországon és hogy nem kedvező, ha ilyen kérdések ve­­tőd­nek fel: miért szemérmetlenebb ma a reakció mint tegnap; miért mer a reakció egyre nyíltabban a porondra lépni, amikor a demokrá­ciának ezer eszköze van arra, hogy fordítva legyen, vagyis: hogy a re­akció felszámolása napról napra gyorsuljon? A moszkvai Prm^da és a moszkvai rádió ismételten figyelmeztettek, hogy a reakció elleni harcot, a reak­ció csökevényeinek felszámolását igen komolyan ve­szik. A h­aladó vi­lág reméli, hogy a budapesti Nem­zeti Bizottság­ felhívása után tetté válnak a felhívás befejező sza­vai: »Kérlelhetetlenül lesújtunk a reakció ittmaradt, m­eglapult, most előmerészkedő banditáira.« KASSAI GÉZA 1941 július 3-án mondotta Sztálio: »...A német fasi­szta­ had­sereg ... még nem talált komoly ellenállásra az európai kontinensen. Csak a mi te­rületünkön talált komoly ellenállás­ra. És ha ezen ellenállás eredménye­képpen Vörös Had­seregünk szétzúzta a német­ fasiszta hadsereg legjobb hadosztályait, akkor ez azt jelenti, h­ogy Hitler fasiszta ha­dciere,sőt la szét lehet verni és szét is fogjuk verni, mint ahogyan Napoleon és ViIhmx) 3D-CXXMXS 1945 július 8 IknI« A budapesti sajtó Kárpát-ukrajna egyesüléséről a Szovjetunióval A budapesti sajtó Kárpát-Ukraj­­nának Szovjet-ukrajnával való eg­ye­­süléséről egészben vagy kivonatosan közli a moszkvai jelentéseket. A »Szabadság« megjegyzi: »Ezzel Kárpátalja népének régi vágya teljesül. Ilym­ódon Magyar­­ország újra közvetlen határszom­­­szédja lett a Szovjetuniónak.« A »Szabad Nép«-ben Révai József vezércikket írt a csatlakozás jelentő­ségéről. Cikkében olvassuk: »... Most végre teljesedett a kár­pát-ukrán nép évtizedes tárgya: meg­történt az ukrán nemzeti állam leg­utolsó elszakított darabjának egye­sülése az ukrán anyaországgal ... Magyar szempontból ezt a­z egye­sülést csak üdvözölni lehet. ...Magyarország határos a megnö­­vekedett súlyú Szovjetunióval: ez a tény nem konjunkturális, hanem év­századokra szóló jelentőség­ű, amelyet tanácsos nem egyszerűen a napi poli­tika szempontjából, hanem a magyar állami lét körülményeinek és feltéte­leinek nagy történelmi távlataiból is megítélni... ... Első ízben jelenik meg a Kárpá­tok gerincén innen egy olyan nagy­hatalom, mely a dunai népekre sem­mit sem akar rátukmálni, kivéve azt, amit maguk is akarnak: békét, egy­más megértését és demokráciát Első ízben jelenik itt meg egy olyan nagy­hatalom, melynek önnön érdeke.­­«gy ne szítsa, hanem kiküszöbölje _a_ du­nai népek évszázadok óta kifejlődött ellentéteit és a végleges megbékélés útját egyengesse Európának ebben a hagyomá­nyos vilák­ sarkában...« A »Népszava« írja: »...Történelmi jelentőségű­ ese­mény, egész Közép-Európa rendi szempontjából döntő: a Szovjetunió helyet foglal a Kárpátok koszorúján belül! " Nekünk magyaroknak, szocialiss­­táknak különösen okunk van az örömre: közvetlen szomszédunkként üdvözölhetjük Sztálin békénk és biztonságunk országát — záloga ez, minden időkre! Közös Szovjetunióval politikai, határunk a gazda­sági, kulturális­­ szempontból egyaránt rendkívüli fontosságú. Az egyezmény megkötésének mód­ja, az alapokmány és a hozz­áfűzött jegyzőkönyv tartalma, az optálás, a sz­abad költözés, a kártalanítás kér­désének rendezése példát mutathat mindenfelé, hogyan kell békésen s a békét a jövőre is biztosítva meg­oldani nemzetiségi és ha­tárproblé­­mákat az érintett népek akaratának megfelelően, mert ez a demokratikus külpolitika lényege... ... jókívánságunk, szerencsekivona­­tunk száll feléjük (ukránok) s üdvöz­letünk a háborúban nagy, de béké­ben még nagyobb Szovjetunió, a du­­navölgyi népek felszabadítója felé* Szovjet Hősök Emlékművének leleplezése Pest­szent­er­zsébeten Vasárnap, július 1-én leplezték le Pestszenterzsébeten a város felszaba­dításáért vívott harcokban elesett szovjet hősök emlékművét. Reggel kilenc órakor kezdődött az ünne­pely. Az ottani szovjet kórház­ban fekvő sebesülteket hordágyakon már előzőleg kivitték, hogy részt vehessenek az ünnepségen. ők is Lo­­a bogókkal és zenekísérettel felvonult helybeli Magyar Kommunista Párt és a MADISz. Pestszenterzsébet város orosz ka­tonai parancsnoka beszédet mondott­­­ amit tolmács fordított le a hallga­tóságnak. Utána a kórház parancsno­ka, majd a város polgármestere, a Magyar­ Kommunista Párt titkára, a MADISz titkára, a Szociáldemokra­ta Párt küldötte és végül a szabad Szakszervezetek megbízottja lettelt. A szónokok ismertették a szovjet katonák hősiességét és halált meg­­vető bátorságát a német fasizmus el­leni felszabadító háborúban. A kö­zönség lelkesen ünnepelte a Szovjet­uniót és nagy vezérét Szidlint. A szovjet himnusz elhangzás­i után a Magyar Kommunista Párt és­­ a MADISz helyi szervezeteinek vezeté­sével Pestszenterzsébet lakossága az emlékmű előtt elvonult. PÉCSI LEVEL _A pécskörnyéki hansokban olyan súlyos vereség érte a német csapa­tokat hogy nem volt idejük befész­kelni magukat Pécsbe­ és rommá változtatni a várost. így kerülte el Pécs a főváros és igen sok más magyar vidéki város sorsát Épületei sértetlenek, csak éppen mutatóban tarkállik egy-két ház falán repesz­darabok nyoma, je­léül annak, itt is jártak nácik!... Pécs büszkesége, az Egyetem is őriz falain mementót az utókor számára. Ez az egyetem­, am­elynek jelentő­sége Magya­r­or­szág jelenlegi helyze­tében igen m­egnövekedett, nemcsak háborús veszélyben forgott a német imperializmus jóvoltából, nemcsak falait fenyegette a germán vandaliz­mus elpusztítással, a hazai svábság is rátört: »gleichschaltolni« akarta e felbecsülhetetlen értékű és a magyar kultúra szempontjábó­l nagyfontos­ságú tudományos intézményt Ez ma­gyarázza többek közt a felszabadult­­ságnak azt az érzését, amellyel a győztes Vörös Hadsereget nemcsak városszerte, hanem az egyetem falai között is fogadták. Az egyetem vezetői most már za­vartalanul végezhetik kutató és ne­velő munkájukat A fentiekkel függ össze: Szovjet Magyar Művelődési hogy a Társa­ság Előkészítő és Vezető Bizottsá­gi­,)­.') n. amelynek Pécsett való meg­alakulásáról és m­űke­déséről egy íz­ben már hírt adtunk — az eg­­­etem tanárai közül igen sokan tevékeny­kednek a szovjet és magyar kulturá­­lis kapcsolatok kiépítésén. Kö­zöttük első helyen kell említe­nünk, dr. Lissák Kálmánt az egye­tem vibi­ gli'rű él ettan pr"o­fes­szor­át aki a Szovjet Magyar Művelőd­ési Társaság pécsi alelnöke. Laiw­­íg pécsi aiemoirie. 'raiúriiHkiíbn iwawWfc' abból az alkalomból, hol elvál­­lalta a Társaság alelnöki tisztségét A pr­ofesszor rámutat egy képre, amely a fogadószobája falán függ. A fénykép TF. R. Cannont, az ame­rikai Harvard-egyetem élettani pro­fesszorát ábrázolja. — Rajta keresz­­­tül ismertem meg először az igazi Oroszországot Európai tanulmány­utak után, a Rockefellen­alapítvány ös­ztöndíjával Amerikába kerültem, ahol két évig Cannon mellett dolgoz­tam. A tudományos kapcsolatokon kívül meleg baráti­­ viszony is fejlő­dött ki a nagy tudós és közöttem. Ennek során, ellentétben azzal a her­­metikus elzártsággal, am­e­llyel az orosz viszonylatokat illetően, Ma­gyarországon a tudományos életet körülvették, több vonatkozásban igen érdeke­s kapcsol­atait ismerhettem meg az orosz és amerikai tudomány­nak, így nyílt alkalmam betekinteni a Szovjetbiro­da­lom kulturális­ műkö­désébe. Cannon jó barátságban volt a me­­ntális orosz tudóssal Pavlov cal. Nála járván látogatóban, több íz­ben hosszabb időt töltött Oroszor­szágban. Amerikában kitűnő fordítás­ban rendelkezésemre állt az orosz tudo­­mány minden kiemelkedő alkotása; olyan könyvek, am­elyekből m­egis­­merh­ettem a S'sox­jet rendszert, a­­ szov­jet irodalmat és m­űvé­szetet. A f­asizmus háború­i.át m.'ir h.T­­ ánk­­ban értem m­eg. Mindig­­ szilárd volt az a meggyőződésem, hogy ez a harc csak a demokrácia diadalával vég­ződhetik. Mo­st, hogy ezirányú remé­nyeim megvalósultak, bízom abban, ho­gy sikerül eredményesen kWre­­működnöm a két nép k’di­n­ális együttműködésének m­egvalósítás­­ira irányuló mozgalomban. ssmasxí vál

Next