Uj Szó, 1945. október-december (1. évfolyam, 118-189. szám)

1945-10-02 / 118. szám

R­A 4 ^ jEJSIGÖ 1. ÉVFOLYAM 118. SZÁM 1945. OKTÓBER 2. KEDD ATÖRÖS HA TARTALO­Mi A MUNKÁSPÁRTOK NAGY­GYŰLÉSE A MUNKA DIADALA A NÉMET VANDALIZMUS FELETT A SZOVJET SZAKSZERVEZE­TEK MŰVÉSZETI ÖNTEVÉ­KENYSÉGE KOSSA ISTVÁN MOSZKVAI SAJTÓFOGADÁSA SVÉDORSZÁG FELAJÁNLOTTA DIPLOMÁCIAI KAPCSOLA­­K FELVÉTELÉT MAGYAR­­SZÁGNAK LAKOSSÁG SZÁMÁRA A „Nyugtat! blokk“-ról A „PraVdés a „Vörös Csat­a szemléiből A »Nouvelles du matin« c. francia Ojsáffban olvastuk: «Két óriási blokkal állunk szemben: az amerikai és az orosz blokkal. Egyedül Amerika, már magában­­ véve a világ legnagyobb ipari nagyha­talma .. .” Ez a francia újság nyíltan kijelenti, hogy a nyugati blokknak a Szovjetunió ellen kell irányulnia és rámutat arra, hogy az erőviszonyok i­s radikálisan megváltoznak, ha figyelembe vesszük a nyugati blokk megalakulását, amely ma­gában foglalja Franciaországot, Angliát, Hollandiát, Belgiumot, Luxemburgot és a Skandináv államokat. A francia, angol és holland gyarmati birodalommal együtt egy 651—7,6 millió embert magába fog­­laló blokk alakul ki, amely óriási tengeri erőkkel, hatalmas természetes erőforrá­sokkal rendelkezne a fenti államok kö­zötti gazdasági szolidaritás esetében«. Ennek a nagyon is konkrét érvelésnek a fényében nevetségesen hangzik Leon Blumnak az a minden alapot és bizonyí­tékot nélkülöző kijelentése, hogy a tervbe vett »blokk« vagy »komplexum«, vagy »koncentráció«, vagy »család« (»blokk« — ez a kifejezés Leon Blumnak nem tetszik) élének nem szabad a Szovjetunió ellen irányulnia. Minél hevesebbé válik a vita a »nyu­gati blokk« kérdésében, annál tisztábban látszik, hogy egy ilyesféle »blokk« nem szolgálhatja a béke ügyét. A hitleri Németország elleni nagy fel­szabadító háború idején nem volt szük­ség kiegészítő blokkokra vagy »koncen­trációkra«. Teljesen elegendő volt a ha­talmas erejű németellenes koalíció, amely az összes szabadságszerető népeket egye­sítette. A hitlerellenes koalíció nemcsak a harcos együttműködés alapja volt háború idején, hanem a nagyhatalmak és a az összes szabadságszerető népek háború­­utáni együttműködésének alapja is lett. A tervezett «nyugati blokk« éles ellentét­ben van az Egyesült Nemzetek szerveze­tének alapelveivel. Az Egyesült Nemze­tek Alapokmánya megköveteli az összes szabadságszerető népek és elsősorban a nagyhatalmak együttműködését; megkö­veteli a szabadságszerető népek erejének egyesítését a béke megszervezése és meg­szilárdítása érdekében, de semmi esetre sem irányozza elő a világ felosztását egy­mással versengő »blokkokra« és »kom­plexumokra«. A »nyugati blokk« hívei igyekeznek azt úgy beállítani mint egy területi egyezményt és összehasonlítják azokkal az egyezményekkel, amelyeket a Szovjet­­unió kötött egyes államokkal. Ez nagyon szegény és egyáltalán nem meggyőző érvelés. A Szovjetunió által megkötött összes egyezmények egy teljesen megha­tározott célt követnek: elhárítani a né­met vagy Japán agresszió megismétlődé­sének lehetőségét. A »nyugati blokk« hívei nem ezt a feladatot állították ma­guk elé. Nem a demokratikus erők egye­sítésére, hanem azok szakadására törek­szenek, Európát két táborra igyekeznek osztani. Egészen magától értődik, hogy a »nyugati blokk« nem erősíti, hanem gyöngíti a népek közötti együttműk­ödést. A francia sajtó egyes lapjai minden­áron igyekeznek bennünket meggyőzni arról, hogy a »nyugati blokk« megalakí­tásának eszméje összeegyeztethető Fran­ciaországnak a francia-szovjet egyez­ményből fakadó kötelezettségeivel. Mi még egyszer kijelentjük, hogy a »nyugati blokk« céljainak semmi közük sincs francia-szovjet egyezmény alapját képező a eszmékhez és a szövetséges nagyhatalmak határozataiban lefektetett nemzetközi együttműködés programjához. A »nyu­­gati blokk« tervében különböző reakciós lesöpörtek koncentrálják erejüket, hogy­­ I megbontsák a nagyhatalmak egységét. Nagyon jellemző, hogy a párizsi tőzsde arra az interjúra, amelyet l­e Gaulle a »Times« párizsi levelezőjének adott, az összes értékek jegyzésének emelkedésével reagált. A francia kartelek és trösztök lapja a »Semaine économ­ique et finan­­ciére« már megkezdte a »nyugati blokk« országainak »gazdasági terje­szkedése« perspektíváit rajzolgatni úgy Európában mint a gyarmati országokban. Az, hogy De Gaulle kormánya keres­kedelmi szerződést kötött Spanyolország Franco-kormányával. — a hitleri Német­ország veresége után a német imperializ­mus e legfontosabb katonai-gazdasági bázisával — ez egyik legvilágosabb pél­dája annak, hogy a francia külpolitika irányára mind nagyobb befolyást gyako­rolnak a demokrácia ügyével ellenséges erők. A haladó francia szemben sajtó igen helyesen úgy értékeli a francia-spa­nyol szerződé­st, mint egy lépést a »nyu­gati blokk« előkészítése felé. Több fran­cia újság elítéli a francia kormányt azért, mert a Berlini Spanyolország kérdésében konferenciának hozott ismert határozata szellemével ellentétesen csele­kedett. Politikai szempontból Francia­­országnak a Franco-Spanyolországgal kö­tött szerződése kétségkívül nagy csapás mind a francia, mind a spanyol demo­krácia igazi érdekeire. Ennek a szerződésnek a megvilágításá­ban új értelmet kap De Gaullenak az követelése, hogy a Rajnavidéket szakít­a­nák el Németországtól. * A most befejeződött világháborúban az agresszív államok felett aratott győzelem megszilárdítása, a tartós és igazságos béke megszervezése nagy erőfeszítéseket köve­tel az összes szabadságszerető népektől, valamint a legnagyobb fokú jóakaratot és a kölcsönös megértésre való törekvést. Éppen ezért roppant különös és furcsa, hogy egyes emberek akik a béke buzgó híveinek nevezik magukat, minden erejü­ket latba vetik, hogy újabb nehézségeket támasszanak úgy a nagyhatalmak, mint a kis államok együttműködésének útjába. A magyar miniszterelnök távirata Sztálinnak Dalnoki Miklós Béla, az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnöke Sztálin generalisszimuszhoz a ma­gyar rövidhullámú rádióállomás ú­j­­ramegnyitása alkalmából a követ­kező táviratot intézte: Generalisszimusz Úr! A magyar rövidhullámú rádióadó állomást a fasiszta ellenség vandál pusztítása hosszú időre hallgatásra kényszerítette. Most, amikor ez állomás újból megkezdi működését, hogy a demo­kratikus Magyarország életerejét hirdesse szerte a világon, örömmel használom fel az alkalmat, hogy Ge­neralisszimusz Urat az éter hullá­main át üdvözöljem és hálatelt szív­vel mondjak ez úton is köszönetet Generalisszimusz Úrnak, a dicsősé­ges Vörös Hadseregnek és az egész szovjet népnek, hogy lehetővé tette, hogy Magyarország a demokratikus országok sorába léphessen és a jövő­ben a szabadság és demokrácia esz­méinek lehessen mindenkori hir­detője. Az Ideig­lenes Nemzetg­yűlés elnökének távirata Kalininnak Dr. Zsedényi Béla, az Ideiglenes Nemzetgyűlé­s elnökének Kalinin el­nökhöz intézett távirata ezeket mond­ja: Elnök Úr! A magyar rövidhullámú rádióállo­más hosszú kényszerszünet után, amelyet a fasiszta ellenség lelketlen pusztítása okozott, újra megkezdte működését. Engedje meg, Elnök Úr, hogy ez alkalomból a Magyar Nemzetgyűlés nevében a legmelegebben üdvözöl­hessem önt és kérjem, hogy a de­mokratikus fejlődés útjára lépett Mag­yarország baráti érzéseit és megbecsülését tolmácsolni szíves­kedjék a vitéz Vörös Hadsereg és az egész hőslelkű szovjet népnek. Gyön^gyösi távirata Molotovnak Gyöngyösi Jánosnak, az Ideiglenes Nemzeti Kormány külügyminiszte­rének Molotov szovjet külügyi nép­biztoshoz intézett üdvözlőirata így hangzik: Külügyi Népbiztos Úr! Amidőn a hosszú hallgatásra kény­szerített magyar dióadóállomás újból rövidhullámú rá­megkezdi mű­ködését, a legnagyobb örömömre szolgál, hogy Népbiztos Urat ezúton is üdvözölhetem és a demokratikus Magyarország háláját és nagyrabe­csülését tolmácsolhatom l­gy Önnek, mint az egész szabadságszerető szov­jet népnek. A szovjet parancsnokság átadta a magyar hatóságoknak a kispesti Hofherr-gyárat állt, most ismét átadták a magyar hatóságoknak. Az iparügyi minisztérium meg­bízásából Salamon-Rátz Tamás vette át ünnepélyes keretek között. A gyár vezérigazgatójának köszönő­szavai után az orosz parancsnokság nevében Kolomiec őrnagy méltatta a munkásság jelentős teljesítményét. Salamon-Rátz államtitkár hang­súlyozta, hogy a gyárral a jóvátétel és a béketermelés szempontjából egyik legfontosabb üzem került vis­­­sza, s ez nagyban hozzá fog járulni a magyar mezőgazdaságnak gépek­kel való ellátásához. A kispesti Hofherr-Schrau­tz Gép­­gyárat, amely mindeddig a fegyver­szüneti szerződés értelmében a szov­jet parancsnokság irányítása alatt 'A ti^mkámbirtok nagygyűlése a Hősök terén A TASS a budapesti munk­ás­­egység-gy­űlésről A Szovjet Távirati Ügynökség már szeptember 30-án éjjel részletes rádióriportot közölt a két munkás­párt budapesti gyűléséről. »A gyű­lés nagy ünnepséggé vált, amelyen a főváros többszázezer lakosa vett részt” — mondja a TASS.

Next