Uj Szó, 1946. október (2. évfolyam, 221-247. szám)

1946-10-01 / 221. szám

1948 október 1, kedd Uj Szó NYOLC ÉVVEL EZELŐTT JELENT MEG SZTÁLIN MŰVE: „A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának rövid története*** Egy klasszikus sztálini mű megjelenésének nyolcadik évfordulója 1938 október 1-én hagyta el a saj­tót Sztálin klasszikus műve: A Szov­­jetunió Kommunista (bolsevik) Párt­jának rövid története. Nem isme­rünk marxista írást, amely oly­an széles elterjedtségnek örvendene, mint ez. A Rövid Párttörténet az elmúlt nyolc esztendő folyamán 31 mil­lió 318 ezeres összpéldányszámot ért el, amiből 25 millió 737 ezer példány az orosz nyelvre, 4 millió 605 ezer pél­dány pedig 44, a Szovjetunió többi népei által beszélt nyelvre esik. Ezenkívül megjelent ez a mű különféle idegen nyelveken is, együttesen 976 ezer példányban. A szovjet emberek tízmilliói, s a külföldiek százezrei ismerkedtek meg az elmúlt esztendők folyamán és is­­mer­kednek meg egyre növekvő szám­ban jelenleg is, a bolsevik párt tör­ténetével és elméletével, valamint a marxnarius-lenin­izmus alapjaival, Sztálin könyvének tanulmányozása útján. A bolsevizmus tudományos története Az 1938 előtt megjelent könyvek a történelmi, gazdasági és politikai összefüggéseikből kiszakítva tárgy­al­­ták a bolsevik párt történetét. Mint Sztálin mondta, i nem történelem­ként, hanem az elmúlt dolgok, kön­­­nyed és stílusában«. érthetetlen _ elbeszélésének Már­pedig a bolseviz­­mus olyan tudományos történetére volt szükség, amely marxista módszerrel világítja meg a párt történetének külön­böző tényeit, amely éppen ezáltal a társadalom fejlődésének és a politikai harcok­nak törvényszerűségeit tárja fel s így bolsevik módszerek alkalmazá­sára neveli a szovjet élet vezető rétegeit. Ilyen könyvet alkotott Sztálin, amikor a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának rövid történe­tében a marxizmus-leninizmus mód­szere alapján ismertette a bolsevik párt eddig megtett útját. Tisztába kell jönnünk azzal, hogy milyen feszült történelmi légkörben írta meg Sztálin ezt a művet. 1938- ban a nemzetközi helyzet egyre bo­nyolultabbá vált. Anglia és Francia­­ország reakciós kormányzata azon az úton volt, hogy megkösse a szé­gyenteljes müncheni egyezményt a hitleris­­ta Németországgal, ami nyil­vánvalóan elkerülhetetlenné tette a háborút. Ebben az időben, bár fon­tos államügyekkel és politikai kér­désekkel volt elfoglalva, Sztálin időt talált a Rövid Párttörténet megírá­sára, hogy ezáltal a bolsevik párt felbecsülhetetlen törtmelmi tapasz­talatainak ismertetésével rámutasson a marxista-leninista elmélet jelentő-1938 őszén a bolsevik párt prtyia­­gandistái tanácskozásra gyűltek ös­­­sze a Kremlben. Ezen a tanácskozá­son Sztálin kifejtette, hogy a Rövid Párttörténet kiadásával a bolsevik párt központi bizottsága olyan szellemi fegyvert ad­­ a párttagság kezébe, amely hozzá­segíti a társadalom fejlődéstörvé­­nyeinek megértéséhez, a Szovjet­­unió által képviselt világtörté­nelmi jelentőségű ügy győzhetet­lenségének felismeréséhez és fel­készíti a párt vezető rétegeit a Szovjetuniót fenyegető veszélyek elleni sikeres harcra. • S a Sztálin műv­én nevelődött bolse­­vikok valóban sziklaszilárd hittel ál­lottak ki a Szovjetunióért; egyetlen pillanatra sem inogtak meg akkor, amikor a fasizmusellenes háború súlyos megpróbáltatásai a szovjet népre szakadtak. 4 golyóval átlőtt könyv Sztálin könyve a szovjet emberek millióit segítette hozzá a bolsevik párt világszemléletének , a dialek­tikus és a történelmi material­izmus­nak elsajátításához, megerősítette hitüket a Lenin és Sztálin pártja által képviselt ügy igazságában és győzhetetlenségében. A háborús években, amikor a har­cok rövid időre szüneteltek, a Vörös Hadsereg harcosai vagy a partizán­­hősök a Rövid Párttörténetet vették kezükbe, hogy erőt merítsenek­­ be­lőle a kitartáshoz és a végső győze­lem kivívásához. Ennek a könyvnek közérthető, világos, ugyanakkor azonban szigorúan tudományos ok­fejtése a történelmi tapasztalatok is­mertetésén, az elmúlt idők nehézsé­geinek és azok leküzdésének kifej­tésén keresztül bizalmat öntött az olvasókba. Sztálin könyvének tanulmányo­zásával a vörös harcosok meg­értették, hogy a bolsevikok, akik annyi nagy összeütközésből ke­rültek ki győztesen, a fasizmus ellen folyó háborúban is diadal­maskodni fognak. A Leniin­ Múzeumban ereklyeként őrzik a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja rövid történetének egy példányát, amelyet ellenséges golyó­ ütött át. A Vörös Hadsereg harcosai a leg­­ádázabb harcok során sem váltak meg ettől a könyvtől. Sztálinu könyvéből a Honvédő Há­ború hősei megtanulták, hogy van­­nak­ igazságos és nem-ig­azságos há­borúik s ebből a felismerésből merí­tették azt a szilárd meggyőződést, hogy a Szovjetuniónak ebben a min­den háború közt legigazságosabb há­borúban a német fasizmus ellen folyó háborúban diadalmaskodnia kell. Az elmélet legmegbízhatóbb hátforrása A bolsevik párt központi bizottsá­gának 1938 november 14-én a Rövid Párttörténet kiadása kapcsán meg­jelent utasítása megállapítja, hogy »a bolsevik vezetés művészete meg­követeli az elmélet ismeretét, vagyis a társadalom fejlődéstörvényeinek, a munkásmozgalom fejlődéstörvényei­nek, a proletárforradalom fejlődésé­nek és a szocialista építés előrehala­dásának ismeretét, valamint ezen is­meretek gyakorlati alkalmazását a szocialista építés során«. Ez az utasítás különös nyomatékkal mutat rá a szovjet értelmiség marxista­­leninista nevelésének szükséges­ségére. A Szovjetunióban, ahol a gazdasági és a kulturális élet vezetése az ál­lam kezében összpontosul, a közélet munkásai csak az esetben oldhatják meg sikerrel a rájuk háramló­ fel­adatokat, ha tökéletesen­ tisztában vannak az államélet elméleti alap­jaival s azzal a szereppel, amelyet a bolsevik párt a szovjetországban be­tölt. A párt politikája és a szovjet állam politikája — olvassuk a bol­sevik párt Központi Bizottságának a »Zvezda«, meg a »Leningrad« című folyóiratok kapcsán hozott határoza­tában — »a szovjet rendszer éltető eleme«. Nyilvánvaló, hogy a szovjet nép­gazdaság és a szovjet kultúra min­den munkásának meg kell értenie ezt a politikát, s gyakorlati munkája MCTOPH5!­HCECOIO­lHOjä fíOM.MYÍl HCTHHECKOfíi flAPTHH < r>OAÍ.»jffíKÍUfKr>B/,^'' ' során ehhez a politikához kell iga­zodnia. Ez azonban csak az esetben lehetséges, ha megismerik és meg­értik az elméletet, vagyis a társada­­lom­ fejlődéstörvényeit s megtanul­ják az elmélet alkalmazását a szo­cialista építés vezetése körül kifej­tett gyakorlati munkájukban. A Rö­vid Párttörténet eléggé fel sem be­csülhető segítséget jelent a párt el­méletének és politikájának tanul­mányozása során. A marxista-leninista elmélet nem dogma, hanem a cselekvés vezérfonala let Sztálin a marxista-leninista elme­továbbfejlesztésének klasszikus példáját szolgáltatta a bolsevik párt XVIII. kongresszusán, a szocialista államról tartott előadásában. Sztálin tovább vezette Leninnek az »Állam és forradalom« című műben kifejtett gondolatait s a szovjet hatalom­ ta­pasztalataira támaszkodva, kidol­gozta a szocialista állam elméletét Sztálin hatalmas meggyőző erővel bi­zonyította be, hogy Engelsnek, az állam elhalására vonatkozó szavait nem lehet vonatkoztatni az olyan fejlődési szakaszra, amikor a szo­cialista társadalom még csak egy or­szágban diadalmaskodott s ezt az or­­szágot az ellenséges kapitalista or­szágok gyűrűje veszi körül. Ebből az elméleti megállapításból azután azt a következtetést vonta le, hogy " az államhatalmat a szociálizmuus­­ban, sőt a kommunizmusban is erősíteni kell mindaddig, amíg a kapitalista környezet fennál. Ha a kommunista párt és a szov­jet nép már a második világh­áborút megelőző években n­em­ lettek vo­na felvértezve a szocialista állam sztá­lini elméletével, s ennek következté­ben elhanyagolták volna a Szovjet­unió államhatalmának megerősíté­sét, a szovjet államra komoly hát­rányok származhattak, amennyiben a nagy erőpróba idején esetleg gyen­gének mutatkozhatott volna. Ennek a veszélynek elkerülését a Szovjetunió népei a marxista­­leninista elmélet sztálini tovább­fejlesztésének köszönhetik. A­ szocialista állam elméletével fel­vértezve,­ Sztálin vezetésével, olyan erőssé fejlesztették a szovjet állam­­hatalmat, hogy az diadalmasan ke­­rülhetett ki a na­gy világtörténelmi összecsapásból. Útmutató A bolsevik _ párt _ propagandistái­nak 1938. évi őszi tanácskozásán. Sztálin a bolsevik párt történetének csodálatos gazdagságáról is megem­lékezett. A bolsevik párt története a három forradalom története. A bolsevik párt története a kommunisták hősies harcaival van tele, amiket a nép ja­váért, az ország szocialista átalakí­tásáért folytattak. Mint Sztálin ki­mutatta, a bolsevikok pártja értett ahhoz, hogy viszony­lag rövid idő alatt az emberek tízmillióinak lét­­viszonyait és gondolkozását változ­tassa meg, s több mint M millió egyéni gazdálkodást folytató parasz­­tot a gépekkel folytatott mezőgazdasági nagytermelés kollektív útjára vozasson. A három­­ sztálini ötéves terv fo­lyamán megteremtették a szocialista társadalom gazdasági alapjait, nagy­­jelentőségű kulturális forradalmat hajtottak végre és a szovjet államot felkészítették a hatékony önvéde­lemre. Nincsen a világon egyetlen párt sem, amelynek olyan g­­an­ti­­kus történelmi érdemei voln­ának, mint a néppel megbonthatatlanul egybeforrott bolsevik pártnak. A Honvédő Háború éveiben Lenin és Sztálin pártja szervezte a Szov­jetunió népeit és lelkesítette hősies harcra a szovjet haza megvédelm­e­­zéséért. Ezen történelmi feladat meg­valósításának élén azok jártak, akik Sztálin művéből tanulták meg a marxista-leninista elmélet és a gya­korlati tevékenység összhangba hozá­­sát. Sztálin klasszikus műve — A Szov­jetunió Kommunista (bolsevik) Párt­jának rövid története — a h­áború győzelmes befejezését szíikban is utat mutat. követő idő- Felvértez a napirendre tűzött új történelmi fel­adatok megoldására. Még inkább megszilárdítja, a lenini-sztálini ügy végleges győzelmébe vetett bizalmat. P. PoszpjeloT ít ll'«­«í « • I megjelent m­agyarul a Szikra­ kiadá­­sában. Új m­­agyar-orosz szótár Moszkvában a közelmúltban az Állami­­ Szótárkiadó Vállalat kiadá­sában új magyar-orosz szótár jelent meg. Néhány nap alatt az első ki­adás tízezer példánya teljesen el­fogyott. A Rudas László által szer­kesztett mű mintegy 20.000 szót tar­talmaz. Külön érdekessége, hogy ez az első magyar-orosz szótár, amelyet a Szovjetunió területén állítottak össze. Célja az, hogy lehetővé tegye a szovjet olvasók számára magyar­­nyelvű újságcikkek és egyszerűbb irodalmi szövegek megértését A szó­tár a jelenlegi irodalmi magyar nyelv leghasználatosabb szavait és kifejezéseit, valamint a tudomány és­­ lnika leggyakrabban előfor­duló műszavait tartalmazza. Az utolsó oldalakon a legfontosabb, fő­­leg európai, földrajzi elnevezések és a rendhagyó igék táblázatai találha­tók. A szótár összeállításánál a szer­zőnek jó szolgálatot tettek Kelemen Béla és Balassa József ismert mun­kái a magyar nyelvről. A szótár, amelynek megjelenését a szovjet ol­vasóközönség nagy érdeklődéssel fo­gadta, minden bizonnyal hatható­san fog hozzájárulni a két ország kultu­rális kapcsolatainak megerősítésé­hez.

Next