Uj Szó, 1947. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-01 / 26. szám

2 Ujj Szó SZERVEZKEDNEK A MAGYAR ÚJGAZDÁK Mit követel a dolgozó magyar parasztság? A magyar parasztság legöntudato­­sabb és legharcosabb rétege, az a födhöz juttatott sokszázezer magyar paraszt a felszabadulás óta eltelt közel két esztendő alatt tudatára éb­redt annak, hogy földjét, jogait, ér­dekeinek védelmét csak az újgazdák és kisbirtokosok szervezettsége biz­tosíthatja. A magyar parasztság tu­datára ébredt annak, hogy fokozot­tabb mértékben szükséges érdekvé­delmi szerveinek kiépítése, annál in­kább, mert az »úri« Magyarországot visszasíró volt földesurak, katona­tisztek és megfizetett ügynökeik el­sősorban a dolgozó parasztságot megnyergelve akarják visszaállítani paraszt- és munkásnyúzó uralmukat. Az elmúlt hónapok politikai har­cai és a nemrégiben leleplezett köz­társaságellenes összeesküvés nyomo­zásának adatai bebizonyították, hogy a »parasztegység« hangzatos jelsza­vai, melyek egy szervezetbe akarták tömöríteni az újgazdát, a kisbirto­kost, a gazdag parasztot­, a 150—300 holdas úri birtokost, a bérlőket, bo­tosispánokat és a nyugatos volt nagybirtokosokat, nem voltak egye­bek, mint kísérletek arra, hogy­­ a dolgozó magyar parasztság — mint a múltban — újra ki legyen szolgál­tatva az »úri« osztály elnyomói ön­­nyének. A dolgozó magyar parasztság tu­datára ébredt annak, hogy ha meg akarja akadályozni hogy a nép el­lenségei ismét megnyomorítsák, ma­gának kell kezébe venni sorsának intézését. Ez az öntudatra ébredés hozta létre az újgazdák érdekvédel­mi szervét, az Újonnan Földhöz jut­tat­ottak­ Országos Szövetségét (UFOSz). Az utóbbi hetekben a magyar vár­megyékben, falvakban, községekben egymásután alakultak meg az UFOSz helyi szervezetei. Az UFOSZ-ra nagy feladatok várnak az újgazdák és családjuk sorsa, jövője és nem kis mértékben a magyar demokrácia jö­vője függ attól, hogy ez a szövetség jól oldja meg az előtte álló felada­tokat. Ha azt nézzük, melyek az új ér­dekvédelmi szervezet feladatai, meg kell állapítanunk, hogy ezek meg­oldása csak akkor lehetséges, ha minden új birtokos, min­den földhöz­­juttatott részt vesz a szövetség mun­kájában és annak minden szervezete élére tényleg rátermett, a magyar parasztság soraiból valók kerülnek. Olyanok, akik átérzik, hogy a kö­zösség boldogulása a legjobb módja annak, hogy minden egyes ember is boldoguljon és ehhez mérik a ma­guk álláspontját és véleményét. Olyanok, akik tiszteletben tartják a törvényes jogot, előírásokat és­­ kötelességeket is, de ki mernek állni minden olyan ügy védelmére, ame­lyet igaznak és olyan igények el­ismerésére, amelyet jogosnak tarta­nak. Az UFOSZ feladatai közé tarto­zik ezután, a magyar­­ nemzetgyű­lés által 1946 decemberében elfoga­dott törvény, a »Földreform befeje­zése érdekében«, értelmében javas­lattétel egyes, a földreform során még hátralevő­ intézkedésekről. A fenti törvény értelmében megszűnő Községi Földigénylő Bizottságok helyett a szövetség községi csoport­­jai tesznek előterjesztést arról, hogy ki és mennyi földet kapjon még a jövőben. A javaslat el nem foga­dása esetén a szövetségnek joga van a fellebbezésre. A földreform ügyeiben a Vármegyei Földhivatal­nak döntési joga van az igénybe­­vehető föld juttatására, de a döntés előtt ki kell kérnie az UFOSz véle­ményét. De a törvényadta jogokon kívül az UFOSz-nak még más, nem ke­vésbé fontos feladatai is vannak. A szövetség lesz mindenütt Magyar­­országon az újgazdák tanácsadó szerve. Itt fogják­­ megtárgyalni a föld megmunkálásával járó kérdé­seket, a rendelkezésre álló igavonók és traktorok igazságos elosztását, azok helyes és célszerű kihasználá­sát, a vetőmag biztosításának kér­dését, stb. stb. Az UFOSZ helyi szervezetei kell, hogy gondoskodjanak a magyar pa­rasztság mezőgazdasági továbbkép­zéséről stb. stb. Nagyjelentőségű feladatok várnak a szövetségre a földmű­ves szövetke­­zeteik megalakításánál, támogatásá­nál és vezetésénél is. A dolgozó magyar parasztság követelései Az UFOSZ helyi szervezeteinek alakuló gyűlései az elmúl­t hetek so­rán megmutatták a dolgozó magyar parasztság bajait, gondjait, összes problémáit. Ezek a problémák az egész országban egyformák és ugyan­azok a magyar parasztság követe­lései is mindenütt. Ha összefoglaljuk az egyes UFOSZ­­szervezetek határozati javaslatait, megállapíthatjuk, hogy mit kér a magyar parasztság a demokratikus magyar kormánytól az új gazdák megsegítésére. A legfontosabb kérdés természete­sen a tavaszi mezőgazdasági munká­­latok előkészítése. E célból szükséges az illetékes magyar minisztérium kellő időben történő gondoskodása a szántási és vetőmagkölcsönről, az arra jogosultak igény­jogosultságá­nak kellő időben és igazságosan tör­ténő megállapításáról. Az igényjogo­sult­s­ág megállapítását­­ követelik az újgazdák, — bízzák az UFOSz helyi szervezeteire. Szükséges a tavaszi szántás­ vetés biztosítása érdekében a traktor- és lótulajdonosokra vonatkozó szántási rendelet, valamint a felszámítható díjak ellenőrzése az UFOSz által. A követelések lényeges pontja a Földalapba befolyó összegek felhasználása az újgazdák és Földműves Szövetkezetek támo­gatására, valamint a Földműves Szövetkezetek segítése a főepánok, közellátási fel­ügyelők­ az iparhatóságok által. Az UFOSZ-szervezetek továbbá szükségesnek tartják könnyítések el­rendelését az adófizetésnél, beszol­gáltatásnál, valamint a kiosztott föl­dek törlesztésénél az újgazdáknak és az 5 holdon aluli kisbirtokosoknak. Az újgazdák minél hathatósabb tá­mogatását nagyban előmozdítaná a mezőgazdasági gépgyártás, vala­mint a műtrágya és szérumtermelő üzemek államosítása és ezek termel­­vényeinek elosztása a Földműves Szövetkezetek bevonásával. A bizonytalanság megszüntetésére az egyetlen hathatós intézkedés a kiosztott földek telekkönyvezésének mielőbbi megvalósítása és a rendel­kezésre álló házhelyek kiosztása,­ valamint a svábok kitelepítésének gyors befejezése. A magyar mezőgazdasági terme­lés jövőbeni fejlődésének és ver­senyképességének alapja csak a megfelelő mezőgazdasági szakokta­tás lehet. Itt a legnagyobb szerep az újgazdákra vár, amiért szüksé­ges az újgazdák és a 10 holdon aluli kisbirtokosok részére ingyenes me­zőgazdasági tanfolyamok fenntar­tása. A magyar újgazdák legfontosabb követeléseit soroltuk csak fel. De ezek és a fentebb vázolt feladatok is nyilvánvalóvá teszik, hogy az UFOSZ csak akkor felelhet meg ma­radéktalanul feladatának, csak akkor használhatja fell a lehetőségeket és emelheti fel a dolgozó magyar pa­rasztság életszínvonalát, ha egyesít magában minden olyan magyar pa­rasztot, pártállásra való tekintet nélkül, aki hajlandó küzdeni ,a ma­­gyar demokráciáért, amelytől­­ a földet kapta és a szabadságért, amelyet a földdel együtt, ezeréves véres harc után, a Szovjet Hadsereg, szovjet emberek ezreinek hősi ha­lála árán hozott el neki. GELLEST ENDRE Nyerészkedtek az összeesküvés vezetői Fajelmélet, „falatgyökér” és „ősmagyarkodás” a Magyar Közösség ideológiájában A Magyar Közösség horthysta ös­­­szeesküvésének eddig nyilvánosságra került adatai most már mindennél világosabban bizonyítják, hogy a »jogfolytonosság« és a Horthy-imá­­dat a Szálasi­-időket is megszégye­nítő legsötétebb fasizmusra való tö­rekvést takart Az összeesküvők meg­talált irattárának aktái között volt a Magyar Közösség titkos esküfor­mája is. Az esküből és az avatási utasításból kitűnik, hogy a föld­alatti szervezet tagjait titokzatos­­kodó szertartás keretében avatták fel. Az avató személy minden esetben a szervezet régi tagja volt, kit a »he­tesbizottság« e feladattal megbízott Az avatók közé tartozott például Donáth György, MÉP-elnök is. A megtalált szövegek tele vannak Szá­­lasi ideológiájának ködös kifejezé­seivel. Egymást érik benne a »faji törvény«, »faji szervezettség«, »faj­közösségi élet« fogalmak. Az összeesküvők természetesen örök hűséget fogadtak a magyar­­országi fasizmus szülőapjának, Horthy Miklósnak is. A fogadalomtétel után az új embert a Közösség befogadta »sátrába«. A tagok egymást Szálasi-módra »test­­vér«-nek szólították. Ezek után már egészen nyilvánvaló, hogy a horthysta összeesküvés Szá­llási és bomlottagyú társai ideológiá­ját akarta meghonosítani és Horthy vezetésével újabb véres fasiszta­­uralmat­­ készített elő. Nem érdektelen annak a közlése sem, hogy az összeesküvés vezetői egyáltalán nem tartották magukra nézve kötelezőnek az eskü azon pontját, mely szerint a közös szerze­ményből minden tag részesül. A nyo­mozás kiderítette, hogy például a Rákóczi­ út 20. szám alatt volt egy kereskedelmi ügynökség, amelynek haszna teljesen a Ma­gyar Közösség céljait szolgálta. Az egyszerű tagok ennek a kereske­delmi ügynökségnek a jövedelméből egy fillért sem láttak, az egész hasznot Donáth György, Bálint Sán­dor, Héder János és Arany Bálint vágták zsebre. A nyomozás mind polgári, mind pedig katonai vonalon tovább folyik. ■ [UNK] ZS.J. A Magyar Köztársaság elnöke a val­lás- és közoktatásügyi miniszter előter­jesztésére dr. Szem­erényi Oszvald egye­temi magántanárt, a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság főtitkárát a buda­pesti Pázmány Péter Tudományegye­tem bölcsészettudományi karán az össze­hasonlító nyelvészeti tanszékre egyetemi nyilvános rendes tanárrá nevezte ki. Kassai Géza és neje meleg szeretettel mond köszönetet mindazoknak, akik egyetlen gyermekük, OLDNER VLADI­MIR halála következtében őket ért szörnyű csapás alkalmá­val részvétüknek adtak kifejezést. 1947 február 1, szombat Ki tud ró­uk! Heller József, 1894; anyja: Klein Mária; Heller Tamás, 1926; anyja: Hoffman Irma; Loránd János, 1922; anyja: Stei­ner Lujza Mária; Vásárhelyi Gyula, 1893; anyja: Klein Katalin. Mind a négyen Németországban szabadultak fel, állító­lag orosz fogságba kerültek. Értesítése­ket az Uj Szó útján vagy közvetlen Loránd István címre, VI., Lehel uccs 6, Budapest, kérünk. Hírek néhány sorban A Szociáldemokrata Párt Tildy Zoltán köztársasági elnök, Szakasits Árpád mi­niszterelnökhelyettes, a kormány tagjai, valamint a pártok képviselőinek jelenlé­tében nyitotta meg nagyszabású kiállítá­sát, mely háromnegyed évszázados har­cának dokumentumait mutatja be. * A kisiparosokat is bekapcsolják a tí­­puscipő­k készítésébe. Egyelőre 50 ezer pár típuscipőt készíttetnek a kisiparo­sokkal. Az IPOR kérelemmel fordult az Anyag- és Árhivatalhoz, hogy ezt a mennyiséget emelje fel. * A Magyar Kommunista Párt tudomá­nyos és művészeti vita előadásainak soro­zatában csütörtökön délután Zentai Béla, a Mérnök Szakszervezet főtitkára tartott előadást »Népi demokrácia és ál­lamosítás« címmel. * A Madách Színház vasárnap délután 3 órakor is bemutatja Steinbeck: Egerek és emberek című darabját. * A népbíróság Pröhle Sándor rákospalo­tai evangélikus lelkészt, volt nyilas képvi­selőt, aki a templomokban is terjesztette a nyilas eszméket és magatartása demo­kráciaellenes és faji gyűlölet felkeltésére is alkalmas volt, két és félévi börtönre és vagyonelkobzásra ítélte. . * A NOT Szántó József kegyetlenkedő munkásszázadparancsnokot a népbíróság tizenkétévi kényszermunka ítéletének le­szállításával, négyévi börtönre, Folgil Károly utászfőhadnagyot a munkaszol­gálatosokkal való embertelen bánásmód miatt háromévi börtönre ítélte. * Az uzsorabíróság Henninger Katalint lúgkődrágításért kétévi fegyházzal, Dó­­czi Idát tojásdrágításért ugyancsak két­évi fegyházzal sújtotta. * A magánháztartásokban lévő lisztkész­­letek helyszíni ellenőrzésével kapcsolato­san illetékes hely felhívja Nagy-Buda­­pest lakosságának figyelmét arra, hogy az ellenőrző hármas bizottság az ellenőr­zés megkezdése előtt köteles felmutatni a polgármester, illetőleg a jegyző írás­beli felhatalmazását. Lisztet a bizottság nem vihet el, csak beszolgáltatásra ad­hat írásbeli utasítást. A lisztkészletek ellenőrzését pénteken reggel meg­kezdték. A Szikra regénypályázata A Szikra könyvkiadó a Magyar Köztársaság évfordulóját a magyar irodalmi élet megélénkítésével kí­vánja­ ünnepelni. Ösztönözni a ma­gyar írókat, hogy foglalkozzanak az­zal a nagy fordulattal, amelyen Ma­gyarország a felszabadulás óta át­ment és próbálják az új élet jelentő­ségeit, problémáit irodalmi formába önteni. E célból regénypályázatot hirdet a Szikra. A kívánt terjedelem 14—20 ív, beküldési határidő 1947 augusz­tus 1. A bírálóbizottság tagjai lesznek: Bölöni György, Kardos László, Ko­­lozsváry-Grandpierre Emil, Lukács György és Seress Géza. Eredményhirdetés: 1947 szeptem­ber 1. A nyertes pályamű díja: 10.000 fo­rint, amelyben az első kiadás írói ho­noráriuma is benn foglaltatik. A Szikra valmennyi beküldött regény szerzői jogához fenntartja az opciót. A díjnyertes regény 1947 karácso­nyára jelenik meg.

Next