Uj Szó, 1947. május (3. évfolyam, 98-121. szám)
1947-05-01 / 98. szám
1947 május 1, csütörtök U] Szd 3 A Szovjetunió a világbéke élharcosa A Szovjetunió népei, valamint más országok munkásai minden évben amegünneplik tradicionális tavaszi ünnepüket: május elsejét A Szovjetunióban 1947-ben május elsejét a szovjet nép erejének, a háború utáni ötéves terv második évének teljesítésére folytatott harc, a világhérc és biztonság érdekében való felvonultatásával és mozgósítósával fogja megünnepelni. A külföldi államokban május elsejét a szabadságszerető népek egységének megerősítéséért, az igazságos békéért, a munkások demokratikus jogaiért folyó harc jegyében töltik. Tizen a napon az egész világ munkássága tüntet majd a nagy szovjet állammal való szolidaritása mellett, magasan fogja hordani a béke és a népek közötti barátság zászlaját. A Szovjetunió, amely a háború éveiben főszerepet játszott a fasizmus leverésében és becsületesen teljesítette nagy felszabadító küldetését, most a szabadságszerető, az igazi demokratikus békéért és nemzetközi biztonságért harcoló ►népek élén halad. A Szovjetunió külpolitikájánakalapja most is, mint a múltban, minden nép egyenjogúságánakelismerése, szabadságának és függetlenségének tiszteletben tartása. A múlt év május elsejei napiparancsában Sztálin generalisszimusz azt írta: »Semmi okunk sincs kételkedni abban, hogy a Szovjetunió ezentúl is hű marad politikájához , a béke és biztonság politikájához, a népek egyenjogúsága és barátsága politikájához.« A háború utáni idők megmutatták a világ népeinek, hogy a Szovjetunió külpolitikájának eme alapvető tételeit következetesen és szilárdan életbelépteti. A Szovjetuniónak és a szabadságszerető népeknek a demokratikus békéért folytatott harca komoly eredményekkel járt 1947 február 10-én Párizsban aláírták a békét a fasiszta Németország volt európai szövetségeseivel, Olaszországgal, Magyarországgal, Finnországgal, Romániával és Bulgáriával. E szerződések aláírása új korszakot jelent az Európa népei közötti együttműködésben. A békeszerződések megfelelnek az európai demokratikus békének és biztonságnak. Viszszatükröződik bennük az az álláspont, amelyért a Szovjetunió a párizsi békeértekezleten harcolt Az angol és amerikai kiküldöttek ama kísérleteit, hogy a legyőzött államokra alárendelő békefeltételeket erőszakoljanak, elutasították. A békeszerződések biztosítják a legyőzött államok függetlenségét és megadják ezeknek az államoknak a demokratikus szabad fejlődés lehetőségét. E békeszerződések előkészítésében a Szovjetunió vezető szerepet játszott. 1947 március 10-én Moszkvában megkezdték a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminiszterei tanácsának értekezletét. Ezen értekezlet munkájának megkezdésével , a békéért folyó harc új korszakba lépett, amikor is meg kell oldani az egyik legfontosabb kérdést , Németország kérdését. Sztálin még a háború éveiben rámutatott arra, hogy a Németország feletti győzelem után a Szovjetunió szövetségeseivel együtt olyan rendet kell, hogy teremtsen Európában, amely egy újabb német agresszió lehetőségét kizárja. E feladat teljesítése érdekében elsősorban meg kell valósítani Németország demilitarizálását (lefegyverzését) és demokratizálását »... Németország demilitarizálása és demokratizálása — mondotta Sztálin generalisszimusz — az igazi és tartós béke egyik legfontosabb biztosítéka.• E rendszabályok megvalósításának szükségességét a három nagyhatalom 1945 nyarán tartott, berlini értekezlet döntéseibe iktatták. És hogyan teljesítik e döntéseket a valóságban Németország szovjet megszállási övezetében pontosan teljesítik a berlini értekezlet határozatait. Itt teljesen felszámolták a fasiszta hadsereg maradványait. 733 hadiipari vállalatból leszereltek és kisajátítottak a jóvátétel számlájára 676 vállalatot. Földreformot hajtottak végre. Körülbelül tízezer földbirtokot elkoboztak és 400 ezer parasztcsaládnak juttattak földet. A német szerveket teljesen megtisztítoták a fasisztáktól. A szovjet megszálló hatóságok elbocsátottak több mint 390 ezer tiszviselőt A német munkások között fokozódik az egység iránti törekvés. A szovjet megszállási övezet munkásainak törekvése kitűnik abból, hogy a kommunisták és szociáldemokraták egy pártban egyesültek, amelynek taglétszáma meghaladja az 1,6 milliót. A németországi szabad szakszervezetek hétmillió tagjának majdnem a fele szovjet megszállási övezetre esik. Mindezen rendszabályokkal kiirtották a militarizmus és fasizmus gyökereit. Zilliacus, az angol parlament képviselője, aki 1946 őszén meglátogatta a szovjet övezetet, kijelentette: »A szovjet övezetben való utazásom alkalmával legnagyobb hatásai volt rám, hogy meggyőződhettem: "» Németországnak ebben a részében a fasizmus nem tud újjáéledni. Tizenkétéves fasiszta lidércnyomás után itt ébred a népi kezdeményezés. Meggyőződtem arról, hogy Németországnak e részében a demokráciát a szó szoros értelmében veszik. Németországnak békés állammá való átalakításában döntő jelentőségű a hadiipar megsemmisítése. Németország fő ipari területe az angol megszállási övezetben lévő rajnawestfáliai tartomány. E tartományban összpontosul Németország iparának több mint 75 százaléka. A német hadiipar felszámolása azonban itt nem kielégítő módon folyik. A német ipar nagyobb egyesülései (Göringgyárak, Krupp és mások) érintetlenek. Németország nyugati megszállási övezeteiben az iparban és más gazdasági ágakban ismert hitleristák vezető állásokat töltenek be. A társadalmi szervezeteknek aktív hitleristáktól való megtisztítása és azok felelősségrevonása nem kielégítő. A tisztogatást sok esetben volt hitleristákra bízzák. A nyugati övezetek törvényszékeiben továbbra is azok a bírák ülnek, akik a hitlerista uralom alatt fasiszta büntető politikát folytattak. Ezért van az, hogy ezer és ezer aktív hitlerista szabadon járkál és módjukban áll földalatti fasiszta szervezeteket létesíteni. Az angol és amerikai övezetben nem számolták fel teljesen a német katonai alakulatokat, valamint a magyar, jugoszláv és lengyel fasiszta egységeket sem. A nyugati övezetek megszálló hatóságai nem akarják megvalósítani az igazi, demokratikus földreformot, mondván, hogy Nyugat-Németországban erre nincsen szükség. Ismeretes viszont, hogy ott több mint 14 ezer nagybirtok van, tehát kétszer annyi, mint Kelet-Németországban volt. Nyugat-Németország megszálló hatóságai támogatják a Németország politikai és gazdasági egységének megszüntetésére irányuló terveket Németországának különálló »államokra« való felosztásával Anglia kapitalistái és az Egyesült Államok kezükbe akarják venni Németország kulcspozícióit. Németországot függő helyzetben akarják tartani és a nemzetközi reakció engedelmes eszközévé kívánják tenni. Mindez arról tanúskodik, hogy Németország nyugati övezeteinek megszálló hatóságai nem tartják be a berlini értekezlet határozatainak alapvető pontjait: Németország politikai és gazdasági egységét, a hadiipar felszámolását, az aktív fasiszták felelősségrevonását. A Külügyminiszterek Tanácsának legutóbb tartott moszkvai értekezletén a szovjet képviselők elkeseredett harcot folytattak a berlini értekezlet határozatainak betartása érdekében. Az egész világ népei újból meggyőződhettek arról, hogy a szovjet külpolitika egy cél elérésére, a tartós és igazságos béke megvalósítására törekszik. A Szovjetuniónak a béke és, általános biztonság érdekében folytatott aktív harcáról tanúskodik a szovjet kiküldötteknek az Egyesült Nemzetek Szervezetében kifejtett ama fáradozása, amellyel a közgyűlés a fegyverkezés általános csökkentéséről és szabályozásáról, valamint az atoslófegyver betiltásáróll szóló derítéseinek mielőbbi életbeléptetését követelték. Mint ismeretes, e határozatot a Szovjetunió indítványára elfogadták az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A Szovjetunió határozott —a béke érdekében folytatott, — harca, millió és millió hívet szerez a külföldi dolgozók között. Ha a Szovjet-,unió létezésének első éveiben, más országok dolgozóinak,erkölcsi együttérzésére támaszkodva, egyedül harcolt a békéért, úgy ■ most a béke megőrzésében a Szovjetunió mellett száz- és százmillió — minden békeszerető ember — áll. A fasiszta agresszió tűzfészkeinek szétroffikálása és felszámolása nagy változásokat hozott az egész világ népeinek politikai életében. A fasizmus feletti győzelem mozgásba hozta, a széles tömegeket és világszerte, nagymértékben előmozdította a demokrácia fejlődését. A népek már nem akarják a régi, háború előtti burzsoá demokrácia államformáját, amelyben az egész dolgozó népnek nem nyújtottak lehetőséget arra,, hogy az álamvezetésben részt vegyen. A Szovjet Hadsereg által a fasiszta rabság alól felszabadított népek számára lehetővé vált történelmi vágyaik teljesítése — a népi demokrácia államformájának megvalósítása. A széles dolgozó tömegek akarata és aktívtámogatása mellett ma uu-g■erősödött»a népi demokrácia Jugor-,iszláviában, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Bulgáriában, válász mint Kelet- és Délkelet-Európa más államaiban. Mindezekben az országokban befejeződtek a választási hadjáratok, amelyek eredményeképpen megerősödtek az új, igazi demokratikus rezsimek. Demokratikus vívmányokat iktattak az ín alkotmányokba. Kelet- és Délkelet-Európa demokratikus államai fejlődésüknek új korszakába léptek Ezen államok népei arra törekednek, hogy politikai vívmányaiknak tartós gazdasági alapot építsenek. Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Lengyelországban és számos más országban széles méreteket öltenek a gazdasági építkezés munkálatai. A felszabadított népek önfeláldozó munkája már szép eredményeket mutat. Csehszlovákiában például a vas- és acéltermelés, valamint a villanyáramfejlesztés 1947 elején elérte a háború előtti színvonalat. A széntermelés viszont már túlhaladta azt. Jugoszláviában is meghaladta a széntermelés a háború előtti színvonalat. Lengyelországban 1946-ban nyolcmillió tonnával több szenet termeltek, mint a háború előtt. Ezen országok alapvető iparágai, az állam kezébe mentek át. Az árulók és nézpetek tulajdonát képező. vállalatokat államosították. Cseh-1s Szlovákiában államosították a konszerneket, amelyek kezében volt, a háború előtt az ipar 85 százaléka. Jugoszláviában az állam tulajdona-.ban van a villanyáram-fejlesztő ipar 95 százaléka, a vegyi ipar 92 százaléka, a fémfeldolgozó-ipar 87 százaléka. A fontos gazdasági tényezőknek a demokratikus államok kezében való összpontosítása lehetővé tette a gazdaság tervszerű folytatását.. • Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária és más demokratikus államok. nemzetgazdasági terveinek fő feladata az iparosítás, ami ezeknek az államoknak gazdasági függetlenségét biztosítja. Kelet-Európa államaiban a demokrácia megerősödése abban is kiselb ÉRDEKES KUTYÁK A többi kutya a holdat ugatja. Ezek a csillagra vicsorítják fogukat