Uj Szó, 1947. május (3. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-01 / 98. szám

1947 május 1, csütörtök U] Szd 3 A Szovjetunió a világbéke élharcosa A Szovjetunió népei, valamint más országok munkásai minden évben am­egünneplik tradicionális tavaszi ünnepüket: május elsejét A Szovjetunióban 1947-ben május elsejét a szovjet nép erejének, a há­­ború utáni ötéves terv második évé­nek teljesítésére folytatott harc, a világhérc és biztonság érdekében való felvonultatásával és mozgósító­­sával fogja megünnepelni. A külföldi államokban május else­jét a szabadságszerető népek egysé­gének megerősítéséért, az igazságos békéért, a munkások demokratikus jogaiért folyó harc jegyében töltik. Tizen a napon az egész világ mun­kássága tüntet majd a nagy szovjet állammal való szolidaritása mellett, magasan fogja hordani a béke és a népek közötti barátság zászlaját. A Szovjetunió, amely a háború éveiben főszerepet játszott a fasiz­mus leverésében és becsületesen tel­jesítette nagy felszabadító küldeté­sét, most a szabadságszerető, az iga­zi demokratikus békéért és nemzet­közi biztonságért harcoló ►népek élén halad. A Szovjetunió külpolitikájának­­alapja most is, mint a múltban, minden nép egyenjogúságának­­elismerése, szabadságának és füg­getlenségének tiszteletben tartása. A múlt év május elsejei napi­­parancsában Sztálin generalisszi­musz azt írta: »Semmi okunk sincs kételkedni abban, hogy a Szovjet­­unió ezentúl is hű marad politikájá­hoz , a béke és biztonság politiká­jához,­­ a népek egyenjogúsága és barátsága politikájához.« A háború utáni idők megmutatták a világ népeinek, hogy a Szovjetunió kül­politikájának eme alapvető tételeit következetesen és szilárdan életbe­­lépteti. A Szovjetuniónak és a szabadság­szerető népeknek a demokratikus­­ békéért folytatott harca komoly ered­ményekkel járt 1947 február 10-én Párizsban alá­­írták a békét a fasiszta Német­ország volt európai szövetségesei­vel,­­ Olaszországgal, Magyarországgal, Finnországgal, Romániával és Bulgá­riával. E szerződések aláírása új kor­­szakot jelent az Európa népei közötti együttműködésben. A békeszerződé­sek megfelelnek az európai demokra­tikus békének és biztonságnak. Visz­­szatükröződik bennük az az állás­pont, amelyért a Szovjetunió a pá­rizsi­ békeértekezleten harcolt Az an­­gol és amerikai kiküldöttek ama kí­sérleteit, hogy a legyőzött államokra alárendelő békefeltételeket erőszakol­janak, elutasították. A békeszerződé­sek biztosítják a legyőzött államok függetlenségét és megadják ezeknek az­­ államoknak a demokratikus sza­­bad­ fejlődés lehetőségét. E békeszer­ződések előkészítésében a Szovjetunió vezető szerepet játszott. 1947 március 10-én Moszkvában megkezdték a Szovjetunió, az Egye­sült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminiszterei ta­nácsának értekezletét. Ezen értekez­let munkájának megkezdésével , a békéért folyó harc új korszakba lé­pett, amikor is meg kell oldani az egyik legfontosabb kérdést , Né­metország kérdését. Sztálin még a háború éveiben rámutatott arra, hogy a Németor­szág feletti győzelem után a Szov­jetunió szövetségeseivel együtt olyan rendet kell, hogy teremtsen Euró­pában, amely egy újabb német agresszió lehetőségét kizárja. E fel­­adat teljesítése érdekében elsősor­ban meg kell valósítani Németor­szág demilitarizálását (lefegyverzé­sét) és demokratizálását »... Német­ország demilitarizálása és demokra­tizálása — mondotta Sztálin genera­lisszimusz — az igazi és tartós bé­ke egyik legfontosabb biztosítéka.• E rendszabályok megvalósításának szükségességét a három nagyhata­lom 1945 nyarán tartott, berlini ér­tekezlet döntéseibe iktatták. És ho­gyan teljesítik e döntéseket a való­ságban­­ Németország szovjet megszállá­si övezetében pontosan teljesítik a berlini értekezlet határozatait. Itt teljesen felszámolták a fasiszta hadsereg maradványait. 733 hadi­ipari vállalatból leszereltek és kisa­játítottak a jóvátétel számlájára 676 vállalatot. Földreformot hajtottak végre. Körülbelül tízezer földbirto­kot elkoboztak és 400 ezer paraszt­­családnak juttattak földet. A német szerveket­­ teljesen megtisztítoták a fasisztáktól. A szovjet megszálló ha­tóságok elbocsátottak több mint 390 ezer tiszviselőt A német munkások között fokozó­dik az egység iránti törekvés. A szovjet megszállási övezet munká­sainak törekvése kitűnik abból, hogy a­ kommunisták és szociáldemokra­ták egy pártban egyesültek, amely­nek taglétszáma meghaladja az 1,6 milliót. A németországi szabad szak­­szervezetek hétmillió tagjának majd­nem a fele szovjet megszállási öve­zetre esik. Mindezen rendszabályok­kal kiirtották a militarizmus és fa­sizmus gyökereit. Zilliacus, az an­gol­ parlament képviselője, aki 1946 őszén meglátogatta a szovjet öveze­tet, kijelentette: »A szovjet övezet­ben való utazásom alkalmával leg­nagyobb hatásai volt rám, hogy meggyőződhettem: "» Németországnak ebben a részében a fasizmus nem tud újjáéledni. Tizenkétéves fasiszta lidércnyomás után itt ébred a népi kezdeménye­zés. Meggyőződtem arról, hogy Né­metországnak e részében a demokrá­ciát a szó szoros értelmében veszik.­ Németországnak békés álla­mmá való átalakításában döntő jelentőségű a hadiipar megsemmisítése. Német­ország fő ipari területe az angol megszállási övezetben lévő rajna­­westfáliai tartomány. E tartomány­ban összpontosul Németország ipará­nak több mint 75 százaléka. A német hadiipar felszámolása azonban­ itt nem kielégítő módon folyik. A német ipar nagyobb egyesülései (Göring­­gyárak, Krupp és mások) érintetle­nek. Németország nyugati megszál­lási övezeteiben az iparban és más gazdasági ágakban ismert hitleristák vezető állásokat töltenek be. A tár­sadalmi szervezeteknek aktív hitle­ristáktól való megtisztítása és azok felelősségrevonása nem kielégítő. A tisztogatást sok esetben volt hitleris­tákra bízzák. A nyugati övezetek tör­vényszékeiben továbbra is azok a bí­rák ülnek, akik a hitlerista uralom alatt fasiszta büntető politikát foly­tattak. Ezért van az, hogy ezer és ezer aktív hitlerista szabadon járkál és módjukban áll földalatti fasiszta szervezeteket létesíteni. Az angol és amerikai övezetben nem számolták fel teljesen a né­met katonai alakulatokat, vala­mint a magyar, jugoszláv és len­gyel fasiszta egységeket sem. A nyugati övezetek megszálló ható­ságai nem akarják megvalósítani az igazi, demokratikus földreformot, mondván, hogy Nyugat-Németország­­ban erre nincsen szükség. Ismeretes viszont, hogy ott több mint 14 ezer nagybirtok van, tehát kétszer annyi, mint Kelet-Németországban volt. Nyugat-Ném­etország megszálló ha­tóságai támogatják a Németország politikai és gazdasági egységének megszüntetésére irányuló terveket Németországának különálló »államok­ra« való felosztásával Anglia kapi­talistái és az Egyesült Államok ke­zükbe akarják venni Németország kulcspozícióit. Németországot függő helyzetben akarják tartani és a nem­zetközi reakció engedelmes eszközévé kívánják tenni. Mindez arról tanús­kodik, hogy Németország nyugati övezeteinek megszálló hatóságai nem tartják be a berlini értekezlet határoza­tainak alapvető pontjait: Németország politikai és gazdasági egységét, a hadiipar felszámolását, az aktív fasiszták felelősségrevoná­­sát. A Külügyminiszterek Tanácsának legutóbb tartott moszkvai értekezle­tén a szovjet képviselők elkeseredett harcot folytattak a berlini értekezlet határozatainak betartása érdekében.­­ Az egész világ népei újból meggyő­ződhettek arról, hogy a szovjet külpolitika egy cél­­ el­érésére,­­ a tartós és igazságos béke megvalósítására törekszik. A Szovjetuniónak a béke és, álta­lános biztonság érdekében folytatott aktív harcáról tanúskodik a szovjet kiküldötteknek az Egyesült Nemzetek Szervezetében kifejtett ama fárado­zása, amellyel a közgyűlés a fegy­verkezés általános csökkentéséről és szabályozásáról, valamint az atosló­­fegyver betiltásáróll szóló d­erítés­ei­nek mielőbbi életbeléptetését köve­telték. Mint ismeretes, e határozatot a Szovjetunió indítványára elfogad­­ták az Egyesült Nemzetek Szervezet­­ében. A Szovjetunió határozott —­­a béke érdekében folytatott, — harca­, millió és millió hívet szerez a kül­földi dolgozók között. Ha a Szovjet-,­unió létezésének első éveiben,­­ más­ országok dolgozóinak,erkölcsi együtt­érzésére támaszkodva, egyedül har­colt a békéért, úgy ■ most a béke megőrzésében a Szov­jetunió mellett száz- és százmillió — minden békeszerető ember —­ áll. A fasiszta agresszió tűzfészkeinek szétroffikálása és felszámolása nagy változásokat hozott az egész világ népeinek politikai életében. A fasiz­mus feletti győzelem mozgásba hozta, a széles tömegeket és világszerte,­­ nagymértékben előmozdította a de­mokrácia fejlődését. A népek már nem akarják a régi, háború előtti burzsoá demokrácia államformáját, amelyben az egész dolgozó népnek nem nyújtottak lehetőséget arra,, hogy az álamvezetésben részt vegyen. A Szovjet Hadsereg által a fasiszta rabság alól felszabadított népek szá­mára lehetővé vált történelmi vá­gyaik teljesítése — a népi demokrá­cia államformájának megvalósítása. A széles dolgozó tömegek akarata és­­ aktív­­támogatása mellett­­ ma uu-g­­■­erősödött»a­ népi demokrácia Jugo­r-,­i­­szláv­iában, Csehszlovákiában, Len­­­gyelországban, Bulgáriában, válás­z mint Kelet- és Délkelet-Európa más államaiban. Mindezekben az országokban be­fejeződtek a választási­ hadjáratok, amelyek eredményeképpen megerő­södtek az új, igazi demokratikus rezsimek. Demokratikus vívmányo­kat iktattak az ín alkotmányokba. Kelet- és Délkelet-Európa demokra­tikus államai fejlődésüknek új kor­szakába léptek Ezen államok népei arra törekednek, hogy politikai vív­­­­mányaiknak tartós gazdasági alapot építsenek. Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Lengyelországban és számos más országban széles méreteket öltenek a gazdasági építkezés munkálatai. A felszabadított népek önfeláldozó mun­kája már szép eredményeket mutat. Csehszlovákiában például a vas- és acéltermelés, valamint a villany­­áramfejlesztés 1947 elején elérte a háború előtti színvonalat. A szénter­melés viszont már túlhaladta azt. Jugoszláviában is meghaladta a széntermelés a háború előtti szín­­vonalat. Lengyelországban 1946-ban nyolcmillió tonnával több szenet ter­meltek, mint a háború előtt. Ezen országok alapvető iparágai, az állam kezébe mentek át. Az áru­­­­lók és nézpetek tulajdonát képező­. vállalatokat államosították. Cseh-1­s Szlovákiában államosították a kon­szerneket, amelyek kezében volt, a háború előtt az ipar 85 százaléka.­­ Jugoszláviában az állam­­ tulajdona-.­­ban van a villanyáram-fejlesztő ipar­ 95 százaléka, a vegyi ipar 92 százalé­­­ka, a fémfeldolgozó-ipar 87 százalé­ka. A fontos gazdasági tényezőknek a demokratikus államok kezében való összpontosítása lehetővé tette­­ a gazdaság tervszerű folytatását.. • Csehszlovákia, Lengyelország, Bul­gária és más demokratikus államok.­ nemzetgazdasági terveinek fő felad­a­­ta az iparosítás, ami ezeknek az ál­­­lamoknak gazdasági függetlenségét biztosítja. Kelet-Európa államaiban a demo­krácia megerősödése abban is kisel­b ÉRDEKES KUTYÁK A többi kutya a holdat ugatja. Ezek a csillagra vicsorítják fogukat

Next