Uj Szó, 1947. december (3. évfolyam, 274-297. szám)
1947-12-02 / 274. szám
Ara 20 PILLÉR III. évfolyam 274. (793.) uo 1 S 1 47 DECEMBER 2. b.e DD Faekétől a traktorig A cári Oroszország rendkívül elmaradott mezőgazdasági állam volt- Földművelése egyre jobban hanyatlott, parasztgazdaságai nyomorogtak. A mezőgazdaság termelékenysége katasztrofálisan zuhant. A bolsevik párt, hatalomrajutása után az ország szocialista átépítésére buzdítva a szovjet népet, hozzáfogott a legbonyolultabb feladat megoldásához, egy újtípusú mezőgazdaság megalkotásához. Olyan mezőgazdaság létrehozását tűzték maguk elé a bolsevikok és a szovjet hatalom, amely már nem a kapitalizmust, hanem a szocializmust hivatott szolgálni, amely nem a paraszttömegek nyomorbadöntéséhez és kisemmizéséhez vezet, hanem jólétéhez és felvirágoztatásához. A bolsevik párt és a szovjet nép vezérei, Lenin és Sztálin dolgozták ki a parasztok összefogásáról, valamint a szélt, darabolt egyéni gazdálkodásról a hatalmas kollektív gazdálkodásra való áttérésről szóló tanokat Egymás után teremtették meg ennek az áttérésnek az alapfeltételeit Az Októberi Forradalom földet adott a földinélküli és törpebirtokos parasztoknak. De szükség volt a mezőgazdasági eszközökre is a kapott föld megműveléséhez. Az ország iparosítása, amely a bolsevik párt kezdeményezésére indult meg, lehetővé tette, hogy a falvakat a kellő menynyiségű traktorral, kombájnnal és egyéb mezőgazdasági gépekkel lássák el. De ekkor felmerült a kérdés: hogyan lehetne tökéletesebben kihasználni ezt a technikát. És a párt síkraszállt a kis parasztgazdaságok hatalmas szocialista gazdaságokba, kolhozokba való egyesítéséért, amelyek a legnagyobb mértékben képesek kihasználni a traktorok, kombájnok és egyéb mezőgazdasági gépek munkaerejét a mezőgazdaság gyors fellendítésére. Ez volt a kollektivizáció útja, amely a szocializmus győzelméhez vezetett a szovjet falvakban. Ez volt: — Sztálin meghatározása szerin . »...a legmélyebb forradalmi átalakulás, . .. amely következményeiben egyjelentőségű volt az 1917 októberében bekövetkezett fordulattal. A sztálini ötéves tervek éveiben a bolsevik párt és a szovjet hatalom gigászi munkát végeztek a kolhozok megerősítésében és a mezőgazdaság fellendülésében. A szovjet földeken a Nagy Honvédő Háború előtt körülbelül egymillió traktor, kombájn és tehergépkocsi dolgozott, így lett a szovjet mezőgazdaság a világ legtökéletesebben gépesített mezőgazdasága. A szovjet hatalom által a mezőgazdaság fejlesztésében elért eredményeket méltatva, Molotov a moszkvai Szovjet 1947 november 6-i ünnepi ülésén a következőket mondotta: »Mezőgazdaságunk, a kolhozokba való tömörülés útján, az esetek túlnyomó részében csupán faekével, sarlóval és kaszával felszerelt apró, kistermelésű gazdaságokból élenjáró nagygazdasággá fejlődött, az állami gép és traktorállomások révén a szovhozokkal együtt gazdag technikai felszereléshez jutott, nevezetesen traktorokhoz, kombájnokhoz, autókhoz és különféle mezőgazdasági gépekhez.«. Hatalmas munkát végzett a kommunista párt a falu dolgozóinak szocialista átnevezésében. A bolsevikok oltották beléjük a társadalmi, kollektív munka iránti szeretetek A párt szította a szocialista verseny tüzét a szovjet falvakban, amely a városokban már lánggal égett. A bolsevikok fáradhatatlanul dolgoztak a paraszttömegek kulturális színvonalának emelésén, szocialista öntudatot neveltek a kolhozparasztságba. Milyen mélyreható változások mentek végbe és mily hatalmas sikereket ért el a kolhózfalu a szovjet hatalom éveiben! Valójában nem harminc év, hanem évszázadok választják el a faekés, faboronás cári falut a traktorokkal, kombajnokkal dolgozó kohózfalutól! Mint valami rettenetes álomra, úgy emlékeznek vissza, a múltra azok, akiknek alkalmuk valakízti a ril falvak nyomorúságát, nélkülözéseit és sötét tudatlanságát. A németek megpróbálták a háború éveiben megfordítani a történelem keretiket, visszahozni a múltat, a szovjet falut régi, koros elődjével. De nem sikerült! Az aki belekóstolt az igazi szabadságba, nem tűr többé rabságot. »A Szovjetunió parasztsága... a Nagy Honvédő Háború idején a nép érdekeinek olyan nagyfokú tudatosságáról tett bizonyságot, ami a falu történetében eddig ismeretlen volt.« (Sztálin) A szovjet parasztság tudatosságának e magas foka a héború utáni újjáépítés idején is megnyilatkozott. A példátlan szárazság, közvetlen a háború után, komoly próbára tette a mezőgazdaságot. A kolhozrendszer erős szervezete leküzdötte ezt az elemi csapást is. A bolsevik párt és a szovjet kormány segítségére siettek a kolhozoknak. A kolhozfalu a további fejlődés útjára lépett. A Szovjetunió minden részéből érkeznek a jelentések Sztálinhoz, amelyekben a szovjet parasztság eddig nem tapasztalt kiváló munkateljesítményeiről számol be. A kolhozrendszer hatalmas erő! A fiúk szabad dolgozóinak, gazdasági és politikai egységben összefogó milliók ereje ez, amely törhetetlen szövetségben egyesíti a parasztságot a munkásosztállya) és a szovjet értelmiséggel, a bolsevik part im a nagy Sztálin vezetése alatt ! A TARTALOMBÓL Felfüggesztették az olaszországi amerikai csapatok kivonulását (2. oldal) A szovjet parasztság útja a jóléthez és kultúrához (2. oldal) A nemzeti felszabadító harcok Kapituláció a dollár előtt 17. oldal) win in n'ij ..... ’mwmmsmmmmmammnmmsmmmammmmmmmmm A SZOVJET HADSEREG LAPJA MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGA SZÁMÁRA A moszkvai rádió jelentette, hogy Molotov a londoni értekezlet pénteki ülésén a német kormány megalakításának kérdésével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: vannak olyan jelenségek, sőt megnyilatkozások, amelyek külön nyugatnémetországi kormány megalakítását kívánják. Ebben a vonatkozásban idézte Bishop tábornoknak, az angol övezet helyettes katonai parancsnokának ilyen értelmű nyilatkozatát, továbbá a londoni rádió október 24-i közleményét. Ez a rádióközlemény arról szólt, hogy valamennyi angol párt tagjaiból álló paralamenti bizottság álláspontja szerint — ha nem sikerül megteremteni a német gazdasági egységet — a két vagy három nyugati övezet kormányzására, különkormányt kell alakítani. Molotov arra is rámutatott, hogy ez a potsdami határozatokkal ellentétes szeparatista elgondolás a francia övezet szempontjából is tapasztalható. A szovjet kormány — szögezte le Molotov — elvárja, hogy a külügyminiszteri értekezlet nyíltan kifejezésre juttatja álláspontját ebben a kérdésben. A szovjet kormány nem tartja megengedhetőnek nyugati különkormány és általában semmiféle külön övezeti kormány megalakítását, hanem demokratikus, központi német kormányt kíván. Reméli, hogy a másik három külügyminiszter nyíltan a nyugati különkormány gondolata ellen foglal állást s határozottan a potsdami egyezményen alapuló központi német demokratikus kormány megvalósítása mellett nyilatkozik. Ennek a kérdésnek a feltevése — jelenti a továbbiakban a moszkvai rádió — zavart és idegességet keltett a három külügyminiszterben. Bevin hosszú magyarázkodásba kezdett, de végeredményben kitért az elől, hogy határozottan megcáfolja a különkormány alakítására vonatkozó felelős brit kijelentéseket. Sőt, a végén megjegyezte: a londoni tárgyalások sikertelensége esetén a brit kormány nem fog élhetett kézzel ülni. Ezzel az ijesztési szándékkal elárulta, hogy az angol kormány kész tovább elmélyíteni a nyugati övezetekre vonatkozó külön politikáját Bevin kijelentéséből végeredményben kiderül — szögezte le a moszkvai rádió, — hogy az angol kormány nem érzi kötre magát abban a tekintetben, milyen német kormányt alakítsanak s ezzel közvetve elismerte azokat a terveket, amelyeket Bishop tábornok és az angol rádió nyíltan hangoztatott. A vita további folyamán Marshall és Bidault sem adott kielégítő választ, Molotov újból felszólalt. Hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány benyomása az, hogy vannak tervek különkormány megalakítására, csak még nem akarnak nyíltan előállni vele. Ha pedig már előre döntöttek és a nyugati hatalmak képviselői zsebükben hordják a különkormány tervét, akkor az értekezlet csak formailag foglalkozik a központi német kormány megalakításával s hiába fecsérli az időt. Molotov végül csütörtöki javaslatának első, a német kormány megalakítására vonatkozó pontjához kiegészítést is terjesztett elő, amely szerint a külügyi értekezlet mondja ki: nem tartja helyesnek a külön kormányra irányuló terveket és egységes, központi kormányt kíván, amely Németországot mint egységes, demokratikus államot képviseli. Bevin és Marshall nehéz helyzetbe került, azt indítványozta, térjenek át a következő napirendi pontra. A szovjet javaslatra egyikük sem adott egyenes választ Bidanic mint elnök, kijelentette, hogy a szovjet kiegészítés nem talált egységes helyeslésre és így nem fogadták el. Ez a körülmény — jegyezte meg végül a moszkvai rádió — megint csak azt bizonyítja, hogy az angol, az amerikai és a francia megbízott nem volt hajlandó nyíltan szint vallani a Németország feldarabolását és a potsdami határozatok megszegését jelentő tervekről. NEMZETKÖZI ESEMÉNYEK A jugoszláv-bolgár baráti szerződés biztosítja a Balkán békéjét Tito. „A háborús kihívások elhárítására meg lehet találni a megfelelő eszközöket" - Jugoszlávia hasonló szerződést szándékozik kötni Magyarországgal és Romániával is Az Egyesült Nemzetek közgyűlése megszavazta Palesztina felosztását A francia kormány a csendőrség és rendőrség mellé a katonaságot is mozgósítja a sztrájkoló munkásság ellen A nyugati külügyminiszterek nem akarnak nyíltan színt vallani