Új Szó 1948. (Hetilap, 1. évolyam 1-2. szám)
1948-12-15 / 1. szám
A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK HETILAPJA Bratislava, 1948. december 15. 1 évfoly ílma (1943) szám. „Népi demokratikus alkotmányunk szellemében oldjuk meg a szlovákiai magyar kérdést" Široký kormányelnökhelyettes történelmi jelentőségű beszéde W A Szlovákiai Kommmunista Párt Központi bizottságának nemrégen megtartott ülésén Široký kormányelnökhelyettes, a Szlovákiai Kommunista Párt elnöke, nagy beszédet mondott, melyben foglalkozott az időszerű kérdésekkel. A kormányelnökhelyettes elsősorban ismertette azt a helyzetet, mely a februári események után keletkezett és hangsúlyozta, hogy ezt az új fejlődési folyamatot elsősorban az osztályharc kiéleződése jellemzi, mely gyakran egészen új formákat ölt. Hangsúlyozta, hogy úgy a gazdasági, mint a politikai életben likvidálták a Demokrata párt kebelében rejtőző reakciós bástyákat. Rámutatott arra, miben rejlik a reakció ereje, majd beszédét így folytatta: — Pártunk Központi bizottsága nem elégedhetik meg annak a ténynek a megállapításával, hogy a felforgató reakció makacs ellenállást fejt ki a népi demokráciával szemben, hanem meg kell mutatnia a reakció elleni harc új formáit is, melyeket a munkásosztálynak és a dolgozóknak kell elsajátítaniok, hogy a reakciót legyőzzék és elejét vegyék további cselszövéseinek. A reakciót felforgatók ellen mozgósítanunk kell pártunk minden ideológiai eszközét. Beszéde további során Široký kormányelnökhelyettes kijelentette, hogy a szocialista fejlődés további problémája Csehszlovákiában a kis polgári nacionalizmus még mindig tartó befolyása A párt keretén belül és ezzel kapcsolatosan bizonyos fcépré legekben is. f ' A ni .ií. -v lS-'t-^i Ksifejíigír&ért > !>is nagy veszélyt jelentenek, mert a kommunisták kimagasló szerepe a nemzeti felszabadítás harcaiban és az a tudat, hogy a komunisták jelentik a nemzeti szabadság egyetlen kezességét, becsületes szlovák hazaffiak tízezreit vezette a párt kebelébe, akik ugyan formailag elfordultak a polgári sovinizmustól, de mégis magukkal hozták a pártba és a mi újjáépítő mozgalmunkba a maguk nacionalista előítéleteit. Široký kormányelnökhelyettes ezután azzal foglalkozott, hol vannak a kispolgári nacionalizmus befolyásának ideológiai gyökerei,majd így szólt: — Ma, amikor az ellentétek az imperialista és az antiimperialista tábor között és ezzel kapcsolatosan az osztályellentétek is kiéleződnek, tudnunk kell, hogy csak a munkásság és a dolgozók nemzetközi szövetségében van meg a nemzetiségi szabadság és a szocializmus felé vezető fejlődés biztosítéka. Annak tudatában, hogy a nacionalizmus a burzsoázia uszályhordozója és így nem egyeztethető össze a kommunista mozgalom eszméivel és célkitűzéseivel és mert semmi köze nincsen a nép valódi nemzeti érdekeihez — pártunknak likvidálnia kell eddigi álláspontját a nemzetiségekkel szemben. A dolgok ilyen állásából a párt részére, valamint minden haladó szellemű szlovák részére önként adódik annak felismerése, hogy a béke, a szlovák nemzeti szabadság és a szocializmus érdekében likvidálnunk kell a kispolgári nacionalizmust, mert csak azok tartják tiszteletben minden nemzet szabadságát és függetlenségét, akik a nemzetközi szolidaritás elvét vallják. Sőt az igazi nemzeti szabadság csak ott tekinthető biztosítottnak, ahol az internacionalizmus erői győztek azért A proletár internacionalizmus nemcsak hogy nincsen ellentétben az igazi nemzeti érzéssel, nemzeti öntudattal és hazafisággal, hanem elkerülhetetlen előfeltétele és alapja minden hazafiságnak és nemzeti szellemnek. Sztálin marsall szavait idézve a kormány elnökhelyettese jelentette, hogy a Szovjetunió népei tiszteletben tartják minden állam népének jogait és függetlenségét és kifejezésre juttatják hajlandóságukat, hogy a szomszéd államokkal békében és barátságban akarnak élni. Beszéde további során a Szlovákiai Kommunista Párt elnöke kifejtette, hogy az antiszemitizmus is a reakció fegyvere, a hatalmuktól megfosztott kapitalista és földesúri . , . , Ji "." niííj. uiu»anyáK ESZKÖZE % NEUI Demokrácia köztársasága elieru Itt az ideje, hogy mindnyájan kivétel nélkül megértsük, nem zsidó kérdésről, hanem szlovák kérdésről« demokráciáról, haladásról és szocializmusról van itt szó. Aki antiszemita előítéletek sodrában marad, az soha nem fogja megérteni szerepét az osztályharcban és akarva — nem akarva annak a reakciónak válik eszközévé, mely nálunk a kapitalizmus megújhodásáért harcol. A kormányelnökhelyettes kijelentette, hogy a párt nem ismeri a faji elméletet, majd különféle pártszervezeti kérdésekkel foglalkozva rátért a magyar kérdés megoldására. — A régén közelmúltban is, köztársaságunknak és a szlovák népnek nagy erőfeszítéseket kellett tennie a magyar irredentizmus és revizionismus elleni harcban. A magyar vezetőosztály és harcias nacionalizmusa állandóan nyugtalanította a köztársaság nemzeti életét és biztonságát. Az a tény, hogy a magyar vezetőosztály a magyar kisebbség földesúri és polgári köreiben támaszra talált csehszlovákellenes politikájában, odavezetett, hogy szlovák nemzet a „magyarok" iránta állandó bizalmatlanságot táplált. Ez az állapot különösen a köztársaság biztonságának veszélyeztetése idejekormánykörök a német fasiszta imperializmus szolgálatába álltak és Gottwald köztársasági elnök kilenc pontja Gottwald köztársasági elnök 9 pontban foglalta össze azokat a fő feladatokat, amelyeknek betartása lehetővé teszi a szocializmus felé való haladást. 1. Biztosítani és javítani kell a közellátást, különösen a közélelmezést. Sikeresen be kell fejeznünk a Kétéves tervet és még sikeresebben kell megkezdenünk az ötéves tervet. A közellátás javítása, különösen élelmezés terén, a Kétéves terv teljesítése, az Ötéves terv jó megkezdése és a mi gazdasági szervezetünk működése — ez a reakció veszte. 2. A mezőgazdasági termékek vidéki felvásárlásánál ügyelnünk kell arra, hogy többet szolgáltassanak be a tehetősebbek és ilymódon könnyítsünk a kisgazdákon. A gyakorlati életben véghez kell vinnünk a kapitalista élősködők korlátozását és elnyomását úgy az adópolitikában, mint az árpolitikában, valamint a közellátás politikájában. 3. A köztulajdont képező készletek elosztásánál előnyben kell részesítenünk a munkásokat az élősködőkkel szemben. 4. Vidéken erős anyagi és technikai bázisokat kell építeni; sűrű traktorállomáshálózat, közös sertés- szarvasmarha- és baromfitenyésztő állomások létesítése formájában. 5. A vidéken támogatnunk kell mindennemű gazdasági szövetkezést, különösen a közös termelés szolgálatában álló szövetkezeteket és mindenáron gondoskodnunk kell arról, hogy ezekben a szövetkezetekben ne a vidéki nagygazda, hanem a törpe- és kisbirtokos részesüljön előnyben. 6. A kapitalista osztály maradványainál erős kézzel végre kell hajtani minden állami és közkötelezettséget úgy a városokban, valamint a vidéken és ezeknek esetleges állam- vagy törvényellenes cselekményeit vagyoni büntetéssel kell sújtanunk. 7.-t kell "alakítanunk és szerveznünk a közigazgatást kerületi nemrSri bizottságok alapján. Be kell vezetnünk minden szakosztálya az új jogi rendet az új alkotmány szerint és gondoskodnunk kell, hogy a népi demokratikus államszervezet a társadalom szociális újjáépítésénél erős tényező legyen. 8. Iskoláznunk kell a párti, szakszervezeti, gazdasági, közigazgatási, közművelődési, közbiztonsági és katonai kádereinket, úgy, hogy azok kitűnjenek magas szaktudásukkal és ezzel egyidejűleg bírják a minden tudományok tudományát és minden művészetek művészetét a marx-leninizmust. 9. Meg kell erősítenünk az újjászületett Népfrontot tetőtől talpig, abban a tudaton, hogy az újjászületett Népfront — amelyben a reakció nem fog tudni érvényesülni úgy, ahogy az februárig volt — továbbra is megmarad közéletünk fő formájaként a szocializmus felé vezető atoau y .VWI* .vvvj'VA JunvniC Uvenjeiltytitt CS tUľľlUSZCLU í € y ijlý^ti&it.i.vil nagyhatalom, a mi Sztálinunk és Gottwaldunk." V. BlIiOKÝ. INDULÁSKOR A haladó erők februári győzelme a reakció felett fordulópontot jelent a csehszlovákiai magyarság életében is. Azokat a sötét erőket, melyek mesterségesen szították itt a sovinista gyűlölet tüzét, melyek gátat emeltek a társadalmi fejlődés elé, a népi demokrácia, a szociális haladás konok ellenségeit elsöpörte a februári forradalom vihara. Ma új szó, új hang kopogtat a Csehszlovákiai magyar nép ajtaján: a jobb jövőbe vetett bizalom és biztonság szava. Kialakultak azok az előfeltételek, melyek lehetővé teszik az alkotó és építőmunka gyorsabb ütemét. Gyárkémények füstje gomolyog az égnek, traktorok százai törik a televényt százezer és százezer dolgos kéz jött lendületbe, hogy több legyen a kenyér, a hús, a lábbeli és a ruha. A csehszlovákiai magyar dolgozók, mint egyenjogú állampolgárai ennek a köztársaságnak, az egyenjogúság érzetével, őszinte örömmel és lelkesedéssel kapcsolódnak bele ebbe az építőmunkába. Mi több, mint e köztársaság egyenjogú állampolgárai nemcsak kötelességüknek, hanem szent és elvitathatatlan joguknak tartják, hogy részt kérjenek ebből a munkából. Ez természetes is. Évtizedek súlyos harcai, keserves csalódásai és szenvedései után először dolgoznak maguknak. Ma már megszűnt a kapitalista kizsákmányolás és a földesúri önkény. Bealkonyul csakhamar a basáskodó zsíros parasztnak is. A föld és a föld terméke ma azé kell hogy legyen, aki a földet megműveli, aki dolgozik; kenyék, uzsorások, feketekereskedők és más élősdiek számára ne legyen föld és ne legyen kenyér. „Aki nem dolgozik, ne is egyék!" Ezt a megdönthetetlen sarkigazságot váltja valóra a népi demokrácia. Az a tejtékozó düh, mellyel a népi demokratikus kormány intézkedéseit fogadja a legyőzött, de konok osztályellenség, legjobb bizonyítéka annak, hogy kormányunk célkitűzése helyes: a népi demokrácia útján előre a szocializmus felé. Csakhogy ez az út, nem a békés és zavartalan fejlődés útja. Ezernyi akadályt kell még leküzdenünk, és sok sok rágalommal megbirkóznunk, . A' •vi'/liítor»lV«sŕrt »prn bír. < bn<*v rabtartó r',1-rupra'vegyszer és mindenkor a vége szakadt. Szabotál, gáncsoskodik, rémhíreket terjeszt, zavargásokat szít, sőt a terror eszközeit,pl sem riad vssza. Uszít a mezőgazdasági termékek beszolgáltatása ellen. Ki akarja éheztetni a munkást, hogy az ne tudja felfrissíteni munkaerejét. Azon mesterkedik, hogy a munkás, iparos, hivatalnok gyűlölje meg a falu dolgozóit és fordítva, hogy a falusi dolgozó gyűlölje osztályostársát és természetes szövetségesét, a városi munkást. „Árulásnak" minősíti azt az elkerülhetetlen történelmi fontosságú megegyezést is, mely a népi Csehszlovákia és a népi Magyarország között van készülőben, s mely örök időkre véget vet a két ország közötti bizalmatlankodásnak és torzsalkodásnak. Azt szeretné a reakció, ha a két egymásra utalt nép, a szlovák és a magyar továbbra is a nacionalista gyűlölet útvesztőiben tévelyegne, hogy szétforgácsoltan, egymásra acsarkodva, könnyebben váljanak a levitézlett tőkések, nagybirtokosok és külföldi imperialista cinkosaik martalékává. Azt szeretnék, ha Csehszlovákia és Magyarország népei külpolitikájukban nem a béketábor bástyájára, a kis népek védelmezőjére, az egész világ dolgozóinak reménységére, a Szovjetunióra támaszkodnának, hanem az amerikai, angol, francia tőkések és háborús uszítók zsoldosaivá züllenének. Röviden: az osztályellenség az épülő szocialista jólét helyett kapitalista kizsákmányolást, béke helyett háborút, a népek kölcsönös megértése helyett szakadatlan ellenségeskedést és zűrzavart szeretne. Nem építeni, hanem rombolni akar! Csehszlovákia magyar dolgozói sok viharos napot láttak. Sebeket kaptak, sebeket osztottak. Egész életüket a tőkés, földbirtokos és zsíros paraszt elleni kenyérharc foglalta le. Az osztályellenség elleni küzdelem formája ma nem a kenyérharc, nem a sztrájk, hanem a kitartó, önfeláldozó és lelkiismeretes munka. Ez az a nehéz üteg, mellyel halomra lehet lőni a bel- és külföldi reakció összes mesterkedéseit, érveit és rágalmait. „A nép jóléte és megelégedettsége alapvető feladata és célja állami programunknak... Tehát nem pártharcok, hanem a munka, az öntudatos, szorgalmas munka a tengelye és főkérdése politikánknak. A békés építőmunka bebiztosítása pedig külpolitikánk fő feladata..." (KI. Gottwald). Minden attól függ tehát, mennyire sikerül megvalósítani azt az ötéves tervet, amit a köztársaság elnöke Gottwald elvtárs terjesztett elő a parlamentben miniszterelnöksége idején, s amit a nemzetgyűlés is elfogadott. Ez lesz az az alap, melyet nem ingathat meg többé az osztályellenség aknamunkája. Ez lesz az a szegletkő, melyen fel lehet építeni országunkban a szocializmus fellegvárát. Nagy feladat vár tehát Csehszlovákia dolgozóira. Ki kell mélyíteni és szélesíteni a szocialista versenyt üzem és üzem, munkás és munkás között. Az ipari munkást fűtse az a tudat, hogy sokmillió embernek, munkásnak, parasztnak, kisiparosnak és hivatalnoknak cipőre, ruhára, fehérneműre van szüksége s hogy minnél több lesz a közszükségleti cikk, annál elégedetteb lesz a nép, annál ellentállóbb lesz az osztályellenség bűnös praktikáival szemben., A falu dolgozó parasztsága sem maradhat ki a nemes versenyből. Hiszen az élelmiszerkérdés ma a legégetőbb probléma. A magyar dolgozó paraszt pontos és lelkiismeretes, beszállította a rá kivetett gabona-és élelmiszermennyiséget Meg is tetézte becsülettel. De ott van a falusi uzsorás a feketéző, a fekete lelkiismeretű. A becsületes gazdatársadalom szégyene. Ezen a javíthatatlan emberfajtán csak a legszigorúbb törvényparagrafus segít. A falu öntudatos dolgozói mindent elkövetnek, hogy földjük termelését fokozzák, hogy évről évre jobb terméssel járuljanak hozzá a szocializmus építéséhez. Magyar dolgozók, a munka jegyében köszöntés hozzátok az Új Szó, 1 Fogadjátok szeretettelJ