Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-01-01 / 1. szám, Újév

Ára 5"— K It Bratislava, 1949, Cjév A CSEHSZLOV­Á­KIAI M­A­GYAR DO­L­G­O­Z­Ó­K HE­TIL­A­Pi­A C. évfolyam (1949) 1. szám IM BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT Irta: Gőzincz Gyula A megszokott boldog ÚJ esz­te­­dőt talán még soha ennyi­re­.­nyel, ilyen jogos optimizmus­sal nem mondhattuk ki, mint ép­pen most ezt a mai Új Esztendőt, az 1949-iket, így a két év küszöbéről némi kis örömmel, megelégedéssel kö­zönünk el az ó — és bizakodás­sal fogadjuk az Új Esztendőt Mi­ I­en könnyű volna férfiasan meg­rázni az­­ esztendő kezét és meg­köszönni neki februárt, a nagy történelmi napokat, és amikor cso­dálkozva ránk nézne, megmagya­rázni neki, hogy a forradalmi feb­rá­ri események kisöpörték a re­akciót és így történt meg velünk tíz A számunkra igazán örömteljes esemény, hogy a Csehszlovák Köz­árvaság egyenjogú állampolgár­rai lettünk, hogy megkezdődött az itt élő magyarok ügyének, jogi helyzetének, sorsának az intézme. No, azt hiszem megcsavargatná a f­e jét és azt mondaná, hogy ez nem egészen így volt. el­ Fontos volna e fölött egy kicsit kedvl­nk az előttünk álló új é­v ele­jén. Könnyű és nagyon ké­jelmes volna, ahogy egy jónevű , iótoil­i közíró barátom is aján­lt­a, a február előtti reakció számlájára írni mind­azt, a­mi eddig történt. Meg­győződésünk ellenére volna így kibújni az igazság alól, történel­mi hamisítást követnénk el, tisz­ta gyávaságból, az őszinte beis­merés és önkritika félelméből. Emberek ! Nem igaz, nem csak a csehszlovák reakcióval és nem­csak a februári eseményekig, ha­nem igenis a cseh és fz szlovák nép, de főleg a szlovák nemzet zömének a bizalmatlanságával áll­un­k szemben, még jóval az a feb­ruári események után is. Nem véletlen, hogy Široký elv­társ, kormányelnökhelyettes, Szlovákiai Kommunista Párt el­n­öke a nemrégen, — tehát jóval a februári események után — lez­ajlott KSS Központi Bizottságá­nak ülésén többek között a kö­vetkezőket mondta a magyar kér­déssel kapcsolatban: H A rég­i és közelmúltban is, köztársaságunknak és ft szlo­vák népnek nagy erőfeszítéseket kellett tennie az magyar irreden­tizmus és revizionizmus elleni harcb­an. A magyar vezető osztály és harcias nacionalizmusa állan­dóan nyugtalanította a köztársa­ság nemzeti életét és biztonságát. Az a tény, hogy a magyar veze­­tőosztály a magyar kisebbség föl­desúri és polgári köreiben támaszr­a talált csehszlovák-ellenes politi­kájában, oda vezetett, hogy a szlovák nemzet a „magyarok" *únt állandó bizalmatlanságot táplált". Szóval a szlovák nemzet bizal­matlansága. Široký elvtársnak ezek a nagyon komoly és megfon­tolásra méltó szavai félreérthetet­len vádat, de mentséget is tartal­maznak, mert a volt magyar ve­­zetőosztály a földesúri és polgári körök az idézőjeles „magyarok" ben szólnak, viszont ezek, hogy m­égegyszer idézzem Široky elv­társ szavait,: „Ma már történel­em süllyesztőjébe tűntek el". Te­hát itt kell keresnünk a mi egyen­­jogúságunk elismerésének a mag­vát Eltűnt az az osztály, amely­ek létezése, sőt befolyása tudo­fi­ttté tetti a fufrvák Bernart Um­­ álmatlanságát, az itt élő magyar ággal szemben. Ma, az új bizalom hitelét, — ezt soha ne felejtsük el, — a mun­kásosztály, a dolgozó magyarság felé nyújtja a népi Csehszlovákia! Az irredentizmus, a revizioniz­mus balga kábítószerein épült Horthy rendszer, a német impe­rializmust hűséges kutyaként ki­szolgáló Szálasi félőrült, barbár rémuralmát megsemmisítette dicső Vörös Hadsereg, hogy utat a nyisson azoknak a népi erőknek, amelyek lerakják a magyar dol­gozók érdekeinek legjobban meg­felelő népi demokrácia alapját A magyar dolgozók, élükön a leg­jobb vezetőkkel a három elmúlt esztendőben megszilárdították, ki­építették a népi demokratikus Ma­gyarország megdönthetetlen bás­tyáját. Ez a Magyarország már nem az irredenta, revizionista, im­perialista nagyhatalmi tébolyban szenvedő kaladorok Magyarorszá­ga többé. Már nem a „mindent vissza" „nem, nem soha" őrülettel tüntet. A népi demokrácia reálpo­litikusai más jelszavakat dobtak a magyar köztudatba: „Arccal a vasút felé", „Arccal a nép, a dol­gozók „/'­v.'faI . b.i'ose az ötéves terv felé" ezek azok at jelszavak, melyek a helyes vá­gányra terelték a magyar nép, a magyar nemzet útját. ezeknek a megváltozott Részben jelsza­vaknak az eredménye az is, hogy a népi Csehszlovákia is megvál­toztatta eddigi álláspontját és ma megfordul arccal a népi demokra­­tikus Magyarország felé és arccal felénk, csehszlovákiai magyarok felé. • s s Most így st­multat lezárva mi is arccal az Új esztendő, az új utunk f­elé fordulunk, hogyha vázlatosan is, de mégis egy kicsit konkré­tabb formában körvonalazzuk jö­vőnk perspektíváit, teendőinket. Az 1949-es évvel nemcsak a megszokott Új Évet üdvözöljük, hanem az ötéves gazdasági ter­vünk megkezdését is. Jogbiztonsá­gunk, egyenjogúságunk biztosí­tásával, íme most már büszkén mondhatjuk, a­hogy Gottwald elvtárs köztársasági elnökünk ált­al beterjesztett és a miniszterta­nács által elfogadott ötéves terv már a mi ötéves tervünk is. En­nek sikeres fölépítésében örömmel veszünk részt. Hogy mit jelent számunkra az ötéves terv, ezzel bővebben más cikkben­­ foglalkoz­zunk, de hogy némi elképzelésünk legyen, mégis megemlítjük azt, hogy ez a terv az invesztíciós munkák terve, csak az ipar kiépí­tésébe több, mint 27.000 mil. Kcs-t, a mezőgazdaságba 9.800 mil. Kcs-t fektet az állam. Ebből láthatjuk azt, hogy milyen hatal­mas áldozatokra lesz szükség és a­zt is, hogy ez nem jelenti a má­ról holnapra bekövetkező könnyű­­ életet. Ha csak azt tartjuk szem előtt, hogy ez a befektetés csak i­z iparban (az építési munkála­tokon kívül) foglalkoztatott az 1948-as évben 177.623 személy helyett 1953-ban már 246.455 s­­zemélyt, munkaerőt foglalkoztat, ez az emelkedés világosan megmu­tatja, hogy a tervgazdálkodás ki­a küszöböli a munkanélküliség — kényszerfelvá ndorlfcs rémét Megteremti ft jólét előfeltételét Ai &té ¥«« tar? nagyatféttésén­ek f­őf­eltétele­i többet és olcsóbban termelni ! A mindig jó hírnévnek örvendő magyar dolgozók az ötéves terv első öt esztendejében már emel­ni fogják az élmunkások létszá­mát. Az ötéves terv a mi közös utunk a szocializmus felé. Az új évben programunkba vettük a csehszlovákiai magyar kul­túrszervezet­ megteremtését , létrehozását, ennek a hatáskörén belül a vidéki keretek kiépítését, a­­ magyar dolgozók kulturális igé­nyeinek kielégítésére, kulturális­­ nevelésükre. Műkedvelő körök megszervezését, ezeknek megfele­lő színdarabokkal való ellátását Népszerű tudományos és elméleti előadások rendezését Kultúrs­zervezeteink egyik na­­­gyon lényeges küldetésévé tesszük csehszlovák-magyar kultúra közötti összekötő híd megteremté­sét. 1 Wwtmsx* hmm­m­L­é* E>­i* a­kú magyar iskolák működésének megindítása, az ifjúsági és sportszervezetek. Az új év renge­teg munkát, nyüzsgést, pezsdülő életet ígér, mi viszont áldozatkész és fáradhatatlan segítő erőket ké­rünk, hogy ezt a rengeteg fela­datot ne csak célul tűzzük ki, de végre is tudjuk hajtani. Záradékul még csak annyit, mi nem a győzelmi kardcsörtetőket, vagy még ezen is túlmenő, ököllel fenyegető­eket — no majd most megmutatjuk nekik — hívjuk, hanem a szolid munkást Munká­ba, politikába, kultúr-ifjúsági — és sportéletbe egyaránt, az Em­bert, aki méltó erre a megtiszte­lő jelzőre, az Embert, aki nem él visza a bizalom hitelével! Mi ezt az új esztendőt a megbékélés az együttműködés jegyében akarjuk megkezdeni, mert az mi utunk és célunk közös, egy és ugyanaz: a szocializmus útja! És kivel ezen az úton találkozunk, annak őszin­t fioa&r­n* &v« ttvfcmau BETLEHEMI KIRÁLYOK ' ADJONISTEN, Jézusunk, JézusunkI Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt gyalog jöttünk, mert felettünk, siettünk, Icis Juhácska mondta — biztos itt lakik a Jézus Krisztus. Menyhárt király a nevem. Segíts, édes Istenemi !f*e*JH, fónipQt? jfd­afot:, Nem vagyunk mi vén papok. Úgy hallottuk szegények királya megszülettél­ lettél. Benéztünk hát kicsit hozzád üdvösségünk, égi országi Gáspár volnék, afféle földi király személye. Adjonisten Megváltó, Megváltót Jöttünk meleg országból. Főtt kolbászunk mind elfogyott, , fényes csizmánk is megrogyott, hoztunk aranyat hat marékkal, tömjént egész vasfazékkal. Én vagyok a Boldizsár, aki szerecseny király. Irul-pirul Mária, Mária, boldogságos kis mama, Hulló könnye záporán át Alig látja Jézuskáját. A sok pásztor mind muzsikál. Meg is kéne szoptatni már. Kedves három királyok, jóéjszakát kívánok, JÓMSsf Attila. Zápn­od­y: Minden év karácsonyi cikkeinek, szózatainak meg van a maga sajátos­ alap­hangja. A ka­­rcsonyi ünnepi szózat alaphangja az egész év történetét tükrözi vissza rámutat távirati stílusban mindazokra az eseményekre, amelyek vala­milyen formában befolyásolták az év eseményeit és végül is perspektívák­ kapuit tárták fel a békéért küzdő emberiség előtt. Csehszlovákiában két ünnepi beszéd hangzott el. Az elsőt Zápotocký kormányelnök mondotta Karácsony elő­estéjén, a másodikat dr. John nemzetgyűlési elnök Karácsony első napjának delén mondta el a prágai rádióban. Mindkét beszéd alaphangja joggal derülátó. Nem feladatunk a két beszédet elemzése, hiszen még benne vagyunk az ünnepi napok hatásában, inkáb­b beiktatjuk olvasóinknak a két beszédet magát. Pénteken este Zápotocký kormány­elnök a prágai rádióban este hét órakor a következő szavakkal fordult a Csehszlovák Köztársaság polgáraihoz: „Új értékek békés munkával való kitermelésére szervezzük és hívjuk az egész nemzetet" ' dolyok eltakarításával tel­ év van mö­göttünk. Elegen voltak nálunk, akik nem­­ hátráltak meg tanácstalanul az akadá­­­­lyok láttán, akikben volt elég akarat leküzd­enni az akadályokat a saját ma­­­guk munkájával, voltak elegen olyanok,­­ akikben volt bátorság is harcolni azok ellen, akik a békét és nyugalmat akar­ták zavarni. A felforgatók becstelen szándékait keresztez­ik és lehetetlenné tették és ezért az idei ünnepeket nyu­galomban, békében és nyugodtan tölthet­ iük el. Békességben és örömmel ünne­­pelhetünk abban az erős hitben, hogy a nyugalmat és a békét és a békés munka segítségével való új és szebb élet kiépí­tésének lehetőségét a jövőben is meg­őrizzük. — Nem voltak nálunk csupán olya­­nok, akik, a békét óhajtották, a nyugalm mat éa békességet védték és fejlesztet­ték. Voltak olyanok is, akik vihart akar­­tak, összeesküvéseket szíttak és hábo­­rúival spekuláltak. Istennek hála, csupán egy maréknyiravaló volt belőlük és né­pünk többségében letorkolta őket és el­ut­asíotta őket. Nézzétek, hová kerül­­­tek ma ezek a békerontók! Kizárták magukat a nemzet testéből, önként 1r­­ig futamodtak a hazából. Emigrációban ke­resnek oltalmat, nagyon gyakran leg­megátalkodotabb és legádázabb ellen­ségeinknél 0)t«i WSbem, amikor * g­erru _ tét nagy része munkában izzadt és hun­gozott, hogy eltávolítsa annak a nem­régen lezajlott háborúnak következmé_ nyeit, melyet ellenünk és a békeszere­tő nemzetek ellen a germán fasizmus nagyratörő telhetetlensége és a világ reakciója indított, ők egy újabb háború­ra számítottak. Emlékezzetek csak vis­­­sza, hogy a suttogó propaganda, ha tév_ útra vezetett, néha nem tudatos, helyen­kint tudatos gonosztevők segítségével­kor^Jj^borť^ kitörésével ijesztették a Takošiagot, igyekeztek azt nyugtalaníta­ni, pánikot okoztak s igyekeztek az al­kotó munka békés rendjét megzavarni­. Semmi sem teljesült jóslásaikból. A há­­ború nem tört ki és mi szilárdan his­szük, hogy nem is fog kitörni. Hiába fognak igyekezni reakciós emigránsaink a többi háborús uszítóval együtt kihív­ni ezt a háborút. A népi demokratikus háborúellenes erők évről-évre növeked­­nek. Nem ülnek ölbetett kézzel. Tudják, hogy a békét nem csak óhajtani kell, a bé­éért nemcsak imádkozni kell, a békét védelmezni kell, a háborús uszítók *er­­veit keresztezni kell és az ellen a szán­dékuk ellen, mellyel a békét akarák megzavarni és kihívni a háborút, küzde­ni is kell. Teszi ezt elsősorban nagy szövetségesünk, a Szovjetúnió, melynek határai a világnak több mimt egy ha­todát övezik. A Szovjetúnió képviselje Visin­kij azt ajánlott­a a Nemzetek szövetségének nemrégen lezajlott közgyűlésén, hogy dolgozzanak ki olyan határozatot, mely megtiltja az atomfegyverek használa­­tát és Kínának, Franciaországnak, Nagy- britániának, a Szovjetúniónak és Egyesült Államoknak, tehát az öt nagy­hatalomnak, melyek állandó tagjai a Biz­­tonsági tanácsnak, azt ajánlja, hogy fegyveres erőik létszámát egy harmad­­dal csökkentsék. A szovjet indítványt az egés­z világ békeszerető emberei üd­­vözölték, üdvözölték mindnyájan, akik a békét és a nyugalmat óhajtják. Külö­­nön örömmel üdvözölték az asszonyok és anyák, akiknek minden háború a leg­­több fájdalmat és szenvedést okozza. A Szovjet Indítvány az 51 nemzet 80 mil­lió asszonyát tömörítő Nemzetközi de­mokratikus női szö­vetsé­gnek, a­lapul szol­gált, hogy felhívja az egész világ asszo­­nyait és anyáit, hogy kérjék fel az Egyesült Nemzeteket ennek az indít­ványnak az elfogadására és megvaó­­sítására. A nemzetközi demokratikus női szö­vetség felhívása Szlovákiában élénk a békeszerető Cseh­Visszahngot váltott ki. Tt­bb mint S millió csehszlovák R* aKMmt Sté** U <w m Mr — Béke veletek. Jóakaratú emberek, kik ma munkának befejeztével és kö­elesiségeinek teljesítése után a karác­sonyfa alatt szeretteitek körében­­ szenteste! vacsorára gyülekeztek. Szere­­tett népi demokratikus köztársaságunk­ban egy izgalmas, küzdelmeket, mun­­­­kával, nehézségek letörésével és az aka_

Next