Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)
1949-07-01 / 69. szám, péntek
A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 július 1, péntek 2 Kcs II. évfolyam, 69. szám Magyar katolikus hitoktató az állam és az egyház viszonyáról Ne stilisa az egyház, a magas klérus a hitbuzgó népet azért, mert az állam hit polgára akar lenni A Katolikus Akció ereje naprólnapra nő. Napról napra erőteljesebb lesz és napról napra érkeznek újabb és újabb hangok a szlovenszkói katolikus társadalom széles soraiból. Papok, plébánosok, lelkészek, hitoktatók, egyházférfiak, munkások, parasztok, értelmiségiek, egyszóval a szlovenszkói katolikus társadalom nagy tömegei csatlakoznak az akcióhoz. Sajnos, nem látjuk közöttük azokat, akiket a szerencse az egyházak vezetésére, mint püspököket kiválasztott. A nép, a katolikus hívő és vele együtt az alsó papság, a néphez legközelebb álló egyházi funkcionáriusok számtalan esetben kifejezésre juttatták pozitív álláspontjukat a népi demokratikus rendszerünk iránt. Mindinkább több és több azoknak az önudatos papoknak, hitoktatóknak ,és az egyházi élet egyéb fuzionáriusainak állásfoglalása. Mik a katolikus akció mellé szegellve, minden fenyegetés és minden püspöki terror ellenére, minden átok, exkommunikáció ellenére, ragaszkodnak legelemibb emberi jogukhoz, a szólásszabadság jogához. Különösen, amikor kifejezésre kívánják juttatni, hogy a nép állásfoglalása Krisztus tanításának pontos követése és tagadása a püspöki kar állásfoglalásának. Major István az Új Szó tegnapi vezércikkében feladja a kérdést: „Mikor és kinek totta meg népi demokráciánk, hogy a maga módján imádja Istenét, hogy ne vegyen részt annak szertartásain, hogy ne fizessen egyházi adót, párbért, születési, esketési, temetési stólapénzt és egyéb egyházi járulékokat? Hány pa pot tartóztatt k le azért, mert papi teljesítette? Hány iskolában tiltotta meg kormányunk a vallásoktatást? Hány templomot záratott be vagy romboltatott le népi demokráciánk?" Az összes feladott kérdésekre a hívők csak röviden felelhetnek: Egyet sem! De nemcsak a meggyőződésünk diktálta tiltakozást akarjuk a katolikus társadalom széles tömegei előtt hangoztatni. Úgy érezzük, hogy kötelességünk minden olyan megnyilatkozásnak helyt adni, amely a nép és az alsó papság soraiból jön. Napról napra számot adunk beszámolóinkban, hogy vidékenként hogyan terjed a katolikus akcióbizottság munkája, milyen eredményeket mutat fel és hogy az őszinte jóakaratú és igazságosságit hirdető papság és a hívők széles tömege, hogyan reagál az egyház magas funkcionárusai és az állam között felmerült nehézségekre. Csak tegnap számoltunk be az ipolysági járás papságának és közéleti tényezőnek példaadó megmozdulásáról, amelyben kifejezésre juttatták hűségüket, odaadásukat és igenlő magatartásukat csehszlovák köztársaság iránt. Udvardai Ferenc, Könözsi Béla, T szovits Jakab, Banák János, Kovács Mihály, Mletics Antal plébánosok, Komáromi István hitoktató, Ipolyág járási egyházi férfiak e közös nyilatkozatukban hangsúlyozottan kifejezésre juttatták annak szükségességét, hogy az egyház és az állam között a béke helyreálljon. Talán ennek a cikknek hatásaként kereste fel szerkesztőségünket Szőcs Ottó vágsellyei járásbeli római katolikus hitoktató, hogy kifejezésre juttassa a egyház hívőinek osztatlan katolikus akaratát, mely szerint szükségesnek és fontosnak tartják a katolikus hiami Krisztus urunké, de adjuk meg azt az államnak, a császárnak, ami az övé. Mi hívő katolikusok, a dolgozó nép fiai, alázatos hívei vagyunk a katolikus egyháznak, de, és ezt hangsúlyozni kívánom, hű fiai, dolgos polgárai akarunk lenni a népi demokratikusságunknak. Akkor velem köztársaegyütt a katolikus hívők nagy sokasága szükségesnek és jónak tartva csatlakozóit a katolikus akció nyilatkozatához, akkor tudatában voltunk annak, hogy áldozatos és hasznos kiállásunkkal Krisztus tanításának igazi értelmét adjuk! — Ne sújtsa az egyház, a magas klérus a hitbuzgó népet azért, mert az állam hű polgára akar lenni, mert részt akar venni a szocializmus építő munkájában. Sőt, a hívek kívánsága és óhaja az, hogy püspök uraink is csatlakozzanak hozzánk és együttes erővel induljunk a mai életberendezés és célok megvalósítására, mert hiszen ezek a célok a nép, a becsülete Jre is"v»ó munkástömegek javát szogá'ják és nem a farizeusokét, nem a gazdagokét, nem a kizsákmányolókét, akikkel szemben Krisztus urunk korbácsot véve azt mondta: „Jaj néktek, képmutató farizeusok, kik az özti vegyek és az árvák vagyonát fel emésztitek, bizony mondom néktek, súlyosabb ítélet alá estek." (Máté 22. szak.) " Ha már a való életből nem, legalább Krisztus életéből merítsünk és merítsenek főpapjaink, hogy a hívők táborát nem a burzsoázia és az úri intelligencia képviselte, de igenis a szegény népréteg, amely egyöntetűen és őszintén, szent lelkesedéssel áll a mi törekvő kormányunk mellett. A hívek sokasága főpásztoraiktól nem a negatív álláspont hirdetését kívánják, de azt, hogy a főpásztorok, a katolikus hierarchia csatlakozzék a néphez. A főpásztorok ne a nyugati imperialista hatalmi tényezők és hazai reakciósok érdekeinek szolgálói, de Krisztus tanításának által oly hőn szeretett és Krisztus egyháznak és hívőit sokaságának megértő főpásztorai legyenek. — A hívők békességben és egyetértésben akarnak élni és dolgozi a népi demokratikus berendezésű államok keretén belül, megtartva vallási szabadságukat szolgálni kívánják a fejlődést, a szociális élet kialakulását — fejezte be nyilatkozatát Szűcs Ottó vőlt szempontjából, hogy a katolikus egyház magas ordináriusai a népet követve hű és lojális polgárai legyenek a népi demokratikus köztársaságunknak. De adjuk át a szót Szűcs Ottónak, a peredi katolikus hitoktatónak: — A hívők alázatos fordulnak főpásztorukhoz, kéréssel akkor, amikor az egyház és az állam közötti kiegyezés tárgyában folyik a hivatásos munka. A hívők azt kívánják, hogy az egyház magas funkcionáriusai és az állam között végre létrejöjjön az a közös megegyezés, amely békét hozna a kiélesedett viszályban. Kiáltó szavunkat főpásztorainkhoz és azokon keresztül Szentséges Atyánkhoz, XII. Pius pápánkhoz intézzük: hallgassa meg az itteni demokratius szellemben dolgozó hívőknek és az egyház hű szolgáinak kérését, kiáltását, hogy a katolikus egyház kövessen el mindent, hogy az állam, a népi demokratikus csehszlovák köztársaság és a katolikus egyház között a béke létrejöjjön, mert az egyes egyedül a katolikus hívők millióinak érdekeit szolgálná. Adjuk meg azt, hitoktató. I Megbízottak Testületének üléséről Nagy figyelmet kell szentelni az aratási munkálatoknak. A Megbízottak Testülete e hó 29-én 51-ik rendes ülését tartotta. A földművelésügyi megbízott jelentést tett a Megbízottak Testületének az aratási és cséplési munkálatokról. A Megbízottak előkészítő lete elfogadta a földművelésügyi Testühivatal mindazon intézkedéseit, amelyek az aratási és csépési munkálatok akadálytalan és eredményes lefolyásának biztosítására vonatkoznak. A földművelésügyi megbízott kinevezte a központi meghatalmazottat és a kerületek aratási és cséplési meghatalmazottait, akik felelősek az összes aratási és cséplési munkálatok lefolyásáért. Ebben az évben sokkal nagyobb mértékben kapcsolják be az aratásba a gépeket. A közellátási megbízott javaslatára elfogadták azt a határozatot, mely a termés felvásárlására vonatkozik, amellett kihangsúlyozta az összes felvásárló szervek és a népi közigazgatás szerveinek nagy felelősségét, akik szervezetileg és technikailag biztosítják a felvásárlást. L a magyar-csehszlovák szerződés a szocialista építőmunka és a béke biztonságát szolgálta Drajaszev, a moszkvai rádió hírmagyarázója méltatta a Magyarország és Csehszlovákia között kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés jelentőségét. A magyar és csehszlovák nép közötti barátság és együttműködés azért vált lehetővé, mert a Szovjetúnió ezeket az országokat — hasonlóan a többi keleteurópai államhoz — felszabadította a náci elnyomás alól, a népek kezükbe vették sorsuk irányítását és megszűntek játékszerek lenni a nemzetközi reakció kezében. Mind Magyarországon, mind Csehszlovákiában felszámolták a reakciós osztályok uralmát és megteremtették a munkásosztály-vezette dolgozók hatalmát. A két országban a népi demokratikus rendszer győzött és mind a magyar, mind a csehszlovák nép a szocializmushoz vezető útra lépett. A nyugati propaganda el akarja homályosítani a magyar-csehszlovák szerződés igazi jelentőségét és a rágalmak özönét zúdítja mindkét országra. Az angolszász imperialisták azért csapnak ilyen nagy lármát, hogy eltereljék a világ közvéleményének figyelmét a háborús bujtogatók céljait szolgáló Atlanti Szerződésről, amely a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irányul. A magyar-csehszlovák szerződés megfelel valamennyi békeszerető ország érdekeinek és kizárólag a szocialista építőmunka, a béke biztonságát szolgálja. Míg a kapitalista országok dolgozói arra kényszerülnek, hogy kemény küzdelmet folytassanak puszta létükért és a gyarmati és függő országok népei vérüket hullatják az angol-amerikai imperialista ellen folytatott felszabadító harcukban, Magyarország és Csehszlovákia népe kéz a kézben, magabiztosan halad a szocialmus felé A Szovjetúnióval való barátság és együttműködés országaik függetlenségének legfőbb biztosítéka. Egy éve leplezték le Titoékat, a munkásosztály árulóit Egy éve annak, hogy a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztatási Irodája leleplezte a jugoszláviai helyzet igazi képét, a jugoszláv Kommunista Pártba befurakodott trockista Tito-csoport aljas áruló politikáját. A Tájékoztatási Iroda határozata óvta akkor a Jugoszláv Kommunista Pártot, nehogy tovább haladjon azon az úton, amelyet a soviniszta, nacionalista Titoklikk jelölt ki számára. Jóllehet az intő hangot a legnagyobb körültekintés, óvatosság, tárgyi kritika és a tények felismerése ösztönözte, a Tito-klikk, nevezetesen Tito, Kardél, Mora Prádé, Rankovics és társai, nemhogy megfogadták volna az intő tanácsot és helyrehozták volna az elkövetett hibát, de tovább mentek azon az úton, amely visszavonhatatlanul az imperialisták táborába vezet. Azóta a napnál világosabban bebizonyosodott, mit jelent a sovinizmus és nacionalizmus útja, mit jelent az elhajlás a Szovjetuniótól, a béketábor legnagyobb őrétől, mit jelent az, hogy a népi demokratikus államok baráti segítségének helyébe a nyugat kereskedelmi hiénáinak hagynak tág teret. A népi demokratikus államok kezében ma már olyan bizonyítékok vannak, amelyek a napnál fényesebben bizonyítják, hogy a Titoék által bevezetett rendszer a osztálynak a történelemben munkáseddig példátlan árulását jelenti. Úgy, hogy fel kell vetnünk azt az elméleti kérdést, elhajlást jelent-e csupán Titoék sovinizmusa és az ismert ,,felszabadítás" ,illetőleg „felszabadulás" értékelése, vagy pedig céltudatos akció, amely arra irányul, hogy az imperializmus nyugati támadó hatalmának helyt adjon a Balkánon is. Erre csak azt felelhetjük, ma már nem arról van szó, hogy a Titorendszer letért a népi demokrácia helyes útjáról, a szocializmus felépítésének útjáról, a szocializmussal való barátság és együttműködés politikájáról, de igenis nyíltan és világosan meg kell mondani: Tito az imperialista tábor előőrse, amely a szocializmus jelszavával takaródzva férkőzött be a népi demokratikus államaink sorába. Amellett politikája szélsőségesen nem demokráciaellenenes, jobboldali, fasiszta, imperialista politika. Ez az árulás nem mai keletű, nem tegnapi keltezésfi, ez az írás már akkor kezdődött, bár Titoék kijelentették, hogy ami Jugoszlávia felszabadítása stját érdemük és amikor az ország belsejében, közvetlenül a háború után megkezdtük a szovjetelenes propagandát. Mi tudjuk, hogy ez az állítás annyira nevetséges, hosy nem is lehet beszélni róla. A Szovjetúnó II. és III. ukrán frontjának délkelet felé" nehezedő nyomása nélkül és később a Románián, Bulgárián, Jugoszlávián és Magyarországon keresztülván"'a Vörös planatok segítsége nélkül Tito felszab"'''tó mozgalma csúfos kudarcba fulladt volna. Hogy a Titn-mozgalom, a munkásosztály árulásának ez a példátlan mozíralma milyen régi keletű, arra nem kell nagyobb bizonyíték, mint a Sokol utolsó prágai nagy összejövetele, amelyen a hazai kapitalista reakció a jugoszláv követség és jugoszláv Sokol kiküldöttek támogatásával movokációt kísérelt meg és a jelenlévők közül néhányan esty külföldi nyílfntLhatalom zászlóját vitték és ezt kiabálták: „Éljen Tito!" Itt világosan láthatjuk a polgári nacionalisták és a burzsoázia maradványainak szolidaritását Tito klikkjének narionizmusával. Ennek a nacionalizmusnak alapja ugyanaz volt: gyűlölet a Szovjetúnió és a népi demokratikus államok és a szocializmus felépítése ellen, ellenállás a kapitalizmusnak országunkban való felszámolása ellen. Hasonló jellegű reakciós megnyilvánulásoknak voltunk a tanúi a jugoszláv tanoncok esetében. Tito klikkje félt attól, hogy az itt tanuló és a fejlett csehszlovák iparban szakismereteket szerző jugoszláv tanoncifjúság fellázad ellene, ha megtudja, hogyan árulták el a munkásosztály mozgalmát. Ezért a jugoszláv követség vezetésével mozgalmat indítottak közöttük, amely cseh munkásság, az üzemek vezetősége ellen irányult és szabotázshoz, gyilkos tettekhez vezetett. Továbbá a prágai kiállításon a Tito-féle kereskedelmi lehetőséget adott a hazai küldöttség reakciónak, hogy az úgynevezett emlékkönyvbe a csehszlovák köztársaság és Szovjetúnió-ellenes, Tito- és nyugatbarát feliratokat csempésszenek be. Azután kezdetét vette a jugoszláv-csehszlovák kereskedelmi szerződés megsértése. Míg a jugoszláv kormány sztratégiailag fontos nyersanyagot korlátlan mennyiségben szállított a nyugatnak, a velünk kötött megegyezést nem tartotta be, annak ellenére, hogy jól ismeretes, milyen része volt a csehszlovák beruházási gépszállításoknak a jugoszláv ipar felújításában. A sort folytatnunk kell a Jugoszláviában dolgozó csehszlovák szerelő szakmunkások ellen kezdődő támadásokkal. Rankovics milicistái véresre verték a jugoszláv gépiparban dolgozó csehszlovák szakmunkásokat, akik be akarták fejezni a gépek felszerelését. És annak ellenére, hogy a Csehszlovákiával szemben fennálló tartozásuk meghaladta a 800 millió Kís-t, továbbra sem folytatták a fontos nyersanyag szállítását. Közben Titoék módszere megváltozott. Míg előbb a szovjet- és demokráciaellenes jelenségek csupán rejtetten és inkább befelé mutatkoztak meg, Tito klikkje nyílt támadásokba kezdett, aljas beszédeket tettek közzé, amelyeket csakhamar tettek követtek. A magyar népi demokrácia határvédő katonáit jugoszláv területről lelőtték és az incidensek napirenden voltak. Tito ügynökei az összes népi demokratikus államokban kémkedési kampányba kezdtek, ami természetesen a nyugati államok felkérésére és hathatós anna<ri támogatására történt. Milyen rétegekből regrutálódnak Tito ügynökei? Itt van például Ralií, aki Csehszovákia területén Tito dicsőségének legfőbb propagálója volt. Ez az ember homályos okokból néhány éven keresztül egy szláv kolostorban tartózkodott. Jugo Később egészen sötét okokból csatlakozott a jugoszláv partizánokhoz és a hegelben rejtőzködött. A háború után visszatért Csehszlovákiába. Nincsen kizárva, hoggy már akkor tudatosan küldték őt ide. Balisnak sikerült bejutnia er^y üzembe, az üzemi munkiásság azonban kicsapongásai miatt kizárta onnan. Ez az ember most a belgrádi rádióban és a Borba című nanilapban mint a csehszlovákiai munkásterror koronptonusa lép fel. És ki tudná felsorolni azoknak a Tito-ügynököknek nevét, köztársa ság ron ban kémkedés akiket ben tettenértek és lelepleztek. köz-A csehszlovák Kommunista Párt egyöntetűen sorakozott fel a Tájékoztatási Iroda határozata mögé és azóta bebizonyosodott, mennyire helyén való volt a zsdánovi, később