Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-01 / 120. szám, csütörtök

Na kezdjük kin­us Illés Béla új regényét! /CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1919 szeptember 1, csütörtök 3 Kcs II. évfolyam, 120. szám Szívélyesen fogadta a köztársaság elnöke Guttwaliä elnök: „A fásd azok kezében van, akik megművelik és azok kezében is marad!" A Szloveniszken időző köztársasági elnök kedden fogadta a földműves küldöttséget, amelyet a földművelés­ügyi megbízott vezetett a köztársa­ság elnöke elé. A fogadás során, amely két óra hosszat tartott, a szlo­vákiai földművesek átadták­ a köz­társaság szeretett elnökének üdvöz­leteiket és emlékajándékaikat. ismer­tették vele sikereiket, jövőbeli ter­A fogadáson magyar földművesek is részt vettek és képviseletükben •lekkel Sándor zselovcei, kékői járási földműves, az ottani Egységes Föld­műves Szövetkezet elnöke üdvözölte az elnök urat. Gottwald elnök igen szívélyesen elbeszélgetett Sándorral is és meghallgatta Jekkel jelen­tését. Farian földművelésü­gyi megbízott üdvözlőbeszéde és általános jelenté­se után, amelyben részletesen ismer­tette az aratási, cséplési és beszolgál­tatási munkák állását és biztosította a köztársaság elnökét, hogy Szlová­kia földművesei mindent megtesz­nek, hogy még jobban teljesítsék kötelességüket, hogy így hozzájá­ruljanak a szocializmus felépítésé­hez államunkban és ezzel a béke biztosításához az egész világon. veiket és elfogadták a további mun­kára vonatkozó atyai tanácsait. A bemutatkozások és az üdvözlések után az elnök úr barátságos beszél­getésre hívta meg kedves vendégeit. A beszélgetés során részletesen és gondosan érdeklődött a földművesek sikereiről és nehézségeiről minden­napi munkájukban. A köztársaság elnöke szívélyesen köszönetet mondott az üdvözlése­kért és kifejtette, hogy az idei ara­tás mindannyiunknak biztosítékot nyújtott, hogy egy lépéssel előre mentünk és nálunk valóban javul az élet. Az ezrdei termés és a felvásárlás eddigi eredményei azt mutatják, hogy a földművesek megtalálták he­lyes viszonyukat a munkásosztály­hoz és az államhoz. Csalódtak ellen­ségeink és a felforgatók, akik azt hitték, hogy sikerül a vidéket az ál­lam, a demokratikus rend és a mun­kásosztály ellen uszítaniok. Minden erővel azon vagyunk, hogy segítsünk dolgozó földműveseinknek, hogy jobban gazdálkodhassanak, hogy növekedjen terméshozamuk, több legyen a tej, hús és minden, amire népü­nknek szüksége van. Ezért küldünk a falura gépeket é­s mezőgazdasági szakembereket, ezért gondoskodunk jobb vetőmagról, műtrágyáról és állatfajtákról és ezért támogatjuk az­­ egységes föld­műves szövetkezeti k­öhség alapítá­sát, mert a vidéken is meg akarjuk törni a kulákok és élősködők uralmát. Az egységes földműves szövetkezetek alapgondolata az, hogy egyedül soha­sem tudsz annyit csinálni, mintha összeállsz a többiekkel. Az ellenség persze arról suttog, hogy el akar­ják venni a földművestől a földet. De csak azok suttogják ezt, akik viszakívánják a régi világot, ők el is vennék tőletek a földet, amelyet kaptatok a földosztáskor és a gaz­dagok vagyonának elkobzásakor és aztán megint rabszolgasorba dönte­nék a dolgozó földműveseket. Ezek az idők nem térnek vissza, mert a mi mimi­­s népünk nem en­gedi és éberen ort, áll. A jobb jövő útjára léptünk és, nem hagyjuk ma­gunk­at eltávolítani ettől. Az ezidei aratás fényes bizonyítéka volt ennek. Lépjünk fel még szil­árdabban, dol­gozzunk még szorgalmasabban ha­zánk felvirágzására. Befejező szavaiban a köztársaság elnöke örömteli megköszönte, a földművesek jelentéseit az elvégzett munkáról és sok sikert kívánt to­vábbi munkásságukhoz. A magyar foldsnalvesek képviseletében A Szovjetúnió újabb jegyzéke a belgrádi kormánynak A jugoszláv kormány a Szovjet­uniónak augusztus 20-án válaszolt augusztus 11-i jegyzékére. Erre a jegyzékre a Szovjetunió kormánya augusztus 29-én a következő tartal­mú jegyzékkel válaszolt: „A Szovjetúnió kormánya meg­kapta a jugoszláv kormány augusz­tus 20-ai keltezett jegyzékét. Ez az új jugoszláv jegyzék az újabb ha­zugságoknak és rágalmaknak töme­gei, amelyek úgy vannak összeállít­va, hogy kendőzzék a jugoszláv kormány csaló politikáját és hogy ezáltal Jugoszlávia nemzeteit be­c­ap­ja. A lelepzett árulás után­, amelyet a karintiai szlovénekkel szemben követtek el, a jugoszláv kormány most azzal hogy árulásának nyomait kísérletezik, eltüntesse, hogy a felelősségrevonás alól kivon­hassa magát. A Szovjetúnió kormá­nya nem azért, hogy megfossza a jugoszláv kormányt becsületétől, amely ezt ugyan már régen elvesz­tette és csak nyugati gazdáinak ke­gyelméből működhetik, de azért, hogy lerántsa az álarcot és így meg­mutassa a jugoszláv kormány valódi arcát, szükségesnek tartja a követ­kezők leszögezését: 1. A jugoszláv kormány az állítja, hogy Sztálin P­ énner osztrák kancel­lárhoz írott levelében »garantálta az 1938-as osztrák határokat", továbbá, hogy »Ígéretet tett, mely szerint az osztrák határokat nem változtatják meg" és „ígéretet tett, hogy az osztrák-ju­­goszláv­ határ megváltoz­tathatatlansága érdekében minden segítséget megad« és ez volt az oka ,annak, hogy a szovjet kormány nem tudta a jugoszláv kérést támogatni az osztrák határ kiigazítására vonat­kozóan. Olvassuk el azonban Sztálin­­ét, amelyet 1945 május havában leve­az osztrák kancellárnak küldött: »Kö­szönöm Önnek, igen tisztelt elvtárs, az április 15-én keltezett Biztosíthatom önt, hogy az ön levelét, gon­dossága Ausztria függetlensége, egysége és jövőjét illetően az én gondosságom is. Hajlandó vagyok az erők és a lehetőségek szerint bármi­lyen segítséget nyújtani, amely Ausztria számára szükségessé vál­hat. Elnézését kérem a késői felele­tért.« _ J. V. Sztálin. Tisztán látni, hogy Sztálin­ben egy szó sincs »az osztrák levelő­hatá­rokról«, sem »az 1938-as osztrák határok garantálásáról«, sem »az osztrák határok változtathatatlansá­gáról«, sem arról, hogy »az osztrák határok változatlan formában ma­radnak meg«. Mindezt a jugoszláv kormány találta ki és ezt be akarja beszélni az egész világnak. Sztálin levelét két körülmény váltotta ki: Ausztria felosztásának és független­sége elvesztésének veszélye. Egyes angol körök ugyanis­­ Au­sztria, Ma­gyarország és Dél-Németország egyesítését tervezték egy dunavöl­gyi monarchia keretében. A szovjet kormány határozottan el­utasította ezt a tervet és arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy r­a függetlenségét veszélyezteti, Auszt­riát pedig Ausztriának független áram­nak kell maradnia. Más oldalról az er­s<* szláv államok nacionalista kö­re a­­zt javasolták, hogy Ausztriát *oss zák fel a szomszéd áll­amok kö­zött. Ez ellen a terv ellen is erélye­­­sen válaszolt a szovjet kormány, amidőn kijelentette, hogy Ausztri­a felosztása reakciós cselekmény lenne, demokratikus elvekkel ellentétes álláspont és Ausztriának egységes államnak kell maradnia. Ilyen tény­állás mellett íródott Sztálin levele A jugoszláv kormány nyilvánvalóan úgy értelmezi, hogy a nemzetek ön­rendelkezési joga csak és a győztes országokra Jugoszláviára vonatkozik, így csak azok az emberek tudnak gondolkodni, akik az hódító szellemben voltak imperialista felnevelve. Mert a demokratikus ember éppen ellenkezőleg abból az álláspontból indul ki, hogy az önrendelkezés alap­elveit minden nemzettel szemben ér­vényesíteni kell, beleszámítva a vesz­tes nemzeteket is. Éppen ebből indul ki a szovjet kormány, amikor eluta­sította úgy a dunavölgyi monarchia megvalósításának tervét, akárcsak Ausztria felosztását célzó tervet. Vájjon az a körülmény, hogy a szovjet kormány Ausztria felosztása ellen, illetőleg annak függetlensé­géért lépett fel, ezúttal azt is jelen­tette volna, hogy elismeri Ausztria határainak változtathatatlanságát? Egyáltalán nem. Az államok egységé­nek és határai változtathatatlanságá­nak kérdése két fogalom, két telje­sen ellentétes kérdés. Csak olyan em­berek, akik a marxi tanokat elfelej­tették, fektethetnek közéjük egyen­lőségi jelet. A szovjet kormány Lengyelország felosztása ellen foglalt állást, főleg az összes lengyel területek ille­egy közös államba foglalása mellett. Ez (Folytatás a 2. oldalon.) Népviseletbe öltözött kéméndi leányok ajándékaikkal a Stúrovoi járás gazdatársadalmának aratási ünnepélyén. Megnyílt a lavn kerületi magyar pártiskola Augusztus 30-án Nitrán a dolnemalatei kastélyban, megnyílt Nitra kerületi magyar pártiskola, ahol kéthetes tanfolyamon vesznek a részt a magyar pártmunkások. Az egész kerületből huszonheten ta­nulnak a Pártiskolán, ak­i mind régi tagjai a mozgalomnak. A meg­nyitáson aZ UVKSS képviseletében Fábry István elvtárs vett részt, aki megnyitójában hangsúlyozta Lenin elvtárs örökérvényű mondá­sát, hogy a tudás a legfontosabb fegyver. A tanfolyamon a Párt ki­váló előadói fogják ismertetn­i a m­­axi len­ni tudomány alapjait. Itt jelentjük be, hogy kb. szeptember 20 án Kosicén és utána Banská Bystricán is kerületi magyar párt­skola nyílik meg. A nitrai párt­iskola tanfolyamának résztvevőit Ábrahám és Pásztor elvtársak ve­zetik. A­z Új Szó meleg szeretettel köszönti a kerületi pártiskola hallgatóit, munkájukhoz sok sikert kíván és a későbbi napokban ki­küldi munkatársát az iskolába, hogy személyesen győződjön meg a munka haladásáról. I Szlovák Nemzeti Felkelés megünneplése Moszkvában A moszkvai csehszlovák követ­ség hétfőn a moszkvai filmpalotá­ban megünnepelte a Szlovák Nem­zeti Felkelés ötödik évfordulóját, melynek keretében bemutatták a „Farkasverem" című szlovák fil­met. Ünn­epi beszédet J. Plachetka kultúrattasé mondott, aki méltatta a szovjet hadsereg nagyszerű se­gítségét a felkelésben, mellyel si­került megsemmisíteni az ellensé­get és kivívni a szlovák és cseh nép szabadságát. Az estélyen részt vettek a szovjet közélet veze­tő személyiségei, a diplomáciai kar vezetői, valamint a csehszlo­vák kolónia tagjai. Csehszlovák-szovjet kereskedelmi tárgyalás A legközelebbi napokban tárgyalások kezdődnek Moszkvában a Csehszlovákia és Szovjetúnió közötti árucsere-forgalomról az 1950. évre. A tárgyalások célja megállapítani a kiviteli és behozatali kon­tingenst az elkövetkező évre, az 1948/52 közötti csehszlovák-szovjet kereskedelmi szerződés keretében. A csehszlovák külkereskedelmi küldöttséget dr. Gregor vezeti. A csehszlovák küldöttség hétfőn uta­zott el a Szovjetúnióba. A leghatásosabb robbantási módszer köztársaságunkban Gondos előkészületek után e hó 30-án 11.30-kor a kozárovcei kő­fejtőben a Szlovákiai Kőipar nem­zeti üzeme a legnagyobb robbantást­ hajtotta végre, „kamara­iránt nemcsak a szakemberek, amely ha­nem a legszélesebb nyilvánosság is érdeklődött. A kőfejtés eddig kézifúrás, kompresszor-fúrás segítségével történt, mely pénzügyi tekintet­ben a termelés kárára volt. Eb­ben az esetben a hegy oldalába 38 méter hosszú aknát készítet­tek a 22 ik futóméternél pedig az oldalba merőleges aknát vájtak, amely 64 méter hosszú volt és 15 méter hosszúsági elágazásai vol­tak. A merőleges aknában 5 kam­ra volt 18.300 kg robbanóanyag­gal A legnagyobb kamrában 7000 kg robbanóanyagot helyeztek el, melyből 2500 kg robbanóanyag 15 darab repülőbomba volt. A felületes számítások szerint en­nek a robbanásnak 360 ezer ton­na követ kellett volna lefejteni. A robbantás után azonban a szak­emberek számításai szerint több mint 600 ezer tonna kő vált sza­­­­baddá, mely mennyiség ennek az üzemnek nyersanyaggal való el­látását 6 évre biztosítja. Ennek következtében jelentős mértékben olcsóbb lesz a kő és emelkedik az üzem termelőképessége. A külön­böző formákban feldolgozott kő­vel el tudja látni nemcsak a nyitrai kerületet, hanem egész Szlovákiát. Az itt fejtett kő mi­nősége elsőrendű s ezért kül­földre is fogják szállítani. Ezt a kamararobbantást politi­kai és közéletünk képviselőinek és a keramika és kőipar vezetői­nek a jelenlétében hajtották vég­re. A robbantás előkészítése az üzem összes államazottainak a legnagyobb erőfeszítését követel­te meg. Három váltásban dolgoz­tak három hónapon keresztül. Nagy érdeme van a robbanás si­keres lefolytatásánál Sobisek mérnöknek, akit a szlovák kő­ipar más üzemei is felkértek a további kamararobbantások ve­zetésével.

Next