Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-01 / 124. szám, csütörtök

v S­A Virag pr­olet­árjai egyesüljetek! A CS­E­H­SZLOVÁKI­AI MAGYAR DO­LGOZÓK LA­PJ­A Bratislava, 1950 június 1, csütörtök 3 K és III. évfolyam, 124. szám A vezekényi Egységes Földműves Szövetkeze bizis aratási és cséplési terve Az aratást 383 hektáron 61 munkaerő 253.800­­ korona költséggel 10 nap alatt végzi el A vezekényi Földműves Szövetkezet a tavalyi aratás tapasztalataiból indul ki, amikor szeretné kiküszöbölni azokat a hiányokat és hibákat, amelyek károkat okozhatnának az idén. Ezért már most elkészítették az aratás és cséplés ezidei tervét. Példás munkatervet állítottak össze az aratási, cséplési, tarlótörési és a tarlónövényvetési munkálatokra. Kidolgoztak új munka­norm­ákat is. A terv javaslatát az EFSz taggyűlésén vitatták meg, ahol a szövetkezeti tagok egyhangúan el is fogadták. A taggyűlés úgy határozott, hogy az EFSz vezető­sége az aratás ideje alatt kísérje állandóan figyelem­mel a munkálatok lefolyását. A vezető­ség minden este ülést tart, amelyen részt vesznek a szövetkezeti gazdák és az egyes csoportok vezetői. Ezeken az üléseken értékelni fogják a munkák eredményeit és megállapítják a továb­­bi napokon elvégzendő munka menetét. A gyűlésen megállapították az önkötő­ iőgéppel dolgozó csoportok legmagasabb jutalmát, ami egy hektárra 225.— Kcs-t tesz ki. Az a csoport, amely kézzel dolgozik, egy hektár kaszálásáért és a gabona keresztekbe rakásáért 1.100.— koronát kap. Az a csoport, amely a cséplőgép mellett fog dolgozni, egy mázsáért 15—18 koronát kap a gabona minősége szerint. Az akkordmunkák bérét úgy álla­pították meg, hogy a dolgozók leg­kevesebb 12 és legfeljebb 25 koronát kereshessenek óránként. Lovak köl­csönzéséért kocsis nélkül ezeket a ju­talmakat állapították meg: egy kereszt (17 kéve) beszállításáért 2 km távol­ságról 3.— korona jár, 2—4 km távol­ságból 3.50 korona és 4,6 km távol­ságból 4.50 korona. Ugyanígy dolgozták ki a közö­s ve­téstervet, amelyet az aratás befejezése után kezdenek megvalósítani. Hogy olvasóink tisztában legyenek a veze­kényi földművesek példás cselekede­tével, íme közöljük, hogyan festenek közelről a vezekényi EFSz tervei. AZ ARATÁSI ÉS MÁS NYÁRI MUNKÁK TERVE. Ezeket a munkákat kell megvalósí­taniuk: 1. Le kell kaszálni és ki kell csépel­ni 205 hektár búzát, 34 hektár rozsot, 148 hektár árpát és 6 hektár zabot. 2. A tarlótörést 300 hektár területen kell elvégezni. 3. 200 hektáron kell boronálni. 4. 20 hektárra tarló növényeket kell vetni. 5. Ugyancsak 20 hektáron műtrá­gyát kell szétszórni. A kaszálás és behordás munkáját 10 nap alatt kell elvégezni. KIK HAJTJÁK VÉGRE A MUNKÁT. 1. Sidó Gyula munkacsoportja 2 ön­kötőzővel, 8 munkaerővel, 110 hektá­ron, 66.000­— KCs költséggel. 2. Uhrabek János munkacsoportja 2 önkötőzővel, 8 munkaerővel, 110 hek­táron, 66.000— KCS költséggel. 3. Poska Márton munkacsoportja 2 önkötőzővel, 8 munkaerővel, 110 hek­táron, 66.000— Kcs költséggel. 4. Bobora János munkacsoportja 1 pár iga, 4 munkaerővel, 30 hektá­ron, 19.500— Kcs költséggel. 5. Munkacsoport kézierővel, 33 munkaerővel, 33 hektáron, 36.300.— K& költséggel. Összesen 61 munkaerő, 393 hektáron, 253.800.— Kős költséggel. A számsor végén feltüntetett hek­tármennyiség a learatandó területet és a pénzösszeg a költségeket jelenti. BEHORDÁS, CSÉPLÉS, SZALMA ÉS GABONA ELSZÁLLÍTÁSA. Ezek a munkák az aratás kezdeté­től számított ötödik napon indulnak meg és 15 napig tartanak. A munkát a következők végzik el: 1. Miklós Ferenc csoportjában traktorvontató, 9 iga, 13 munkaerő, 90 1 ha, 48.000.— Kcs. 2. Járai Gyula csoportjában 1 trak­torvontató, 9 iga, 13 munkaerő, 90 ha, 48.000.— Kcs. 3. Seszták János csoportja 1 trak­torvontató, 9 iga, 13 munkaerő, 90 ha, 48.000.— Kcs. . 4. Paksi János csoportja 1 traktorvon­tató, 9 iga, 13 munkaerő, 90 ha, 48.000.— Kcs. 5. Dudás Vendel csoportja 4 pár ló, 6 munkaerő, 33 ha, 17.589.— Kcs. Ezenkívül szükséges még 4 munka­csoport cséplőgépek mellett, amely csoportokat Hojko Mihály, Rusznyák János, Gál János, Somogyi Ferenc ve­­zetik és a csoportokban egyenként van 12 munkaerő, összesen tehát 48. A költségek 230.298.— Kcs-t tesznek ki. A tarlótörést 100 hektáron traktor végzi el két váltásban, tárcsás koro­nával, ami hektáronként 140.— koro­na költséget vagyis összesen 14.000.— koronát jelent, további 100 hektáron szintén traktor hajtja végre, azonban ekével, ami 27.000— korona költséget jelent s végül az utolsó 100 hektáron 30 iga 42.500.— korona költséggel. A boronálást 20 hektáron 5 iga végzi 1.500.— korona költséggel, a hengerlést 200 hektáron traktor 15.200.— koronar költséggel, rögtön a tárcsás korona után. TARLÓNÖVÉNYEK VETÉSE. Az összes munkákat három igás­vetőgép, 2 műtrágya szóró gép végzi el 10 emberrel. Termelési költségek 4.000.— K&. Vetőm­ag hektáronként 200 kg 500 koronájával 20.000.— Kcs. Műtrágyaköltségek hektáronként 120 kg á 300.— Kis, 6.000— Kcs. Az összes költségek 30.000.— ,Kcs-t tesznek ki. TELJESÍTMÉNY-TÁBLÁZAT 10 MUNKAÓRÁRA ÉS 1 HEKTÁR JUTALMAZÁSA, A VEZEKÉNYIEK SZÁMÍTÁSAI SZERINT: Kaszálás traktoros önkötőzővel, tel­­jesítmény 5 ha, költség hektáronként 380.— Kcs. Kaszálás traktoros önkötőzővel, tel­jesítmény 4 ha, 4 oldalú kaszálásnál (Folytatás a 2. oldalon) Földműveseink összállami HUBka értekezlete Kedden, május 30-án a prágai Autóklub helyiségében tartották meg­ a csehországi és szlovákiai föld­művesek közös munkaértekezletü­ket. Az ülésen részvett Julus £>u­ri§ földművelésügyi miniszter is. A konferenciát Volavka képviselő, a csehszlovákiai földművesek központi tanácsának elnöke, az állami terv­hivatal elnökének helyettese vezette, aki beszédében a földműveseink hangsúlyozta, hogy országos munka­konferenciájának célja, hogy meg­határozza,, mikép lehet biztosítani falun az építés munkájának folya­matosságát a béke megvédése érde­kében. Nepomucky nemzetgyűlési képvi­selő a Cseh Földművesek Egységes Szövetségének elnöke jelentést nyúj­tott be a konferenciának a szövet­ség eddigi munkájáról, valamint részletes áttekintő képet adott az összes folyamatban levő akciókról. 2bírka elvtárs, a Szlovákiai Föld­művesek Egységes Szövetségének fő­titkára, beszámoló előadásában hangsúlyozta, hogy a szlovákiai földművesség ugyanúgy, mint csehországi szövetség a munkásosz­­­tály oldalán részt vett a május else­jei ünnepségeken, valamint a béke­akcióból is kivette részét. Szép ered­ményt mutatott fel a Szlovákiai Földművesek Szövetsége a CsISz tagtoborzásában is. Különösen a fa­lusi ifjúság körében mutathatott fel e tekintetben nagy eredményeket. A tavaszi munkák tervszerinti vég­rehajtását 8343 előadással propagál­ták, mely előadásokon több mint 490 ezer földműves vett hallgatóként részt. A munkacsoportok nagy szá­ma, amelyek a tavaszi munkák megindításánál akcióba léptek, ar­ról tanúskodik, hogy a jobban meg­szervezett munka előnyeiről dolgo­zóink meggyőződhettek, mert bebi­zonyítva látják, hogy számukra elő­nyöket hoz, a munka elvégzését meggyorsítja és a termelést olcsób­bá teszi. Az állami traktorállomá­sokkal kötött szerződések jelentős mértékben felmentették a teheneket az igavonásra alkalmazástól. Végül 2b­rka főtitkár hangsúlyozta, hogy a nagyszámban megrendezett föld­műves tanulmányutak nagyban hoz­zájárultak ahhoz, hogy Szlovákia szerte további EFSz-ek alakultak. A hivatalos­­ kiküldöttek jelentései után Durig földművelésügyi minisz­ter emelkedett szólásra, aki alap­vető kérdésekben tett fontos kijelen­téseket beszéde során. Duris föld­művelésügyi miniszter punk holnapi számában beszédét ma­teljes egé­szében fogjuk közölni. A vitában Csehszlovákia földmű­veseinek kiküldöttei vettek ezután részt, főleg a tervszerűen mezőgazdaságii munkák során végzett szer­zett tapasztalataikról szóltak. A besztercebányai kerület kiküldötte értékelte a kerületben, a békeakció során elért eredményeket, megálla­pította, hogy a besztercebányai ke­rület lakosságának békekötelezett­sége minőségi és mennyiségi szem­pontból felülmúlta a többi kerület eredményeit. A vitában résztvevő beszámolókat Nepomucki­ elnök záróbeszédében értékelte. Hangsúlyozta, hogy az 1951. évi vetési tervvel kapcsolato­san felmerülő termelési és politikai feladatokat pontosan kell venni, illetőleg előkészíteni, módszer­hason­lóképen kell az aratási és cséplési munkálatok tervszerinti előkészíté­sét megoldani s e munkálatok során teljes mértékben ki kell használni a földműves asszonyok és földműves ifjúság kezdeményezését. Dum­a mi­niszter beszéde valamint a konfe­rencián hozott határozat­ alapirány­elvként fog szolgálni földműveseink számára, miként folytassák a jövő­ben munkájukat. Prágában Az SzKP IX. kongresszusának legmeghatóbb jelenete: a küldöttek tomboló lelkesedéssel és egyhangú felkiáltással választják meg a Párt új Központi Bizottságát. Pártunk IX. kongresszusának kül­döttei hazatértek. A kongresszus ha­tározatait hírül adják, széthordják a városokban és a falvakban pártunk összes szervezeteibe. Magukkal vi­szik mindennapi munkájukba azt hatalmas lelki felfrissülést és bolsevik­a szellemet, amelyet pártunk a dicsőséges kongresszusa nyújtott. Siroky elvtárs egyhangúan jóváha­gyott beszámolója megmutatja to­vábbi tevékenységünk irányát. Rast­o­vansky elvtárs és Puli elvtárs beszá­molói kiegészítik Siroky­ elvtárs nagy horderejű szavait és lesznek a Csehszlovákiai segítségünkre Párt Központi Bizottsága Kommunista által adott útmutatás megvalósítására itt nálunk, Szlovákiában, Gottwald elvtársnak és a CsKP Központi Bizottságának kül­dött levélben jelöltük meg azokat a fő problémákat, amelyeket kongresszu­sunk megoldott. Zápotocky és Siroky elvtársak zárószavai a kongresszus határozatait még jobban kiegészítet­ték és ezeknek a dokumentumoknak alapján pártszervezeteink, üzemi és falusi pártbizottságaink összeállítják majd munkaterveiket és szervezetileg biztosítják a kongresszusi határozatok teljesítését. A tömegszervezetekben dolgozó kommunisták ezeket a határo­­­zatokat a azafes&eríwseti • mwRnHswiwn, I az ifjúság, a földművesség és az asszonyok között a gyakorlatba ülte­tik át. Így válik a gyakorlatban kon­gresszusunk azzá, amivé kell válnia Gottwald elvtárs szavai szerint, vagy­is „Szlovákia népe minden egészséges erejének mozgósítójává". Mik azok a­ fő feladatok,­­ amelyek­­ a kongresszusi határozatokból követ­keznek? Az első és legfontosabb az ötéves terv példás teljesítése. Ezzel kapcso­latban Siroky elvtárs beszámolójában rendkívüli­­ figyelmet szentelt annak, hogy az országépítés fő alkatrésze az erőmű, a nehéz­gépipar és a bá­nyászat. Ez az a vonal, amelynek kötelező­nek kell lennie mindannyiunk számára az egész csehszlovákiai gazdasági élet átépítése érdekében. Mint ahogyan Siroky elvtárs mondotta, eszerint kell előrehaladnunk a termelő erők to­vábbi beszervezésénél és a szociális befektetések és a lakásépítés megva­lósításánál. Ahogyan Puli elvtárs kon­gresszusi beszámolójában kifejtette, ha iparunkat függetlenítjük a "kapita­lista országok iparától, akkor függet­leníteni tudjuk­­ a tőkés válságok be­folyásától is. Ha üzemeink nyers­anyagszükségletét a hazai, a Szovjet­únióbeli és a népi demokratikus or­szágok nyersanyagaival fedezzük és áruink kivitelét ezen országok fe­lé irányítjuk, ezzel meggyorsítjuk ter­melő erőink fejlődését­­ nálunk. Minél pontosabban tartjuk be a CsKP Köz­­­ponti Bizottságának utolsó ülésén megadott irányvonalat, annál tartó­sabb alapon építjük iparosításunkat és új üzemeink rentabilitását. A kongresszus a szocialista munka­verseny terén új fejlődést indít, amely már a kongresszus előtti kam­pányban is megkezdődött és amely­nek köszönhetjük többek között azt, hogy munkásosztályunk teljesítette kötelezettségvállalásait és a tervet túllépte. A kongresszus legszebb ese­ményei közé tartoztak élenjáró él­munká­saink­­ és élmunkásnőink vita­felszólalásai. Fiatal munkásosztályunk eme kiválóságai szemléltető bizonyíté­kát adták a munkásosztály fejlődésé­nek. Elmondták­­ munkamódszereiket és tapasztalataikat. De kijelentették azt is, hogy szilárdan eltökéllék magu­kat, hogy a kongresszus után még megszorítják az ütemet és kötelezett­séget vállalnak magukra, hogy az él­munMs-mozgalmat tömeg­mozgalom­má változtatják. Az üzemi pártszer­vezetek feladata lesz, hogy a kon­gresszus után ezt a kezdeményezést magukévá teszik, a szocialista munka­versenyt még jobban megszervezzék,s hogy így azt a lelkesedést, amelyet a kongresszus átütő bolsevik szelleme visz munkásosztályunk soraiba, fel tudják használni és ki tudják fejlesz­teni az ország építése érdekében. A kongresszus után a szövetkezeti mozgalom is további tevékenységbe lendül. A kommunisták feladata a falun az, hogy minden erejüket a föld közös megművelésének megszervezésére for­dítsák az EFSz-ek keretén belül. A földművesek akaratának ragyogó ki­fejezését nyújtották a szövetkezeti mozgalom kiküldöttei, akik a vita­felszólalások során újból és újból iga­zolták azt, hogy az új falu csupán a kulákság elleni éles osztályharcban fejlődik. Ezt bizonyították Dobrovics, Palágyi, Furunda és a többi elvtársak felszólalásai is. A párt járási bizottsá­gainak feladata az, hogy gondosan és lelkiismeretesen segítsék falusi szer­vezeteinket a föld közös megművelésé­nek megszervezésében. Hogy is mond­ta Slánsky elvtárs? Mik ezek a felada­tok? 1. Meg kell nyerni az összes EFS­z-eket a föld közös megmunkálá­ra, és pedig lehetőség szerint mes­gyék nélkül, vagy pedig a földek át­adásával a szövetkezetek használatá­ba. 2. Minden járásban egy minta­szövetkezetet kell szervezni. 3. Az elk­övp.tkfizendő­ aratási munkálatoknál a lehető legszélesebb m­­értékű közös munkát kell megszervezni. 4. Köte­lezni kell az állami gépállomásokat, hogy egész tevékenységüket tervsze­­rűen irányítsák a föld közös meg­munkálásának megszervezésére. 5. Kötelezni kell a Csehszlovák Ifjúsági Szövetséget, hogy minden lehető mó­don tám­­ogassák az EFSz építését és a közös munka kiterjesztését. 6. A ta­karmánymennyiséget jóval fel kell emelni, hogy ezzel az állattenyésztés fejlődését, érjük el. Ezek közül a fel­adatok közül most a legégetőbb és legsürgősebb az aratási munkálatok megszervezése. A IX. kongresszus ezeken a konkrét­­ ország­építési feladatokon kívül, de ezekkel­ szorosan összefüggően jelen­tős módon hozzájárult pártunk világ­nézeti tisztaságának megőrzéséhez. Az egész kongresszus a burzsoá naciona­lizmus romboló befolyásai elleni en­gedmény nélküli könyörtelen harc je­gyében állott és a kongresszuson óriási győzelmet aratott a marxizmus­leninizmus és a CsKP Központi­ Bizott­ságának irányvonala.­­ A kongresszus szemléltető iskolapéldáját nyújtotta annak, hogyan kell érvényesíteni kritika és önkritika bolsevik módsze­­­rét. A párt vezetőségében lévő hány elvtárs burzsoá nacionalista né­pi­ha­jlását a kongresszus a legélesebben kritizálta és elítélte, mert tudatában volt annak, hogy ez az elhajtás káro­san befolyásolta a párt fejlődését. A IX. kongresszus bebizonyította azt is, hogy a párt nem elégedhet meg felü­letes, sekély vagy nem őszinte önkriti­kával. Ezért nem fogadta el a kon­gresszus Smidke és Clementis elvtár­sak nyilatkozatait. Az őszinte­ szeretet, amellyel a küldöttek körülvették a CsKP Köz­ponti Bizottságának küldöttségét, azt bizonyította, hogy Szlovákia népp forrón értékeli és nagyrabecsü­li a cseh munkásosztály segítségét Szlovákia felépítésében és a szlovákiai Kommu­nista Párt, mint ahogyan a kongresz­­­szus ezt oly meggyőzően bizonyította, csehszlovákiai Kommunista Párt harci osztaga Szlovákiában. Pártunk a proletár nemzetköziség alapján áll, a marxizmus-leninizmus zászlaja alatt osztatlan része a cseh­szlovákai Kommunista Pártnak és erős kézzel vezeti népeinket a szocializmus felé Csehszlovákiában, amely így lesz erős bástyája a világ egyre növekvő hatalmas béketáborának, amelynel­ élén a legyőzhetetlen Szovjetúnió, an­nak bolsevik pártja és népeink nagy tanítómestere, Sztálin elvtárs áll. (Folytatás a 2. oldalon) «

Next