Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-01 / 150. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek / A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 Július 1, szombat 2 K és III. évfolyam, 150. szám Az ÚRO pl­enáris ülésének második napja Bratislavában A Szakszervezetek Központi Tanácsa egyhangú lelkesedéssel Zupka elvtárs megbízottat választotta az ÚRO új elnökévé Pénteken, jú­nius 30-án Bratislavában folytatta plenáris ülését a Szak­szervezetek Központi Tanácsa. Az ülésen részt vettek Zápotocký minisz­terelnök, Kliment és Erban miniszterek és megjelent Raštovanský elv­tára is, a KSS főtitkára. Cipra elvtárs megnyitó beszédében megemlé­kezett Zupka elvtárs születésnapjáról és jellemezte életpályáját, amely a csehszlovákiai munkásosztály győzelméért folyó harcban telt el. A kül­döttek a jubiláns Zupka elvtársnak 1­3-ik születésnapja alkalmából szivé­hjes ovációt rendeztek. A megnyitás után sor került­­ az URO titkárának, Marvan elvtársnak a szakszervezetek nevelési és kulturális működéséről szóló beszámolójára. A délelőtti tár­gyalást magas nívójú vita egészítet­te f­i, amelyen több mint húsz geZ­­taolaló vett részt. Riska elvtárs a Szlovák Armatur­kából elmondotta, hogy az munkásai a háborús uszítóknak üzem úgy adtak feleletet, hogy több mint 200 esetben megszilárdították normáju­kat. A kongresszus utáni kampány­ban további 80 elvtárs szilárdította meg normáját A fó munka bizonyí­téka az, hogy ma már a dolgozók­nak több mint 96%-a részt vesz a szocialista munkaversenyben. A vi­tában felszólalt Benau képviselő is, valamint Forint elvtárs, a Szakszer­vezeti Tanács alelnöke,­­aki a szo­ciális helyzet javulásáról beszélt. Beszélt a munkásság üdültetéséről, amely az idén még hatalmasabb mé­reteket ölt. Daubner képviselő, a szállítási alkalmazottak nevében kijelentette, hogy belső mozgósítást kell végrehajtaniok és már meg is állapították ennek konkrét feladatait A második nap vitájában ezután Kli­ment miniszter elvtárs jelentkezett szólásra és felszólalásában a máso­dik félévi tervben beállott változá­sokról és az országépítés ütemének meggyorsításáról beszélt. Ebéd után került sor Zápotocký elvtárs miniszterelnök beszédére, aki bejelentette, hogy megválik a Szak­szervezetek Központi Tanácsának el­nöki tisztétől, mert teljes mértékben népi demokratikus köztársaságunk államügyeinek akarja szentelni ma­gát felelős funkciójában mint az or­szág miniszterelnöke. (Zápotocký elv­társ beszédét holnapi számunkban teljes egészében közöljük.) Zápotocký elvtárssal együtt ugyan­ilyen okokból vált meg főtitkári tisztségétől Erban elvtárs miniszter is. Zápotocký és Erban elvtársak munkáját és működését Kolský elv­társ méltányolta, aki beszédében többek között ezeket mondotta: Meg vagyunk győződve arról, hogy Zápotocký elvtárs továbbra is továb­bi munkánk támasza, tanácsadónk és t­anítónk lesz az egységes szak­szervezeti szövetség politikájának­ irányításában. Mint Zápotocký elv­társ egyik közeli munkatársa köte­lességemnek tartom, hogy köszöne­tet mondjak mindazért a hatalmas munkáért amelyet eddig végzett munkásosztály ügyéért, mint a mun­ a­kásosztály szakszervezeti szövetsé­gének szervezője és a szocializmus építője hazánkban. Kolský azután ismertette Zápotocký elvtárs elvtárs életét és harcait a munkásmozga­lom terén, megemlítette a dicsősé­ges 1946 évi I. kongresszust, a szak­szervezetek egységesítő kongresszu­sát, amely Zápotocký elvtárs álmá­nak beteljesülése volt- Zápotocký­­ elvtárs működését, nagy munkáját — folytatta ezután — a történelem fogja értékelni. Ő tanította meg a csehszlovákiai munkásosztályt arra hogy helyesen értékelje a h­ányokat és keresse az utat amely a javulás felé vezet. Mozgalmunk s kerei mindenekelőtt az ő munkájának köszönhetők. Egész életében a marxizmus-leniniz­mus tanítása vezette. Ez­után Er­ban elvtárs munkáját értékelve ki­­­jelentette, hogy Erban elvtárs, mint ROH egységének fáradhatatlan harcosa tűnt ki. Ezután Cipro elvtárs emelkedett szólásra, aki bejelentette, hogy az ORO június 15-i prágai ülésén Zá­potocký elvtárs és Erban elvtárs be­jelentették lemondásukat. Cipró elvtárs még az új elnökség megvá­lasztása előtt értékelte az eddig vég­zett munkát és ígéretet tett, hogy fenntartják az eddigi jó kollektív együttműködést továbbra is, úgy­hogy Zápotocký elvtárs a ROH mű­ködésével elégedett lehessen, ígéretet tett h­ogy kiéjjel,­ a ROH jó tiszt­ségét viselő kádereit és felnevelik tagságát. Ezután befejező szavaiban kifejtette, miért éppen Zupka elv­társra esett az új elnök személyének megjelölése Kijelentette, hogy mind­annyian ismerik Zupka elvtársat és tudják, mit végzett a ROH érdeké­ben. Ismerik gazdag tapasztalatait, széles látókörét, ismerik a munka­társakhoz való viszonyát, ígéretet tett, hogy az új elnöknek, Zupka elvtársnak is ugyanolyan sokoldalú támogatást nyújtanak, mint ezelőtt és segítségével olyan légkört építenek ki, amelyben örömteli mó­don lehet dolgozni, ugyanúgy, mint Zápotocký elvtárs vezetése alatt. A közös aratás eredményei meggyőzik falvaink dolgozóit a szövetkezeti és a gépi munka roppant előnyeiről Komárom, Ógyalla, Érsekújvár és Calovo járások már több mint a fe­le termést learatták. Vannak azon­ban a Duna mentén olyan is, melyekben az aratást még községek el sem kezdték. Ennek fő oka, hogy a ter­més a legutóbbi napok esős időjárá­sa miatt még nem érett be.. Az ál­lami gépállomások és az Egységes Földműves Szövetkezetek arra az ér­dekes megállapításra jutottak, hogy azokban a községekben is, ahol földművesek a gépek és az EFSz-ek a iránt bizalmatlanok voltak, most legnagyobb érdeklődést tanúsítják az­­ önkö­zőgépek iránt. Nézzük csak meg, hogyan állnak az aratási munkálatok a csalovói já­rásban. A Tonya-puszta telep kö­zösen hajtja végre az aratást egy aratógéppel. A múltban nem hasz­náltak gépeket. Gregor földműves szerint a gépek csodákat művelnek. Figyelemreméltó továbbá, hogy földművesek dicsérik a papírzsineget , és még a rozs kötözésére is felhasz­nálják. A telep lakói féltek, hogy géppel végzett aratás költséges lesz.­­ Kiszámították azonban, hogy a gép­pel végzett aratás nemcsak fele időt követel, hanem a költségeket is lé­nyegesen csökkenti. A telep egyik legdícséretreméltóbb munkásnője, a 15 éves Falacsi Olga. Holiári községben a mai hét pén­tekén az egész lakosság egybegyűlt és dalok éneklése közepette kísérte ki a község hat aratócsoportját a mezőkre. Hollári község esete na­gyon figyelemreméltó. Már az aratás megkezdése előtt egy héttel körleve­let szerkesztettek, melyben kiszámí­tották, hogy a géppel végzett aratás a munka időtartamát egy harmadá­val csökkenti és a község ilymódon 300.000 koronát takaríthat meg az idei aratásnál. Ezt a későbbi napok­ban a tények igazolták. ,, A népet tettekkel és valóságokkal kell meg­­győzni — mondotta az egyik csoport vezetője — nem pedig arató­csu­pán tervekkel." A terv ugyanis csak akkor helyes, ha be is tartjuk. És hogyan kezdték meg Hollári községben az aratást? Három búzatáblán az egész község, lakossága jelenlétében egyszerre. Az egyik búzatáblán önkötözőgép, a má­sikon közönséges kaszálógép ke­zdte meg a munkát. A harmadik földön a község legjobb kézi aratója fogott munkához és a munka mindhárom föl­­dön egy óráig folyt. Egy óra eltelte után összehasonlították az eredménye­ket. E versenyek után egy hordó sört csapoltak meg a jelenlévőknek. Az aratás folyamán kiderült, hogy a mun­­kálatok időtartamát nem kétharmadára, hanem a felére csökkentik az önkötöző aratógép használatával. Tany. E község földművesei már valószí­nűleg befejezik az aratást. Az aratás időtartamát 8 napra tervezték és a tervek fontos betartása és a földmű­vesek igyekezete azt eredményezte, hogy még ezt a tervet is túlteljesítet­ték és az aratást 6 nap alatt befejez­ték. Azok a földművesek, akik az aratási munkálatokat közösen végez­ték, a jó eredmények után segítő ke­zet nyújtottak azoknak is, akik a kö­zös aratástól vonakodtak, így tehát Tany község lakói már a csépléssel és a tarlóforgatással törődnek. Érsekújk­i járás. Ebben a járásban a gabona már mindenütt érett. A földművesek ön­kötözőgépeket és traktorokat tartó hántásra, mert a talaj a kérnek mosta­ni forróságban gyorsan szárad s ha három napon belül nem szántjják fel a kaszálás után, nem tudnának ta­karmányokat bevetni. Nagyon szép eredményeket érnek el közös munkával Dubnik község­ben. Egy csoport önkötözőgéppel 10 hektárnyi területen aratja le a ga­bon­á­t. Ez rekordteljesítmény. Hét­főn kezdték el az aratást és amint mondják, szombaton már be is feje­zik. Tervük eredetileg 9 napra szólt, azonban a munkákat már 6 nap alatt befejezik. Az egyes csoportok között verseny fejlődött ki. Ógyallai járás. Ógyallán az aratás lassan és rend­szertelenül folyik. A földművesek régi módszer szerint aratnak. Hétfőn a kezdték el az aratást és eddig a munkáknak kb. csak a felét végez­ték el, míg a többi községben hason­ló vagy nagyobb kiterjedésű­ben az aratást nagyrészt már földe­szom­baton befejezik. A legnagyobb dolyát annak, hogy nem tudták okra­biz­tosítani a közös munkák megszerve­zését, a közlekedési eszközök hiányá­ban látják. Csak azokban a közsé­gekben végeznek közös munkát, ahol már régebbi EFSz-ek vannak, mint például Perbetén, Szentpéteren stb. Ilyen állapotok mellett meghökken­tő, hogy az ógyallai járásnak volt bátorsága e készületlenség mellett az érsekújvári járás versenykihívását elfogadni. Felhívás a magyar dolgozókhoz! Dévény, ez az ősrégi várrom a nemzetek testvériségének, barátságának és együttműködésének jelképe lett. Az idei békeünnepségeken ott lesznek Európa mindeni haladó népé­nek képviselői, hogy együttes manifesztáción tüntessenek a békéért, hogy kifejezzék ragaszkodásukat és hűségüket a Szovjetúnió és Sztálin elvtárs iránt, hogy még szorosabban zárkózzanak az imperializmus ellenes béketábor közé, amely ma minden igazi emberi eszmény hordozója. Felhívással fordulunk a magyar dolgozókhoz, hogy minél nagyobb számban legyenek ott vasárnap a dévényi sziklák alatt, hogy a cseh, szlovák dolgozó tömegekkel együtt mi­nél nagyobb számú részvétellel fejezzék ki odaadásukat a Szovjetunió, a béke, a haladás és a demokrácia tábora iránt. O. PAVLÍK, megbízott: DÉVÉNY a népek testvériségének jelképe Široký elvtárs a Szlovákiai Kom­munista Párt IX. kongresszusán a következőket mondotta: „Az új há­ború gyujtogatói elleni békemozga­lomnak a béke gádolatát és a béke biztosításáért folytatott harc gondo­latát át kell vinnie minden üzembe, minden faluba, minden hivatalba és iskolába, minden kunyhóba". E fenn­költ feladatnak szenteljük az idei de­vini Szláv Napot. E nap mindenek­előtt Szlovákia népének nagy béke­manifeszt­ációja lesz s mindazoknak elítélése, akik a háború előkészíté­sének útjára léptek. Szlovákia népe gondosan figyeli a nemzetközi helyzetet. Teljes oda­adással végezve a felépítést, nem té­veszti szem elől azt a veszélyt, amel­­lyel a háborús uszítók, élükön az Amerikai Egyesült Államok imperia­listáival, a világot fenyegetik. Né­pünk jól tudja, hogy az amerikai imperialisták, akik Hitler után át­vették a világuralmi terveket, mind világosabban az új háború előkészí­tőinek szerepében lépnek fel. A szö­vetségi szerződések szabotálása, kü­lönösen Nyugat-Németország demo­kratizálása és demilitarizációja dol­gában, a hidegháború, a támadó szer­ződések, a kapitalista államok kato­nai költségvetésének növekedése, amerikai katonai támaszpontok léte­sítése Európában és Ázsiában: mind­ez arról tanúskodik, hogy az ameri­kai imperialisták háborút készítenek elő, durva támadásra készülnek a világ valamennyi népének legalap­vetőbb érdekei ellen. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság alattomos megtámadása utolsó láncszeme a Wall Street ki­hívó és kalandor politikájának. Az amerikai imperialisták és segítőtár­saik látván a világ béketáborának, amelynek élén a Szovjetúnió áll, napról napra növekedő túlsúlyát, mind nagyobb hisztériába és kalan­dorságba esnek. Országunk népei tu­datában vannak annak, hogy a há­borús uszítók szolgálatukra mozgó­sítják országunk reakciójának ma­radványait, amint ezt az összes kém-és áruló bűnperek igazolják. Szlová­kia dolgozó népe nem egyszer hang­súlyozta a béke táborához való tartozás­át és ez minden nap igazol­ja a terv teljesítésében, a szocializ­mus építésében végzett munkájával. Ezt különösen tüntető módon a stock­holmi határozat aláírásával nyilvá­nította ki. Ezt az akaratát újból ki­fejezésre juttatja s az imperialisták és háborús uszítók legutóbbi provo­kációjára felel hagyományos dévé­nyi ünnepén. Itt­ ismét összegyűlnek népeink nagy tömegei és megmutat­ják feltétlen odaadásukat és szere­teteket a nagy Szovjetúnió, mind­annyiunk védője iránt, amelyre ma az egész világ békeszerető emberei támaszkodnak. A dévényi hagyomány megfelelő alkalmat nyújt az összes nemzetek közötti testvériség és együttműködés fejlesztésére. Hiszen a szlávság gon­dolata, a szláv nemzetek közötti köl­csönösség és együttműködés gondo­lata mindig a haladás, a testvériség és a humanitás gondolata volt. A szláv kölcsönösség múltbeli odaadó hirdetői a második világháborúban és ma is sohasem követtek támadó célokat más nemzetek ellen; ellenkezőleg, a szlávságot úgy éppen értet­ték, mint a haladás, a béke és a nemzetek közötti testvériség előhar­cosét és biztosítékát. Kollár jelszava: ..Ha a szláv nevet hangoztatod, csen­düljön fel benne az ember". Ez olyan jelszó, amely alatt lelkesedést gyűj­töttek a szláv hazafiak az emberiség ellen"ég?­, a haladás és a nemzetek közötti megértés ellenségei elleni harcban A nemzetközi munkásosz­tály proletár nemzetközisége, mint az imperialisták és háborús uszítók el­leni leghatalmasabb gát alapjaiban tartalmazza a szláv kölcsönösség tég­láját is. Ezért a szláv Dévény a nem­zetek közötti testvériség és béke bás­tyájává válik. Dévényhez fűződik a dicsőséges­ szláv hittérítők, Cirill és­ Metód em­léke is. Az ő nevükkel függ egybe az egész cirill-metódi hagyomány. Ez a hagyomány mindig tanúságot szol­gáltatott a szlávság számára és kü­lönösen tanulságos ma, amikor a Va­tikán és a vele összeköttetésben lévő magas egyházi főpapság újra és új­ra a legvilágosabban leplezi le szlávellenes és népellenes jellegét éppen úgy, mint ezer évvel ezelőtt. Több mint ezer évvel ezelőtt a Va­tikán üldözte Cirillt és Metódot, brutá­­lis módon kínozta tanítványaikat azért, mert a néppel együtt tartottak, mert védték szabadságát, mert áítették haladását és művelődését. se­ A Vatikán hatalmi érdekeit követve már akkor kéz a kézben haladt a hűbéri bitorlókkal, hogy leigázza szláv népeket és megfossza őket sza­a­badságuktól állami fennhatóságuk­tól és akadályozza előrehaladásukat. Akkor sikerültek a Vatikán aljas in­triktái. Ennek következtében nagyot károsult Közép-Európa nemzeteinek fejlődése. Ma a Vatikán megkísérli ugyanazt tenni, mint Cirill és Metód idejében. Ismét a nyugatiak szolgálatában, most már az imperialista támadók szolgálatában arra törekszik, hogy nemzeteinket megfossza a szabad­ságtól és az előrehaladástól. Imperia­lista hálójába ismét be szeretné von­ni Közép-Európa szláv és nemszláv nemzeteit. Ismét elátkozza mindazo­kat a hazafias papokat, akik a nép­hez csatlakoznak, akik védik szabad­ságát és fejlődését. Éppen úgy, mint ezer évvel ezelőtt az új vikingek se­gítségével akarja terrorizálni a haza­fias papokat és fenyegetni népünket a békéért és a haladásért folytatott harcában. Röviden tehát a Vatikán ezer év múltán ismét szeretné ismé­telni azt a büntettet, amelyet elsőíz­ben Cirill és Metód idejében köve­tett el. Elfelejti azonban, hogy a szláv és nem szláv nemzetek Közép-Euró­pában, valamint velük együtt az egész világ másképpen néz ki, mint ezer évvel ezelőtt. Elmúltak azok az idők, amikor a pápa a világi kizsák­mányolókkal együtt dönthetett a nemzetek sorsáról. A nemzetek fel­nőttek, tanultak és a nehéz tapaszta­latokból tanultak. Ma már élükön nemcsak a hazafiak kis csoportja áll. Ma a nemzetek becsületéért, sza­badságáért, fennhatóságáért vívott harc élére a munkásosztály és annak élcsapata, a Kommunista Párt­ állt. Ma itt áll a hatalmas és legyőzhetet­len Szovjetúnió és a népi demokrá­cia államai, ahol a munkásosztály a maga kezébe vette az uralmat, ahol felépítette vagy felépíti a szocializ­must. Ma a kapitalista országok mun­kásosztályai a proletár nemzetközi­ség szövetségével egybekapcsolva si­keres küzdelmet vívnak a béke fenn­tartásáért és keresztülhúzzák az im­perialisták és a Vatikán számításait. Ezért nem fog megismétlődni Cirill és Metód szomorú története. A múltban Dévénybe azért jártak a hazafiak, hogy megerősödjenek hazánkban a jobb és szabadabb élet reményében. Ma Dévénybe a szabad nép tömegei járnak, hogy nők a békéért és a nemzetek tüntesse­közötti testvériségért, oda mennek, hogy ki­nyilvánítsák eltökéltségüket, hogy felépítik a szocializmust és mindig hűségesen állanak a Szovjetúnió ol­dalán. És e hatalmas manifesztáció alkalmával ismét megerősítik az ős­régi Dévény nagyszerű hagyomá­nyait.

Next