Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-01 / 52. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! 5 - ' -A CS N­ ISZ LOVÁ KI­IA! Ifi ,1A GYAJ t 00 m 17 6 K LA Pi A Bratislava, 1952 március 1, szombat 2 K és V. évfolyam, 52. szám c­t mai számban: Mit kap a fogyasztó a márciusi élelmiszerjegyekre (2. old. ) Újabb ruhajegypontokat szabadítottak fel (3. old.) Fokozódik az érdeklődés a moszkvai gazdasági konferen­cia iránt A nagykeszi szövetkezet kötelezettségvállalása: túl­(3. old.) teljesítik az 1952-es évi tervet (5. old.) A gazdasági vezetés szocialista módszerével biztosítják a terv teljesítését és túllépését Az SzKP Központi Bizottságának elnöksége, csütörtökön hívta össze a gazdasági élet különféle ágazataiban dolgozó kommu­nisták tanácskozását, hogy leszűrjék a tapasztalatokat a januári ÉS februári tervteljesítés eredményeiből és megbeszéljék a terme­lés vezetésének gazdasági módszereit, valamint a terv teljesíté­sének ellenőrzését. A tanácskozáson részt vettek az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkárai, Dr. Pall és Dr. Gossztorovszky elv­­társak, a Megbízottak Testületének tagjai élükön Duriš elvtárs­sal és gazdasági életünk sok vezető tényezője. A tanácskozás megnyitása után Takács mérnök, könnyűipari megbízott mondotta el beszámolóját, désében könnyelműek. A tervfegye­lem megköveteli azt, hogy a terv nemteljesítéséért valóban felelősek legyenek a vezető gazdasági embe­rek. Mindig úgynevezett objektív okokra hivatkoznak. Tényleg vannak ilyen okok, de a terv teljesítését az objektív okok ellenére is biztosítani kell. A kommunisták legyenek urai a technikának és legyenek otthon a gazdasági élet minden ágazatában. De a technika uralása maga még nem elegendő, kell, hogy ismerjék az üzem ökonó­miáját is. Eddig a gazdasági vezetők csupán bizonyos feladatokkal foglal­koztak, de ritkán foglalkoztak az egész üzem tevékenységével, az egész üzem munkájával. Milyen ve­zetés az, amikor a vezető nem tudja értékelni az üzem munkáját? Az üzem teljesítheti a tervet 120 száza­lékra is és amellett lehet a munka csapnivalóan rossz. A másik kérdés, amelyről Brányik elvtárs beszélt, az 1 je,%tette,mint e~ törekvések világné­ellenőrzés kérdése. Nem jó az olyan 1 en termékét. A nemzetnélküliség ellenőrzés, amely az üzem tulajdon­ S és otthonnélküliség érzését szuggerál­ó éppeni tevékenységétől távol van.gta mintha az ember a világ0I1 mia. Mindenki, aki vezet, kell hogy ellen­ 3 nen fltt otthon ]erme és ft nemzethez, őrizzen is,de ne ellenőrizzen úgy, mint a hazához való tarto­zandósága he­lyett otthon és haza nélküli általános egy bürokrata, hanem mint egy em­ber, aki a tömegekkel kapcsolatban a szocialista üzem élén áll. Brányik elvtárs beszéde további részében az üzemek sok fontos kér­déséről beszélt, a terv szétírásáról a és a szállítás kérdéseiről is. Beszélt szakszervezeti funkcionáriusok munkájáról és befejezésül rámutatott arra, hogy a hibák kiküszöbölésé­hez vezető út a tömegek aktivitásá­ban, mozgósításában rejlik. A gaz­dasági vezetés hatékonyabbá tevésé­ben és a gazdasági vezetés színvo­nalas munkájában. Minden munka­szakaszon a szavakról térjünk át a tettekre, fejezte be beszédét Brányik elvtára. Takács elvtárs főleg a párt- és kormányhatározatok következetes teljesítéséről beszélt, mert a terv­teljesítés januári eredményei és februári előzetes jelentések nem kielégítőek és azt kell mondanunk, hogy veszélyt jeleznek. Úgy látszik, nem készültünk fel megfelelően az ötéves terv negyedik évére és tervet lényegében a múlt hibáival együtt kezdtük megvalósítani. Sok feladatban januárban erősen fontos elma­radtunk és ezt az elmaradást feb­ruárban sem hoztuk helyre. Mozgó­sítani kell minden dolgozót a terv teljesítésére. A februári hóviharok és hótorlaszok, az időjárás ros­­szabbodása sok mindenre megtanít bennünket, de főleg arra, hogy ne bízzuk a terv teljesítésében való el­maradásunkat más hónapokra, mert lám, a februári időjárás lehe­tetlenné tette nemcsak a januári hiányok pótlását, de a helyzetet még rosszabbította. A munkások nagyszerű kezdeményezései példát mutatnak számunkra, hogyan lehet fellendíteni és elmélyíteni a szocialista munkaversenyt. Sok gaz­dasági vezetőnk, bár szavakban elis­meri a szocialista verseny fontossá­gát, munkájában nem aszerint cse­lekszik. Nem élik bele magukat a munkaverseny eszméjébe, nem kö­vetik annak fejlődését és nem bizto­sítják azt A központi szervek még mindig a múlt hibáiba esnek gyakorta és egy­más kompetenciájába keverednek. A Párt és kormány határozatainak teljesítésével, következetes megvaló­sításával kell harcolni a régi hibák minden ismétlődése ellen. A gazda­sági vezetők munkájának bolsevik módszereit kell elsajátítani Vegyük számításba azt, milyen be­láthatatlan károkat okozott a ter­vek ellenőrzésének elhanyagolása. Takács elvtárs hangsúlyozta az üzemi pártszervezetek jelentőségét a terv ellenőrzésében. Szlovákiában most folyik a teljes terv népszerű­sítése és a dolgozók mozgósítása a teljes terv teljesítése érdekében. Két nagy feladat áll előttünk: 1. a dolgozók mozgósítása az üze­­­mekben, az elmaradás behozása és továbbiakban a terv egyenletes teljesítése, 2. a szocialista munkamódszerek elsajátítása a gazdasági élet vezeté­sében, a bolsevik ellenőrzés, hogy a reánk váró megoldhassuk a feladatokat sikeresen A vitában felszólalt Brányik meg­bízott elvtárs, a Tervhivatal elnöke. Vitafelszólalásában az operatív ve­zetés kérdéseit érintette. Többek kö­zött arról beszélt, hogy a Szovjet­unió tapasztalatai azt mutatják, hogy a szocialista gazdasági rend­szerben rendkívül rugalmasan, olcsón és hatékonyabban lehet vezetni a gazdasági életet, mint ahogyan a kapitalizmusban a tőkések tudták vezetni. A szocializmus ebben a te­kintetben is összehasonlíthatatlanul túlsúlyban van a kapitalista rend­szerrel szemben. A gazdasági élet operatív vezetése lassan halad. A szavaktól a tettek még igen messze vannak, mondotta Brányik elvtárs s néhány jellemző tünetre mutatott rá. A vezérigazgatóságo­kon vagy a területigazgatóságokon és a minisztériumokban sem lehetett beszélni operatív vezetésről, ott csak hivataloskodtak és ezt is rosszul csi­nálták. Itt a munka módszerének alapvető megváltozásáról van SZó. Brányik elvtárs a továbbiakban az állami és tervfegyelem hiányairól szólt. Gottwald elvtárs figyelmezte­tése óta erről a kérdésről sok SZÓ esett, de a helyzet még ma sem olyan, hogy az elvtársak eszerint is dolgoz­nak. Sok régi és jó elvtársunk van, akik azonban a terv teljesítése kér­ Két ifjúmunkás 833 százaléka a komáromi hajógyárban Amikor a KOVO I. műszakon be­fejeződött az élmunkásműszak és ellenőrizték az eredményeket, meg­lepetéssel állapították meg, hogy a dubnicai K. V. Vorosilov-üzemek két ifjú brigádosa, Vavro Bohuszláv és Plasek Aladár 833%-os teljesít­ményt értek el. A fiatal élmunkások január 5-én érkeztek a komáromi hajógyárba, hogy elősegítsék a Volga—Don­­csatorna részére épülő két személy­hajó gyors befejezését. Mindjárt az első napokban látták, hogy a mű­szaki tervezés terén a műhelyekben sok javításra van szükség. Munka­közben gondolkozni kezdtek. Fel­adatuk az volt, hogy a villamos kapcsolószekrény aljában lyukakat rajzoljanak és fúrjanak. Ezt a munkát azelőtt darabonként tették. A fiatal géplakatosok készt­ös­­szekapcsoltak nyolc darabot és egyszerre fúrták ki a lyukakat. Ilymódon az élmunkásműszak 833%-os teljesítményt értek el alatt a megtakarított munkaidőn kívül és szabaddá tették a darut, amelyet más munkára vettek igénybe. Ez helyes cselekedet volt, mert a mű­helynek csak egy daruja van és a fúrógépet is nagyon kihasználják. „Igen, mindegyikünknek meg kell feszítenie minden erejét, hogy Szlovákia népgazdasági tervének feladatait teljesítsük és különösen nekünk kell kitennünk magunkért, mert a kommunizmus építésein dol­gozunk" — mondja a fiatal Vavro, aki mindig kész a munkába állni. „Mi becsületes munkánkkal ün­nepeljük meg a februári történelmi jelentőségű eseményét, a munkás­osztály győzelmének évfordulóját, de fontos, hogy a műhelyekben megjavítsuk a munkamenetet. Nem vagyunk megelégedve az szállításával, sok időveszteség anyag ke­letkezik abból, hogy gyakran 3—á órát kell az anyagra várni. Az utób­bi időben azonban az első számú üzemben itt is javulás állott be" — mondja Plasek Aladár. Vavro elvtárs kijelentette, hogy 833%-os munkateljesítményüknél nagy segítségükre voltak Szurovi Jaroszlav és Fridecky Imre meste­rek. Így segítenek a dubnicai brigá­disták a komáromi hajógyár mun­kásainak a szocializmus felépítésé­ben. Becsületes munkájukkal küz­denek a világbéke győzelméért. Ference Antal, Komáromi hajógyár. A szocialista hazafiasságért A brnoi Hadsereg házában Kopec­ky elvtárs, a CsKP Központi Bizott­sága politikai titkárságának tagja nagy világnézeti beszámolójával nyílt meg az első világnézeti konfe­rencia. Václav Kopecky elvtárs be­számolójának címe ez volt: „A koz­mopolitizmusról, a proletár nemzet­köziségről és a szocilalista hazafias­ságról." Kopecky elvtárs beszéde bevezető­jében a világnézeti konferencia je­lentőségével foglalkozott a konfe­rencia, — mondotta, — eltökélt har­ci indulót jelent a tudomány nemes küldetése és az igazi műveltség ne­vében az amerikai imperializmus vi­lágnézeti megnyilvánulásai ellen és az igazi szocialista hazafiasságért. Ko­pecky elvtárs megállapítja, hogy a régi és új világ erői közötti törté­nelmi küzdelemben országunk előre­tolt állást foglal el. Nyugati hatá­rainktól a messzi Távol-Keletig hú­zódik a szocializmus, a demokrácia és a béke területe, amelynek legyő­z­­hetetlen bástyája a Szovjetunió. Ezért küldenek hazánkba kémeket és gyilkosokat, ezért szerveznek sza­botázsakciókat, ezért kísérelnek meg összesküvéseket olyan aljas árulók segítségével, mint aminek Slánsky, Svermáné, Sling, Clementis és a hoz­zájuk hasonlók. Kopecky elvtárs­ a továbbiakban azt fejtegette, mi a kozmopolitizmus lényege. A kozmo­­politizmus, a kapitalista fejlődés vi­lágnézeti termékeként keletkezett. A burzsoázia egyrészt megteremtette nemzetközi osztályösszeköttetéseit, nemzetközi osztályszolidaritását, más­részt a kozmopolita gondolkodási tér kapcsolatai lennének a világhoz. A burzsoá világnézet egy másik formája a nacionalizmus, amely szintén a kapitalista rendszer azon irányzatából fakad, hogy a burzsoá­zia elhatárolja érdekköreit, biztosít­ja az előnyös piacot a hazai termé­­kek számára és monopolizálja a vi­lág bizonyos területeit kizsákmányolása tárgyául. kapitalista A bur­zsoázia, — mondotta Kopecky elv­társ, — a nacionalizmust azzal céllal tenyészti, hogy egymásnak uszítja a különféle nemzetek és or­szágok munkásságát és dolgozó né­pét és hogy szembeszálljon a prole­tár nemzetköziség eszméjének for­radalmi erejével. A kozmopolitizmus és a nacionaliz­­mus a burzsoá világnézet érmének egyik és másik fele. Egymást kiegé­szítik és mindkettőt mint fegyvert használják fel a Szovjtunió és a né­pi demokráciák ellen. Mindkét irány­zattól azt remélték, hogy meggyen­gítik a népi demokratikus országok népeinek szövetségét a Szovjetunió­val és viszont fenntartják bizonyos rétegek kapcsolatait a kapitalista reakciós nyugattal, az imperialista háborús uszítók táborával. Kopecky elvtárs ezután a csődbe­jutott világuralmi álmok elméleté­ről beszélt, amelyek ugyanúgy vég­ződnek, mint ahogyan végzett n. Vilmos, Hitler, Mussolini és a Miká­dó. Beszéde további részében meg­­­említette azt, hogy a csehszlovák burzsoázia, főleg Masaryk és Benes, hogyan terjesztették a kozmopolitiz­mus mérgét. A kozmopolita gondol­kodás határozta meg Masaryk világ­nézeti, egyetemi és politikai tevé­kenységét. Ez a magyarázata annak, hogy Masaryk, Benes oly szorgalma­san léptek fel a Szovjetunió elleni in­tervenciós háborúk érdekében, ez az oka annak, hogy Benes a genfi konferencián intrikákat szőtt a Szov­jetunió elismerése ellen. Masaryk és Benes lélekben mindig a Szovjetunió ellenségei voltak és 1935-ig sikerült is megakadályoznak azt, hogy Cseh­szlovákia elismerje a Szovjetuniót. A csehszlovák burzsoázia az első köztársaság idején, a háború előtti időszakban intenzíven ápolta­ a koz­mopolitizmust. A kisebbrendűség érzését oltotta be az emberekbe, hogy semlegesítse a Szovjetunió be­folyását és egyúttal agyondicsérte a nyugati kapitalista országok fejlett­ségét és kultúráját. A valóságban a helyzet az volt, hogy nyugatról hoz­zánk a hanyatlás legrosszabb jelen­ségei kerültek el. Francia szekták, amerikai bárók, angol klubok, dan­cingok, szalonok, játéktermek, stb. A csehszlovák burzsoázia megvetet­te a nemzeti hagyomány és a nem­zeti kultúra legszentebb értékeit, megtagadta a huszita hagyományo­kat és a nemzeti újjászületés tra­dícióit. A müncheni árulás a benesi koz­­mopolitizmus következménye volt. A burzsoázia 20 éves kozmopolita ténykedése készítette elő az 1938-as helyzetet, amely a nyomorúságos be­hódoláshoz vezetett. Benes elárulta a Köztársaságot és Csehszlovákia nemzeteit a német fasizmus önkényé­nek szolgáltatta ki. A kozmopolitizmus ellen harcolni annyit jelent, mint harcolni a nem­zeti árulás ellen, — mondotta Ko­­pecky elvtárs. A továbbiakban kifej­tette, hogy a tudományban hogyan nyilvánulnak meg a kozmopolita irányzatok. A földrajz tanításában Európa legnagyobb hegycsúcsául mindig a Mont Blancot jelölték meg, bár valóságban a kaukázusi Elbrusz az. a A Szovjetunió nagyságáról s bővi­zű folyóiról, végtelen gazdagságá­ról hamis adatokat tanítottak. A világ legnagyobb költőjének mindig Lord Byront hirdették és háttérbe szorították Puskint, Sevcsenkot, Miczkewiczet és másokat. Napo­leon, Wellington, Blücher és Schwarzenberg voltak a nagy had­vezérek, azonban sehol sem írtak Szuvorovról és Kutuzovról, Ján Husz alakját háttérbe szorították és mindig az angol Wickleffről írtak, mintha ő lenne Husz János tanító­mestere. Komenskynél mindig a nyugati tartózkodását emlegették, mintha az ő zseniális szelleme Nyu­gaton fejlődött volna ki. Általában azt akarták, hogy kulturális és tu­dományos téren, a haladás terén eltakarják azokat az eredményeket, amelyeket a Szovjetunió ért el, amely a haladás élén áll mind tudomány, mind a műszaki fejlődés a terén. Kopecky elvtárs a továbbiakban a proletár-nemzetköziség fejtegette, beszélt Ázsia és eszméjét Afrika népeinek nagy nemzeti felszabadító harcáról, az egységes, haladó és független Németország eszméjéről. Beszélt a csehszlovák hazafiasság kérdéséről, amely úgy születik, ahogyan születik az új ország, aho­gyan a dolgozók szeretik saját ál­lamukat. A szocialista hazafiasság megköveteli, hogy mentesítsük ma­gunkat mindenféle soviniszta elő­ítélettől és teljesen elismerjük köz­társaságunk testvéri lengyel, uk­rán, magyar és német dolgozóinak jogait. Szocialista hazafiasságunk fontos tartalma a népi demokráciák országai iránt érzett legőszintébb barátságunk. Szocialista hazafias­ságu­nk a csehszlovák-szovjet ba­rátságban gyökeredzik. Forró szeretetünk a Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránt, ez a leg­szentebb tartalma új szocialista ha­zafiasságunknak, mert a unió nemcsak a szabadságot Szovjet­adta nekünk mérhetetlen áldozatok árán, de biztosította számunkra az új élet minden lehetőségét. Beszédét azzal fejezte be, hogy a csehszlovák tudomány dolgozzék szocialista hazafiasság és a proletár a nemzetköziség szellemében, vegyen példát a szovjet tudománytól és ii­­gítsa meg tanításának útját a marxizmus-leninizmus. Kopecky elvtárs szavait Sztálin és Gottwald elvtársak éltetésével fejezte be. Hatalin beszédét a csehszlovák tudomány minden ága­zatának képviselői kitörő lelkese­déssel fogadták.

Next