Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)
1952-03-01 / 52. szám, szombat
Világ proletárjai egyesüljetek! 5 - ' -A CS N ISZ LOVÁ KIIA! Ifi ,1A GYAJ t 00 m 17 6 K LA Pi A Bratislava, 1952 március 1, szombat 2 K és V. évfolyam, 52. szám ct mai számban: Mit kap a fogyasztó a márciusi élelmiszerjegyekre (2. old. ) Újabb ruhajegypontokat szabadítottak fel (3. old.) Fokozódik az érdeklődés a moszkvai gazdasági konferencia iránt A nagykeszi szövetkezet kötelezettségvállalása: túl(3. old.) teljesítik az 1952-es évi tervet (5. old.) A gazdasági vezetés szocialista módszerével biztosítják a terv teljesítését és túllépését Az SzKP Központi Bizottságának elnöksége, csütörtökön hívta össze a gazdasági élet különféle ágazataiban dolgozó kommunisták tanácskozását, hogy leszűrjék a tapasztalatokat a januári ÉS februári tervteljesítés eredményeiből és megbeszéljék a termelés vezetésének gazdasági módszereit, valamint a terv teljesítésének ellenőrzését. A tanácskozáson részt vettek az SZKP Központi Bizottságának titkárai, Dr. Pall és Dr. Gossztorovszky elvtársak, a Megbízottak Testületének tagjai élükön Duriš elvtárssal és gazdasági életünk sok vezető tényezője. A tanácskozás megnyitása után Takács mérnök, könnyűipari megbízott mondotta el beszámolóját, désében könnyelműek. A tervfegyelem megköveteli azt, hogy a terv nemteljesítéséért valóban felelősek legyenek a vezető gazdasági emberek. Mindig úgynevezett objektív okokra hivatkoznak. Tényleg vannak ilyen okok, de a terv teljesítését az objektív okok ellenére is biztosítani kell. A kommunisták legyenek urai a technikának és legyenek otthon a gazdasági élet minden ágazatában. De a technika uralása maga még nem elegendő, kell, hogy ismerjék az üzem ökonómiáját is. Eddig a gazdasági vezetők csupán bizonyos feladatokkal foglalkoztak, de ritkán foglalkoztak az egész üzem tevékenységével, az egész üzem munkájával. Milyen vezetés az, amikor a vezető nem tudja értékelni az üzem munkáját? Az üzem teljesítheti a tervet 120 százalékra is és amellett lehet a munka csapnivalóan rossz. A másik kérdés, amelyről Brányik elvtárs beszélt, az 1 je,%tette,mint e~ törekvések világnéellenőrzés kérdése. Nem jó az olyan 1 en termékét. A nemzetnélküliség ellenőrzés, amely az üzem tulajdon S és otthonnélküliség érzését szuggeráló éppeni tevékenységétől távol van.gta mintha az ember a világ0I1 mia. Mindenki, aki vezet, kell hogy ellen 3 nen fltt otthon ]erme és ft nemzethez, őrizzen is,de ne ellenőrizzen úgy, mint a hazához való tartozandósága helyett otthon és haza nélküli általános egy bürokrata, hanem mint egy ember, aki a tömegekkel kapcsolatban a szocialista üzem élén áll. Brányik elvtárs beszéde további részében az üzemek sok fontos kérdéséről beszélt, a terv szétírásáról a és a szállítás kérdéseiről is. Beszélt szakszervezeti funkcionáriusok munkájáról és befejezésül rámutatott arra, hogy a hibák kiküszöböléséhez vezető út a tömegek aktivitásában, mozgósításában rejlik. A gazdasági vezetés hatékonyabbá tevésében és a gazdasági vezetés színvonalas munkájában. Minden munkaszakaszon a szavakról térjünk át a tettekre, fejezte be beszédét Brányik elvtára. Takács elvtárs főleg a párt- és kormányhatározatok következetes teljesítéséről beszélt, mert a tervteljesítés januári eredményei és februári előzetes jelentések nem kielégítőek és azt kell mondanunk, hogy veszélyt jeleznek. Úgy látszik, nem készültünk fel megfelelően az ötéves terv negyedik évére és tervet lényegében a múlt hibáival együtt kezdtük megvalósítani. Sok feladatban januárban erősen fontos elmaradtunk és ezt az elmaradást februárban sem hoztuk helyre. Mozgósítani kell minden dolgozót a terv teljesítésére. A februári hóviharok és hótorlaszok, az időjárás rosszabbodása sok mindenre megtanít bennünket, de főleg arra, hogy ne bízzuk a terv teljesítésében való elmaradásunkat más hónapokra, mert lám, a februári időjárás lehetetlenné tette nemcsak a januári hiányok pótlását, de a helyzetet még rosszabbította. A munkások nagyszerű kezdeményezései példát mutatnak számunkra, hogyan lehet fellendíteni és elmélyíteni a szocialista munkaversenyt. Sok gazdasági vezetőnk, bár szavakban elismeri a szocialista verseny fontosságát, munkájában nem aszerint cselekszik. Nem élik bele magukat a munkaverseny eszméjébe, nem követik annak fejlődését és nem biztosítják azt A központi szervek még mindig a múlt hibáiba esnek gyakorta és egymás kompetenciájába keverednek. A Párt és kormány határozatainak teljesítésével, következetes megvalósításával kell harcolni a régi hibák minden ismétlődése ellen. A gazdasági vezetők munkájának bolsevik módszereit kell elsajátítani Vegyük számításba azt, milyen beláthatatlan károkat okozott a tervek ellenőrzésének elhanyagolása. Takács elvtárs hangsúlyozta az üzemi pártszervezetek jelentőségét a terv ellenőrzésében. Szlovákiában most folyik a teljes terv népszerűsítése és a dolgozók mozgósítása a teljes terv teljesítése érdekében. Két nagy feladat áll előttünk: 1. a dolgozók mozgósítása az üzemekben, az elmaradás behozása és továbbiakban a terv egyenletes teljesítése, 2. a szocialista munkamódszerek elsajátítása a gazdasági élet vezetésében, a bolsevik ellenőrzés, hogy a reánk váró megoldhassuk a feladatokat sikeresen A vitában felszólalt Brányik megbízott elvtárs, a Tervhivatal elnöke. Vitafelszólalásában az operatív vezetés kérdéseit érintette. Többek között arról beszélt, hogy a Szovjetunió tapasztalatai azt mutatják, hogy a szocialista gazdasági rendszerben rendkívül rugalmasan, olcsón és hatékonyabban lehet vezetni a gazdasági életet, mint ahogyan a kapitalizmusban a tőkések tudták vezetni. A szocializmus ebben a tekintetben is összehasonlíthatatlanul túlsúlyban van a kapitalista rendszerrel szemben. A gazdasági élet operatív vezetése lassan halad. A szavaktól a tettek még igen messze vannak, mondotta Brányik elvtárs s néhány jellemző tünetre mutatott rá. A vezérigazgatóságokon vagy a területigazgatóságokon és a minisztériumokban sem lehetett beszélni operatív vezetésről, ott csak hivataloskodtak és ezt is rosszul csinálták. Itt a munka módszerének alapvető megváltozásáról van SZó. Brányik elvtárs a továbbiakban az állami és tervfegyelem hiányairól szólt. Gottwald elvtárs figyelmeztetése óta erről a kérdésről sok SZÓ esett, de a helyzet még ma sem olyan, hogy az elvtársak eszerint is dolgoznak. Sok régi és jó elvtársunk van, akik azonban a terv teljesítése kér Két ifjúmunkás 833 százaléka a komáromi hajógyárban Amikor a KOVO I. műszakon befejeződött az élmunkásműszak és ellenőrizték az eredményeket, meglepetéssel állapították meg, hogy a dubnicai K. V. Vorosilov-üzemek két ifjú brigádosa, Vavro Bohuszláv és Plasek Aladár 833%-os teljesítményt értek el. A fiatal élmunkások január 5-én érkeztek a komáromi hajógyárba, hogy elősegítsék a Volga—Doncsatorna részére épülő két személyhajó gyors befejezését. Mindjárt az első napokban látták, hogy a műszaki tervezés terén a műhelyekben sok javításra van szükség. Munkaközben gondolkozni kezdtek. Feladatuk az volt, hogy a villamos kapcsolószekrény aljában lyukakat rajzoljanak és fúrjanak. Ezt a munkát azelőtt darabonként tették. A fiatal géplakatosok késztösszekapcsoltak nyolc darabot és egyszerre fúrták ki a lyukakat. Ilymódon az élmunkásműszak 833%-os teljesítményt értek el alatt a megtakarított munkaidőn kívül és szabaddá tették a darut, amelyet más munkára vettek igénybe. Ez helyes cselekedet volt, mert a műhelynek csak egy daruja van és a fúrógépet is nagyon kihasználják. „Igen, mindegyikünknek meg kell feszítenie minden erejét, hogy Szlovákia népgazdasági tervének feladatait teljesítsük és különösen nekünk kell kitennünk magunkért, mert a kommunizmus építésein dolgozunk" — mondja a fiatal Vavro, aki mindig kész a munkába állni. „Mi becsületes munkánkkal ünnepeljük meg a februári történelmi jelentőségű eseményét, a munkásosztály győzelmének évfordulóját, de fontos, hogy a műhelyekben megjavítsuk a munkamenetet. Nem vagyunk megelégedve az szállításával, sok időveszteség anyag keletkezik abból, hogy gyakran 3—á órát kell az anyagra várni. Az utóbbi időben azonban az első számú üzemben itt is javulás állott be" — mondja Plasek Aladár. Vavro elvtárs kijelentette, hogy 833%-os munkateljesítményüknél nagy segítségükre voltak Szurovi Jaroszlav és Fridecky Imre mesterek. Így segítenek a dubnicai brigádisták a komáromi hajógyár munkásainak a szocializmus felépítésében. Becsületes munkájukkal küzdenek a világbéke győzelméért. Ference Antal, Komáromi hajógyár. A szocialista hazafiasságért A brnoi Hadsereg házában Kopecky elvtárs, a CsKP Központi Bizottsága politikai titkárságának tagja nagy világnézeti beszámolójával nyílt meg az első világnézeti konferencia. Václav Kopecky elvtárs beszámolójának címe ez volt: „A kozmopolitizmusról, a proletár nemzetköziségről és a szocilalista hazafiasságról." Kopecky elvtárs beszéde bevezetőjében a világnézeti konferencia jelentőségével foglalkozott a konferencia, — mondotta, — eltökélt harci indulót jelent a tudomány nemes küldetése és az igazi műveltség nevében az amerikai imperializmus világnézeti megnyilvánulásai ellen és az igazi szocialista hazafiasságért. Kopecky elvtárs megállapítja, hogy a régi és új világ erői közötti történelmi küzdelemben országunk előretolt állást foglal el. Nyugati határainktól a messzi Távol-Keletig húzódik a szocializmus, a demokrácia és a béke területe, amelynek legyőzhetetlen bástyája a Szovjetunió. Ezért küldenek hazánkba kémeket és gyilkosokat, ezért szerveznek szabotázsakciókat, ezért kísérelnek meg összesküvéseket olyan aljas árulók segítségével, mint aminek Slánsky, Svermáné, Sling, Clementis és a hozzájuk hasonlók. Kopecky elvtárs a továbbiakban azt fejtegette, mi a kozmopolitizmus lényege. A kozmopolitizmus, a kapitalista fejlődés világnézeti termékeként keletkezett. A burzsoázia egyrészt megteremtette nemzetközi osztályösszeköttetéseit, nemzetközi osztályszolidaritását, másrészt a kozmopolita gondolkodási tér kapcsolatai lennének a világhoz. A burzsoá világnézet egy másik formája a nacionalizmus, amely szintén a kapitalista rendszer azon irányzatából fakad, hogy a burzsoázia elhatárolja érdekköreit, biztosítja az előnyös piacot a hazai termékek számára és monopolizálja a világ bizonyos területeit kizsákmányolása tárgyául. kapitalista A burzsoázia, — mondotta Kopecky elvtárs, — a nacionalizmust azzal céllal tenyészti, hogy egymásnak uszítja a különféle nemzetek és országok munkásságát és dolgozó népét és hogy szembeszálljon a proletár nemzetköziség eszméjének forradalmi erejével. A kozmopolitizmus és a nacionalizmus a burzsoá világnézet érmének egyik és másik fele. Egymást kiegészítik és mindkettőt mint fegyvert használják fel a Szovjtunió és a népi demokráciák ellen. Mindkét irányzattól azt remélték, hogy meggyengítik a népi demokratikus országok népeinek szövetségét a Szovjetunióval és viszont fenntartják bizonyos rétegek kapcsolatait a kapitalista reakciós nyugattal, az imperialista háborús uszítók táborával. Kopecky elvtárs ezután a csődbejutott világuralmi álmok elméletéről beszélt, amelyek ugyanúgy végződnek, mint ahogyan végzett n. Vilmos, Hitler, Mussolini és a Mikádó. Beszéde további részében megemlítette azt, hogy a csehszlovák burzsoázia, főleg Masaryk és Benes, hogyan terjesztették a kozmopolitizmus mérgét. A kozmopolita gondolkodás határozta meg Masaryk világnézeti, egyetemi és politikai tevékenységét. Ez a magyarázata annak, hogy Masaryk, Benes oly szorgalmasan léptek fel a Szovjetunió elleni intervenciós háborúk érdekében, ez az oka annak, hogy Benes a genfi konferencián intrikákat szőtt a Szovjetunió elismerése ellen. Masaryk és Benes lélekben mindig a Szovjetunió ellenségei voltak és 1935-ig sikerült is megakadályoznak azt, hogy Csehszlovákia elismerje a Szovjetuniót. A csehszlovák burzsoázia az első köztársaság idején, a háború előtti időszakban intenzíven ápolta a kozmopolitizmust. A kisebbrendűség érzését oltotta be az emberekbe, hogy semlegesítse a Szovjetunió befolyását és egyúttal agyondicsérte a nyugati kapitalista országok fejlettségét és kultúráját. A valóságban a helyzet az volt, hogy nyugatról hozzánk a hanyatlás legrosszabb jelenségei kerültek el. Francia szekták, amerikai bárók, angol klubok, dancingok, szalonok, játéktermek, stb. A csehszlovák burzsoázia megvetette a nemzeti hagyomány és a nemzeti kultúra legszentebb értékeit, megtagadta a huszita hagyományokat és a nemzeti újjászületés tradícióit. A müncheni árulás a benesi kozmopolitizmus következménye volt. A burzsoázia 20 éves kozmopolita ténykedése készítette elő az 1938-as helyzetet, amely a nyomorúságos behódoláshoz vezetett. Benes elárulta a Köztársaságot és Csehszlovákia nemzeteit a német fasizmus önkényének szolgáltatta ki. A kozmopolitizmus ellen harcolni annyit jelent, mint harcolni a nemzeti árulás ellen, — mondotta Kopecky elvtárs. A továbbiakban kifejtette, hogy a tudományban hogyan nyilvánulnak meg a kozmopolita irányzatok. A földrajz tanításában Európa legnagyobb hegycsúcsául mindig a Mont Blancot jelölték meg, bár valóságban a kaukázusi Elbrusz az. a A Szovjetunió nagyságáról s bővizű folyóiról, végtelen gazdagságáról hamis adatokat tanítottak. A világ legnagyobb költőjének mindig Lord Byront hirdették és háttérbe szorították Puskint, Sevcsenkot, Miczkewiczet és másokat. Napoleon, Wellington, Blücher és Schwarzenberg voltak a nagy hadvezérek, azonban sehol sem írtak Szuvorovról és Kutuzovról, Ján Husz alakját háttérbe szorították és mindig az angol Wickleffről írtak, mintha ő lenne Husz János tanítómestere. Komenskynél mindig a nyugati tartózkodását emlegették, mintha az ő zseniális szelleme Nyugaton fejlődött volna ki. Általában azt akarták, hogy kulturális és tudományos téren, a haladás terén eltakarják azokat az eredményeket, amelyeket a Szovjetunió ért el, amely a haladás élén áll mind tudomány, mind a műszaki fejlődés a terén. Kopecky elvtárs a továbbiakban a proletár-nemzetköziség fejtegette, beszélt Ázsia és eszméjét Afrika népeinek nagy nemzeti felszabadító harcáról, az egységes, haladó és független Németország eszméjéről. Beszélt a csehszlovák hazafiasság kérdéséről, amely úgy születik, ahogyan születik az új ország, ahogyan a dolgozók szeretik saját államukat. A szocialista hazafiasság megköveteli, hogy mentesítsük magunkat mindenféle soviniszta előítélettől és teljesen elismerjük köztársaságunk testvéri lengyel, ukrán, magyar és német dolgozóinak jogait. Szocialista hazafiasságunk fontos tartalma a népi demokráciák országai iránt érzett legőszintébb barátságunk. Szocialista hazafiasságunk a csehszlovák-szovjet barátságban gyökeredzik. Forró szeretetünk a Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránt, ez a legszentebb tartalma új szocialista hazafiasságunknak, mert a unió nemcsak a szabadságot Szovjetadta nekünk mérhetetlen áldozatok árán, de biztosította számunkra az új élet minden lehetőségét. Beszédét azzal fejezte be, hogy a csehszlovák tudomány dolgozzék szocialista hazafiasság és a proletár a nemzetköziség szellemében, vegyen példát a szovjet tudománytól és iigítsa meg tanításának útját a marxizmus-leninizmus. Kopecky elvtárs szavait Sztálin és Gottwald elvtársak éltetésével fejezte be. Hatalin beszédét a csehszlovák tudomány minden ágazatának képviselői kitörő lelkesedéssel fogadták.